Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

»Tervezik** a kocsiállást Kevés a rakodólap Ha jön a csúcsforgalom — Éppen elég az átlagos szállítási feladatokat teljesí­teni, ha pedig jön az ősz, a cukorrépa, alma, egyéb ter­mények szállításának ideje, bizony össze kell szednünk magunkat — panaszolta egyik beszélgető partnerunk, amikor az őszi csúcsforga­lomra való felkészülésről ér­deklődtünk. Minden évben téma ez, mért minden év­ben gondot jelent. Ahol pe­dig akkor is sok a problé­ma, ha egyébként jól dol­goznak elég egy kis hiba, máris felhördülünk, mi a szállítók, üzletfelek, megbí­zók, kívülállók. r, Mi újság ezen az oszon. Az imént idézett mondat tanúsága szerint most sem irigylésre méltó a fuvaro­zók helyzete. A MÁV és a VOLÁN szakembereit kér­deztük meg ezúttal a me­gyei körülményeikről. ÖSZTÖNZÉS DUPLA BÉRREL A VOLÁN 4-es számú Vállalatnál dr. Tompa Otto a teherforgalmi osztály ve­zetője és Melegh Antal te- herkeres'kedelmi osztályve­zető tájékoztatott: __ A csúcsforgalom ná­lunk tulajdonképpen a nyár végén, a zöldem szállításá­val kezdődik — mondta dr. Tompa Ottó. — A szerző­déses feladatainknak min­den további nélkül eleget tettünk, de ez korántsem elég: 24 szerződött gépko­csid helyett állandóan 40 ,_45,0t foglalkoztattunk. 90 e zer fuvaróra egyébként az átlagos teljesítmény a vál­lalatnál; augusztusban _ wp ezsf óyc volt különösebb létszámfejlesztés nélkül. Eb­ből Is látszik, milyen a le­terhelésünk a csúcsidőben. A MÁV kocsiparkja korlá­tozott, s érthető módon nem äs tud olyan rugalmasan át­csoportosítani; így # aztán amit nem vállal, az is ami munkánkat gyarapítja. __Bizonyáfa most a ette f eorrépakampány í® tgitoz Mérni gondot... • — Mintegy tízezer tonna Cukorrépát kell megmozgat­nunk — folytatta Melegh Antal — Ek azonban már nem okoz annyi fejtörést, itt a legkorszerűbb a felsze­relés, megszűnt a kézi ra­kodás, gyors, pontos mun­kát végezhetünk. Gyorsan tudunk átcsoportosítani, ahol a legszükségesebb, s augusztusban hét végi kom­munista műszakokat is tar­tottak a brigádjaink. A ra- Jcodóvnunlcásunk. kevés. A legfontosabb, hogy a va gonkirakásokkal mielőbb vé gezzünk, s ezért a vasárna­pi munka fejében dupla bért fizetünk a rakodók­nak. Az állomásra lökés szerűen ^rkeznek a szállít mányok, s holtidőben nem várakozhat ott a gép és az ember. Csak ilyen rendkí­vüli megoldás lehetséges. kevés amit használni tu­dunk, így aztán a megle­vőknek sincs sok értelme, ha a vagonban le kell róla szedni az árut. Nincs vál­lalkozó, amely gyártaná a rakodólapokat, érdemes vol­na központi elhatározással megszüntetni ezt az állapo­tot. — A MÁV—VOLÁN komplexbrigádok sokat ér­nek e feladatok megoldásá­ban. A szervezés sokkal könnyebb velük. A brigádok versenyben állnak egymás­sal, tavaly az egri tihaméri állomás, az idén pedig a recski nyerte el a legjobb­nak járó jutalmat. Róluk mindenképpen szólni kell, hiszen nagy a szerepük ilvenikor, a csúcs idején. — Tudnának-e vállalni most fuvart rakodómunkás biztosításával? — Sajnos, csak rendkívü­li esetben. Az időszakos lét­számgondunk enyhítésére ebben az évben újra meg­szervezzük a 40 órás akci­ót; minden_ dolgozónk, aki­nek érvényes jogosítványa van. vállalhat munkaidő után fuvarozást. 40—50 je­lentkezőre számítunk, s ez a havi mintegy kétezer óra sokat jelentene nekünk. Ok­tóber 20-ig várhatóan fe­szült lesz a helyzet, félmil­lió tonna árut mozgatunk meg havonta. nagy minőségi változást je­lent majd. Csúcsforgalmi időnek egyébként nemigen nevezhető ez a hónap ná­lunk, hiszen az ipari kör­nyezet miatt jobban elosz- lik a szállítási igény. Min­denesetre a 3. negyedévben | mi is jelentős többletfor-1 galmat bonyolítunk. Nováki Tivadar üzemgaz-1 dásztól a forgalomról kér­tünk adatokat: —> 1517 vagont ürítettek , ki és raktak meg az egri állomáson. Szeptemberben | várhatóan 100—120 vagon­nal nő a forgalom. Az en­gedélyezett állásidőt nehe­zen tudjuk tartam, nagyon szorít a tervünk. Nézzük például a kocsiálláspénz alakulását: 384 vagon volt „pénzes” kocsi augusztus­ban, ez 4500 óra pluszt je- \ lent és 191 ezer forint ál-. láspénzt. A megelőző hóna-1 pokhoz képest ez igen nagy ugrást jelent, s a csúcsfor­galomban csak nehezíti a helyzetet. A baj az, hogy a vállalatokat nem érdekli az álláspénzt, sőt előre be is tervezik azt a költségeik kö­zé. Valamilyen formát ki kellene találni, hogy ösztö­nözzünk a hét végi rakodá­sokra. mert az lehetetlen állapot, hogy egy pénteken érkező kocsinak hétfő estig itt kell állnia. Árvízvédelmi gát készül a Körös deltájában KIHASZNÁLNI A HÉT VÉGÉT IS A MÁV egri csomópont­ján Káli Ottó állomásfőnök mondta: — Kocsihiányunk van egész évben. Ez elsősorban amiatt adódik, hogy még mindig sok az állásidő, fő­leg a szabadnapokon. Ered­mények, amelyekről beszá­molhatok: az egri állomást, az Eger—Füzesabony vona­lat folyamatosan korszerű­sítjük, a bélapátfalvi beru­házás miatt felújítjuk a putnoki vonalnak ezt a sza­kaszát; . előreláthatóan de­cember közepére kész. A jövő hónapban kapunk két Diesel-mozdonyt, amely majd itt közlekedik, s ezután hosszabb szerelvényeket in­díthatunk. Mindeiiképpen A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság irányításával új árvízvédelmi gát készül. A Se­bes-Körös és a Kettős-Körös deltájában 1820 hektár terüleuú, 87 millió köbméter víz be­fogadására alkalmas vésztárolót létesítenek. Ha árvízveszély esetén a deltában találkozó bármelyik Körös gátját átvágják, a nagy mennyiségű vizet befogadó vésztároló megmenti a vidék településeit, földjeit. Képünkön a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat dolgozói Sz 100-as vontatásit szképerládával töltik a vésztároló gátját. (MTI-foto — Kozák Albert) A csúcsforgalom ürügyén néhány más, „egész évre szóló” téma után is érdek- [ lődtünk; azért, mert a mű­szaki fejlesztéssel, a rako­dólapos, konténeres szállítás elterjesztésével az ilyen rendkívüli alkalmak is elvi­selhetőbbek lesznek. Az ért­hető nehézségek néhol „ért­hetetlenekkel” is gyarapod­nak; az egri kocsiálláspén­zek indokolatlanságát pél-1 dóul aláhúzza, hogy Füzes­abonyban sokkal kisebb a pénzes vagonok aránya és ugrásszerű, növekedés sem következett be az elmúlt hónapban. Lehat tefiát segíteni a I gondokon. Még az idén sem \ késő. Hekeli Sándof Mérlegen: Három év munkája Országos jellegű tanácskozás a tanácstörvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól Fontos es időszerű kérdés­ről tárgyalt tegnap, szeptem­ber 11-én. Egerben a Haza­fias Népfront Heves megyei Bizottsága, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Tit­kárságának felkérésére: ho­gyan hajtottuk végre a ta­nácsokról 1971. februárjában hozott törvényt. Ismeretes, hogy az új, felszabadulásunk után immár harmadik ta­nácstörvény megalkotását azok a társadalmi, gazdasági változások tették szükségessé, 10 ÓRÁS MOZGALOM —■ A műszaki felkészült Bégünk egyre jobb, ez már természetes — mondta dr. Tompa Ottó. — A gepselej- tezés éves programját le­hetőleg mindig az év végé­re halászijuk, persze, meg­felelő karbantartás mellett Ugyanakkor viszont az úgynevezett javítószázalék is csökkent az elmúlt hóna­pokban. A Csepel kocsikat már kicseréltük, helyettük nagyobb teherbírású ZIL és IFA teherautókat kaptunk. 527 teherautónk van pilla­natnyilag, s ez a szám ak­kor mutatja a fejlődést, ha figyelembe vesszük, hogy a hibák gyors kijavítása, a rakodási idők csökkentése révén nőtt a hatékonyság. — Hogyan tudják csök­kenteni a rakodási időt? — A gépesítés, a korszerű csomagé’*s itt a lényeg — felelte Melegh Antal. — Mindegyikre van példa, csak még. kevés. Vásárol­tunk hátsó- és oldalemelő-1 falas teherautókat, melyeket i egy:. akománvokkal. szinte percek alatt megtölthetnek. A rakodólap elterjedőben! ■Van, csak az a ha& hogy 1 Az első félévben? 43*4 milliárd forint beruházásokra Az Állami? Fejlesztési Bank. most összesített ada­tai. szerint a beruházások folyamata az idén tovább élénkült. Az év első felé­ben 43,4 milliárd forintot költöttek a népgazdaság szocialista szektorának fej­lesztésére, 3 milMárddal többet, mint a múlt év azo­nos időszakában. Így is el­engedhetetlen, hogy a má­sodik félévben tovább gyor­suljanak a beruházások, mert az idei terv a tava­lyinál 10 milliárd forinttal nagyobb fejlesztéssel szá­mol, amely túlhaladja majd a 118 milliárd forintot. A terv teljesítéséhez a máso­dik félévben 10 százalékkal nagyobb eredményt kell el­érni, mint egy évvel koráb­ban. Különösen az Állami beruh 'zá«oknál kell erősíteni az ütemet, mert az első félévben fő­ként a vállalati beruházások fokozódtak erőteljesen, az egyedi nagyberuházásokban azonban még sok a pótolni való. A vállalatok és szö­vetkezetek saját alapjaikból, állami hitel és állami tá­mogatás felhasználásával az első félévben 13 százalék­kal többet, ruháztak be, mint tavaly ilyenkor, a munkálatok jelentős része a központi feilesztési progra­mokhoz kapcsolódik. Az el­ső félévben 24,4 milliárd forintot költöttek beruházá­sokba és ezzel év?s tervük­nek 40 százalékát teljesítet­tek, szemben» az 1973-as esztendő első félévével, ami­kor évi. beruházási tervük­ből csak 36 százalék telje­sült. Ily módon várható, hogy a vállalati és szövet­kezeti beruházási progra­mok az idén a tavalyinál teljesebben. megvalósulnak. Ezt elősegíti az is, hogy hi­telkontingensük 24 százalék­ká! nagyobb a tavalyinál; összesen 19,7 milliárd fo­rint, beleértve azt a 2,7 mil­liárd forintot is, amelyet a szocialista gépimportra ve­hetnek igénybe. Az első fél­évben a vállalatok összesen 440 hitelkerelmet nyújtot­tak be, ez számszerűen 12, összegében pedig 39 száza­lékkal több mint a múlt év első felében. Az igényelt hitelek legnagyobb része a tőkés export fokozását, il­letve az import megtakarí­tását célzó fejlesztéseket szolgálja, de számottevőek az olyan beruházások is, amelyek a kommunális és közüzemi szolgáltatás fej­lesztését teszik lehetővé. A bank csaknem kétszer annyi hitelt engedélyezett, mint egy évvel korábban. Az Állami Fejlesztési Bank főként az egyedi beruházások • gyorsítására, mielőbbi befe­jezésére hívja fel a figyel­met. Az idén 10 ilyen nagybe­ruházást kell befejezni, há­rom nagyberuházás — aZ Ajkai Timföldgyár, a Ba­rátság II. Kőolajvezeték és a budapesti IV. számú Ház­építő Kombinát — munká­latai már az első félévben csaknem befejeződtek, tér melésüket megkezdték. és csupán kisebb munkák van nak hátra. Az Orosházi Sík üveggyár évi 9.6 millió négy zetméter kapacitású beren­dezéseit is üzembe helyez­ték az év középén és az ed digi kedvező tapasztalatok alapján a termelés tervezett szintjével lehet számolni. A miUenmurni földalatti vasút meghosszabbítása, mint ismeretes, már tavaly megtörtént, néhány létesít meny és a járműtelep be­fejező munkái azonban az idén a második félévre át­nyúlnák. Ugyancsak már korábban üzembe helyezték a Lábatlani Vékanypapír gyárat, a beruházás azon ban itt is folytatódott az idén az ipari szennyvíz el­vezetésével és néhány más befejező munkával. Á Hód mezővásárhelyi Burkológyár próbatermelése ez ev apri lisában kezdődött meg, <_ beruházás teljes befejezése az év végére várható, mi­vel a gyárhoz kapcsolódó albérlőházat csak az év utolsó hónapjaiban tudják átadni. A Magyar Viscosa Gyár poliakrilnitril-szál üzeme már a múlt év kö­zepe óta termel, ez év feb­ruárjában a nitrogénéiül ló üzemet is átadták, az egyik nagy kapacitású kazán sze­relés^ . azonban meglehető­sen vontatottan halad, üzem­be helyezése csak október­re várható. Hasonlóképpen elmaradáso­kat kell pótolni néhány olyan beruházásnál is, amelynek átadását a jövő évre tervezik. (MTI) melyek hazánkban az elmúlt évek során végbementek. Igen nagy fontossága van te­hát annak, hogy a törvény végrehajtásának/ tapasztala­tait elemezzük, s a levonható ■tanulságokat további mun­kánk során alkotóan gyümöl- csöztessük. Ennek szükségességére hív­ta fel a tanácskozás részve­vőinek figyelmét Póti Jenő, a Hazafias Népfront megyed bi­zottságának titkára, miután köszöntötte a megjelenteket, akik közt ott volt Antalfia József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osz­tályvezetője és Hevér Lajos országgyűlési képviselő, a megyei képviselőcsoport el­nöke is. Vitaindító előadást dr. Pá­pa;) Gyula, a megyei tanács vb-titkára, a Hazafias Nép­front megyei aletnöke tar­tott. Először a törvény érvé­nyesül esenek elvi kérdéséivé!, a célok megvalósításának al­talános helyzetével foglalko­zott. Hangsúlyozta: a tanács- törVeny végrehajtását nem lehet csupán az alaptör­vényre szűkíteni, figyelni kell az ezt követő jogszabá­lyok rendszerére. Megelége­déssel szólt arról, hogy jól összefér a központi irányítás fejlesztése a helyi tanácsi ■önállóság kibontakozásával es a lakosságnak a közügyek végrehajtásába történő bevo­násával. — Heves megyében — ál­lapította meg a továbbiak­ban — pozitív tapasztalatokat hozott az új tanácstörvény bevezetése, alkalmazása. A többi között falugyűlések, la­kóbizottsági és jelölő bizott­sági felszólalások sokasága bizonyítja ezt: a tanácsi munkával, a tanács és a kü­lönböző társadalmi szervek, elsősorban a népfront együtt­működésével kapcsolatban mintegy nyolcezer javaslat hangzott el a megyében. Na­gyon figyelemre méltó tény, hogy a felszólalók véleményt mondanak mind az általános politikáról, mind a helyi ta­nácsok munkájáról, Ezekből is kitűnik, hogy a tanácsok kifejlesztették azokat a lehe­tőségeket, amelyek segítik a lakosságnak a közügyek in­tézésébe való bevonását. E témával kapcsolatban összegzésül elmondta még az előadó, hogy a tanácstörvény kedvező végrehajtásához nagyban hozzájárult a párt- irányítás és ellenőrzés akti ervényesülóse. Beszéde to hogy maguk a tanácsi tes­tületek is jelentős fejlődé­sen mentek keresztül. A tes­tületek önállóságát segítet­te alá-, és fölérendeltségük megszüntetése. Ennek elle­nére a tanácsi munkában sok helyen akad javítani való így például a különböző ha­tározatok sokszor az általá­nosság szintjén maradnak. A konkrét célok megjelölése & az ezek megvalósítására ho­zott döntés még nem erőssé­ge tanácsainknak. Külön és részletesen be- szélrfdr. Pápay Gyula a kö­zös községi tanácsok proble­matikájáról, arról, hogyan tudják megszervezni a társ­községek helyzetét, ellátásai, mit tesznek azért, hogy a kis községek ne kerüljenek hát­rányos helyzetbe. Az általá­nos tapasztalatok ezzel kap­csolatban is kedvezőek. Így látta ezt az előadó, es a fel­szólalók — dr. Varga János, Eger Város Tanácsának el­nöke, Hegyi Janos, a megyei tanacs egri járási hivatalának elnöke, Kovács Gábor, Bél­apátfalva közös községi taná­csának elnöke, Nagy Zoltán, Heves nagyközség tanácsá­nak elnöke, Kovács József, a Hazafias Népfront Adács községi titkára és dr. Ber- nath Imre, Feldebrő községi tanácsának elnöke — magúit is csatlakoztak véleményé­hez. Gyakorlati tapasztala­tokra hivatkozva szóltak azonban arról is, milyen, ne­gatív oldalai vannak a társ­községek szempontjából az egyesítésnek. Hangoztatták, a pozitív tendenciák érvénye­sülése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a „perifériára” kerülés veszé­lye is fennáll, és ez ellen ter­mészetesen hatarozottan fel kell lépni, hiszen Heves me­gyében 30 községét érint ez a gond. A tanácskozás végén He­vér Lajos is megelégedéssel szólt a tanácstörvény eddigi tapasztalatairól a tanácsok és a népfront, valamint más társadalmi szervek gyümöl­csöző együttműködéséről, majd Antalfia Jenő mondott köszönetét a tanácskozás részvevőinek felszólalásaik­ban kifejtett javaslataikért. (becky) vábbi resaeben arról szólt, 1974, szeptember 13^ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents