Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

Eger óvodái Segítenek * diákok is V-. Különös tanítási napokkal kezdődik minden szeptember az új-hatvani gimnázium és szakközépiskola tanulói részé­re. A konzervgyárral létrejött jó baráti viszony alapján 450 diák segít a gyár exportvállalásának teljesítésében, öt nap alatt 60 vagon zöldborsót és savanyúságot készítenek elő szállításra, a keresett pénz 10 százalékát pedig az iskola KISZ-szervezete részére ajánlották fel. Őket majd az aszódi diákok követik, segítve a létszámhiánnyal küzdő gyárnak. (Szabó Sándor felv.) 4tlásfo«lalás a középiskolai tanulmányi tegyelem erősítéséről ( Kezdjük mindjárt a lé­nyeggel! Kevés van belőlük, zsúfol­tak, s részben korszerűtlenek. Ez annál is inkább aggasz­tó, mert a jelentkezők száma évről évre nő, s ez a folya­mat — épp a népesedéspoliti­kai intézkedések eredménye­ként — mindinkább gyorsul. A tisztánlátást segíti az, ha összehasonlítjuk az utóbbi évek statisztikai mutatóit. 1970—71-ben 930 helyre 1198 gyereket vettek fel, s csak 222 kérelmet utasítottak el. A következő évben 1105- re 1397-et, 1972—73-ban 1029-re 1453-at, 1973—74-ben 1289-re 1727-et, s ebben az óvodai évben 1469-re 1810-et. Egyre nőtt azok száma, akik kívüLrekedtek az óvo­dák kapuin. Évről évre 272, 400, 467 apróság maradt ott­hon a családban, hiszen több gyereket már nem fo­gadhattak. Volt olyan év is, amikor száz helyre 142 kis­fiút és kislányt vettek fel. Könnyű elképzelni, hogy mennyire megnehezítette ez a kényszerhelyzet az óvónők egyébként sem könnyű mun­káját. Mégsem volt más választás, ezen az úton kellett, s hosszú ideig kell is járni, hiszen a korábbi évek gondjai ma is élőek, hiába épültek óvodák a Kodály Zoltán, a Tittel Pál, a Nagyváradi úton, a Köztársaság téren és Cse- bokszári városnegyedben. Nőnek az igények s ezzel egyelőre képtelenség lépést tartani. Az sem vigasztaló, hogy a régebbi épületek korszerűt­lenek. Elég csak a Szarvas téri óvodát említeni, amelyik az 1700 körül épült laktanyá­ban kapott helyet s aki csak egyszer is ittjárt, az megérti, hogy miért húzódoz­nak a szülők ide íratni gyer­mekeiket. A felvételek után vagyunk. Sajnos, nem sokkal voltak jobbak a lehetőségek mint korábban. Az idén is el kel­lett utasítani 360 kérelmet, egyszerűen azért, mert a túl­zsúfolt intézmények képtele­nek fogadni a gyermekeket. Különösképp aggasztó a helyzet Eger új városnegye­dében hiszen itt jelenleg csak egy óvoda működik. A másik már épül, de előreláthatólag csak a következő év szep­temberére készül el. A jelen­legibe az elmúlt évben száz 20.55: Beszélgetés Keresztúry Dezsővel Keresztúry Dezső, a költő, ic dúlom történ ész, kritikus hetven éves. Államunk ma­gas kitüntetéssel ismerte el kiemelkedő munkásságát a születésnap alkalmából. A té­véinterjú is születésnapi kö­szöntés. Munkássága hatalmas ívű. Már 25 éves korában a ber­lini egyetem magyar lektora volt, s 1936-ban a fasizmus elől — tiltakozással — tért haza, bogy a magyar diákok tanára legyen az Eötvös Kol­légiumban. A tanítást akkor sem hagyta abba, amikor megvált katedrájától — mi­niszter lett —, hanem művei sorával folytatta, még népe­sebb hallgatóság előtt — egy egész ország előtt. Mert ma is aktív; két év­tized verstermését éppen a napokban rendezi sajtó alá, s készül Arany Jánosról szó­ló monográfiájának második kötete is. 1971. szeptember 12* csütörtök helyre 154 apróságot vettek fel, s közülük mindössze negyvenen mennek iskolába. Ugyanakkor az új jelentke­zők száma 130. Nyilvánvaló, hogy többségüket nem tud­ták fogadni, s a legjobb eset­ben is csák a szülők munka­helyéhez közel lévő óvodák­ban tudják elhelyezni. Jókora a zsúfoltság a Lenin úton is. Két éve — annak idején írtunk is róla — adó­dott a nagy lehetőség: az óvoda megkapta a volt úttö­rőház épületét. Akkor gyors és határozott intézkedést sür­gettünk, ez azonban elma­radt, s az illetékesek úgy ha­tároztak, hogy nemcsak át­alakítanak, hanem bővíte­nék is. Ez sem volt rossz öt­let, csak a megvalósítás ké­sett. Először — az üzemek és vállalatok segítségével — társadalmi munkában akar­ták elvégezni a munkát. A vállalkozás kudarcba fulladt, s ez év májusában végre fel­vonulhattak a szakemberek. Az előrehaladást sok ténye­ző — többek között falom­lás — is akadályozta, s jó ha az év végére elkészül ez az annyira várt, és a hetvenöt gyereknek otthont nyújtó óvoda. Bizony a több mint két év hosszú idő, különös­képp, ha arra gondolunk, hogy százak évről évre hiá­ba várnak felvételre. Ide kívánkozik egy jó hír is elsősorban a lajosvárosi szülők számára. Szeptember közepétől nyit az új, a száz férőhelyes Nagyváradi úti óvoda. Keveset tettek volna az il­letékesek, megfeledkeztek volna a célszerű, az átgon­dolt fejlesztésről? Szó sincs erről! A negye­dik ötéves tervre 480 férő­helybővítést terveztek, s megvalósul 650. A következő tervidőszakban az északi la­kótelepen két 150, a Kertész utcában, a Tihamér szom­szédságában, a belvárosban egy-egy száz férőhelyes óvo­da épül majd. Bulgária ezekben a napok­ban ünnepli felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból Targovlstébe utazik az Egri Szimfunikus Zenekar. A hatvan tagú kul­turális delegáció —, amely­nek veetője Kruppa László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője — szeptember 15-én indul a ba­ráti országba s egy hetet tölt a testvérmegyében. A zenekar Farkas István ve­2. — Képzeljétek, mit tud a Juci! — fogadtam aznap este az iskolából hazatérő bátyjait-nénjeit. S akkor még magam sem gondol­tam, hogy ez a rövid mon­dat milyen gyakran felcsen­dülő csatakiáltás lesz a csa­ládban. Nemcsak az én szá­jamról, az övékről is. Mikor ők nőttek-növeked- tek, épp ilyen örömmel les­tük őket, mégse ennyi fi­gyelemmel. Hajszoltabban éltünk, a saját létünk gond­jaival jobban eltelve. Most viszont úgy voltunk vele: itt az utoísó alkalom. Több gyerekünk nemigen lesz, ezt kell még kiélveznünk, amennyire csak lehet. Nagy gyerekeinknek meg újság volt ez az egész Juci- játék. ök elég gyorsan jöt­tek egymás után, Andris, a legidősebb is kisiskolás volt még, amikor a hatodik megszületett. Sok gyönyörű­séget nem leitek egymás­ban, az újabb és újabb bő- gőmasinákban. Fel kellett serdülniük hozzá, hogy ők is rákapjanak a kölyökkós- tolgatásra, Juci húguk jó­ízére, s így vegyenek leckét idejekorán az apaság-anya­ság örömeiből. Nem egyformán kaptak rá. Ez alkat vagv hajiam dolga is, úgy látszik. Har­Erre van lehetőség, erre futja a pénzből. Sokat jelen­tett a társadalmi összefogás, az, hogy a vállalatok és üze­mek igazi mecénásként segí­tettek. Az elmúlt év során az óvodák tatarozására, a meglévő berendezések és fel­szerelések kiegészítésére 738 875 forint értékű munkát áldoztak, beruházásokra, új intézmények építésére 4 043 107 forintot ajánlottak fel. Ez igen jelentős öszeg, hiszen egy új óvoda 5 millió 600 000 forintba kerül. Igaz, a cégek sem járnak rosszul, hiszen/ szocialista szerződés biztosítja, hogy a támogatás elismeréseképpen dolgozóik gyermekeit felve­gyék az új intézményekbe. Ennek ellenére is sokat je­lent segítségük, mert, ha nem is oldja meg, de legalább enyhíti a gondokat. Ezért ér­demes erre a mecénás! Indu­latra alapozni ezután is. Persze az áldozatvállalásnak is van határa, s az üzemek és vállalatok pénztárcája sem kiapadhatatlan. Az is tény, hogy megye- székhely sem Krözus, s a já­rulékos beruházások forint­jaiból, a fejlesztési alapból se futja mindenre. Mi hát a teendő? A cél világos: sokkal több férőhelyre, jóval gyorsabb ütemű előrelépésre lenne szükség, mert a népesedés- politikai határozat két-három év múlva még nehezebb helyzetet teremt, ha nem számolunk a gyermeklétszám emelkedésével. A szülők igénye jogos, a rendelkezé^-e álló pénz viszont kevés. Ezt az ellentmondást — s ez nemcsak helyi, hanem orszá­gos jelenség Is — csak köz­pontilag lehet feloldani, mégpedig a megfelelő össze­gek biztosításával. Nyilvánvaló, hogy ezt hoz­za a jövő. Addig azonban csak a meglévő lehetőségek­kel. adottságokkal lehet szá­molni. zényletével három alkalom­mal lép fel a megye nagyobb városaiban. Az együttes mű­sorában a magyar zeneiroda­lom remekei — Liszt, Erkel, Bartók és Farkas Ferenc mű­vei — mellett bolgár zene­szerző alkotása, Sztajanov Balkán nyitánya is szerepel. A szimfonikus zenekar ma délután hat órakor Egerben, a Hámán Kató Megyei Üt- töröházban bemutatja bul­gáriai műsorát. madik fiam, az akkor tizen­hét éves Dombi vált példá­ul a leglelkesebb pótapává. Őneki sikerült az első mo­solyt is felcsillantania a ki­csinek a szája csücskében. Hisz mindnyájan moso­lyogtunk rá Még vigyorog­tunk is, mikor a szelíd mo­soly nem látszott elegendő­nek, hogy kicsaljuk belőle a viszonzást. Már az egész család azt leste, mikor ne­vet végre, mikor nevet. Ö, nem volt az még iga­zi nevetés! De válasz volt, félreérthetetlen felelet Dom­bi arcának a komikus fin­toraira. Kicsik és nagyok oda­gyűltek a kiságyhoz. Otl áiltam magam is, kissé hát­rébb tuszkoltatva, a mohón kíváncsi fiatalság által. Dombi bemutatta a produk­Az Oktatási Minisztérium állásfoglalást tett közzé a középiskolai tanulmányi fe­gyelem erősítéséről. Az ál­lásfoglalásban hangsúlyoz­zák: az elmúlt tanévben több olyan központi intéz­kedés lépett érvénybe, amely — közyetett módon — sok­rétű hatást gyakorolt a kö­zépiskolai diákok tanulmá­nyi magatartására, az isko­lák munkafegyelmére. Ilye­nek voltak: a tanulmányi átlagosztályzat eltörlése. a tananyagcsökkentés, a köte­lező házi feladatok korláto­zása, az érettségi vizsga mó­dosítása. Az intézkedéseknek az volt a fő. célja — és a további­akban is az marad —hogy a középiskolás diákok kö­telező tanulmányi összterhe- lését enyhítsék, hogy többet foglalkozzanak azokkal a tantárgyakkal, amelyek — pályairányultsúguknak meg­felelően — jobban érdeklik őket, és hogy ne szenved­jenek hátrányt amiatt, ha egyes — a pályaválasztás szempontjából nem elsőren­dű — tantárgyakban ered­ményük a jeles alatt ma­rad. Az elmúlt tanév során végzett országos vizsgálatok, helyzetfelmérések azt bizo­nyították, hogy az intézke­ciót. — Ide süssetek! — mondta a sikeres férfi fö­lényével. Maid Jucihoz for­dult: Légy szíves, moso­lyogj! Föléhajolt, majd fejét kis­sé följebb kapva, kivillan­totta a fogsorát: szélesen elvigyorodott. A kicsi rábámult, s el­húzta ő is a száját. — Láttátok? Hogyne láttuk volna. Már derültünk mi is. Sőt a ka­maszod ófél ben levő Kis- magdus hangosan hahotázta bele a világba: — Tud nevetni a Juc*! Hahaha! Ez állati muris! Hahahahaha! Bubu Élete második félévében kopott le legkisebb lányom­dések — az eredményes pe­dagógiai munka hatására — elérik fő céljukat. Ugyan­akkor fény derült arra is, hogy a középiskolák egy ré­szében a kötelező házi fel­adatok korlátozását sok di­ák úgy értelmezte, hogy neim kell tanulnia, elegendő számába a tanulmányok folytatásához szükséges mi­nimális erőfeszítés — hang­súlyozza a minisztériumi ál­lásfoglalás. Az átlagosztály­zat megszüntetése, az érett­ségi vizsga választható ele­meinek bővülése és a mi­nősítés öt fokozatának meg­szüntetése gyakran azt a téves elképzelést keltette, hogy elegendő a felvételi tárgyak fokozott tanulása, a a többi tantárgy pedig a to­vábbhaladás szempontjából közömbös. A továbbiakban az állás- foglalás többek között alá­húzza: a diákokban tudato­sítani kell, hogy minden tantárgyat, amelyet a kö­zépiskolában tanulnak — képességeiknek megfelelő szinten — el kell sajátíta­niuk. Minden tantárgyat a tényleg^, folyamatos telje­sítmény' alapján kell érté­kelni és osztályozni; az osz­tályzatban a többi tantárgy­ban nyújtott teljesítmény nem vehető figyelembe. ról a Juci név, s ragadt rá a Bubu, immár levakarha­tatlanul. Születése előtt egy évvel halt meg az a Juci néni, akit a Kutyaíülűek című könyvemben megénekeltem, mint Panni lányom jóan­gyalát, szívbéli szerelmét. Egy hihetetlen gyorsasággal fellobbanó tébécés fertőzés döntötte ágyba, majd napok alatt sírba, mindössze negy­vennégy évesen. Júlia volt az igazi neve, az ő emlé­kére neveztük a lányunkat is Júliának és becéztük Jucinak. De néha minden emberi jó szándék hasztalan. Vál­tig azt akartam, hogy Juci legyen a lányom, mégis Bu­bu lett. Honnan? Hogyan? Ez még most utólag is meg­fejthetetlen. A tv-beli Bu­bu nyomán bizonyosan nem. hiszen nincs se té­vénk, se az ott forgolódó figurákkal közelebbi isme­retségünk. De nem is ez a fontos, hanem amit ez az új név kifejezett, az a játékos-bo­londos családi hangulat. Nagyobb gyerekeim az új testvér hírét kezdetben mély megrendüléssel fogadták. Majdnem félidős volt már Anyja, amikor tudomást sze­reztek róla. Addig nem is fogtak gyanút, hogy miért ilyen gömbölyű. Hisz kü­Pécsi István Bulgáriába utaznak az egri szimfonikusok VARGA DOMOKOS* Gazdag a filmtermelés Körkép a Kilndtókból A Budapest és a Hunnia Filmstúdióban több új ma­gyar film munkálatai feje­ződtek be, s ezekkel részben még az idén, részben jövőre ismerkedhetnek meg a né­zők. A Budapesti Játékfilmstú­dió Vállalat alkotásai közül szeptember 26-án mutatják be Balázs Béla írásainak fel- használásával készült Álmo­dozó ifjúság című filmet’ Gyöngyössv Imre rendezte és Kabay Barna írta a „Szarvassá vált fiúk”-at. Az októberben műsorra kerülő alkotás a Sátoraljaújhely i mártíroknak tiszteleg. Amit Déry Tibor, az emberi kap­csolatokról, a társadalmi mozgástörvényekről közöl a „Befejezetlen mondat” című regényében, ma még aktuáli­sabb, mint a két világhábo­rú között — vallja Fábry Zoltán rendező. A Parcaen Lőrincz belső világát fel­elevenítő műalkotás címe: 141 perc a befejezetlen mon­datból. A Kardos Ferenc — Kar­dos István szerzőpár befe­jezte a Hajdúk című fűm forgatását. Története a XVIII. században a Habs- burg-ellenes Bocskay-sza- badságharc idején játszódik, és javarészt a Hortobágyon forgatták. Bekötött szemmel — ez a címe Kovács András legújabb filmjének. A hábo­rúban játszódó, moralizáló, dialógusaiban vívódó hősö­ket bemutató alkotás két főszereplője: Madaras Jó­zsef és Kozák András. A szocialista társadalom gyer­mekvédelmi problémáit ál­lítja középpontjába Mamcse- rov Frigyes, a Somogyi Tóth Sándor regényéből készült „Vállald önmagad” c: mű filmjében. Még ebben az év­ben láthatják a nézők Makk Károly „Macskajáték”-át, az örkénv-mű nyomán készült alkotást. Fazekas Lajos ren­dezte, Koltai Lajos fotogra- fálta az Ámokfutást. Gya­korlatilag már elkészült, s utómunkálatai folynak Mar­kos Mikl<5s „Dunai hajós” című filmjének, amelyet Verne Gyula regénye alap­ján készített. Ebben az év­ben elsőfilmes rendező is bemutatkozik: Luttor Mara rendezte a Jelbeszéd című művet, amely Máriássy Judit könyve alapján készült- Gyarmathy Lívia írta és Bö­szörményi Géza, rendezte az autó és az ember viszonyát taglaló „Autó”-1. Jancsó Miklós készíti el a Gyurkó László és Hernádi Gyula szerzőpár Szerelmem, Elekt­ra című művének filmválto­zatát. Már az utómunkála­toknál tartanak, ugyanúgy, mint Gazdag Gyula musical­filmjénél, a Bástyasétány 74- n él. 1 önben sem volt sovány. Még vicceltek is vele: —» Anyja, ne egyél annyit, mert elgurulsz! — De most torkukon akadt a tréfaszó. Mintha ég és föld megren­dült volna. Anyjának gye­reke lesz! Most is előttem van Fan­ninak az arca: ül a fiúk szobájában, a fehér cse­répkályha mellett, s a vég­telenbe mered. Tizennégy éves ábrázatán a döbbenet árnyéka: ez hogy történhe­tett? A többiek se értették. Eleinte nagyon nem értet­ték. Azt sem, hogy akimér ilyen öreg, annak hogy le­het gyereke. (E tekintetben rém kegyetlenek a kamasz­szemek.) De azt se, hogy minek kell nekünk még ez is, hetediknek, mikor ők úgyis annyian vannak. Hiába nevettünk a sze­mükbe: komolyan, sértetten néztek vissza ránk. Mintha azt mondanák: — Nem vagytok már kiskorúak. Hogy csinálhattatok ilyen hülyeséget ? Dombi oldódott fel leg­hamarabb. — Ügy érzem, hogy felnőtt lettem! — só­hajtott másnap szomorká­sán, s mindjárt el is tessé­kelte Anyját a mosogató- vájling mellől. — Ülj le! Neked most nem jó olyan sokat álím! íFolytatjuk>

Next

/
Thumbnails
Contents