Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

Csütörtök esti külpolitika! kommentárunk: Érvek, frontok, sorsok Ismét súlyos összecsapásokról érkeztek hírek Ciprusról: a török csapatok Nicosiától nyugatra le­rohanták a tűzszüneti vonalon túli görög állásokat. Állítólag a Nemzeti Gárda nyitott tüzet a török ka­tonai egységekre és ez robbantotta ki az összetűzést — legalább is a törökök parancsnoksága így kommen­tálta az esetet. Ugyanakkor görög offenzíva is kezdődött. Nem a ciprusi romvárosokban — számos helyszíni tudó­sítás tragikus képet fest az egykor virágzó, nagy tu­rizmust lebonyolító települések — pusztulásáról —, hanem a.diplomácia frontján. Mavrosz külügymi­niszter csütörtökön Athénból Párizsba repült, majd ellátogat több más nyugat-európai országba. Célja, hogy egyrészt részletesen kifejtse kormányának álláspontját a ciprusi helyzetről, másrészt felújítsa kapcsolatait a Közös Piaccal. Athénnek mindkettőre szüksége van. A szigetország bonyodalmas jövőjének Athén számára is megnyugtató rendezése aligha képzelhető el anékül, hogy minél több szövetségest szerezzen a NATO és a Közös Piac tagállamai köré­ben. Az ezredesektől pedig zilált anyagi örökség szállt a karamanlisz-kabinetre, amely érthető okokból ka­csint most a kilencek felé, némi anyagi támogatás re­ményében. Valószínű azonban, hogy a két kérdés nagyon is szorosan összefügg. Sőt, az egyik a másik függvénye. Amíg Ciprus ügyében nem születik valami halvány reménnyel biztató megoldás, addig a belső válságtól amúgy is meggyengült Közös Piac aligha mutat majd hajlandóságot Athén megsegítésére. Cipruson egyelőre semmi jel sem mutat arra, hogy közeli a kibontakozás, a politikai rendezés. 'El­lenkezőleg. Mintha az utóbbi napokban tovább nőtt volna a feszültség. Megmerevedtek a diplomáciai frontok: Görögország ismételten elvetette a brit ja­vaslatot a háromhatalmi tárgyalások felújítására, Kleridesz ügyvezető ciprusi elnök nyilvánosan ha­zugsággal vádolta Denktast, a ciprusi török kisebb­ség vezetőjét egy kijelentése miatt, a szembenálló ka­tonai erők pedig minduntalan megsértik az immáron többször is megújított tűzszünetet. Közben pedig csaknem kétszázezer menekült tengődik alkalmi szállásokon, barakktáborokban, a a szabad ég alatt, őket nem a london-zürichi sziszté­ma feltámasztása, vagy egy esetleges föderatív meg­oldás, hanem a puszta létük, vagy nemlétük izgatja elsősorban. A szeptember végén valószínűleg Rómá­ban rendezendő nemzetközi konferencián — amelyet a ciprusi dolgozó nép haladó pártja (AKEL) és a Béke-világtanács hív össze —, az ő sorsukról éppúgy szó lesz, mint a ciprusi kérdés igazságos, békés ren­dezésének feltételeiről, amelyek megteremtéséhez nélkülözhetetlen a nemzetközi közvélemény támoga­tása. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^saAaaaaaaaaaaaaaaáaaa/^aaaaaí" < Bres&iiyev fogadta Mémeth Károlyt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön fo­gadta Németh Károlyt, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az SZKP Köz­ponti Bizottságának maghí­vására tartózkodik Moszkvá­ban­Leonyid Brezsnyev és Né­meth Károly között szívé­lyes, baráti beszélgetés folyt le, amelynek során megvi­tatták az SZKP és az MSZMP közötti együttmű­ködés továbbfejlesztésének néhány kérdését, valamint több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nem­zetközi problémát. Poniatowski Varsóban Michel Poniatowski fran­cia belügyi államminiszter csütörtökön 5 napos hivata­los látogatásra Varsóba ér­kezett, hogy vezető lengyel politikusokkal, a két ország együttműködésének tovább­fejlesztéséről és Időszerű nemzetközi kérdésekről tár­gyaljon. A lengyel fővárosban nagy jelentőségűnek tartják a ma­gas rangú francia vendég lá­togatását. „Poniatowski államminisz­ter látogatása — hangoztatta a Trybuna Ludu — a ha­gyományosan jó lengyel— francia kapcsolatok fejlesz­tésének fontos eseménye. Ünnepi ülés a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés jubileumának tiszteletére 9« (Folytatás az 1. oldalról) A kétoldalú tudományos­műszaki együttműködés ered­ményei a mezőgazdaságban is kiemelkedőik. A nagyho­zamú szovjet búzafajták meghonosítása i6 jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ke­nyérgabona-termelésünk 1960. évi 16 mázsás hektárankénti átlaghozama több mint két­szeresére emelkedjen. A ke­nyérgabona termőterületünk 80—85 százalékán szovjet bú­zafajtákat vetünk. Jellemző az együttműködésre, hogy a magyar mezőgazdaság traktorállományának 40, kombájnparkjának 90 száza­léka szovjet gyártmányú gép. Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos inté­zetei között. Jelenleg a ter­mészettudományok és a tár­sadalomtudományok körében több mint 80 témában foly­tatnak közös kutatómunkát. A negyedik ötéves tervben 350—400 nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt a különböző szakterü­leteken. A következő ötéves tervidőszak kutatási prog­ramjainak egyeztetésekor pe­dig már eddig is mintegy 150 újabb téma közös kidolgozá­sának gondolata merült fel. A 25 éves együttműködés nagyon jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a magyar népgazdaság óriási anyagi és szellemi értékeket fordítha­tott a szocialista ipar és me­zőgazdaság fejlesztésére. Ha­zánk nemzeti jövedelme eb­ben a negyedszázadban négy és félszeresére, az ipar ter­melése csaknem nyolcszoro­sára emelkedett. Ciprusi helyzetkép Makariosz Görögországba látogat A török csapatok szerdán Nicosiától nyugatra átlépték a tűzszüneti vonalat, lero­hanták az ellenfél állásait és Kínai recept Afrikának Mint ismeretes, az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhan­gúlag javasolta a közgyű­lésnek Bissau-Guinea felvé­telét a világszervezetbe. A Kínai Népköztársaság kép­viselője ekkor hozzászólá­sában különös célzattal em­legette, hogy „a portugál gyarmatokon igen jól áll a fegyveres népi felszabadító harc”. Hozzáfűzte: „Mozam- bikban, Angolában és Dél- Afrika más térségein roha­mosan fejlődik a népi fegy­veres harc és a tömegmoz­galom a nemzeti felszaba­dulásért”. Nos, a kérdés lényege, hogy a kínai képviselő épp akkor sürgette a mozambi­ki és az angolai fegyveres harc fokozását, amikor eze­ken a területeken sajátos és különleges helyzet alakult ki. A sajátosság, és éppen a folyamatos jelen sajátossága az, hogy a portugáliai Cae- tano-féle fasiszta rezsim bu­kása után az új lisszaboni kormány törvényt fogadott el a gyarmatok függetlensé­géről. Mint ismeretes, Mozambik egész területén megkezdő­dött a tűzszünet. Az Avante, a Portugál KP sajtóorgánu­ma így írt: a kommunisták rendkívül örülnek annak, hogy az afrikai területek népei függetlenségi jogának elismerése végül is a por­tugál állam hivatalos politi­kája lett. A mozambiki és az ango­lai fegyveres harc fokozása­QMmm 1974. szeptember péntek nak sürgetése, amit a KNK biztonsági tanácsi képviselő­je szeretne, rossz szolgálat az afrikai hazafiaknak, sőt a portugál demokratikus mozgalomnak is. Ideje, hogy Mozambik és Angola népe annyi véres küzdelem után végre a saját kezébe vegye a kormányzás gyeplőit. Ha most hadműveletek folytatá­sát ösztönzik, akkor az azt jelenti, hogy először is meg­lassul a hatalom átadása, másodszor elkerülhetetlenné válik a felesleges vérontás. A jelenlegi helyzetben csak azok lehetnek érdekeltek a fegyveres harcban, akikvisz- sza szeretnék forgatni a tör­ténelem kerekét és — Dél Rhodesiához hasonlóan — fehér kisebbségi rendszert teremteni Mozambikban és Angolában. Az a meder te­hát, amelybe a kínai politi­ka szeretné terelni az ese­ményeket ÍMozamfoikban és Angolában, kielégíti a pre­toriai és salisburi fajüldö­zőket. A portugál gyarmati birodalom megszűnése után ezek maradtak a gyarmati rendszer utolsó bástyái af­rikai földön. Világos, hogy ezek a vezetők ma minden olyan akciót örömmel fo­gadnak, amely lassítja a ha­talom átadását a mozambiki és az angolai népnek. Persze nem kell csodál­koznunk Peking ilyen irány­vonalán, ha figyelembe vesz- szük a kulisszák mögötti flörtjüket és titkos kereske­delmüket a pretoriai és a salisburi fajgyűlölőkkel. A Caeiano-rezsim bukásá­val a kínai sajtó nagyon -sínján foglalkozott. Az iV kormányról, annak demok­ratikus irányzatáról és gyar- mateUenes politikájáról pe­dig egyáltalán nem tájékoz­tatta a kínai népet. Ehelyett hasábjain bőven kapnak he­lyet a portugál munkások sztrájkjairól szóló hírek, hol­ott a fasiszta diktatúra ide­jén a pekingi propaganda gyakorlatilag teljesen mel­lőzte a dolgozók harcáról történő beszámolókat. Pe­king váratlan „rokonszenve” a portugál munkások iránt, nagyon egyszerűen magya­rázható. A megmozduláso­kat ugyanis, amelyek nehe­zítették a tömegközlekedés munkáját, az élelmiszer-el­látást, szélső baloldali for­radalmárok és maoista se­gítőtársaik sugalmazták, ren­dezték. Részük volt ebben a nemzetközi konszerneknek is, amelyek alapvető érde­keiket látják veszélyeztetve az új portugál politikában. Alvaro Cunhal, a Portu­gál KP Központi Bizottságá­nak főtitkára legutóbb egy maoista lap és egy maoista utcai tüntetés betiltásával kapcsolatban, erélyesen til­takozott az ellen, hogy a sajtószabadsággal visszaélve, rágalmazzák és sértegessék a fegyveres erők mozgalmát, az ideiglenes kormányt és a kormánykoalícióba tartozó demokratikus pártokat. Világos, hogy aki szívén viseli a portugál demokrá­cia sorsát, valamint Mo­zambik és Angola felszaba­dulásának ügyét, az nem kí­vánja az események ilyen alakulását. A kínai vezetők lépései, nemhogy a portu­gál gyarmatok népeit támo­gatnák, hanem gyakorlati­lag pontosan az ellenkező­jéről tanúskodnak. A. Kanfcov fcAPN—KS) elfoglalták a Galini nevű fa­lut — jelentették be az ENSZ szóvivői. Más hírek szerint a törökök bevonultak a Gali­ni közelében levő Varishia településre is. A török pa­rancsnokság közölte, hogy a Nemzeti Gárda alakulatai Galinitól nyugatra tüzet nyi­tottak a török állásokra és ők provokálták a törököket a település elfoglalására. Kleridesz, Ciprus ügyveze­tő elnöke felszólította Török­országot, hogy csapatait von­ja vissza a tűzszüneti vona­lak mögé. Hozzáfűzte, hogy mindaddig nem hajlandó résztvenni semmiféle békél­tető tárgyalásokon, amíg a törökök nem teszik lehetővé a csaknem kétszázezer cipru­si menekült otthonába való visszatérését. Egy ENSZ-szóvivő azt han­goztatta, a ciprusi Nemzeti Gárda alakulatai nem enged­ték meg az ENSZ-erőknek, hogy Limassol közelében je­len legyenek egy állítólagos tömegsír feltárásánál. LONDON: Makariosz érsek, ciprusi elnök, aki jelenleg London­ban tartózkodik, „egy héten, vagy legfeljebb tíz napon be­lül” Görögországba utazik, hogy Karamanlisz görög mi­niszterelnökkel és Kleridesz ciprusi ügyvezető elnökkel a ciprusi válságról tanácskoz­zék — írja a Daily Teleg­raph című lap csütörtöki számában. A lap értesülését „nicosiai hivatalos források­ból” szerezte. A lap szerint Makariosz egyelőre nem szán­dékozik visszatérni Ciprusra. Az érsek athéni látogatását arra is felhasználja, hogy Glafkosz Klerideszt nyilvá­nos támogatásáról biztosítsa — hangoaréaija a Daily Te­legraph. Az általános technikái és tudományos haladás, a szo­cialista gazdasági közösség országaiban megteremtett fejlett gyáripar, a szocializ­mus, a kommunizmus építé­sének közös és időszerű fel­adatai alapján a nemzetközi munkamegosztás tervszerű fejlesztése lett a szocialista országok fejlődésének alap­vető feltétele. Ezt a felada­tot foglalja össze és irányoz­za elő hosszabb távra a KGST XXV. ülésén 1971-ben elfogadott integrációs komp­lex program. Huszár István rámutatott arra, hogy a kétoldalú együttműködés jelentős állo­mása volt 1964-ben a ma­gyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság létrehozása, s most ünnepeljük egyúttal e kor­mányszintű szervezet meg­alakításának 10 éves jubileu­mát is. A dinamikus növe­kedést mutatja, hogy az utóbbi hét évben megduplá­zódott a forgalom. (Magyar- ország a Szovjetunió keres­kedelmi partnerei között az ötödik,, s megelőz sok, ha­zánknál lényegesen nagyobb és fejlettebb államot. Né­hány termékünk még ennél is előkelőbb helyen áll a szovjet importlistán. Autó­buszokból Magyarország a Szovjetunió legnagyobb szál­lítója. Híradástechnikai, elektrotechnikai, vákuum- technikai berendezésekkel és élelmiszeripari gépekkel a második-harmadik helyet foglaljuk el a szovjet ipar szállítóinak sorában. Több száz korszerű, komplett ma­gyar vegyi és élelmiszer- ipari üzemegység dolgozik a Szovjetunióban, s így a mi­nőségben és a műszaki szín­vonalban kiemelkedő ma­gyar termékek — ha sze­rény mértékben is ■— de hoz­zájárultak a szovjet nép­....n g azdaság műszaki fejlődésé­hez, gyarapítják a korszerű szovjet ipar és közlekedés eszköztárát. Nyers anyagámiportunfcnák több mint 40 százalékát, energia- és energiahordozó importunk döntő részét kap­juk a Szovjetunióból, s a hosszú lejáratú államközi egyezmények alapján erz a segítség nagymértékben csil­lapítja a világpiac konjunk­turális változásainak ma­gyarországi hatásait. Az alumíniumtermelésben létrejött magyar—szovjet kooperáció lehetővé tette, hogy a legésszerűbb és né­pünket legjobban gyarapító módon gazdálkodhassunk a magyar ezüsttel, s az egy lakosra jutó alumínium-fel­használás tekintetében már utolértük a legfejlettebb ipa­ri országokat. A nagyszabá­sú gépkocsiipari kooperáció keretében az Ikarus tíz év alatt csaknem húszszorosá­ra növelhette az autóbusz­termelést. A Zsiguli-prog- ram pedig módot nyújt, hogy mind jobban kielégít­hessük a gyorsan növekvő hazai gépkocsikeresletet. Huszár István elmondotta, hogy a kétoldalú tervkonzul­tációk alapján most márki­bontakoznak a magyar- szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés legközelebbi jövőjének, az 1976— *30-as tervidőszak­nak, sőt az 1990-ig terjedő időszaknak fő irányai is. így a Szovjetunió fedezi kő­olajszükségletünk nagy ré­szét, s ezenkívül 1980-ban már 3,8 milliárd köbméter földgázt is kapunk Nem kevésbé fontos, hogy növek­vő villamosenergia-szükség- letünket is biztosítja a Szov­jetunió. Ugyanakkor eldőlt már az Is, hegy 1980-ig 2,5 millió tonnára növeli — fémtartalomban a vasérc szállítását, s így szükségle­tünket teljes mértékben fe­dezzük. Tisztázzuk az együtt­működés lehetőségejt a leg­nagyobb gépipari "üzemekre vonatkozóan, a gépipar, vegyipar minden fontos ágá­ban, a feldolgozó ipar csak­nem valamennyi területén. V. A. Kirillin beszéde Huszár István után V. A. Kirillin emelkedett szólásra. V. A. Kirillin bevezetőül rámutatott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt megállapodása proletár internacionalizmus elvein alapul és a két nép barátságának erősítését szol­gálja. E megállapodás tette lehetővé, hogy széles körben kibontakozzék a tudomá­nyos-műszaki és termelési tapasztalatok cseréje,, hogy a két ország tudósai, szakem­berei egyesítsék erőiket a tu­domány és a technika leg­fontosabb problémáinak meg­oldására. Ez az együttműkö­dés mind szélesebb körre terjed ki, érezteti hatását a színesfémkohászatban, a vegyiparban és a híradás- technikában ugyanúgy, mint az energetikában, a mező- gazdaságban, az építőipar­ban vagy a könnyűiparban. V. A, Kirillin fontos ered­ményként értékeli, hogy a tu­dományos-műszaki kapcsola­tok jó feltételeket teremtet­tek új technológiák alkalma­zására, s új műszerek, gépek gyártásában a gazdasági együttműködésre. Így jött létre a két ország között az együttműködés autóbusz rész­egységek gyártásában, számí­tástechnikai berendezések gyártásának szakosításában és egy sor más területen. Az 1967—80. közötti idő­szakra szóló tudományos- műszaki fejlesztési tervekkel kapcsolatos konzultációk első szakaszában a tudomány és technika legfontosabb irá­nyainak mintegy 150 problé­máját és témáját jelölték ki, e témákat a két ország tu­dósai, szakemberei közösen dolgozzák majd ki. E közös erőfeszítésektől új kémiai reagensek, nagy tisztaságú vegyianyagok, korszerű me­zőgazdasági műszerek, hatá­sos új gyógyszerek, könnyű és tartós épületszerkezetek, korszerű festékipari termé­kek, új típusú fényforrásolt létrehozása várható. A szovjet tudomány fejlő­déséről szólva elmondotta, hogy az ország tudományos kutatóintézményeiben és főis­koláin jelenleg több mint 1 millió 100 ezer tudományos munkatárs és előadó dolgo­zik. Közülük több mint 300 ezer a tudományok doktora, illetve kandidátus. A miniszterelnök-helyettes ezután a természettudomá­nyok néhány előtérben álló kérdésével foglalkozott. Mint mondotta, nagy jelentőségű felfedezések várhatók az ele­mi részek fizikájában, az anyag elemi szerkezetének tanulmányozása során ugya­nis a legutóbbi évtizedben hatalmas lehetőségek tárul­tak fel, amit mindenekelőtt az elemi részecskegyorsítók megjelenése tett lehetővé. A fizika e területén sikeres együttműködés alakult ki magyar és szovjet tudósok között. — Reálisan értékelve a szovjet tudomány és techni­ka eredményeit, nagy lehető­ségeinket, azt is világosan látjuk —, mondotta —, hogy erőinket egyesítve sokkal na­gyobb eredményeket érhe­tünk el a tudományos-műsza­ki haladás valamennyi ágá­ban. Ezért hasznos a magyar —szovjet együttműködés is, mégpedig mjndkét ország szá­mára, mert meggyorsítja a tudományos kutatásokat és egyben az eredmények gyor­sabb gyakorlati alkalmazásá­ra ösztönöz. Ezért mindkét országnak érdeke, hogy tu­dósaink, szakembereink to­vább mélyítsék együttműkö­désünket, s ezzel a szocialis­ta országok integrációs prog­ramjának megvalósítását is segítsék elő. Ez a szocialista világrendszer további erősí­tésének közös ügyét is essí*

Next

/
Thumbnails
Contents