Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

Két igazgatónő, számtalan terv Kihelyezett kórházi osztályok f Szeptember nemcsak a di- ! ákifjúságnak jelent új mun­kaévet. Ősszel forgalmasab- : bá válnak a művelődési ín- ' tézmények, falaik között tar­talmasabb .esz az élet. Er- í ről győzött meg bennünket az a gyors párbeszéd, ame­lyet a Hatvan városi Vörös­marty Művelődési Központ, valamint a Cukor- és Kon­zervgyár Művelődési Háza igazgatónőivel folytattunk. ■ — Mi újat ígér a legköze­lebbi hónapokban Majláti Györgyné a művelődési köz­pont látogatóinak? — Nagyon fontosnak tar­tom a gyorsított felnőttok­tatást, amely tavaly például hatvan meglett férfit, asz­A közművelődés összehan­golt kerületi irányítása, a le­hetőségek jobb kihasználása érdekében önálló közműve­lődési bizottság alakítását javasolja most megjelent irányelveiben a Kulturális Minisztérium és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala. A bizottságok a tanácstör­vény alapján fejtik ki mű­ködésüket. Feladataik közé tartozik, hogy a megyei köz- művelődéspoíitika kidolgozá­sában és végrehajtásában biztosítsák az állami és a társadalmi szervek, a gaz­dasági egységek összehan­golt részvételét, célszerű munkamegosztását. Ugyan­akkor ellenőrzik és segítik a közművelődéspolitika he­lyi megvalósítását, különös tekintettel a terület sajá­tosságaira. összehangoló fel­adatokat is ellátnak az ál­lami és a társadalmi szer­vek között az állami hatá­rozatok gyakorlati megvaló­sításában, a tanácsi hatá­rozatok előkészítésében. A kiemelkedően fontos fel­adatokra, akciókban való részvételre mozgósítják az érdekelt szerveket és a la­kosságot, összefogják a szel­lemi és az anyagi erőket. Mindezek érdekében vé­leményezik a közművelődés egy-egy nagyobb szektorát átfogó koncepciókat és ter­veket, azokat a fontosabb előterjesztéseket, amelyek a közművelődésben érdekelt szervek megyei vezető tes­15.45 Talpalatnyi föld Az 1948-ban, Szabó Pál regényéből Bán Frigyes ren­dezésében készült filmalko­tás nemcsak a szocialista filmalkotásnak egyik első terméke volt, hanem az élen áll a filmgyártás első két év­tizede során született művek között is — a „legjobb 12”- ben. Ez a film méltán vált klasszikussá. A földesúri-tő­kés Magyarország elnyomott és mérhetetlen nyomorban élő parasztjainak sorsát áb­rázolja, a reménytelen küz­delmet a létért, az emberhez méltó életért. Góz Jóska és Juhos Mari küzdelme képeken példáz­za a föld népének kifogyha­tatlan erejét, teremtő ked­vét, minden akadályt le­győző élni akarását. A főszerepekben Szirtes Ádámot, Mészáros Ágit, Mol­nár Tibort, Egri Istvánt, Lehotay, Árpádot és Makiári Zoltánt láthatjuk. szonyt juttatott általános is­kolai bizonyítványhoz. Ez a munkánk október első nap­jaiban indul, s a tanórák minden pénteken lesznek. Szeptember derekán balett­tanfolyamunk is kezdődik, mégpedig olyan formában, hogy a munkásszülők gyer­mekei ötvenszázalékos tan­díjkedvezményben részesül­nek. Ismét lesz szabás-var­rás oktatásunk, s Gyarmati Jánosné vezetésével tovább dolgozik díszítőművészeti szakkörünk, amely dicsére­tesen szerepelt legutóbb az észak-magyarországi kiállítá­son. Október 21-én három estből álló hangversenyso­rozatot indítunk az Országos tülete elé kerülnek. Részt vállalnak ezek előkészíté­sében, illetve ilyeneket ma­guk is kezdeményezhetnek. A bizottságok végzik, il­letve kezdeményezik azok­nak a témáknak a területi vizsgálatát, amelyek több szerv együttes feladatkörébe tartoznak, s amelyek meg­oldásához nélkülözhetetlen a jó együttműködés. Ilyen té­ma lehet például az egyes társadalmi rétegek művelő­dési helyzete, a munkahe­lyek és a települések kultu­rális ellátottsága, az azonos feladatokat végző intézmé­nyek tevékenysége, a köz- művelődés káderhelyzete. A bizottságok munkájába — a témától függően — be­vonhatják a megyei közmű­velődési intézmények veze­tőit, a vizsgált kérdések szakembereit, a megyében levő, vagy onnan származó tudósokat, művészeket. Ahol önálló közművelődési bizott­ság nem működik, annak megválasztását 1974. szep­tember 30-ig javasolják a most megjelent irányelvek. (MTI) Megfigyelte, útközben, hány nővel és hány férfival talál­kozik. Mire a főutca végére ért, már ki is vonta a két számot egymásból. Tizenhét lett a végered­mény. Ennyivel több nő jött ve­le szemben a tisztára söpört, betonlapos járdán. összeráncolta a homlokát, tovább gondolkodott. Ezek szerint a férfiak kevesebben vannak a mi falunkban... Vajon mennyivel? Igaz, hoz­zá kell tenni, hogy ilyenkor azért csak több az otthon ülő asszony, mint a férfi. De mégis... Mégis: mennyivel lehetnek többen? Majd otthon — gondolta később. Otthon majd meg­próbálom kiszámítani. Átballagott a túloldalra, visz- szafelé indult. Most meg azon kezdett el töprengeni: merre is lehet észak? És merre ke­let, meg nyugat? Hol is fek­szik ez a falu? Merről ága- zi belé a főútvonal, amely aztán, követve a régi házak irányát, jobbra kissé elfor­dul? Reggel mindig végigjárta ezt az utat. Sétált, szellőztet­te a fejét. — Na — jegyezték meg itt is, ott is az emberek, akik kint álltak ilyenkor a kiska­puban —, Széli Jani bácsi is­merkedik a világgal. És mosolyogtak hozzá. Jó­indulatún, elnézőn. 1. Amikor jelentkezett a dol­gozók iskolájában, igencsak Filharmóniával Az elsőze- neest vendége a Tátrai Vo­nósnégyes lesz. Közreműkö­dik Szendrey-Karper László gitárművész. Jól bevált, nagy érdeklődéstől kísért önálló előadóestjeink sorát Zsolnai Hédi vezeti be. S akik szeretik a régi mestere­ket, szeptember végén az Ex Antiquis együttes műso­rában gyönyörködhetnek. — S mivel kezd a gyári művelődési ház első függet­lenített vezetője, Kovács Józsefné? — Jóformán meg sem me­legedtem még helyemen, ami nagyon sok szép mun­kalehetőséget kínál. Legfon­tosabb feladat e pillanatban a könyvtár anyagának fel­dolgozása, s a kölcsönzés új­bóli megindítása. Eközben a művelődési ház névadó ün­nepségére szeretnék alapo­san felkészülni. A két üzem szakszervezeti bizottságai el­fogadták azt a javaslatot, hogy a mártírhalált halt nagy költőről, Radnóti Mik­lósról nevezzük el az intéz­ményt. Ez kézenfekvő! Rad­nóti az üldöztetés idején Hatvanban volt munkaszol­gálatos, a cukorgyárba járt sokadmagával dolgozni. Itt- tartózkodásának levelezését, költői termését Baráti De­zső professzor, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum igazgatóhe­lyettese most dolgozza fel. S ahogy hallom, tanulmányát a Hevesi Szemlének szánja. A névadó ügyében szak- szervezeti bizottságaink már illetékes szervekhez felter­jesztették kérelmünket. Re­méljük, november elejéig jóváhagyó választ kapunk. Ugyanis Radnóti halálának feltételezett harmincadik évfordulóján, november 6 és 10 között szeretnénk a költő nevét épületünk homlokza­tára írni... Két nyilatkozat, sok-sok megvalósulásra váró terv. Ha az igazgatók annyi tá­mogatást kapnak, mint aho­gyan készülnek az új évad­ra, bőven művelődhetnek a hatvaniak. nagy volt a megrökönyödés. A tsz-elnök meg is kérdez­te: — Hány éves, kend, Jani bácsi? — Hetvenhárom múltam tavasszal. A főkönyvelő meg csak ezt, az ő száraz, nagyon gya­korlatias hangján: — Minek már magának az iskola, Ja­ni Ipácsi ? ... Mire az öreg csak ennyit mondott: — Tanulni szeret­nék. Ügy jobban múlik majd az idő. Meg aztán: négy ele­mit jártam. Rájöttem, hogy kevés. — Kevés? Már mért volna kevés? — értetlenkedtek az emberek. — Ha hetvánha- rom évig elég volt, a hátra­levő időre is megteszi... In­kább ülne kend a kiskapu­ba, pipázgatna, oszt elnéze­getné az utcai sürgést-for- gást,.. Az való már kend­nek, nem a tudomány __. S zokatlan a megnevezés, de nagyon pontos. Arról van szó, hogy a gyöngyösi Bugát Pál Kórház ápoltjainak egy részét Visontán, az egykori munkásszállások épületeiben helyezik majd el. Ezt így kimondani nagyon egyszerű, de a terv megvaló­sítása már korántsem nevez­hető annak. Hogy miért, és hogy mi mindent kell még tenni, addig, amíg az elkép­zelésekből valóság lesz, ezt akarjuk most felvázolni Összesen 550 személynek Ha minden elkészül, akkor Visontán 300 személy részére rendeznek be elme szociális otthont, 250 személynek pe­dig elmeterápiás osztályt. Mindkét rész azokat az em­bereket fogadja be, akiknek kezelése az elmeosztályhoz tartozik, illetve: ha nem is kimondottan kórházi ápolás­ra szorultak, de orvosi, egészségügyi felügyeletet kell nekik biztosítani. Elmebetegek, mondja a köznyelv, ami ellen a szak­ember élénken berzenkedik. Ennek a szónak nagyon rossz hangulata is van, olyan meg­különböztető hatása, ami sokszor megborzongtatja a laikust. Visontán a szociális otthonban is, de a terápiás osztályon is olyanokat he­lyeznek el, akik gondosko­dást igényelnek, törődést, családias légkört. Az úgynevezett heveny esetek maradnak továbbra is kórházban, a városban. Az épületek száma 16 Amikor a nagy beruházás elkészült Visontán, ott ma­radt üresen tizenhat teljesen jó állapotban levő épület Mi legyen ezekkel? . Lebontsák valamennyit, vagy ■ hasznosít­sák őket valamire? Így vető­dött fel a megyénél az ötlet: a gyöngyösi kórház úgyis annyiféle gonddal küszködik, De Jani bácsi csak nem tá­gított. És ősszel beiratkozott az ötödikbe. 2. Amikor az agitátorok gyű­rűjében ülve sápadtan, szin­te reszketve aláírta hatvan­ban a belépési nyilatkoza­tot, utána sokáig a kezét nézte. Közben arra gondolt: csak adna ide az isten egy baltát, hogy lecsaphassam vele, amiért megfogta azt a tollat. _ Csak évek múlva békéit meg. Amikor már volt foga­natja a munkának, és látta, hogy előrébb kerül az, aki megfogja a dolog végét. A gyerekek hamar kire­pültek a családi fészekből. Béla tanár lett Nyíregyhá­zán. Kati Pestre ment férj­hez. Misi meg rendőr a me­gyeszékhelyen. nemcsak szűk valamennyi épülete, hanem a régebbiek műszakilag is erősen kifogá­solhatók, olykor állapotuk súrolja az életveszély hatá­rát. Csak a gyors javítgatá­sok, erősítgetések segítenek fenntartani ezeket az öreg falakat és födémeket. Visontán a sors adta, azt ki nem használni vétek lett volna. De más dolog vala­minek a helyességét felis­merni és megint más dolog a szükséges anyagi eszközök előteremtése. Hiszen nem kis összegről, közel 36 millió forintról van szó. A gondok növekszenek Rövidesen kiderült az is, hogy a visontai programot nem lehetne csupán úgy megvalósítani, hogy az csu­pán Visontára szorítkozzék. Két példát erre. Csak a betegek száma 550, de az egészségügyi személy­zet is túlhaladja majd a száz főt. Mosni is kell rájuk. Építsenek egy mosodát Vi­sontán vagy bővítsék a gyöngyösit? Az utóbbi az ésszerű, mert így két fel­adatot lehet egyszerre meg­oldani. Hasonló a helyzet a proszektúrával is. De hogy a proszektúrát — magyarán: a kórbonctant — bővíteni lehessen, azt érre az építkezési időre is működ­tetni kell. Hogy hol? Erre a hepatitis osztályt tartotta a legalkalmasabbnak a gyön­gyösi intézet vezetősége. Ahogy Hatvani István a kórház gazdasági igazgatója elmondta: ezeknek a dolgok­nak az összefüggését nem le­het elkerülni. De a pénzügyi kihatását sem. Ami nem cse­kély, hiszen továbbra 4,5 mil­lióról van szó. Erre pillanat­nyilag még nem áll rendel­kezésre a szükséges fedezet. Már most a holnapért Ne menjünk bele a részle­tekbe, elégedjünk meg any- nyival, hogy a visontai prog­Mikor elment a legutolsó is, Jani bácsi akkor szokott rá az orvosra. Előbb a kór­házba feküdt be. Megoperál­tatni a sérvét, amivel már tíz éve kínlódott. Aztán a fogait csináltatta meg. Zsörtölődött is vele az asszony emiatt épp eleget. — Mit legénykedik kend?! Hisz már hetven is elmúlt! Vén csonti Még hogy a fo­gát! De hát nem sokáig szid­hatta szegény. Egyik napról a másikra ágynak esett. Föl se kelt onnan többet. Szíve már nem bírta ki a tüdő- gyulladást. Hogy eltemették, Széli Já­nos egyedül maradt a falu­végi házban. Napok múltán rátört a magány. Sehol nem találta a helyét. Téblábolt egy darabig, ide ment, oda ment, de az sem segített. Az estétől, meg az éjszakától félt a legjobban. A sötéttől, a csendtől. Akkor kezdett el olvasni. Az első héten három Jókai- regénnyel végzett. Több volt ez, mint amennyihez fél év­század alatt hozzájutott. Egyik este, olvasás közben jutott eszébe: mi lenne, ha tanulni próbálna? Másnap bekopogtatott a boltajtón. Irkákat, könyve­ket vásárolt. Vett tollat, ce­ruzákat, radírt, még tolltar­tót is. És egy hét múlva beirat­kozott az ötödikbe. (Folytatjuk?! ram jelentős számú egész­ségügyi szakembert is igé­nyel. Dr. Bállá Gyula, városi főorvos már rendelkezik bi­zonyos bérkerettel, amire a jövendő elme szociális otthon dolgozóinak egy részét felve­heti. De csak két év múlva lesznek ezekből a ma al­kalmazott emberekből szak­képzett dolgozók. Amikor már csakugyan munkába kell állniuk, akkor viszont jóval többre lenne szükség az otthonban lakók ápolásához, gondozásához. Valami tehát elkezdődött, de csak egy része a végleges megoldásnak. Amikor azt tudakoltuk dr. Mátyus Lászlótól, a kórház igazgatójától: mivel tudja a visontai orvosi állásokat vonzóvá tenni, hiszen egyéb­ként is hiány van a városban, nagyon röviden és tömören válaiszolt: kiemelt fizetéssel és lakással. De még így sem lesz könnyű az orvosállások betöltése, tette hozzá. Az ter­mészetes, jegyezte meg, hogy rajtuk semmi sem múlik majd. Még annyit: két épületben nyolcvan személy részére alakítanak ki nővérszállást. De lesznek olyanok is, akik naponta járnak ki majd busszal. Ügy gondolják. A program és a valóság A városi tanács elnökhe­lyettese, Keresztesi Lajos ar­ról tájékoztatott, hogy eddig a programnak megfelelően folytak az események. A me­gyei tanács az előkészítést irányította, a megvalósítás­ba már a gyöngyösi szak- igazgatási szervek is bekap­csolódnak. Azt még a kórházi vezetők mondták, hogy a tervezők, rendszeresen kikérték a vé­leményüket, a szakmai ész­revételeket megfogadták. Vi­ta legfeljebb akkor alakult ki, ha valamit olcsóbban is meg lehetett oldani. De olyan dologban, hogy az egyes épü­letek között — például — meg kell teremteni a fedett folyosót, még ellenvetés sem hangzott el. A rekonstrukciós munkák terve elkészült, ezt Szalag Iván, a városi tanács terv­csoportjának a vezetőjé mondta. Még szerződést nem kötöttek az építőiparral, mert folyik a vita: maximált áron vagy szabadáron számolja­nak-e. Az építők a szabad­áras megoldást szeretnék. A tervszállítás egyébként üte­mezett módon történik az egyes munkák jellegétől füg­gően. Visontán az állami, a gyöngyösi kórházban pedig a tanácsi építők szerepelnek kivitelezőként A program szerint a mun­kákat 1974. júniusában kel­lett megkezdeni, a befejezés határideje pedig 1975. de­cember 31. Még egy sor kérdésben azonban a beruházási válla­lat és az építők vitatkoznak. Csak segítség Sokat számít majd a gyön* gyösi kórház számára a vü sontai program megvalósftá» sa. Gyakorlatilag 160 ágyat; Ebből 30 ágy jut egy új osz­tály, a neorológia megszer­vezésére, a többi pedig az általános gyógyászati ágyak számát növeli. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ezzel a kórház minden gondja megszűnik. Lesz ugyan még Gyöngyösön is további rekonstrukció, fel­újítás, de mindez még nem végső megoldás. Hogy mikor jutunk el a megnyugtató állapotig; még nyitott kérdés marad. G. Molnár Ferenc Megyei közművelődési bizottságok létesülnek (moldvay) PAPP ZOLTÁN: Egy falusi reggelen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents