Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-04 / 206. szám
Ui növényvédő állomás Korszerű laboratóriumokkkaly dolgozószobákkal, mű kelyépiilette! felszerelt növényvédő állomást létesítettek Bé késcsabán. A szakembereknek a mezőgazdasági kártevők előrejelzésében, a védekezési módok kidolgozásában és ellenőrzésében nyújt nagy segítséget az új állomás. Aa új növényvédő állomás!. Munka a laborban. (MTI-foto — Medgyasszay Béla felv. — KS) Nyolc hónap: 91 millió tonna Csúcsforgalom a Volánnál is Kiváló teljesítménnyel zár ta a múlt hónapot a közúti autófuvarozás, amely au- , gusztusban 13 millió tonna árut — a tavalyi rekordnál is egymillióval többet — szállított1 el, nyolchónapi eredménye pedig 91 millió torma volt — összegezte vállalatainak munkáját a Volán Tröszt. A Volánnál augusztus'ban már jócskán jelentkeztek az őszi csúcsforgalvni tennivalók. A következő négy 'hónapban összesein 43—44 millió tonna árut kell továbbítaniuk a Volán-vállalatoknak. A lakosság ellátását szolgáló zöldség-gyümölcs szállítmányok után első helyre került a konzervgyárak nyersanyagellátása, a' nagy munka a cukorrépafuvarozás is: a tavalyi 800 ezer tonnával szemben, több mint egymillió tonna répa szállítására kötöttek megállapodást. A megnövekedett, s novemberig még fokozódó igények teljesítése a közlekedési tárca és a Volán .intézkedésein felül az érdekeltek;' a fuvaroztatók jó együttműködésével, segítségével hajtható végre. A KPM a zöldség-gyümölcs fuvarok, a lakossági szolgáltatások jobb ellátása érdekében engedélyezte a Volán-válalatoknak, hogy az iparban lekötött teherautó-állomány 5 százalékát erre a célra fordíthassák. A Volán belső intézkedései lehetővé teszik, hogy a teherautó-közlekedés átvállalja az ugyancsak nehéz helyzetben levő vasúttól a. rövid távú, 30 kilométeren felüli fuvarokat akkor, ha megszervezik a szállítmányok éjjel-nappali rakodását, fogadását. A Volán munkáját nagyban segíthetik a fuvaroztatók azzal, ha csökkentik az autók tétlen várakozását, gondoskodnak a kocsik folyamatos foglalkoztatásáról. Arra is kérik a fuvaroz- tatókat, hogy szeptemberben és októberben csak a feltétlenül szükséges igényeket jelezzék, a „ráérő” árukat halasszák későbbre, esetleg az első negyedévre, amikor a járműállomány kapacitása amúgy is kihasználatlan. Enyhítene a kocsihiányon az is, ha a mezőgazdasági üzemek saját járműveikkel ebben az időszakban kizárólag mezőgazdasági áruk fuva- roztatásával foglalkoznának. X (MTI) Tsz-boltok nyomában Társulással könnyebb lenne.. GYAKORTA BESZÉDTÉMA nemcsak megyénkben, ma- sütt is, hogy ízes-híres termékeket előállító közös gazdaságaink miért nem vállalnak nagyobb szerepet, nagyobb feladatot a kereskedelmi ellátásban. . Volt időszak — alig néhány évvel ezelőtt —, amikor sorra-rendre jöttek létre a kis csip-osup üzletecskék. Falatozók, borozók, zöldség-gyümölcs pavilonok homlokzatán ólvasliat- tuk, egyik, vagy másik termelőszövetkezet nevét. Arra is akadt példa, hogy némely szövetkezetben szinte a termelői alaptevékenység fejlesztése helyett a kereskedésből’ akartak megélni, s bizony előfordult — szakember, megfelelő kereskedelmi szakapparátus hiányában —, hogy egy-egy ilyen „vállalkozás” a bűncselekmények sorozatának alapjává vált... Ugyanakkor a tárgyi feltételek is bőven hagytak kívánnivalót maguk után: a létrehozott kereskedelmi egység nem felelt meg sem esztétikai, sem higiéniai szempontból a jogos fogyasztói elvárásoknak, igényeknek. Ma lényegesen kevesebb a tsz-bolt, borkóstoló, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek elsősorban a már jelzett kezdeti szervezetlenség, az itt- ott rosszul értelmezett gazdaságossági törekvésekben rejlik a legfőbb oka. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztói igények egyáltalán nem csökkentek az eltelt évek során, vagyis nem ez okozta á közös gazdaságok kereskedelmi tevékenységének visszaesését. A HEVES MEGYEI tanács kereskedelmi osztályán elmondották, hogy a zöldséggyümölcs árudák létszáma csökkent a legnagyobb mértékben e szektoron belül. Ennek elsősorban az az oka. hogy egy-egy tsz csupán egykét zöldség-, vagy gyümölcsfélét Jerrnel nagyobb rneny- nyiségbén, s így csali szűk árukínálattal tud megjelenni a piacon. Ezen túlmenően — éppen az „egyprofilúság” következtében — nem tud folyamatos ellátást biztosítani abból a néhány áruféleségből sem. Emiatt nem nagyon éri meg sem az árudát fenntartani, sem az alkalmazottakat fizetni... Mit lehetne hát tenni? Nyilvánvaló, hogy csak korszerű, vonzó, az előírt higiéniai feltételeknek is megfelelő boltok, borkóstolók létrehozása a célszerű, s ugyanakkor olyan áruk forgalmazása, amelyekből választékot és folyamatos ellátást is tudnak biztosítani. E tekintetben sajnos szinte csak negatív példákat említhetünk megyénkben. Egerben óvek óta nincs, vagy talán soha nem is volt egyetlen olyan pinceborozó, ahol egyaránt kapható egri, Eger környéki (ostorosi, andornaktá- lyai, verpeléti, egerszóláti), valamint mátraalji (gyöngyösi, abasári, markazi, gyöngyöst^-jani, gyöngyöspatai, domoszlói, kisnánai stb.) termelőszövetkezeti bor. Ugyanez áll Gyöngyösre, Hatvanra és Hevesre is, hogy csak a megye nagyobb településeit említsük. Pedig nem igaz, hogy a gyöngyösi bor- szeretők nem innák meg szívesen az egri, vagy Eger. környéki neves-híres borokat, és fordítva: Egerben is szívesen fogyasztanák az egriek és az Egerben tartózkodó turisták is a megye másik történelmi borvidékének jeles borait. Ahhoz, hogy ez a régi kívánság megvalósuljon, csakis társulással, közös vállalkozással juthatunk előbbre. így érhetjük el egyszer azt is, hogy a messze földön híres egri Szépasszony-vöigy- ben is lesznek valódi, márkás Heves megyei borok es olyan borpincék, amelyek nem rombolnak illúziókat... A BOR MELLETT, a hús, a hentesáru a másik alap, amelyre építeni lehetne és kellene. Jó példák erre a hevesi Kossuth, valamint a detki Üj Erő és a karácson- di Kossuth termelőszövetkezetek, amelyek jelentősen kiveszik a részüket a lakosság húsellátásából, s már a megye határain túl is kedveltek és ismertek töltelékáruik, húskészítményeik is. Ugyanakkor így is többre mennének a társulásos alapon szervezett kereskedelrpí tevékenységgel: koncentráltabb anyagi erő, s megfelelő szakmai színvonalú közös kereskedelmi apparátus állna rendelkezésre... Ahhoz, hogy ezek az elképzelések valósággá váljanak, a termelőszövetkezeti szövetségeknek kellene megtenniük az első, kezdeményező lépéseket... Faludi Sándor Új tanén a KläZ-oktatdsban Október elején mégkezdődik az új, 1974—1975-ös tanév a KISZ-oktatásban is. Az ifjúság marxista—leninista műveltségét gyarapító, az ifjú kommunisták széles tömegeinek társadalmi, közéleti tevékenységét kibontakoztató politikai oktatásban az idén 470—480 ezren vesznek részt. A politikai oktatás tartama összhangban van az ifjúsági szövetség legfontosabb feladataival: az MSZMP X. és a KISZ Vili. kongresszusán hozott határozatok teljesítésével. Az oktatási program már A technika mítosza Ember nélkül nem lehet Hányszor lehet termelőszövetkezeti vezetőktől hallani, hogy valamelyik növényfajta termelése már évek óta nem gazdaságos a szövetkezetben, de mégis csinálják, mert az emberek megszokták, megszerették az illető növényt. De az ellenkezőjére is lehetne hozni példát — sok esetben azért 'nem térnek rá valamilyen, növény termelésére, mert nincs azon a tájon hagyománya, a tsz-tagok bizalmatlanok iránta, idegenkednek tőle. Első hallásra talán furcsának tűnik ez, különösen a nagyüzemi gazdálkodás korszakában, hiszen a gazdasági racionalitással szemben nehezen érthető, kimondottan érzelmi motívumok állnak szemben. S hajlamosak vagyunk rá — sajnos a gazdasági- vezetők közül is néhányat! — hogy az érzelmi motívumokat másodlagosan, vagy harmadlagosan kezeljük, miközben abszolút elsőségét biztosítunk a racionalitásnak. Némileg érthető ez, hiszen egy termelőszövetkezet gazdasági egység, igen fontos, hogy jól menjen es gazdaságos legyen a termelés, kellő nyereség képződjön, ami egyben azt is jelenti, hogy jól boldogulnak a tsz-tagok és marad meg pénz » fejlesztésre is. Ha mindezzel szembe állítjuk azt, hogy a tagok szeretnek-e, vagy nem szeretnek egy növényt, akkor az egész eléggé' gro- teszkül hat, s szinte hallani is a választ: nem szeretet, hanem pénz kérdése ez. Pedig hát mégsem így van ez. Mert az értelmi és az érzelmi motívumokat egyáltalán nem szükséges ellentmondásba ' „hozni” egymással, hanem pontosan fordítva, a kettő összhangja olyan plusz energiát szabadít fel, amely forintokban is jelentkezik a közös gazdaságban. Mert ha valakinek előre elmagyarázzák, hogy ezt vagy azt a növényt miért érdemes termelni. miért fontos ez a közösség számára es mi az ő konkrét feladata, akkor az illető nem csupán megérti a feladatát, hanem érzelmileg is azonosul vele. Azt pedig fölösleges. részletezni, hogy mi a különbség az unott, az elnagyolt és a lelkes munka között. , De felmerülhet a kérdés, hogy miért kell ezt a témát feszegetni? Elsősorban aíért, meri az utóbbi évek rohamos fejlődése következtében égyre több „szupergép’’ vo- ,nult be a mezőgazdasági nagyüzemekbe, újabb, szinte hihetetlenül nagy termőképességű fajták kerültek a közte rmesz lésbe. Másrészt pedig a különböző termelési rendszerek olyan eredményeket hoztak, hogy bámulatba ejtették és ejtik a szakembereket, de még a hozzá nem értőket is. Mindezek következtében nem egy vezetőben kialakult a modern technika, az új fajták ék rendszerek mítosza. S amíg csodálattal adóznak a valóban elismerést érdemlő gépeknek, addig az is előfordul, hogy fölösleges nyűglö- désnek érzik a tehenész jogos kéréséi, amikor az egy új munkaruhát, vagy gumicsizmát kér. Tévedés ne essék. senki sem akarja a termelési rendszerek, az új eljárások tekintélyét csorbítani. Nyilvánvaló, hogy a fejlődő, izmosodó mezőgazdaság nem nélkülözheti a tudomány és a teclfnika eredményeit, , sőt nagyon is szükség van rájuk. Ugyanakkor viszont a termelés alapvető és döntő tényezője továbbra is az ember maradt cs marad a jövőben is. Éppen ebből fakad, hogy a modem technika alkalmazásának nem csupán az a feladata, hogy elősegítse a termelés korszerűsítését, végső soron jobb eredményekhez vezessen, hanem az is, hogy az ember munkáját könnyítse és magasabb szintre-emelje. Éppen a modern technika mítosza következtében néhány vezető lekicsinyli az emberi munkát, elfeledkezik arról, hogy a szupergépet, is embernek kell vezetnie. Plusz lóerőkben, többletmázsákban mér s szinte a lomtárba illőnek tartja az olyan fogalmakat, mint lelkesedés, bizalom, megértés, hűség. A kongresszusi munkaverseny során megyénk termelőszövetkezeteiben is igen jó eredmények születtek és születnek. Nem véletlenül. Az emberek, a szocialista brigádok tudják. hogy mit vállaltak és azt is. hogy mit vár tőlük a társadalom. Éppen az önként vállalt felelősségi sarkall mindenkit arra. hogy többet és jobban dolgozzék. A munkaverseny során felszabaduló többlet- energiai ugyan nem lehet mázsákban, vagy méretekben mérni, de azt alig vitathatja valaki, hogy ennek az energiának kézzelfogható bizonyítékai vannak. Éppen ez bizonyítja, hogy az olyan elvont fogalmak, mint például a lelkesedés, a szaktudás vagy a kitartás, nagyon is konkrét eredményeket szülne!*, s nem csupán a gépekre, de főként az emberekre érdemes odafigyelni. &3£0fii~!a£jueate korábban elkészült. Eszerint az 1974—1975-ös tanévben a KISZ-oktatás .minden formájában három témát kell kötelezően feldolgozni. Az első téma átfogó címe: Hazánk a szocialista átalakulás útján. Ennek tanulmányozása során a fiatalok megismerkedhetnek az átalakulás nemzetközi hátterének, feltételeinek, a felszabadulás történelmi eseményeinek mélyebb összefüggéseivel, a népi demokratikus forradalom időszakával, a fordulat évének eseményeivel, a szocializmus alapjainak lerakásával, a Szovjetunió történél-' mi szerepével, politikai és gazdasági támogatásának tényeivel. A második témakörben — „A szocializmus teljes felépítéséért” r— a szocialista építőmunkánk jelenlegi szakaszának és nemzetközi feltételeinek jellemzése, a munkás- osztály éis a párt vezető szerepének érvényesülese és erősítése, a gazdasági építőmunka eredményei és feladatai, a szocialista kulturális forradalom, a társadalmi tudat fejlődésének folyamata, helyzete és távlatai kaptak helyet. Végül a har- madifc témakör — „Az ifjúság, az ifjúsági mozgalom szerepe a szocializmus építése során” — összefoglalást ad a magyar ifjúsági mozgalom fejlődéséről, a párt ifjúságpolitikájáról, azokról a tettekről, amelyekkel a fiatalok hozzájárultak társadalmi fejlődésünkhöz és azokról a feladatokról, amelyek ma állnak a magyar fiatalok előtt. A KISZ-oktatás rendje továbbra is lehetőséget ad részben kötetlen, a helyi igények alapján kialakított rendű oktatás megszervezésére is. A felszabadulás 30. évfordulója jegyében szervezik meg például a „Szabad hazában” oktatási kört. A , legnagyobb tömegeket máz- j gösító KISZ-oktatási forma lesz .— tankön*aisv fe sneegr különböztetett figyelemmel, gondossággal készült. Foglalkozásain nem csupán az ifjúsági szövetség tagjai, hanem a KISZ-en kívüli fiatalok is megismerkedhetnek majd társadalmunk helyzetével, a három évtizedes fejlődés leglényegesebb társadalmi, politikai összefüggéseivel. A .kör munkájának segítésére szöveggyűjtemény jelenik meg, amely dokumentumokat, szemelvényeket, sok emlékezetes versel, elbeszélést, riportot és publicisztikát tartalmaz. A KISZ-tagok és a politikai kérdések iránt' érdeklődő KISZ-en kívüli fiatalok egységesített tematikájú vitafóruma a „Politikai vitakör". amely mindenekelőtt a szocializmus építésének időszerű kérdéseivel, népgazdasági feladataival foglalkozik. Anyaga az alapfokú politikai ismeretekkel már rendelkezőknek ad segítséget a megszerzett tudás elmélyítéséhez. A politikai, világnézeti kérdések iránt mélyebb érdeklődést tanúsító KISZ- ajctivisták oktatási formája a „Marxista vitakor”, amely társadalmi, gazdasági fejlődésünk és a nemzetközi . élet legfontosabb időszerű kérdéseinek elemzése útján juttatja el hallgatóit a társadalmi élet törvényszerűségeinek felismeréséhez. Sajátos jellegű és feladatú oktatási forma a KISZ politikai képzési rendszere-, ben az „Ifjúsági aktivisták fóruma”. Qélja elsősorban a KISZ-alapszervezeti vezetők és aktivisták rendszere, színvonalas elméleti képzése, az ifjúsági mozgalommal ösz- szefüggő ideológiai, és párt- politikai ismeretek elsajátű* tása. Az ál apszervezetek vezetési teendőinek rendszerezett feldolgozása. (MTI)
