Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

it . , i Testvéri találkozás ‘ T r A Szovjetunióba látogató magyar pánt- és kor­mányküldöttség körülbelül akkor lép a moszk- • vai repülőtér betonjára, amikor éppen harminc eszten­deje annak, hogy a felszabadító szovjet hadsereg egy­ségei Battonyánál, meg Csanádpalota \>s Űj-Nagylak tá­ján átlépték a magyar határt és megkezdődött Magyar- ország felszabadítása. Igaz, az ilyen legmagasabb szintű találkozókon, tár­gyalásokon, a világpolitikai szótár szerint csúcstalálko­zókon, a visszapillantásnak, a múlt kérdéseinek aligha juthat döntően fontos szerep — a munka, a megbeszé­lések fő témája a jelen és a jövendő, a szocialista épí­tőmunka legjobb feltételeinek megvizsgálása, gyakorlati kidolgozása. Mégis bizonyos, hogy ha csak a tárgyalások szellemében is, de jelen lesz a moszkvai tanácskozóte­remben ez a harminc esztendővel ezelőtti történelmi for­duló. Hiszen a magyar milliók életének és munkájának alakulásában éppen ez hozta meg a lehetőséget, hogy végre a nép javára, a nép vágyainak megfelelő úton in­duljon tovább az élet és alkotómunka, a magyar dolgozó ne csak tárgya, hanem formálója is legyen sorsának. Az élet és alkotómunka egyébként úgy formálódott, alakult az elmúlt három évtizedben, hogy a magyar munkásosztály és pártja által vezetett ország * egyre in­kább része és részese lett egy nagyobb csalidnak, a szo­cialista közösségnek és építő tevékenységének. Büszkén emlegetett jelszóból mindennapi valósággá lett a mun­kás-nemzetköziség. Alapja természetesen az, amit tö­mör pontossággal úgy fejezhetünk ki, hogy az interna­cionalizmus elsősorban a Szovjetunió iránti kapcsolat őszinteségén és benőségességén mérhető le. Az elmúlt három évtized bebizonyította, milyen új világot képes teremteni a szocializmus útját választott azoknak a népeknek nagy családja, amely szoros szövetségben az ' felső és' légnagyobb szocialista országgal, a Szovjetunió­val, a gyakorlatban valósítja meg a proletár internacio­nalizmus elveit. Természetes, hogy a magyar párt- és kormánykül­döttség mindenekelőtt a magyar—szovjet kapcsolatokról, együttműködésünk szinte az élet minden területére ki­terjedő témáiról tárgyai majd. Szóba kerül nyilván a magyar gazdaságföldrajzi térképnek az az immár meg­határozó fontosságú vonalhálózata, amelyet a szocialis­ta magyar népgazdaság vérellátó érhálózatának is ne­vezhetünk. A két' Barátság-kőolajvezetékre gondolunk, amely Kujbisev tájáról • meg a szibériai olajmezőkrőí hozza, az olajat a magyar földre. A Testvériség gázveze­ték végtelen csőkígyóira, amelyek az energia-ellátasban és a vegyipari nyersanyagellátásban, a Béke elektromos távvezetékre, amelynek surrogó drótjai a villamosáram- eliátásban adnak életet és munkát a magyar gazdaság számára. Néhány példa a sok. közül a Barátság, Testvé­riség és Béke szép szavaival elnevezett három háló­zat. A felsorolást még sokáig lehetne folytatni. A múlt hetekben, amikor a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos és gazdasági együttműködés kérdései­ről szóló előadások szazai mérték fel eredményeinknek éppen az együttműködésből és segítségből eredő tényeit, > ilyen adatok légióját idézték a tudósok és szakemberek $ a közvélemény emlékezetébe. Elmondták például, hogy mintegy ‘hatvanra tehető azoknak az országos jelentő­ségű, a magyar gazdaság számára létfontosságú nagy létesítményeknek és objektumotok a száma, amelyeket — csak a legutóbbi .években —, a Szovjetunió segítségé­vel hoztunk létre. Aki végigpillant a mai magyar valóságon, azaz vá­rosaink és falvaink új utcasorain, lakónegyedei derűs, világos színfoltjain, jó ha tudja: jelenleg mintegy száz­ezer szovjet gép dolgozik a magyar építőiparban. Aki el­gondolkozik . azon,. hogy. a szovjet—magyar együttműkö­dés az alumíniumiparban, a szovjet segítség az oíefin- program. megvalósításában mit jelent a magyar gazda­ság számára, megérti: a felszabadulás három évtizede alatt megtett úton eddig is csak úgy tudtunk, ezután is csak úgy tudunk előretörni, ha a szocialista nagyhatalom baráti, testvéri segítségét, a magyar—szovjet együttmű­ködést tekintjük munkák legfontosabb elemének. • A magyar—szovjet barátság úgy kapcsolódik a szo­cialista testvérországok együttműködése és egyre össze­hangoltabb alkotómunkájának szilárd rendszerébe, mint a jól működő szerkezet fogaskerekei egymásba. A ma­gyar-szovjet barátság önmagában is a hazai fejlődés legfontosabb hatóereje; egyúttal része a szocialista kö­zösség kapcsolathálózatának és ezzel a kor kétségkívül meghatározó erejű tényezőjének része. Hiszen a szocia­lista integrációra törekvő országok közössége már ma is döntő fontosságú része a világgazdaságnak: földünk te­rületének IS.5, a világ népességének 10 százaléka tartozik ide, ám a világ ipari termelésének egyharmada a világ nemzeti' jövedelmének egynegyede jut a szocialista kö­zösség országaira. S mivel a szocialista integráció époen mostanában kibontakozó folyamata a termelőeszközök társadalmi tulajdonára és a népgazdaság tervszerű fej­lesztésére épül. a szocialista gazdaság magas növekedési ütemét figyelembe véve előre látható, hogy milyen ha­mar, másfél évtizednyi munka után lesz az anyagi ter­melés legtöbb szektorában a szocialista közösség orszá­gaié a vezető pozíció. Ennek a közös holnapnak a megtervezése, a holnap­hoz vezető út részleteit kidolgozó szakemberek számára adandó politikai iránymutatás a fő feladata a szocialista országok párt- és állami vezetői közötti legmagasabb szintű találkozóknak. A világot meg-megrázó ellentétek, nemegyszer fegyveres összetűzések, politikai-társadalmi robbanások közepette a szocialista közöség alkotómun­kája — és a közösség vezetőinek találkozói —, állandó jelzői annak, hogy a testvéri szocialista országok kollek­tív erőfeszítéseivel is hozzá. kívánnak járulnfa nemzet­közi feszültség enyhítéséhez, a nemzetközi együttműkö­dés bővítéséhez. A magyar párt- es kormányküldöttség mostani 'szovjetunióbeli útja is ezt szolgálja: a szo­cialista testvérországok- együttműködésének, benne a ma­gyar—szovjet kapcsolatok bővítésének megbeszélését és ' énnek világpolitikái alátámasztásait, a feszültséget csök­kenteni kívánó, egybehangolt szocialista külpolitika el­veinek megerősítését. Gárdos Miklós VILÁG PROLETÁRJAI, EGVF«m irrevi AZ MSZMP HEVES T . J.--------------------­M EGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 224. szám ARA; 80 FILLÉR 1974. szeptember 25., szerda Élénk érdeklődés és várakozás előzi meg Kádár János szovjetunióbeli látogatását Élénk érdeklődéssel és vá­rakozással tekint a szovjet közvélemény a magyar párt­ós kormányküldöttség küszö­bönálló szovjetunióbeli láto­gatása elé. Erről tanúskodik egyebek között az a tény, hogy az elmúlt napokban a szovjet sajtó hasábjain, a rá­dió és a televízió műsoraiban megszaporodtak azok a.tudó­sítások, amelyek hazánk mai életéről adnak képet a szov­jet közönségnek, s beszámol­nak, a két nép közötti baráti kapcsolatok erősödéséről, el­mélyüléséről. A cikkek, kommentárok hí­ven tükrözik, hogy moszkvai politikai körökben a látoga­tást kiemelkedő jelentőségű eseményként értékelik. Emlé­keztetnek arra, hogy ilyen magas szintű magyar küldött­ség legutóbb hat évvel ezelőtt, 1968-ban járt Kádár János vezetésével a Szovjetunió­ban. Mint ismeretes, ezt kö­vetően, 1972 novemberében látogatott el Magyarország­ra Leonyid . Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára által vezetett szovjet küldöttség. A mostani hivatalos .baráti látogatás te­hát voltaképp a 72-es talál­kozó viszonzása. A .moszkvai magyar—szov­jet tárgyalások jó alkalmat kínálnak ahhoz, hogy a két testvéri ország vezető .poli­tikusai áttekintsél?, az idősze­rű nemzetközi kérdéseket, va­lamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének erősítésével ösz- szefüggő témákat. Minden bizonnyal igen nagy teret szentelnek majd a tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatoknak, az országa­ink között mind átfogóbban, dinamikusabban fejlődő po­litikai, gazdasági, műszaki- tudományos, kulturális együttműködésnek is. A szov­jet értékelések szerint az el­múlt évek eredményei egyér­telműen arról tanúskodnak, hogy ez a fejlődés minden területen lendületes, gyümöl­csöző, s maradéktalanul meg­felel népeink kölcsönös érde­keinek. n régi épületek megóvása, korszerűsítése társadalmi pientőségü Országos épületfelüjítási konterencia nyílt Egerben Nagyra ér*tékelte az épület­felújítási konferencia jelen­tőségét, majd hangoztatta, hogy a párt- és á kormány­határozatok szellemében ké­szülő hosszú távú lakásépíté­si program végrehajtásában az épületfelújításoknak, a ré­gi épületek korszerűsítésének fontos társadalmi jelentősé' ge van és nagyobb erkölcsi elismerést érdemelnek azok a kutatók, tervezők, kivitele­zők, akik ezt a törekvést tá­mogatják. Az államtitkár bevezetőjét (Folytatás a 2. Oldalon) Az atomenergia békés felhasználásáról Tanácskozás Esztergomban Kedden Esztergomban, a Technika Háziban megkez­dődött a KGST-nek az atom­energia békés felhasználásá­val foglalkozó állandó bi­zottsága nukleáris műszer­ipari munkacsoportjának négynapos ülése. A tanács­kozáson a tagországok szak­értőin és a moszkvai KGST- titkárság munkatársain kí­vül részt vett az 1972-ben alakult, varsói székhellyel működő, a tagállamok válla­latait egyesítő Interatominst- rument nukleáris műszeripa­ri gazdálkodó egyesülés kép­viselője is. A munkacsoport jelenle­gi 28. ülésén .kiemelt téma­ként foglalkoznak a távlati kutatási-fejlesztési irányok meghatározásával, és az együttműködési tervek egyez­tetésével. A távlati terveknek különös jelentőségük van ab­ban, hogy a nukleáris mű­szerigényeket — az atom­energia békés felhasználásá­nak valamennyi területén — jó minőségben és kellő idő­ben kielégíthessék. Önálló témaként szerepel a nukleá­ris orvosi műszerek és mód­szerek kutatásának fejleszté­se. Ennek a témának a veze­tője Magyarország, és veze­tő intézménye a Gamma Mű­vek, A tanácskozást dr. Tétényi Pál akadémikus, az MTA fő­titkárhelyettese, az Országos Atomenergiabizottság elnök- helyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta-, hogy az ülés­szaknak különös jelentősege; ad, hogy a KGST most ün­nepli 25 éves fennállását. Világszerte. így hazánkban is nagy problémát jelent a régi, műszakilag, esztétikai-' lag nem megfelelő, használ- ha«ságában nem korszerű lakóépületek felújítása, kar­bantartása. A régi városok és városrészek rekonstruk­ciója, a régebbi lakóépületek korszerűsítési gondjai feltét­lenül igénylik hazánkban is a városi és megyei szakem­berek megfelelő vitafórumát. Mindezek szem előtt tartá­sával nyitották meg kedden délután Egerben a II. orszá­gos ' épületfelüjítási, konfe­renciát', amelyen az ország minden részéből mintegy 250 építész, tervező, kutató és varospolitikával '' foglalkozó szakember vesz részt. A Tech­nika Házában rendezett tu­dományos tanácskozás rész­vevőit dr. Trautmann Rezső, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke köszöntöt­te, majd dr. Pápai Gyula, a megyei.'• tanács végrehajtó bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. Ezt köve­tően dr. Szabó János építés­ügyi és városfejlesztési’ mi­nisztériumi államtitkár tar­tott bevezető előadást a vá rosi lakóépületek felújításá­nak, korszerűsítésének orszá­gos problémairól, Bővült a SZÖVTERMÉK egri hűtőháza Zsúfoltság, ládák, rekeszek sokasága. Ez jellemezte ed­dig Eger déli részén a SZÖV- TERMÉK hútóházát. A nö­vekvő igények és az évről évre növekvő árukészlet va­lósággal .kinőtte” a hetven- vagonoi tárolót Ezt figyelembe véve, a vál­lalat a IV. ötéves terv vé­géig egy nagyobb beruházást kezdett a hűtő- és feldolgo­zótér bővítésére, valamint a feldolgozás gépesítésére. A már meglevő telep szomszéd­ságában a Heves megyei Ta- nacüi. . i«pitáyjan Vailaial munkásai 1200 négyzetméte­res csarnokot építettek. A műszaki átadásra kedden délután került sor. Előrelát­hatólag még a héten meg­kezdik a zöldség-, gyümölcs­félék válogatását es szállí­tásra való előkészítését az új, módén* oátnaokis®*, ff Barátokra találtunk Turistacsoportok Targovistében ff Köztudomású, hogy a bul­gáriai Targoviste megye és Heves megye között az el­múlt évek során mind szoro­sabbá formálódó testvérkap­csolat jött létre. Ezt szélesí­tették, mélyítették a megyei pártvezetők kölcsönös láto­gatásai s az egyes turista- csoportok, delegációk köl­csönös ismerkedő útjai. Szeptember 15-én és 17-én két újabb 180 tagú csoport utazott Bulgáriába, amely­nek tagjai — többségében fizikai dolgozók — kiváló munkájuk jutalmaként utaz­hattak a baráti országba. Az egyhetes látogatás ta­pasztalatairól kérdezte mun­katársunk Hollo Endrét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét,’— a két csoport vezetőjét — aki így össze­gezte a tapasztalatait: — A legemlékezetesebb az dz egy nap volt, amit Tirgo- vistében töltöttünk. A prog­ram baráti nagygyűléssel kezdődött, amelyet a városi moziban rendeztek- Utána megtekintettük a Bulgaria felszabadulásának 30. évfor­dulójára készített kiállítást, amely szemléletesen illuszt­rálta azt a jelentős fejlődést, amelyet ez a baráti szocia­lista ország produkált. Em­lékezetes marad az a tájé­koztatóval egybekötött foga­dás is, amelyet a megyei pártbizottság ideológiai tit­kára tartott a politikai ve­zetők részére. A közös program után ssjtik csoportúét ellátogatott egy’ bútorgyárba és égy sör­palackozóba; a másik egy Targoviste környéki terme­lőszövetkezet sokoldalú tevé- 1 kenységével ismerkedett, a harmadik megtekintette a popovói járás egy kis közsé­gi művelődési házat. Erről külön szeretnék beszélni. Elsősorban azért, mert fel­szereltségével, változatos programjával nálunk is pár­ját ritkítaná. A színházterem 300 néző befogadására alkal­mas. a könyvtár tízezer köte­tes. Ez a csoport tekinthette át a popovói gépjavító üzem munkáját, valamint az egyik szakmunkásképző iskola ok­tató-nevelő tevékenységét. Itt elsősorban a korszerűség, a szemléltető eszközök gaz­dagsága lepett meg bennün­ket. Este Szovjet—bolgár ba­rátsági esten vettünk részt a városi színházban. Ezen töb­bek között megjelent Georgi Karamfüov, a BKP Targo­viste megyei Bizottságának első titkára. Különösképp emlékezetes a szófiai Műszaki Egyetem népdal és népi tánccsoport­jának rendkívül színvonalas műsora, amelyet a csoport minden tagja vastapssal mél­tatott. Összegezve: úgy ér­zem, ez az egyhetes látoga­tás hozzájárult ahhoz, hogy a mar kialakult testveri kap­csolat még tartalmasabbá formálódjon. Kellemes em­lék a Fekete-tenger melletti Albénán töltött pihenés s az aranyhomoki, a naposparti, a Besaebán felüdülés. Hétfőn este a késő esti órákban bulgáriai tíz napos vendégszerepléséről hazaér­kezett az Egri Szimfonikus Zenékul1. Az úti élményeiről Kruppa László, a megyei művelődésügyi osztály veze­tője így számol be: — Bulgária felszabadulá­sának 30. évfordulójára ren­dezett műsorsorozatára meg­hívást kapott az Egri Szimfo­nikus Zenekai’, amelyet Far­kas István karmester vezé­nyelt. Együttesünk három al­kalommal szerepelt, kétszer Targovistében, egy üzemben, valamint a Drámai Színház­ban. ahol nagy létszámú kö­zönségnek adott koncertet. Popovóban Liszt, Bartók es Farkas Ferenc müvei mel­lett ízelítőt adtuk a bolgár zeneszerző Sztajanov Bolgár nyitányából is. A fellépések mellett a programban szerepeltek mú­zeumi látogatások, kirándul­tunk targoviste! borüzembe, valamint a popovói textil­gyárba is. Ellátogattunk Deb­recen. testvérvárosába Su- menbe, ahol a helybeli zene­kar kis koncerttel üdvözölté -küldöttségünket. A sumeni rádió egy egész délutánt be­töltő zenés riportban szá­molt be hallgatóinak az Egerből érkezett vendégek­ről. Mindig kellemes érzés volt hallani, amikor regge­lente a rádióban felcsendül­tek zenekarunk előadásában az ismert magyar

Next

/
Thumbnails
Contents