Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
it . , i Testvéri találkozás ‘ T r A Szovjetunióba látogató magyar pánt- és kormányküldöttség körülbelül akkor lép a moszk- • vai repülőtér betonjára, amikor éppen harminc esztendeje annak, hogy a felszabadító szovjet hadsereg egységei Battonyánál, meg Csanádpalota \>s Űj-Nagylak táján átlépték a magyar határt és megkezdődött Magyar- ország felszabadítása. Igaz, az ilyen legmagasabb szintű találkozókon, tárgyalásokon, a világpolitikai szótár szerint csúcstalálkozókon, a visszapillantásnak, a múlt kérdéseinek aligha juthat döntően fontos szerep — a munka, a megbeszélések fő témája a jelen és a jövendő, a szocialista építőmunka legjobb feltételeinek megvizsgálása, gyakorlati kidolgozása. Mégis bizonyos, hogy ha csak a tárgyalások szellemében is, de jelen lesz a moszkvai tanácskozóteremben ez a harminc esztendővel ezelőtti történelmi forduló. Hiszen a magyar milliók életének és munkájának alakulásában éppen ez hozta meg a lehetőséget, hogy végre a nép javára, a nép vágyainak megfelelő úton induljon tovább az élet és alkotómunka, a magyar dolgozó ne csak tárgya, hanem formálója is legyen sorsának. Az élet és alkotómunka egyébként úgy formálódott, alakult az elmúlt három évtizedben, hogy a magyar munkásosztály és pártja által vezetett ország * egyre inkább része és részese lett egy nagyobb csalidnak, a szocialista közösségnek és építő tevékenységének. Büszkén emlegetett jelszóból mindennapi valósággá lett a munkás-nemzetköziség. Alapja természetesen az, amit tömör pontossággal úgy fejezhetünk ki, hogy az internacionalizmus elsősorban a Szovjetunió iránti kapcsolat őszinteségén és benőségességén mérhető le. Az elmúlt három évtized bebizonyította, milyen új világot képes teremteni a szocializmus útját választott azoknak a népeknek nagy családja, amely szoros szövetségben az ' felső és' légnagyobb szocialista országgal, a Szovjetunióval, a gyakorlatban valósítja meg a proletár internacionalizmus elveit. Természetes, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség mindenekelőtt a magyar—szovjet kapcsolatokról, együttműködésünk szinte az élet minden területére kiterjedő témáiról tárgyai majd. Szóba kerül nyilván a magyar gazdaságföldrajzi térképnek az az immár meghatározó fontosságú vonalhálózata, amelyet a szocialista magyar népgazdaság vérellátó érhálózatának is nevezhetünk. A két' Barátság-kőolajvezetékre gondolunk, amely Kujbisev tájáról • meg a szibériai olajmezőkrőí hozza, az olajat a magyar földre. A Testvériség gázvezeték végtelen csőkígyóira, amelyek az energia-ellátasban és a vegyipari nyersanyagellátásban, a Béke elektromos távvezetékre, amelynek surrogó drótjai a villamosáram- eliátásban adnak életet és munkát a magyar gazdaság számára. Néhány példa a sok. közül a Barátság, Testvériség és Béke szép szavaival elnevezett három hálózat. A felsorolást még sokáig lehetne folytatni. A múlt hetekben, amikor a magyar—szovjet műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés kérdéseiről szóló előadások szazai mérték fel eredményeinknek éppen az együttműködésből és segítségből eredő tényeit, > ilyen adatok légióját idézték a tudósok és szakemberek $ a közvélemény emlékezetébe. Elmondták például, hogy mintegy ‘hatvanra tehető azoknak az országos jelentőségű, a magyar gazdaság számára létfontosságú nagy létesítményeknek és objektumotok a száma, amelyeket — csak a legutóbbi .években —, a Szovjetunió segítségével hoztunk létre. Aki végigpillant a mai magyar valóságon, azaz városaink és falvaink új utcasorain, lakónegyedei derűs, világos színfoltjain, jó ha tudja: jelenleg mintegy százezer szovjet gép dolgozik a magyar építőiparban. Aki elgondolkozik . azon,. hogy. a szovjet—magyar együttműködés az alumíniumiparban, a szovjet segítség az oíefin- program. megvalósításában mit jelent a magyar gazdaság számára, megérti: a felszabadulás három évtizede alatt megtett úton eddig is csak úgy tudtunk, ezután is csak úgy tudunk előretörni, ha a szocialista nagyhatalom baráti, testvéri segítségét, a magyar—szovjet együttműködést tekintjük munkák legfontosabb elemének. • A magyar—szovjet barátság úgy kapcsolódik a szocialista testvérországok együttműködése és egyre összehangoltabb alkotómunkájának szilárd rendszerébe, mint a jól működő szerkezet fogaskerekei egymásba. A magyar-szovjet barátság önmagában is a hazai fejlődés legfontosabb hatóereje; egyúttal része a szocialista közösség kapcsolathálózatának és ezzel a kor kétségkívül meghatározó erejű tényezőjének része. Hiszen a szocialista integrációra törekvő országok közössége már ma is döntő fontosságú része a világgazdaságnak: földünk területének IS.5, a világ népességének 10 százaléka tartozik ide, ám a világ ipari termelésének egyharmada a világ nemzeti' jövedelmének egynegyede jut a szocialista közösség országaira. S mivel a szocialista integráció époen mostanában kibontakozó folyamata a termelőeszközök társadalmi tulajdonára és a népgazdaság tervszerű fejlesztésére épül. a szocialista gazdaság magas növekedési ütemét figyelembe véve előre látható, hogy milyen hamar, másfél évtizednyi munka után lesz az anyagi termelés legtöbb szektorában a szocialista közösség országaié a vezető pozíció. Ennek a közös holnapnak a megtervezése, a holnaphoz vezető út részleteit kidolgozó szakemberek számára adandó politikai iránymutatás a fő feladata a szocialista országok párt- és állami vezetői közötti legmagasabb szintű találkozóknak. A világot meg-megrázó ellentétek, nemegyszer fegyveres összetűzések, politikai-társadalmi robbanások közepette a szocialista közöség alkotómunkája — és a közösség vezetőinek találkozói —, állandó jelzői annak, hogy a testvéri szocialista országok kollektív erőfeszítéseivel is hozzá. kívánnak járulnfa nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a nemzetközi együttműködés bővítéséhez. A magyar párt- es kormányküldöttség mostani 'szovjetunióbeli útja is ezt szolgálja: a szocialista testvérországok- együttműködésének, benne a magyar—szovjet kapcsolatok bővítésének megbeszélését és ' énnek világpolitikái alátámasztásait, a feszültséget csökkenteni kívánó, egybehangolt szocialista külpolitika elveinek megerősítését. Gárdos Miklós VILÁG PROLETÁRJAI, EGVF«m irrevi AZ MSZMP HEVES T . J.--------------------M EGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 224. szám ARA; 80 FILLÉR 1974. szeptember 25., szerda Élénk érdeklődés és várakozás előzi meg Kádár János szovjetunióbeli látogatását Élénk érdeklődéssel és várakozással tekint a szovjet közvélemény a magyar pártós kormányküldöttség küszöbönálló szovjetunióbeli látogatása elé. Erről tanúskodik egyebek között az a tény, hogy az elmúlt napokban a szovjet sajtó hasábjain, a rádió és a televízió műsoraiban megszaporodtak azok a.tudósítások, amelyek hazánk mai életéről adnak képet a szovjet közönségnek, s beszámolnak, a két nép közötti baráti kapcsolatok erősödéséről, elmélyüléséről. A cikkek, kommentárok híven tükrözik, hogy moszkvai politikai körökben a látogatást kiemelkedő jelentőségű eseményként értékelik. Emlékeztetnek arra, hogy ilyen magas szintű magyar küldöttség legutóbb hat évvel ezelőtt, 1968-ban járt Kádár János vezetésével a Szovjetunióban. Mint ismeretes, ezt követően, 1972 novemberében látogatott el Magyarországra Leonyid . Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet küldöttség. A mostani hivatalos .baráti látogatás tehát voltaképp a 72-es találkozó viszonzása. A .moszkvai magyar—szovjet tárgyalások jó alkalmat kínálnak ahhoz, hogy a két testvéri ország vezető .politikusai áttekintsél?, az időszerű nemzetközi kérdéseket, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésével ösz- szefüggő témákat. Minden bizonnyal igen nagy teret szentelnek majd a tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatoknak, az országaink között mind átfogóbban, dinamikusabban fejlődő politikai, gazdasági, műszaki- tudományos, kulturális együttműködésnek is. A szovjet értékelések szerint az elmúlt évek eredményei egyértelműen arról tanúskodnak, hogy ez a fejlődés minden területen lendületes, gyümölcsöző, s maradéktalanul megfelel népeink kölcsönös érdekeinek. n régi épületek megóvása, korszerűsítése társadalmi pientőségü Országos épületfelüjítási konterencia nyílt Egerben Nagyra ér*tékelte az épületfelújítási konferencia jelentőségét, majd hangoztatta, hogy a párt- és á kormányhatározatok szellemében készülő hosszú távú lakásépítési program végrehajtásában az épületfelújításoknak, a régi épületek korszerűsítésének fontos társadalmi jelentősé' ge van és nagyobb erkölcsi elismerést érdemelnek azok a kutatók, tervezők, kivitelezők, akik ezt a törekvést támogatják. Az államtitkár bevezetőjét (Folytatás a 2. Oldalon) Az atomenergia békés felhasználásáról Tanácskozás Esztergomban Kedden Esztergomban, a Technika Háziban megkezdődött a KGST-nek az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottsága nukleáris műszeripari munkacsoportjának négynapos ülése. A tanácskozáson a tagországok szakértőin és a moszkvai KGST- titkárság munkatársain kívül részt vett az 1972-ben alakult, varsói székhellyel működő, a tagállamok vállalatait egyesítő Interatominst- rument nukleáris műszeripari gazdálkodó egyesülés képviselője is. A munkacsoport jelenlegi 28. ülésén .kiemelt témaként foglalkoznak a távlati kutatási-fejlesztési irányok meghatározásával, és az együttműködési tervek egyeztetésével. A távlati terveknek különös jelentőségük van abban, hogy a nukleáris műszerigényeket — az atomenergia békés felhasználásának valamennyi területén — jó minőségben és kellő időben kielégíthessék. Önálló témaként szerepel a nukleáris orvosi műszerek és módszerek kutatásának fejlesztése. Ennek a témának a vezetője Magyarország, és vezető intézménye a Gamma Művek, A tanácskozást dr. Tétényi Pál akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, az Országos Atomenergiabizottság elnök- helyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta-, hogy az ülésszaknak különös jelentősege; ad, hogy a KGST most ünnepli 25 éves fennállását. Világszerte. így hazánkban is nagy problémát jelent a régi, műszakilag, esztétikai-' lag nem megfelelő, használ- ha«ságában nem korszerű lakóépületek felújítása, karbantartása. A régi városok és városrészek rekonstrukciója, a régebbi lakóépületek korszerűsítési gondjai feltétlenül igénylik hazánkban is a városi és megyei szakemberek megfelelő vitafórumát. Mindezek szem előtt tartásával nyitották meg kedden délután Egerben a II. országos ' épületfelüjítási, konferenciát', amelyen az ország minden részéből mintegy 250 építész, tervező, kutató és varospolitikával '' foglalkozó szakember vesz részt. A Technika Házában rendezett tudományos tanácskozás részvevőit dr. Trautmann Rezső, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke köszöntötte, majd dr. Pápai Gyula, a megyei.'• tanács végrehajtó bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. Ezt követően dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési’ minisztériumi államtitkár tartott bevezető előadást a vá rosi lakóépületek felújításának, korszerűsítésének országos problémairól, Bővült a SZÖVTERMÉK egri hűtőháza Zsúfoltság, ládák, rekeszek sokasága. Ez jellemezte eddig Eger déli részén a SZÖV- TERMÉK hútóházát. A növekvő igények és az évről évre növekvő árukészlet valósággal .kinőtte” a hetven- vagonoi tárolót Ezt figyelembe véve, a vállalat a IV. ötéves terv végéig egy nagyobb beruházást kezdett a hűtő- és feldolgozótér bővítésére, valamint a feldolgozás gépesítésére. A már meglevő telep szomszédságában a Heves megyei Ta- nacüi. . i«pitáyjan Vailaial munkásai 1200 négyzetméteres csarnokot építettek. A műszaki átadásra kedden délután került sor. Előreláthatólag még a héten megkezdik a zöldség-, gyümölcsfélék válogatását es szállításra való előkészítését az új, módén* oátnaokis®*, ff Barátokra találtunk Turistacsoportok Targovistében ff Köztudomású, hogy a bulgáriai Targoviste megye és Heves megye között az elmúlt évek során mind szorosabbá formálódó testvérkapcsolat jött létre. Ezt szélesítették, mélyítették a megyei pártvezetők kölcsönös látogatásai s az egyes turista- csoportok, delegációk kölcsönös ismerkedő útjai. Szeptember 15-én és 17-én két újabb 180 tagú csoport utazott Bulgáriába, amelynek tagjai — többségében fizikai dolgozók — kiváló munkájuk jutalmaként utazhattak a baráti országba. Az egyhetes látogatás tapasztalatairól kérdezte munkatársunk Hollo Endrét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét,’— a két csoport vezetőjét — aki így összegezte a tapasztalatait: — A legemlékezetesebb az dz egy nap volt, amit Tirgo- vistében töltöttünk. A program baráti nagygyűléssel kezdődött, amelyet a városi moziban rendeztek- Utána megtekintettük a Bulgaria felszabadulásának 30. évfordulójára készített kiállítást, amely szemléletesen illusztrálta azt a jelentős fejlődést, amelyet ez a baráti szocialista ország produkált. Emlékezetes marad az a tájékoztatóval egybekötött fogadás is, amelyet a megyei pártbizottság ideológiai titkára tartott a politikai vezetők részére. A közös program után ssjtik csoportúét ellátogatott egy’ bútorgyárba és égy sörpalackozóba; a másik egy Targoviste környéki termelőszövetkezet sokoldalú tevé- 1 kenységével ismerkedett, a harmadik megtekintette a popovói járás egy kis községi művelődési házat. Erről külön szeretnék beszélni. Elsősorban azért, mert felszereltségével, változatos programjával nálunk is párját ritkítaná. A színházterem 300 néző befogadására alkalmas. a könyvtár tízezer kötetes. Ez a csoport tekinthette át a popovói gépjavító üzem munkáját, valamint az egyik szakmunkásképző iskola oktató-nevelő tevékenységét. Itt elsősorban a korszerűség, a szemléltető eszközök gazdagsága lepett meg bennünket. Este Szovjet—bolgár barátsági esten vettünk részt a városi színházban. Ezen többek között megjelent Georgi Karamfüov, a BKP Targoviste megyei Bizottságának első titkára. Különösképp emlékezetes a szófiai Műszaki Egyetem népdal és népi tánccsoportjának rendkívül színvonalas műsora, amelyet a csoport minden tagja vastapssal méltatott. Összegezve: úgy érzem, ez az egyhetes látogatás hozzájárult ahhoz, hogy a mar kialakult testveri kapcsolat még tartalmasabbá formálódjon. Kellemes emlék a Fekete-tenger melletti Albénán töltött pihenés s az aranyhomoki, a naposparti, a Besaebán felüdülés. Hétfőn este a késő esti órákban bulgáriai tíz napos vendégszerepléséről hazaérkezett az Egri Szimfonikus Zenékul1. Az úti élményeiről Kruppa László, a megyei művelődésügyi osztály vezetője így számol be: — Bulgária felszabadulásának 30. évfordulójára rendezett műsorsorozatára meghívást kapott az Egri Szimfonikus Zenekai’, amelyet Farkas István karmester vezényelt. Együttesünk három alkalommal szerepelt, kétszer Targovistében, egy üzemben, valamint a Drámai Színházban. ahol nagy létszámú közönségnek adott koncertet. Popovóban Liszt, Bartók es Farkas Ferenc müvei mellett ízelítőt adtuk a bolgár zeneszerző Sztajanov Bolgár nyitányából is. A fellépések mellett a programban szerepeltek múzeumi látogatások, kirándultunk targoviste! borüzembe, valamint a popovói textilgyárba is. Ellátogattunk Debrecen. testvérvárosába Su- menbe, ahol a helybeli zenekar kis koncerttel üdvözölté -küldöttségünket. A sumeni rádió egy egész délutánt betöltő zenés riportban számolt be hallgatóinak az Egerből érkezett vendégekről. Mindig kellemes érzés volt hallani, amikor reggelente a rádióban felcsendültek zenekarunk előadásában az ismert magyar
