Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

Három és fél év mérleg© Ili^ ^róbát a tanácstörvény A számadás időszakában — a párt XI. kong­resszusára készülődve — az állami és társadalmi élet legfontosabb területein törté- # nő előrehaladást is mérlegre tesszük. Hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az államélet és a szocialista demokrácia fej- lesztését a szocializmus tel­jes felépítésének egyik idő­szerű, központi feladataként jelölte meg, amelyet úgy kell megoldani, hogy közben erő­södjék a központi hatalom, növekedjék a kormányzati szervek munkájának ha­tékonysága, s ezzel pár­huzamosan a helyi szer­vek önállósága és a lakos­ság tevékeny részvétele az ál­lami munkában. E feladat végrehajtásának fontos ré­sze és feltétele — a taná­csé?« tevékenységének fej­lesztése, népképviseleti-ön- konnányzati és államigazga­tási szerepkörük folyamatos növelése. ’ Az 1971. évi I. ez. törvény ((amely sorrendben a harma­dik tanácstörvényünk) meg­alkotását társadalmunk fej­lődése tette lehetővé. Ha az azóta eltelt három és félesz­tendő tanácsi munkájáról megállapíthatjuk, hogy a tör­vény jelentős állomás a taná­csok életében: megőrizte és a szocialista fejlődés követel­ményeihez igazodva új ele­mekkel gazdagította a már bevált alapelveket és szabá­lyokat, figyelembe véve a szocialista országok gazdag tapasztalatait is. Pártunk X. kongresszusá­nak határozata hangsúlyozta: tt tanácsok munkáját úgy kell fejleszteni, hogy erősöd­jek. mind népképviseleti-ön­kormányzati jellegük, mind pedig államigazgatási funk­ciójuk. A tanácsok önálló- tógának növelése, hatáskörük bővítése, felelősségük foko­zása — a szocialista osztály- politika fontos része. Társa­dalmunk általános fejlődése, 0 közügyéként érzett állam­polgári felelősség növekedé­se olyan feltételeket terem­tett, amelyek lehetővé és idő­szerűvé is tették a tanácsok tevékenységének fejlesztését. Hatáskörük növelésének szük­ségességét maga az élet iga­zolta. Melyek azok a legfontosabb pozitív tapasztalatok, ame­lyek az 1971-es törvény hasz­nosságát, korszerűségét bizo­nyítják? A tanácsok munká­jában mind határozottabban tükröződnek a tanácstörvény követelményei: a tanácstestü­letek meghatározó szerepe, az önállóság és felelősség foko­zódása, a kezdeményezőkész­ség, a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásá­ban, a tisztségviselők szerep­körének megváltozása, illetve bővülése — hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsok többségük­ben jól élnek megnövekedett önállóságúkkal, hatáskörük­kel és tervszerűbbé vált ugyanakkor a központi célki­tűzések megvalósítása is. A testületek általában jól élnek a kibővített hatáskörrel: a legfontosabb kérdésekre kon­centrálva és mindinkább ér­demben foglalkoznak a tele­pülés, a terület fő kérdései­vel, a lakosság gondjaival. Javult a testületi munka tervszerűsége, a tanácsi ter­vek megalapozottsága is, bár még nem ritka, hogy az elő­terjesztéseket esetenként nem készítik kellően elő, nem tár­ják fel a helyi adottságok­ból eredő tényleges lehetősé­geket. Nyilván elsősorban ez­zel függ össze, hogy azután a megoldás javasolt módoza­tai sem mindig helyesek, nem eléggé reálisak. Javítanivaló van azon a téren is. hogy a helyes döntések végrehajtá­sát nagyobb felelősséggel szervezzék meg, illetve ellen­őrizzék. Az 1971-es tanácstörvény új vonása, hogy meghatároz­ta a tanácsok népképviseleti- önkormányzati feladatainak ellátásához szükséges gazda­sági hatásköröket és önálló­ságot, amely e téren is nö­velte a kezdeményezési lehe­1 tőségeiket. A felesleges kö­töttségek megszüntetése nö­velte a tanácsok önállóságát és kezdeményezőkészségét, fokozta a megyei tanácsok felelősségét, területük össze­hangolt, arányos fejlesztését. A pénzügyi szabályozórend­szer elősegítette a tanácsok gazdasági önállóságának ki­bontakozását. Különösen fon­tos ebből a szempontból, hogy a költségvetési törvény öt évre előre meghatározta pénzügyi forrásaikat, az azokból való részesedés mér­tékét, valamint az állami hoz­zájárulás összegét. A helyi tanácsok bevételeit ugyan­ilyen rendszerben a megyei tanácsok állapították meg. Ezzel a tanácsok gazdálkodá­sa megalapozottabbá, pers- pektívikusabbá vált. Az elmúlt három és fél esztendő alatt mind jobban megvalósult a tanácstörvény­nek az a célkitűzése, hogy növekedjék a tanácsok szere­pe a lakossági igények kielé­gítésében és hogy hatéko­nyabban használják fel az erre szolgáló, a népgazdaság adott lehetőségeihez mérten rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A helyi tanácsok kezdeményezőkészsége, együttműködése a nem taná­csi szervekkel, szintén ked­vező irányban fejlődik. A ta­nácsoknak ezeket a kapcso­latokat és minden lehetséges helyi forrást is fokozottan fel kell használniuk annak érde­kében, hogy az elmúlt évek­ben hozott, a közoktatás, a közművelődés fejlesztésével, a népesedés-, az ifjúságpoli­tikai határozatokkal körvona­lazott követelményeknek a maguk részéről meg tudjanak felelni. Ö sszegezve; elmondhat­juk, hogy 1071. évi ta­nácstörvényünk jó keretet, 1 lehetőséget biztosít a taná­csok még eredményesebb te­vékenységéhez. Három év ta­pasztalatai alapján ez a cél­kitűzés reális, hiszen meg­valósításának legfontosabb feltételei adottak. Újlaki EúszfÖ Formák: rajzban és valóságban A párt közelgő XI. kongreez- szusa és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója köszöntéseként az apci Qualität Könnyűfémipari Feldolgozó Válla­lat szocialista brigádjai társadalmi munkával segítik a közúti jár műpor gr amot. I, Részt vállaltak a feladatokból a műszaki rajzolók is, akik közül a képen látható Kovács Mária a hengerfej kokiüa dokumentációját készíti, A rajzok a szerszámkészítők ügyességével kapnak igazi formákat. Kovács Sándor __ munka közben. (Szabó Sándor felv.) Hepolt a kiállítás - lesz-e vásár? HAZÁNK ÉS HARMINC MAS ORSZÁG több mint nyolcszáz vállalata, gyár­egysége, sok tízezer fo­gyasztási cikkének rangos* nemzetközi ipari seregszem­léje volt az őszi BNV a kő­bányai vásárvárosban. Ki­mondani is sok, nem még megtekinteni valamennyi be­mutatót és árut, főként pe­dig a látottak részletes le­írására vállalkozni. Mint ahogyan mi sem vállalkoz­tunk, csupán ízelítőt adtunk a gazdag anyagból, egy-egy jellemzőbb vagy érdekesebb rész felvillantásával. Bizo­nyos lokálpatriotizmusból — de korántsem valamiféle el­fogultságból — név szerint emlegettünk csaknem vala­mennyi Heves megyei kiál­lítót, s nem titkoltuk, hogy magunk is jólesöen időztünk termékeik előtt, miután azok színvonalban aligha marad­tak el mások gyártmányai­tól. S ' Anti a BNV egészét iöetij nagyvonalúan rendezett szép és gazdag parádé volit, mél­tó folytatása a hagyomá­nyoknak. Olyan, ami meg­felelt jelentőségének, ami miatt nem kell szégyenkez­nünk a világ előtt. S árrá még jobb folytatást sejtet .megváltozott, már kőbányai otthonában. Sok új, ötletes, igazán kor­szerű terméket láthatott a közönség, úgyszólván a leg­egyszerűbb, a legköznapibb cikkektől az egészen bonyo­lult technikai csodákig. Örömmel tapasztalhatta az érdeklődő például, hogy az öltözködésben — a ruháza­ti ipar tervezői — a koráb­binál nagyobb gondot fordí­tanak a praktikumra. Lé­pést tartanak a divattal, de nem törekednék túlságosan a különleges, hóbortos kreá­ciókra, megpróbálják józan, reális határók közé szoríta­ni fantáziájukat. EGÉSZSÉGES TÖREKVÉS tapasztalható a bútoripar­ban is, amelyben dicséretes, hogy az alkotók bátrabban nyúlnak a különböző szí­nekhez. Sok a variáció, csu­pán ebédlőberendezésből egy seregnyit láthatott a néző a boxokban. Elég gyakori azonban még mindig, hogy nagy, olykor egészen nagy helyiségekhez méretezik a termékeket, ahelyett, hogy jobban figyelembe vennék a Ha Valaki az esti óráiba ban Gyöngyös félé közele­dik az országúton akár Eger, akár a főváros, akár a Mát­ra irányából, elégedetten ál­lapíthatja meg, hogy csupa fény ez a város. A kék szí­nű higanygőzlámpák füzére olyan, mint valami ékes gyöngysor. Ívelő vonalaik el­árulják, hol húzódnak Gyön­gyös legforgalmasabb útjai, utcái. Persze, madártávlatból minden megváltozik, meg­szépül, valami egészen más hangulattal telítődik. Kér­dés: ilyen szépnek, fényes­nek tartják-e maguk a gyön­gyösiek is lakóhelyüket? Lámpák, kilométe* rek, forintok Ki ne tudná, hogy min­den lakóhely, település, vá­ros és község villamos ener­giával váló ellátásáért az ÉMÁSZ felél. Ennek egyik részlege a Gyöngyösi Üzem- igazgatóság, amely fittyet hányva a közigazgatási - ha­tároknak, négy megyére tpr- jesztette Isi működését. Gyöngyös és környékének el­látásáért a gyöngyösi kiren­deltséget keE dicsérni vagy elmarasztalni. A helyzettől függően. Ebben a városban is tör­tént .már egy és más a biz­tonságosabb működésért, például: az idén fejeződött be az a 17 milliós beruhá­zás, amely most már meg­nyugtató helyzetet teremtett. Eltűntek a Kisfaludy utcai transzformátor állomás fö­lül a légvezetékek, a várost két körzetre bontották, és így a peremrészeken levő ipari üzemek is mindig ele­gendő energiát kapnak, de a feszültség ingadozása is a minimálisra csökkent. Még hátra van a várost átfogó körvezeték bezárása, ami majd másfél milliót igé­nyel. Megépül még ebben az ívben a város és a Kékes­a Fények és árnyak yöngyösi éjszakákban tető közötti közvetlen veze­ték is, ami a tv-nézőknek szerez majd örömet, hiszen a kékesi tv-adó „kimaradá­sait” szünteti meg. Több mint négymilliót kell erre költeni. Lehelne sorolni a villany- vezetékek sok száz kilomé­terét, a közvilágítást adó lámpák ezreit, de ezek a számok csak a statisztiku­soknak nyújtanák élményt. A város polgárát közvetle­nül csak saját háztartása és lakásának környéke érinti. Ő ebbői a képből általáno­sít, mond jót vagy rosszait á Gyöngyösi Üzemigazgatóság dolgozóinak munkájáról. Az a bizonyos „szenzáció“ Nemrég történt, hogy az egyik péntek délutánon kel­lemetlen, meglepetés érte a gyöngyösieket. Minden, elekt­romos készülék, felmondta a szolgálatot, amit ebben az időpontban használtak. Szá­zával érkeztek a bejelenté­sek a GELKÁ-hoz az elné­mult és elfeketedett tv-ék- röl, a csődöt mondott ház­tartási gépekről. Senki sem tudta okát ad­ni a furcsa jelenségnek, amilyenhez hasonlóra em­beremlékezet óta nem volt példa Gyöngyösön. _ Megin­dult a vizsgálat: mi okozta a hirtelen beállt feszültség- növekedést. Mert a megug­rott villamosfeszültség 1 csi- hálta a bajt. Ahogy a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága előtt is beszámoltak erről az üzemigazgatóság ve­zetői, kiderült, hogy az egyik berendezés mechanikai hi­bája volt az eredője a szo­katlan jelenségnek. Az anyag is elfárad, eltört egy kis kerék. az automatika hiába adott utasítást, vész­jelzést, az a törött kerék már nem. forgott, tehát ab­ban a pillanatban az ára­mot kikapcsolni nem lehe­tett. Természetesen az áram­szolgáltató a háztartási ké­szülékek javításának költsé­geit megtérítette a tulajdó- nosoknak. Lényegében, a biz­tosítékok mentek tönkre-ál- talában. Nem fut mindenkinek Nem is olyan könnyü’aru-- mof kapni. Az úgynevezett új fogyasztó várhat egy da­rabig, mert — egyszerűen — nincs árammérő óra. Ez bizony hiánycikk. Méghozzá nem is jellegzetesen gyön­gyösi és környéki jelenség, hanem országos. Ki gondol­ná ? De a gyöngyösi üzemiigaz-" gatóság segít magán, ahogy tud. Bizonyos mérőket, ami­ket cserékre tartanak fenn, időszakosan „kölcsönkérnek” erről a dinről. Nehezebb azonban már a dolog akkor, ha csak bojlert kell bekap­csolni. Nemcsak árammérő hiánya, hanem az épületek fővezetékeinek elégtelensége is útjába állhat a szándék­nak. A régebbi háztömböket esetleg még úgy tevezték, hogy azokba bojlereket nem szántak, tehát a fővezeték nem bírja el ezt a megter­helést. Ha már itt tartunk: elég . kellemetlen helyzet alakult ki az Április 4-e téri uj la­kótelepen. Az idén már el kellene. készíteni ide a transzformátorállomást, hogy a lakások ne maradjanak villany nélkül, de a szüksé­ges beruházás összegét még nem biztosították az' üzem- igazgatóságnak. Hiába volta megegyezés korábban. Mi lesz, ha elkésnek a kiuta­lással, és ott állnak majd a lakások — áramtalanul? Bosszúságok nélkül Két dolog bosszanthatja fel nagyon az átlagfogyasz­tót. Az egyike ha napokon át sötétben marad a közvi­lágítási lámpa; a másik — a még ennél is bosszantóbb —, ha a nyaralásból haza­térve a lakást áram nélkül találja. Kikapcsolták, mert nem fizette ltd a villany­számlát felszólításra sem. Éppen akkor járt nála a beszedő, amikor nyaralt. A felszólítást sem olvashatta el, mert még akkor sem ért haza a Balatontól vagy a •jugó tengerpartról! De úgy vették, hogy nem akart fi­zetni Régi vita ez a fogyasztók és az üzemigazgatóság kö­zött. Jó volna végre meg- különböztetni a nem fizető­ket a távollevőktől. A me­revség rossz vert szül itt is, fölösleges bosszúságot, el­marasztaló véleményt az áramszolgáltató gyöngyösi dolgozóiról. Átmeneti megoldásnak már januar 1-tól minden nap reggel 7-től délután 3 óráig a Jókai utcai kiren­deltségen is lehet fizetni villanyszámlát. Ez jő, demit csináljanak azok, akik reg­gel 7-től délután 3-ig dol­goznak? A haztartásók energía- hianyát a bejelentéstől szá­mított 48 órán belül kötele­sek megszüntetni a város környékén. ' Ilyen hatandó Gyöngyösre nincs megszab­va. Csak annyi, hogy hét­végeken és ünnepnapokon is meg IraH szüntetni a „sötét­séget” a bejelentés alapján — így hangzik a szöveg —, az ügyelet délután 1 és este 9 óra között „él”. Egy szép­séghibája ennék is van: a telefonkönyvben még csak az a szám olvasható, ame­lyiken eddig lehetett hívnia bejelentőt, de az ügyelet most már más számon ta­lálható. Mégpedig a 11-793- om vagy a 12-079-en. Mind a két szám éjjel-nappal hív­ható, ahogy megtudtuk, és ahogy a valóságban is ki­próbáltuk. Soha sem efég Van-e elég villamos ener­giánk, jut-e minden fo­gyasztónak elegendő áram? Erre a kérdésre sem egyér­telmű igennel, sem egyértel­mű nemmel nem lehet vá­laszolni. Olyan ez, mint va­lami körforgás: a fogyasztó és a szolgáltató állomás állandó­an hajtja, űzi egymást, de hol az egyik, hol a másik van. előbbre. Az új lakótelepe­ken a vezetékék lefekteté­sekor a holnapra is gondol­nak. .Ez a helyes. De ebhez pénz is kell. Aztán telnék az évek, és ami tegnap még új és mo­dern volt, arról már csali sóhajtva lehet beszélni, Fel­frissíteni, megújítaná vi­szont milliókba kerül. Annyit azonban nyűgöd - tan kijelenthetünk, hogy az utóbbi években szemmel látható fejlődés következett be az üzemigazgatóság és a fogyasztók — a kis és a nagy fogyasztók, de az egyé­nek és az államhatalmi szer­vek is ideértendők —> kö­zött, kölcsönösen elégedett hangon nyilatkozva egymás magatartásáról, tevékenysé­géről. Ezt az utat kell továbbra is járni. Fiat lux — fényt, minél több fényt, hogy szűnjék meg a sötétség mindenütt. tömegigényt, a gyakoribb kislakásokat. Határozottan törődnek « háztartási munka további könnyítésével, ügyes és íz­léses lakásfelszerelési cik­kek hosszú sorét ajánlották, kínálták a BNV-n. örven­detes a műszaki áruk fejlő­dése, híradástechnikai ipa­runk fejlődése: túlzás nél­kül állítható, hogy sok te­kintetben lépést tartunk a világgal. Valahogy azonban nem csillogott még túlságo­san a szemünk például ha­zai gyártmányú színes tv-ink előtt — mert kereseteink­hez, jövedelmeinkhez mérvé sajnos, eléggé drágák. Kétségtelenül dagadt nz ember keble a büszkeségtől, amikor iparúnk számtalan remekét csodálta, s a kül­földiek kínálatát szemügy­re vette —, de valahogy nem akarta hinni, hogy ezek mind. kaphatok már, vagy éppen rövidesen kaphatók lesfenek üzleteinkben. Bosz- szantó volt, hogy sok ter­méknek hiányzott az árcé­dulája, az újdonságok egy ■részéhek pedig még az irányárát sem tudták meg­mondani. Érdekes. hogy gyakran panaszkodunk áru- vagy vá­lasztéki) iányra. S ennek el­lenére, itt a BNV-n, az egyik tájékoztatón kiderült példa -. ni, hogy csupán, édesiparunk több mint 300 féle cikket gyárt, talán a legtöbbét Európában. Ám jó. ha, min­dennek egyharmadát forgal­mazza a kereskedelem — mert, hogy úgymond: több tárolóhely nem áll rendel­kezésére. Így ez az iparág a jövőben kénytelen szűkíteni a skáláját, s ezen belül s* tömegtermelést fokozni. Igen: az ipar csökkenteni alcarja a választékot. Ahe­lyett hogy a kereskedelem élénkülne. Ha a boltok, rak­tárak alapterületűt nem is növelik mindenütt erőtelje- sebben, legalább tovább sza­kosítanák az üzleteket a vá­sárlók kedvéért. Vagy ép­penséggel a kereskedelem jobban váltogatná megren­deléseit, lehetőséget terem­tene a gyakoribb bemuta­tókra, áruismertetőkre, bál - rabban kockáztatna egy-egy új terméknél. Röviden: bármilyen nagy­stílű és látványos is volt ez a BNV, az embernek tagad­hatatlanul bizonyos aggályai vannak még mindig. Ügy véli, hogy talán megint csali egy reprezentatív kiállítás volt ez, s az igazi vásár el­marad. Annak ellenére, hogy a BNV nevében is vásárt hirdetett es hirdet. JÖ LENNE ez utóbbiban végre csalódni! Jó lenne, ha eppen ez a mostani BNV okozna mielőbb kellemes meglepetést a fogyasztók­nak, a nyolcszázezer láto­gatónak, meg az otthon ma­radottaknak. Akik kedvéért egyébként az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt rendez­ték. Győni Gyula . JtfPMli.fi! . fi Go Bíolsar Feceac | 19*4. szeptember 34, keéá

Next

/
Thumbnails
Contents