Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

ŐSZ A PARKBAN... (Foto: Puskás Anikó) \ NEB-dosszió Üdülés, csalod nélkül? / ..Nagy- türelem szükségelte­tik. ha valaki a családjával együtt szeretne nyaralni. A családos beutaló szinte fő­nyeremény. Ebből akad a legkevesebb. Az egyszemé­lyes — „szóló” — beutalót lébét a legsimábban meg­kapni. Sok időbe telik, amíg a • házaspárok js sorra kér Cil­ii; a, egyikük-masikuk válla­latánál, a gyerekeinek vi­szont ugyanekkor alig akad hely az üdülőkben. Ezeket a tényeket állapította meg az üdültetés- helyzetét vizsgálva , Sj,Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Megállapí­tottá. azt is, hogy az utóbbi négy évben csökkent az üdü­lésben részt vevő fizikai dol­gozók aránya. Gyerekkel — nagyon nehéz Korlátozott lehetőségekből lehetetlen, közmegelégedesre gazdálkodni. Még ezt tudo­másul -véve is akad viszont nehány, enyhén szólva fur­csa jel^^eg a családos be­utalok hazatáján. Kétséges például, mennyi­re célszerű .három-négy gyer­mekre érvényes beutalókat kiadni az őszi, téli hónapok­ra, A gyerekeket akkor is köti az iskola, ha a szülők szabadságot, kapnak, kevés családban hat éven aluli mindegyik gyerek. A szak- szervezeti nyilvántartások szerint, így nem egyszer több gyerek üdül együtt a szüleivel, mint a valóságban. A‘ három-, négygyermekes beutalókkal egy-két gyerekes házaspárok utaznak el, a „hi­ányzó” gyerekek csak a sta­tisztikában szerepelnek. Né­miképp javíthatna a helyze­ten az, ha állandósítanák; a téli, tavaszi tanítási szünetek időpontját; a SZOT üdülési főosztálya pedig ezekre az időszakokra fenntartaná be­utalóit a családosok számá­ra, illetve az üdülési turnust is hozzáigazítaná az iskolai szünethez. . Elgondolkodtató az is, hogy több gyerekkel szinte csupán a régebbi; kevésbé kényelmes Üdülőkben lehet tartózkodni. Az új, korszerű épületekből s gyerekek eleve kiszorulnák. Legfeljebb háromtagú csalá­dok számára rendezik be a szobákat, úgy, hogy a két ágy mellé egy pótágy is állítha­tó; Az aiapterület teljes ki­használására törekedve, a tervezők a mai gondokat és a jövendő szándékait kihagy­ták a számításokból. Pedig a taf&adalmi ösztönzők ponto­sán a nágyobb családok ér­dekeit kívánják szolgálni. A liatarozatok' és rendeletek vi­lágos rendjének következetes a mainál sokkal több pénz is kevés lesz akkor, ha a szűkös le­hetőségekkel sem gazdálko­dunk előrelátóan. Mindez lényegében nem változtat a tényen; népese­dési politika ide, népesedési politika oda, a SZOT csalá­dos beutaióinak száma évek óta változatlan. Csekeiy. vigasz lehet, hogy nem a szándék, hanem a . pénz kevés a férőhelyek gya­rapításához. A gazdasági le­hetőségek a szakszervezeteket is szorítják, nemcsak a válla­latokat és intézményeket. Ad­dig nyújtózkodhatnak, amed­dig a takaró ér, a tagdíjak­ból gazdálkodhatnak, s új üdülők építésénél nekik sem számítják olcsóbban az anyagot, a munkabért. A ré- . gi épületek karbantartásáért is az új építőipari árakat fi­zeti. Persze, több helyütt ma­guk a vállalatok is rendel­keznek üdülőkkel. A teljes komfortot és kulturális ellá­tottságot biztosító üdülőktől a minimális kommunális el­látottságot nélkülöző fahá­zakig, kiselejtezett vasúti ko­csikig, minden megtalálható ezek, között. Az igények, a színvonal növekedésével azonban a lavórok már a nyaralás alatt sem helyette­síthetik a fürdőszobát. Et»y férőhely: 300.000 forint Azt is a pénz dönti ei, me­lyik szakszervezet hány hely­hez jut az új üdülőkben. Sza­bályos versenytárgyalásnak nevezhető, ahogyan a „rész­vények” gazdára találnák. A SZOT és a szakmai szakszer­vezetek közösen teremtik elő a tervezett létesítmények anyagi fedezetét. A szakszer­vezetek ennek megfelelően, férőhelyeket vásárolnak. Le­hetőség van arra, hogy a vál­lalatok is férőhelyeket vásá­roljanak, de ezzel a lehető­séggel nem sokan élnek, mi­vel drágállják az árat. Egy hely ára tavaly még negyedmillió forint volt, ez évben pedig már meghaladja a 300 ezret is. Inkább ma­gánházaknál bérelnek szobá­kat, mert ez sokkal olcsóbb. Vállalata válogatja, hogyan próbáltak és próbálnak meg- oldást ‘ találni, milyen anyagi háttérrel rendelkeznek, mi­lyen szociálpolitikai elveket követnek. Pénz a pihenéshez A gazdaságirányítási rend­szer reformja után a válla­latok és a szakszervezetek egyenlő partnerekké váltak az üdültetésben. A gyárak, vállalatok gazdasági önállósá­ga szabad kezet ad a nye­reség elköltésére. Az üzemi „Herceg* jubilál ítarman futottak a kapu felé. »• Augusztus 27-én késő este ugyanabban az időpontban — úgy tűnt, hogy egymástól függetleniü — egyszerre két dolog történt. Később derült ki, hogy az összefüggés a két dolog között mégiscsak szo­ros. Az egri Népkert stadion felőli bejáratánál tartózkodó szolgálatos rendőr egy férfi segélylúá’ílsaira figyelt fel. Futva indult a hang irányá­ba. Ugyanakkor a Népkert Klapka utcai bejáratánál egy másik rendőr — aki egyéb­ként a kiáltást nem hallot­ta — arra kapta fel a fejét, hogy hárman szaladnak az ő irányába. (Nem felé, mert ha a szaladok tudták volna, hogy ott egy rendőr áll...) Az a bizonyos hetedik ér­zék arra késztette a fiatal rendőrt, hogy megállítsa és igazoltassa a szaladókat. És kérdéseket tegyen fel. — Mi csak... — lihegte az egyik — kikezdtünk egy nővel... de kiabált, erre el­szaladtunk ... Ekkor ért oda a másik rendőr, így aztán a fiatalem­bereket bekísérték. Képzeljék el a meglepetésüket, amikor — szinte velük egyidőben — bekopogott az ügyeletre egy alaposan összevert férfi, pa­naszolva, hogy kirabolták. — Ezek voltak, kérem.;; — mutatott a három fiatal­emberre. ök csodálkoztak. Név szerint: Sárközi Zoltán 31. éves, Váradi Ernő 26 éves és Rostás Kálmán 25 éves foglalkozás nélküli egri lako­sok csodálkoztak, hogy ilyes­mivel vádolja meg őket egy ismeretlen ember. Egyébként is: Sárközi hirtelen lerésze- gedeti, meg sem tud szólal­ni... — Kérem szépen — mond­ja a panaszos — leütöttek, megvertek es .az órámat meg az aranygyűrűmet elvettek. Nincs náluk semmi. A gyanú azonban alapos, őri­zetbe kell venni a fiatalem­bereket. A fogdában felve­szik az adatokat, s ilyenkor beszélnie kell még annak is, aki állítólag részeg. Sárközi Zoltán megszólal, s — kiej­ti a szájából az aranygyű­rűt! A karórát is megtalálták. Ott dobták el a Népkert be­járatánál ‘ egy óvatlan pilla­natban. Azt hiszem,-nem ismeret­len az olvasó előtt Sárközi Zoltán neve, alá az alvilági, keresztségben a Herceg „mel­léknevet” kapta. Gyakran sze­repelt kisebb-nagyobb bűn­ügyek kapcsán a lapunkban.. Legutóbb akkor, amikor az egri Széchenyi ütcai ékszer­bolt kirakatát törte be és néhány tárgyat becsomagolt. Egyszer, vagy tíz éve írt a lapunknak a nyíregyházi bör­tönből. Közölte, hogy rövi­desen szabadul s szeretné a továbbiakban. újságíróként demokrácia fórumain a dol­gozók döntik el, mire akar­ják fordítani a felosztható nyereséget. De a pénznek a nyeresége­sebb ' vállalatoknál is ezer helye van. Ezért a vállalati üdülők építése, fejlesztése gyakran háttérbe szorul, s a kedvezőtlen állapotok tarló­sodnak. Kevés gyár engedhe­ti meg magának, hogy a fenntartási költségek mellett, ' még bővítse is a korábbi le­hetőségeket. S végifi itt van az építő­ipari kapacitáshiány miatt el­rendelt beruházási stop. Be­látható ideig még azok a vál­lalatok sem építkezhetnek, amelyeknek megvan hozzá a pénzük. A család, közügy A körülmények pro és kontra számbavétele vajmi kevéssé orvosolja a bajt. Tény marad, hogy nagyon kevés a családos beutaló, és az sem valószínű, hogy ha­marosan több lesz, holott a családközpontú erkölcsi nor­mák alakulásának tanúi va­gyunk. A gyerek léte, fölne­velkedésének módja, két em­ber magánügyéből egyre erő­teljesebben közüggyé válik. Erőihez mérten a társadalom fokról fokra próbálja átvál­lalni a nagyobb családok gaz­dasági terheit. Emelkedett a családi pótlék, növekedett az anyaság becsülete, rangja, sőt most már a gyermekgon dozáson levő nők üdültetését is programra tűzték. A fia­tal házasok kedvezményesen juthatnak lakáshoz, ha két gyerek felnevelésére vállal­koznak, a több testvérke a bölcsödéi és óvodai felvétel­nél is előnyös. De mintha kimaradna a számításból, hogy a családot nem csupán a lélekszam teszi családdá, hiszen az együtt töltött idő semmivel sem. pótolható. A zavartalan, hétköznapi kötelezettségektől nem szét­szabdalt együttlére évenként egyszer, a szülők szabadsága nyújtana megismételhetetlen alkalmat. Ilyenkor tölthetnék mosás, főzés, takarítás, be­vásárlás nélkül idejük^»az a'nyák is gyermekeikkel, s a gyerekek közül nem egy meglepetéssel fedezhetné fél, hogy az anyjuk nem egy mo- solytalan háztartási gép. A családos beutalók hiá- 'nya ráadásul a légráutaltab- bakat sújtja legéraékenyeb­ben. A tehetősebb szülők ma­guk is könnyen boldogulnak. A telkek, hét végi házak tu­lajdonosai sem töltik otthon a szabadságukat, ha nem kapják meg az olcsó szak- szervezeti beutalót. De amíg a mai kevés helyet kell sok­felé szétosztani, gyakran jámbor óhaj marad az, hogy az üdültetésben előnyben ré­szesítik a nagycsaládos, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. > Pataky Dezső Óvjuk gyermekeinket! A nyári nagy vakáció után sók dolgozó szülő meg- könwjebbülten felsóhajt: végre, elkezdődött a tanítás, fel­ügyelet alatt lesz a gyerek. Ez a körülmény azonban nem adhat teljes felmentést egyetlen szülőnek sem, inert az igaz ugyan, hogy az iskola, napközi otthon, sok külső veszede­lemtől óvja a gyermeket, de a baj — kisebb baleset — az iskolában is megtörténhet Különösen a tanítási évad első heteiben. De hát mit tehet a szülő, aki reggel épkézláb eresztette el iskolába a gyermekét, s délután — vagy este — betört fejű, kificamodott lábú, körzővel, vagy más tanszerrel fel­sértett gyermek áll eié. Természetesen minden gyermek háta mögé nem állhat egy pedagógus. Az iskola azonban mindent elkövet azért, hogy az iskolán belül egyetlen gyermeknek se essék baja. De ahogy általában a gondos szülő részt vesz a pedagógus oktató s nevelő munkájában, ugyanúgy együttműködik az iskolával a gyermekbálesetek megelőzésében is. A gondos szülő mindig, de szeptemberben, októberben fokozott figyelemmel kiséri gyermeke otthoni tevékenységét. Különösen a kisebbeket — újra rá kell szoktatni a rendre, többször és nagy türelemmel kell figyelmeztetni, hogy ne ugráljon fel lecketanulás közben, ne hagyja szanaszét dol­gait, ne heveskedjék a testvéreivel, vagy barátaival. Tuda­tába kell vésni, hogy komoly munkába kezdett, s ez nem tűr fegyelmezetlenséget. A jó nevelésnek, az eredményes ráhatásnak legjobb módszere a szülői jó példa. Otthon, a családi körben rendre szoktatott gyerek ál­talában fegyelmezni tudja magát az iskolában, sőt játék közben és az utcán is. A két utóbbi terület — tehát a 'ját­szótér, de még inkább az utca — rejti, magában a. legtöbb baleseti veszélyt. A gyermek tapasztalatlan, meggondolatlan, még nem tudja érzékelni a veszélyt. A felnőttek kötelessége gazdagí­tani a gyermek tapasztalatát, naponta figyelmeztetni őt a leselkedő veszélyekre és megértetni vele, hogy a vakmerő­ség nem egyenlő a bátorsággal. Nem véletlenül kezdtem ezt az írást az otthonnál. Ha a családi körben sikerül a gyermeket rendre, önfegyelemre nevelni, s ez összhangban van az iskola, a pedagógus erő­feszítésével, akkor gyermekeink egyre biztonságosabban mo­zognak az életben. Nekünk felnőtteknek — bármennyire is felgyorsult az élet —. észre kell vennünk a veszélyt, meg kell akadályozni a bajt, a tragédiát. D. J. tengetni az életét. Ha fgy nem is, de bűnügyi cikkek főszereplőjeként sikerült ne­vet szereznie. Jó ismerősök vagyunk, amikor éppén sza­badlábon van, gyakran be­szélgetünk. Irodalmi tervek­ről. normális életvitelről... — Most jubilálok —..-je­lenti ki fanyar mosollyal, amikor elővezetik. — Ez lesz a tizedik büntetésem .„. De itt már többet kapok, mint korábban. . — Legutóbb nem. ezt ígér­te... — Már megtörtént. Mit csináljak? — Hogyan, ss kezdődött a „sorozat”? — Templomi perselyek' Fiatalkorú voltam. Aztán más lopások, tiltott határát­lépés kísérlete... Okiratha­misítás... Betöréses lo­pás... A „fejlődéi® elgondolkod-’ tató, hiszen egyen« irány­ban, szinte töretlenül ível az egyre éűlyosabb bűncselek­mények felé. Most már a rablásnál tart Kegyetlenül összerugdosták a férfit a Népkertben és Kiosztották. Bs előző napon, augusztus 26-án » Szépasszony-völgy- ben ötödmagával erőszakot követett el egy fiatal lá­nyon. — Amikor sírt az a lány l;; könyörgötí... vagy amikor az ütésektől, rúgásoktól vonagiott az a férfi... Nem mozdult meg odabent, bal­oldalt semmi? Mi is van baloldalt? Sárközi, a költő, ezt talán tudja?..; Sárközi: a tolvaj, a betörő, a rabló, az erőszakoskodó — ügy is mint költő — hall­gat — Miről £r verseket? —■ Hát... például a szere­lemről ... Mit szólhat az ember ilyenkor? Azt hiszem, ha Villon metafizikáikig rang­rejtve hallaná most ezt a be­szélgetést, szó nélkül fel- állna és szorosan maga mö­gött becsukná tülvilági cellá­jának az ajtaját.^, t Sajnálom a szüleit. Egysze­rű, becsületes, dolgos embe­rek. De nem lehet úgyne­vezett objektív hangvétellel írni Sárköziről és — a sár- közikről. Ma nagy „divat” a rablás és a nemj| erőszak. Sok ilyen eset van, sok eljá­rást indít ilyen gyanúval a rendőrség. Föl kell erre fi­gyelni. Figyelni a Népkertet és minden olyan helyet, ahol előfordulhat ilyen és hasonló eset. A rendőrség szigorítja, sűríti a járőrözést, s bizo­nyára az elrettentés, a visz- szatartás célja még erőtel­jesebben érezhető lesz a bírói ítéletekből is. Nem vészharangot konga­ttak, de az ilyen kirívó, em­bertelen módon megtörténő esetek joggal foglalkoztatják a biztonságban és nyugalom­ban élni kívánó embereket. Kátai Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents