Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
< Hétfő esti külpolitikái kommentárunk: j Egry dátum* í sok tanulsággal \ ÜGY TŰNIK az idén nemcsak meteorológiai, hanem politikai értelemben sincs igazi nyár. Nyoma sincsen a szokásos uborkaszezonnak és ezt aligha kell hosszasan bizonyítani: elég Ciprusra, vagy a Fehér Ház-beli őrségváltásra gondolnunk... De a világsajtónak még az események ilyen forgatagában is volt gondja arra, hogy emlékeztesse a közvéleményt egy olyan évfordulóra, amely nem kerek ugyan, de annál lényegesebb. Négy esztendeje, 1970. augusztus 12-én írták alá a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság történelmi jelentőségű szerződését. „A szerződés — írja a moszkvai Pravdában egy nyugatnémet kommentátor —, elősegítette, hogy az NSZK lakosságának túlnyomó többsége számára megszűnt a bizalmatlanság és az új háborútól való félelem negyedszázados időszaka.” Ha „csak” ennyit jelentene ez a dátum, akkor is emlékeznünk kellene rá. De ennél sokkal többet jelent. Az a négy évvel ezelőtti aláírás a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájának gyümölcse, a józanság európai és világméretű térhódításának felbecsülhetetlen fontosságú állomása volt. HOSSZÜ, szívós küzdelem nyomán ez volt — az atomcsendegyezmény után — az első olyan okmány, amely megfelelően figyelembe vette és rögzítette a második világháború után kialakult új erőviszonyok realitásait. Az ünnepélyes aláírás igazi frontáttörésként hatott — nemcsak megkoronázta az addigi folyamatot, hanem új, biztató láncreakció kezdetének bizonyult Európa szívében. Nem véletlen, hogy a szovjet—NSZK szerződés után született meg Varsó és Bonn, valamint Prága és Bonn között a hasonló történelmi dokumentum, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, a két német állam alapszerződése. Mindez egész sor lényeges következménnyel járt, többek között a magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvételével is. Most. amikor az ultrareakciós, Strauss-féle CSU ki akar lépni a bajor közegből és országos kampányt akar indítani az enyhülés ellen, amikor rajta kívül is akadnak erők, amelyek szívesen szaporítanák a Nyu- gat-Berlinben jogellenesen felállított környezetvédelmi hivatalhoz hasonló zavaró jelenségeket, még fontosabb emlékeznünk és emlékeztetnünk 1970. augusztus 12-re. HISSZÜK, hogy ennek a napnak a szelleme a jövőben is erősebbnek bizonyul minden aknamunkánál. Terrorista központot fedeztek fel Bolognában Portugália külpolitikájáról Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Terrorista központot fedeztek fel Bolognában a roma— müncheni gyorsvonaton elkövetett robbantás ügyében nyomozó hatóságok. A rejtekhelyre az egyik múlt héten letartóztatott újfasiszta, Italo Bono vallomása nyomán találtak rá. A központ a „nulla év” (Anno Zero) nevű szervezeté, amely a „fekete renddel” párhuzamosan működik — mindkét szervezet szélsőjobboldali, újfasiszta elemek gyűjtőhelye és szervezett terrortevékenységet folytat. A felfedezett központban a rendőrök fegyvereket, robbanóanyagokat, rádió adó-vevőket, ejtőernyős felszereléseket, iratokat találtak. A csoport tagjai minden valószínűség szerint összeköttetésben állnak a padovai „Szélrózsa”, a milánói „Mussolini rohamosztag” és más hasonló felforgató csoportokkal. A lefoglalt anyag széles körű és céltudatos íelforgatásra, kiterjedt kapcsolatokra, egész hálózatra vet fényt. Ami a múlt heti borzalmas vonatrobbantást illeti, a nyomozás egyelőre eredménytelen: a három letartóztatottról kiderült, hogy csak közvetve álltak összeköttetésben a merénylet elkövetőivel, nem ők a tettesek. A technikai részletek már bizonyossá teszik, hogy a bombát még Rómában, a vonat indg- lása előtt helyezték el. A bomba összetétele, szerkezeté olyan volt, hogy robbantást és tüzet is okozzon (foszfort is tartalmazott). Időzítő szerkezete (amelynek egy darabját megtalálták) rendkívül bonyolult volt, ami m augusztus 13., kedd nyilvánvalóvá teszi, hogy a merénylet „szakképzett”, hivatásos terroristák műve, akik tudatosan törekedtek minél nagyobb vérengzés elkövetésére. A TÖRTÉNELEM fogja majd megmutatni, hogv a görögországi iuntauralorn bukása a ciprusi válság „mellékterméke” volt-e — vagy olyan politikai esemény, amely úi lehetőségeket nyúitott a béke és a nemzetközi együttműködés erői számára a Balkán-félszigeten és Dél-Európában. A kérdésre az adja maid meg a választ, hogy a junta bukása után megalakult Karamanlisz-kormánv politikája hogvan alakul a jövőben. miiven változások történnek magának a kormánynak az összetételében, a tényleges görög politikai hatalom megoszlásában. Előre kell bocsátani, hogy a iunta bukása önmagában is rendkívüli, pozitív ielentőségű esemény Görögország történetében. Számos gyakorlati intézkedés: a koncentrációs táborok felszámolása, a politikai foglyok szabadon engedése, a fegyveres erők formális megfosztása a politikai hatalomtól, megteremtette a demokratikus politikai élet visszaállításának feltételeit. A nagy kérdés az. hogy az úi kormány mennyire lesz hajlandó kihasználni ezeket a lehetőségekét. Ennek megítélése során mindenekelőtt Karamanlisz személyéből kell kiindulni, aki egyértelműen NATO- barát és a polgári iobbol- dalt képviselő politikai egyéniség. Karamanlisz már hosszú évekig volt kor- márivelnök Görögországban és ezt a korszakot (az ötvenes és hatvanas évek forLISSZABON: Portugália külpolitikájáról nyilatkozott Kis Csabának, az MTI lisszaboni különtudósí- tójának dr. Jorge Camp i nos külügyi államtitkár. Mindenekelőtt leszögezte: a fegyveres erők programjának megfelelően Portugália megkezdte a diplomáciai kapcsolatok kiépítését az európai szocialista országokkal, valamint a Mongol Népköz- társasággal. Ennek során, létesítettek például diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal is. A szocialista országok diplomáciai misszióinak nagyrésae már meg is kezdte tevékenységét a porBört önlázadás Lisszabonban A lisszaboni központi börtönben fellázadtak az egykori rettegett politikai titkosrendőrség ott őrzött tagjai. Ügy látszik, nem tetszik nekik, hogy most ők vannak — összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között — ugyanazokban a cellákban, amelyekben ők tartották a haladó embereket. Képünkön: katonai egységek dulóiát) a leghatározottabb antikommunista. baloldalellenes. NATO-barát kurzus jellemezte. Karamanlisz az úgynevezett radikális párt (ERE) élén állt és akkor ment emigrációba, amikor a hadsereg puccsa ezt a jobboldali pártot is megfosztotta a politikai tevékenység lehetőségétől. NYÍLT TITOK, hogv Karamanlisz visszahívására az amerikai diplomácia és személyesen Kissinger külügyminiszter többszöri, kemény hangú üzenete után szánták rá magukat a iunta vezetői. Éppen ezért kormányát jelenleg úgy kell kezelni, mint a iunta fasiszta katonai uralmához képest kedvező változás hordozóiát — de ugyanakkor egyértelműen amerika- barát, a görögországi amerikai katonai támaszpontoknak minden garanciát megadó baloldalellenes polgári kormányt. Ezt a jelenlegi helyzetben igazolja az is. hogy az Athénben létrehozott kabinet csak a görög politikai színkép iobboldalától annak centrumáig terjed. Mielőtt a katonai diktatúra rázúdult volna Görögországra, az országban lényegében három nagy politikai erő létezett. A konzervatív polgári jobboldal vezető csoportosulása, az amerikaiak bizalmát mesz- szemenően élvező ERE. Karamanlisz radikális párttá volt A középen állott az tugal fővárosban. Az ideiglenes kormány még nem nevezte ki diplomáciai képviselőit, ennek oka azonban elsősorban a diplomáciai apparátusban jelenleg végbemenő nagyszabású átszervezés. Ennek során rövidesen sor kerül arra i6, hogy a portugál diplomáciai képviseletek is megkezdjék működésüket. Hasonló diplomáciai kezdeményezéseket kíván tenni a kormány az afrikai és ázsiai országok kormányainál. Ami az ország NATO tagságát illeti, Campinos államtitkár megállapította: a fegyveres erők programja s ennek megfelelően az ideiglenes kormány állásfoglalása leszögezi: a fennálló szerződéseket tiszteletben kell tartani. Minden esetleges változásra csak akkor kerülhet sor, amikor már alkotmányosan megválasztott törvényhozás s ennek megfelelően megalakított kormány dönthet az ilyen kérdéseikről. Így a jelenlegi kormányzat nem hozhat változást a NATOBissau-Guinea A Bissau-Guinea Köztársaság de jure elismerése Portugália részéről jvalószínű- leg csak a jövő hónapban történik meg — jelentette ki az „a Capital” című lisszaboni lapnak adott nyilatkozatában Mario Soares portugál külügyminiszter. A miniszter közölte, hogy ebben a hónapban még folytatódnak a technikai megbeszélések az eddig tisztázatlan kérdésekről, ezek azonban semmiféle akadályt sem jelentenek. A köztársaság de facto elismerése gyakorlatilag már megtörtént, az Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. Az egyiptomi külügyminiszter látogatása során Henry Kissinger . amerikai külügyminiszterrel tárgyal és fogadja őt Gerard Ford, az Egyesült Államok új elnöke is. Az AFP értesülése szerint Gerald Ford az egyiptomi diplomácia vezetőjét biztosítani kívánja az Egyesült Államok közel-keleti politikájának folytonosságáról. Fahmi, aki mintegy húsz magasrangú tisztségviselő kíséretében érkezett az Egyesült Államokba, találkozni fog a kongresszus tagjaival is. úgynevezett Centrum Unió. igen nagy. de nem egységes pártként. Soraiban a jobboldali, a centrista és a polgári baloldali érzelmű csoportok hatalmi harcot vívtak egymással. A Centrum Unió kiemelkedő alakia a volt miniszterelnök Papandreu, akinek fia, And- reasz Papandreu a Centrum Unió baloldalához tartozott, és a iunta uralmának hét esztendeje alatt a polgári baloldali ellenállás vezető alakja az emigárció- ban. A görög politikai színkép baloldalán az EDA állott. Ez haladó baloldali egység- párt, amelynek soraiban kommunisták is harcoltak, miután maga a kommunista párt már 1947 óta illegalitásban volt Görögországban. Az EDA volt a görög politika következetesen haladó ereje, amely a puccsot megelőző választásokon fokozatosan erősödött és általában a szavazatok csaknem egyharmadát szilárdan megszerezte. Az elmondottakból következik, hogy az ország tényleges politikai erői méh mindig nem vesznek részt megfelelő módon a kormányzásban. Hiszen a Ka- ramanlisz-kabinet többségében jobboldali személyiségekből áll. Maga a Centrum Unió is csak egv ki emelkedő személyiség. Mavrosz külügyminiszter révén Kapott tárcát. A helyzet fejlődését üv tagság ügyében. Ugyanakkor viszont Portugália arra törekszik, hogy új politikájának megfelelően a NATO és más szervezetek keretein belül is a békés együttműködés politikáját folytassa. „Meggyőződésünk — hangoztatta a külügyi államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában. — hogy az európai országok biztonsága és békés együttműködése olyan kérdés, amit rövidesen meg lehet és meg keli oldani. Portugália nemzetközi politikáját az ennek megfelelő törekvések vezetik. El kell következnie annak az időszaknak, amikor a NATO egyetlen vezérlő gondolata már nem csupán kommunis- ta-ellenesség lesz, amikor ez a szervezet is lépeseket tesz a béke irányában. Végső soron eljön majd az idő, amikor nem lesz szükség a katonai tömbök fenntartására”. Campinos államtitkár foglalkozott az új portugál kormány és a Közös Piac kapcsolataival is. függetlensége intézett portugál hivatalos közléssel. Bissau-Guineából érkezett jelentések szerint az elmúlt héten a portugál katonai hatóságok több erődítést, katonai telepet afltak át hivatalosan a felszabadító mozgalom képviselőinek. A helyszínen általában kisebb ünnepségeket tartottak, levonták a portugál zászlót és helyébe felvonták Bissau-Guinea zászlaját. A portugál katonaság és a felszabadító egységek harcosai együttes munkával valamennyi utat megtisztítottak az aknáktól. A MENA hírügynökség még Fahmi Washingtonba érkezése előtt beszámolt Gerald Ford elnöknek Szadat egyiptomi elnökhöz intézett üzenetéről: Gerald Ford üzenetében .felújította a Nison által kezd érné ny ezet I, meghívást. Mint ismeretes, Ítíchard Nixon júniusban tett közel- keleti körútja során hívta meg Szadatot, hogy látogasson el az Egyesült Államokba. Az amerikai elnök ezenkívül biztosította Anvar Szadatot, hogy az Egyesült Államok „folytatja erőfeszítéseit az igazságos közel-keleti béke megteremtéséért”. módon mindenekelőtt abból lehet maid megítélni, hogy mennyire kapcsolják be a Centrum Unió balszárnyát és az EDA képviselőit az aktív politikai életbe. Döntő ielentősége lesz annak is, hogy végrehaita- nak-e komoly tisztogatást a hadsereg soraiban. A iunta uralmának hét éve alatt ugyanis a hadsereg tisztikarából még a polgári értelemben vett jobboldali és királvpárti tiszteket is kiszorították. Egyelőre nincs jele annak. hogy Karamanlisz megkezdené az átfogó tisztogatást. Természetesen Karaman- lisznak az adott pillanatban szembe kell néznie a ciprusi feszültséggel és nem engedheti meg magának, hogy túlságosan erős kézzel nvúlion a hadsereghez, amíg változatlanul erős a katonai feszültség Törökországgal. MINDEBBŐL azt a következtetést lehet levonni, hogy a Karamanlisz-kor- mány létreiöttét a iunta hétéves uralma után üdvözlendő politikai eseménynek kell tekinteni — ugyanakkor teliesen nyitva maradtak a legdöntőbb kérdések. Hogy Görögország merre tart — azt alighanem akkor lehet maid pontosabban látni, ha aiáb- hagvott a ciprusi válság és a görög—török konfrontáció enyhülésével Kar'1 mánlisz hozzányúlhat a hadsereghez. Ha akar — és ha Washingtonban hagyják. í m-e Lesz-e bélé Vietnambau? Korunkban szemtanúi v»» gyünk annak, hogy miként válik történelemmé a napi politika. A felnőtt emberek még emlékeznek a francia kolonializmus „szennyes indokínai háborújára”. Emlékeznek erre a soha azelőtt nem hallott, furcsa névre: Dien-Blen-Phu, s arra, ami ott történt: a vietnami nép forradalmi szabadságharcosai katlanba zárták és megadásra kényszerítették a francia gyarmati hadsereg színe-javát. A történelemkönyv ezt írja a Jiúsz évvel ezelőtti indokínai eseményekről; „A genfi szerződés biztosítja a békét Indokínában; demarkációs vonalat hiiz a 17. szélességi foktól valamivel délre a VDK és Dél-Vietnam (Vietnami Köztársaság) között. A demarkációs vonal mindkét oldalán Öt- kilométer széles demill- tarizált övezet létesül. A szerződés egyben elrendeli, hogy két éven belül választásokat kell rendezni a két országrész egyesítésére. A hétéves háború a franciáknak ötmilliárd dollárba került (ebből kétmilliárd dollár amerikai segély), továbbá 100 ezer halottat és 191 ezer sebesültet vesztettek. A genfi szerződéssel elrendelt fegyvernyugvás éppen ma húsz esztendeje lépett életbe, de a genfi szerződés „nem biztosítottá” a békét Vietnamban, a kivérzett francia gyarmatosítók hes- lyébe az amerikai imperialisták léptek. A tűzszünet ma két évtizede életbe lépett, de a Pentagon titkos irodáiban már készítették a következő háború terveit. A japán szamurájokkal, a franciákkal vívott másfél évtizedes élet-” halálharc után Vietnam né»” fie számára újabb másfél véres évtized következett: élet-, halálharc az amerikaiakkal. Lényegében ezt a harcot is megnyerték, az amerikaiak Párizsban kényszerültek elismerni ezt, a tárgyalóasztalnál. a vietnami szabadság- harcosokat megtörni nem tudták, azok — a szabad, demokratikus VDK mellett — felszabadították Dél-Vietnam jelentős részét. A párizsi ^egyezmény ennek kényszerű beismerése. S a párizsi egyezmény . —* akárcsak a genfi, húsz évvel ezelőtt — újra előirja a demokratikus, szabad választás kiírását. Az események azonban ismét figyelmeztetnek. Az újabb „fegyvernyugvás” ötszázhatvan napja alatt több mint 350 ezer halottat és sebesültet követelt a párizsi egyezményt szabotáló saigoni kormány ismétlődő hadműveleteinek sorozata. Május óta ismét a hadijelentések uralják a vietnami híranyagot, Saigonból gépesített hadosztályok, nehéztüzérség, tankoszlopok nyomulnak a felszabadult területekre. Amerikából érkezett százötven F—5-ös vadászbombázó támogatja Thieu-ék „megbékéltető” — értsd: rabiókirándulásait. Binh Dính tartományban a saigor.i zsoldosok mérgesgázt vetettek be: harminchét halott. Ben Cat-nál két hónapja éjjel-nappal dörögnek a fegyverek. , Vajon soha nem lesz béke Vietnamban? Két évtizede a genfi, tavaly a párizsi egyezmény világosan megmondta: hogyan lehetne békét terem- ' ten! a sokat szenvedett országban. Hagyni kell, hogy a vietnami nép saját maga válassza meg az életformát, a politikai, társadalmi rendszert, amelyben élni akar. A nemzeti megbékélésre kész szabadságharcosok ezt az utat' szeretnék járni, de a fegyvert csak lábhoz tették, mert a közei három évtizedes háborúban kivívott jogaikat nem engedik elorozni maguktól. Ebben az elhatározásukban változatlanul maguk mellett érezhetik a Szovjetunió, a szocialista országok testvéri íámogatá» sát, amely eddig is nélkülözhetetlen segítséget jelentett a győzelem kmvátábMfc zárják körül a börtönt. (Népújság-telefoto: — MTI — KS) Athéni keresztuiak ENSZ Biztonsági Tanácsához Fahmi Washingtonban (
