Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
/ VILA© PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 188. szám ARA: 80 FILLER 1971. augusztus 13., kedd Ford kongresszusi üzenete előtt Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke Robert T. Hartmann# a Los Angeles Times washingtoni irodájának egykori vezetojet nevezte ki tanácsadójának miniszteri rangban. Hartmann 1966 óla dolgozik Ford mell élt. Képünkön: Hartmann beiktatási esküje. (Népújság-teieíoto — AP — MTI — KS) Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Gerald Ford elnök miután a vasárnapot is Hivatalában töltötte tucatnyi megbeszélés lebonyolításával — hétfőt, immár egyedik munkanapját is 'Kissinger külügjuni- raszterrel folytatott tanácskozással kezdte. A sűrű F-qg-d —Kissinger megbeszéléseken a legsürgetőbb nemzetközi probléipákat tekintik át (hétfőn különös hangsúllyal foglalkoztak a ciprusi válsággal), mintegy előkészítve az új elnök hétfőn este, magyar idő szerint kedden hajnalban a törvényhozás két házának együttes ülésén elhangzó székfoglaló kongresz- szusi üzenetének nemzetközi vonatkozású részét. Feher házi források előzetes utalásai arra engednek következtetni, hogy nevizel,- közi vonatkozásban az uj r’-iok az eddigi amerikai kii1’noiu,kei irányvonal ..töretlen folytatásét" hív ..ja is,na.elten aláhúzni, antik azonban, hogy ezúttal részletekbe bocsátkozna. Az amerikai közvéleményoen és vezető politikai körökben általános helyesléssel üdvözölték azt a gyorsaságot, amellyel az új elnök közvetlenül beiktatása után üzenet ben biztosította a Szovjetuniót, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítására fog törekedni. A külpolitikai folytonosság biztosítása mellett a válságos gazdasági helyzettel, különösképpen a TI százalékos évi ütemet meghaladó inflációval való megbirkózást tekintik az új Adminisztráció legégetőbb feladatának. A két fő téma: a külpolitikai irányvonal folyamatosságának biztosítása és a súlyos gazdasági helyzetnek a megvitatása mellett az új elnök tucatnyi republikánus pártvezetővel és törvényho- ,zóval tanácskozott a megüresedett alelnöki tisztség betöltésére vonatkozó személyi javaslatokról. Ez ügyben máris heves viták folynak republikánus berkekben: a Nixon-érában háttérbe szorított tőkés érdekcsoportok különböző politikai színárnyalatú képviselői .iparkodnak „eladni” sajat jelöltjüket Ford elnöknek, akit — az elnökjelölt! ambíciókat tagadó korábbi nyilatkozatai ellenére — máris az 1976-os elnökválasztás legesélyesebb republikánus jelöltjének tekintenek. Befejeződött a magyar- román gazdasági kormánybizottság ülése Hazaérkezett Bukarestből dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a magyar —román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XI. ülésszakán résztvett magyar küldöttség. A XI. ülésszakon a felek megállapították, hogy az előző ülésszak óta eltelt két év alatt több jelentős gazdasági megállapodás jött létre a két szomszédos baráti ország közölt, s folyamatosan bővülnek az áruforgalmi kapcsolatok. A két ülésszak között hosszúlejáratú megállapodásokat kötöttek a vegyipar területén. Az egyik ilyen szerződés szerint a magyar fél úgynevezett C—5 frakciót szállít Romániába, ahol ebből poliizoprén kaucsuko* f- gyártanak majd, — ez a tér raék a magyar vegyiparnak is fontos nyersanyaga. Egy másik megállapodás a növényvédő szerek szakosított gyártására vonatkozik. A jelenlegi ülésszakon pedig a közúti jármű-gumiabroncsok szakosított, gyártásáról jött létre megállapodás. A mostani ülésszakon a bizottság két társelnöke pozitívan értékelte a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését, ugyanakkor mindketten hangsúlyozták hogy jobban ki kell használni az együttműködés további lehetőségéit. A bizottság megvizsgálta az 1976—80-as évekre szóló tervek koordinációjával kapcsolatos feladatokat, amelyekben már a két ország tervhivatali elnökeinek júliusi találkozóján megállapodtak. Jó termést ígér a csányi paradicsom Immár öt esztendeje, hogy megérkeztek az Egyesült Államokból az első gépsorok, mégis a kezdeti próbálkozások után, csak az idei év volt az első, amikor több, mint 250 hektáron vetettek paradicsomot a Csányi Állami Gazdaságban. A jó termés betakarítását augusztus 20-a után kezdik meg. Az előkészületekről számolunk be a 3. oldalon. Vásárról vásárra Aki gyárt, annak kereskedni is tudnia kell; az Agria Bútorgyár példáját mutatja be munkatársunk írása a 3. oldalon. Képernyő előtt Gyurkó Géza fűz kommentárt a hét végi műsorhoz lapunk 4. oldalán. Taktikai siker Az Egri Dózsa labdarúgócsapatának győzelméről tudósítunk a 6. oldalon. Újabb megbeszélések Genfben James Callaghan brit külügyminiszter hétfőn délután Újból találkozott Kleridesz ügyvezető ciprusi elnökkel, a ciprusi görögök, és Denk- tas alelnökkel, a sziget török lakosságának képviselőjével. .. . A találkozón — mint a hírügynökségek jelentik — ezúttal is a ciprusi alkotmánnyal összefüggő kérdésekről volt szó. Az UPI genfi tüdósítójának az értekezlet köreiből nyert értesülése szerint Callaghan olyan megállapodást szorgalmaz, amely szerint egy hónapot adnának a két ciprusi fél képviselőjének az új alkotmányról való megegyezésre, s a brit külügyminiszter reméli, ha a ciprusi felek ezzel egyetérte- nének, sikerül megnyerni a török, illetve a görög külügyminiszter támogatását is. ANKARA, LONDON: A hétfői török lapok a genfi értekezlettel foglalkozó kommentárjaikban tudni vélik, hogy Ecevit török miniszterelnök a katonai vezetőkkel és az USA ankarai nagykövetével folytatott vasárnapi megbeszélésein egy Ciprusra vonatkozó amerikai tervet vitattak meg. A terv „korlátozott autonómiát” irányoz elő Ciprus számára. A lapok szerint az Egyesült Államok támogatja a szövetségi rendszerre vonatkozó török javaslatot, de a török erőknek a szigetről való pontos menetrend szerinti kivonását kívánja. A török sajtóban nagy «isszatetszest keltett a Cipruson állomásozó brit csapatok megerősítésére vonatkozó londoni döntés. A rádió és a tv kommentátorai azzal vádolták az angol kormányt, hogy háborús hangulatot akar kelteni a szigeten. PÁRIZS: Turan Günes török külügyminiszter kijelentette a Figaro genfi tudósítójának, hogy Cipruson a török csapatok ismét folytathatják a harcot, ha'a genfi konferencia nem vezet gyorsan eredményre. Fokozódó nemzetközi tiltakozás a chilei terrorperek ellen Sean a nemzeti jogrendszerek, sem á nemzetközi jog néni ismeri el azt a minden logikának ellentmondó jogi intézményt, hogy egy újonnan meghozott jogszabálynak visszaható hatálya legyen, ami azt jelenti, hogy a rendelkezés megszövegezését megelőző időre is érvényesítik. Chilében, ahol a politikai és jogi intézményeket sutba vágták a katonai junta vezetői, ilyen „visszaható” jogerejű rendelkezések alapján állítják bíróság elé a hazafiak sokaságát, azokat a chileieket, akik a fasiszta rendszer ellenére is hűek maradtak a Népi Egység — törvényesen megválasztott — kormányához. Mindezt személyes tapasztalatai alapján, mondta el Budapesten egy francia ügyvéd, Jules Borker, aki nemrégiben Chilében járt és most beszámolót tartott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség fővárosunkban működő irodájának rendkívüli ülésén. Elmondta a francia jogász, hogy a DÍVSZ, a Nemzetközi Intermetall: 71 csaknem I millió tonna vaskohászati terméket év Augusztus 7 és 12. között tartották Budapesten 38. termékcsere értekezletüket az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezetben részvevő országok. A tanácskozáson részt vettek az Intermetall tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — küldöttségei, valamint a román metallimport-export külkereskedelmi vállalat és a jugoszláv vaskohaszati vállalatok egyesülésének képviselői. Megállapították, hogy 1974 első felében 990 ezer fonna vaskohaszati termeket cseréltek az érdekelt országok, és megállapodtak az idei ter- ’ mékcsere további menetében is. Az év folyamán összesen 2,4 millió tonna vaskohászati terméket és 6,5 millió rubel értékű ipari rendeltetésű vaskohászati másodterméket csereinek az Intermetall-ban együttműködő országok. Az értekezleten foglalkoztak a vaskohászati szabad kapacitások jobb kihasználásának, valamint egyes deficites vaskohászati termékek csökkentésének kérdéséivé! ab Diákszövetség és az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi diákmozgalom megbízásából utazott a fasiszták által uralt dél-amerikai országba, azzal a feladattal, hogy segítse a junta által letartóztatott politikai foglyok jogi védelmét. Ez a feladat ismerős a magyar közvélemény előtt is, hiszen más nemzeti küldöttekkel együtt a mi képviselőink is ott voltak nemrégiben Helsinkiben, a chilei fasiszta junta háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság ülésén, ahol — egyéb követelések során — a bebörtönzött chilei hazafiak jogvédelmét szorgalmazták. Jules Borker beszámolt arról is, hogy kétkulacsos politikát folytat a chilei fasiszta junta: kifelé — a nemzetközi közvélemény megtévesztésére — a liberalizmus álarcát ölti magára, az országon belül azonban könyörtelenül üldözi a legigazibb chilei hazafiakat. Az utóbbi hónapokban — politikai okokból — egyre több embert tartóztattak le, és bírósági szín játékkal igyekeztek őket eltenni láb alól. Tájékoztatta a francia ügyvéd a DÍVSZ-iroda.) át a chilei nép fokozódó ellenállásáról a juntával szemben. Elmondta,- hogy ottani jogászok és különböző társadalmi rétegek képviselői úgy informálták öt: Chile haladó népe soha nem törődik bele, hogy elvegyék szabadságai, megfősz- szak emberi méltóságától, eltérítsék arról az egyszer már megtalált helyes útról, amely a társadalom felemelkedése- hez vezet. Ügy foglalt állást rendkívüli ülésén a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája, hogy nemzetközi méretekben fokozni kell a szolidaritást a chilei néppel. Ehhez az erősödő szolidaritáshoz — amint az ülésen részt vett Kovács Jenő, a DÍVSZ magyar alelnöke az MTI tudósítójának elmondta — Magyar- országon széles társadalmi bázis ad politikai alapot, biztosit cselekvő gróf, iMXD Nyári egyetem A magyar film francia barátai Egerben Alig néhány napja, hogy el búcsúztak az Egri Nyári Egyetem műemléki tagozatának hallgatói, s máris újabb vendégek érkeztek a megye- székhelyre. A magyar film francia barátai közül 43-an jöttek Egerbe, hogy részt vegyenek a TIT* másik nyári egyetemén, amelynek programjában a magyar film és a kulturális élet megismerése szerepel. Vasárnap délelőtt 9 órakor az Egészségügyi Szakiskolában került sor az Egri Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitására. A vendégeket — akik főleg a fiatalabb korosztályt képviselik — dr. Varga János, az Egri Városi Tanacs elnöke köszöntötte, majd Egerről, a történelmi múltról és a jelenről beszélt a francia vendégeknek, akik a megnyitó után megtekintették a várost. Este Fehér Vilmossal, a Megyei Művelődési Központ igazgatójával valamint Hidy Petemével, az igazgatóhelyettessel találkoztak és a beszélgetések nyomán megismerkedtek a Művelődési Központ munkájával, a közművelődésben betöltött szerepével. Hétfőn délelőtt 9 órakor már az egri Vörös Csillag moziban ültek az érdeklődő franciák s két rövid film után megtekintették az Utazás Jakabbal és a Nincs idő című magyar filmeket. Érdekes volt a délutáni program is: Bíró Yvette filmesztétával a Filmtudományi Intézet főmű nlcatársával találkoztak a hallgatók, s a beszélgetés témája természetesen a magyar tilm volt. ★ Két ismerőssel is találkoztunk a francia vendegek között. Az egyik Paul Róbert, A Magyar—Francia Társaság filmklubokkal foglalkozó vezetője, a másik pedig Helene Blanc, az egyik Párizs környéki kisváros kultúrházának munkatársa, aki ugyancsak a filmklubokkal foglalkozik. Tavaly mindketten jártak már Egerben, részt vettek a nyári egyetemen, s most ismét ők vezetik a csoportot. — Ez a mostani találkozás egyben azt is jelenti, hogy Franciaországban már jó híre van az Egri Nyári Egyetemnek?, . _ . — Elsősorban a magj ai filmeknek van jó hírük — válaszolja Paul Róbert, de hozzáteszi azt is, hogy nem szabad nagy tömegekre gondolni. — A mi társaságunk éppen -azon munkálkodik, hogy a franciák jobban megismerjék a magyar íilnimű- . vészetet, . és az ország mai életét , is. Az egri programnak vitathatatlanul nagy sikere volt az elmúlt évben, valamennyien elégedetten búcsúztunk. Akkor Francia- ország különböző részéből — sokan vidékről — jöttek Egerbe. s amikor honfitársaim visszautaztak tovább adták tapasztalataikat, ezzel népszerűsítették a magyar filmeket, ennek nyomán tovább növekedett az érdeklődés. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben már Bordeaux-ban is sikerrel rendeztük meg a magyar filmhetet. Harmincöt magyar filmet mutattunk be, reggeltől estig játszott a mozi, s örömmel mondhatom mindig teltházzal. A vetítéseken túl magyar filmrendezőkkel is találkozhatott a közönség. — Az idén változott a program, bővült a témakör. Miért? — A változásnak feltétlenül pozitív értéke van. Arról van szó, hogy növekedett az érdeklődés, s ebben az évben tulajdonképpen két programon veszünk részt. Egy csoportunk márciusban mar járt Magyarországon, Budapesten, ahol sok magyár filmet láttak és találkoztak rendezőkkel ás. Most itt vagyunk Egerben, ahol bár ugyancsak a filmé a .főszerep, mégis szelesebb a prog * ram. Arra törekszünk ugyanis. hogy a filmművészeten túl jobban megismerjük Magyarország kulturális és társadalmi életét is. Mert akkor jobban megértjük a filmeket is. Helene Blanc röviden és főleg hatásosan fogalmazza az elismerő szavakat: — Csakugyan hasznos volt a tavalyi Egri Nyári Egyetem. Most is itt vagyok, s nem egyedül: harminc hallgatót hoztam zunkból.** a kultúrhá(tnarktusj
