Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

Milyen a kézfej hőmérséklete? Ezt vizsgálja dr. Nagy Dezső orvoskutató a különleges tranzisztoros mérőműszerrel. ' (Foto: Puskás Anikó)

Neonfényáradatban úszó szoba. A sarokban fehér lepedővel terített heverő, középen asztal, a fal mellett pedig gyógyszeresüvegeket tartalmazó szekrény. Az asztalon különleges műszerek: kardioszkóp, tranzisztoros bőrhömérséiclet-mérő, rágós izomerő-mérő, vérnyomásmérő sorakoznak. Szemüveges orvos ül az asztal mellett és vizsgálatra készíti elő páciensét.

Szokásos orvosi vizsgálatnak tűnik az egész, pedig lényegesen eltér a megszokottól. Dr. Nagy Dezső ugyanis különös embereket, az erdők munkásait vizsgálja, azok egészségi állapotáról készít rendszeres diagnózisokat. Megállapításait rendszeresen értékeli és feldolgozza. Az Erdészeti Tudományos > Intézet mátrafüre- di állomásán fenyőkkel körülvett kutató szobájában Magyarországon jelenleg egyedül ö foglalkozik ilyen jellegű tudományos munkával.

Fő munkahelye azonban mégis az erdő. Szombathelytől Tuzsérig a bükkösök, fenyvesek rejtett tisztásain pakolja ki naponta műszereit és a helyszínen vizsgálja az erdőmunkásokat.

A kutató szoba most mégis rövid időre vizsgáló szobává alakul át Az orvos a mellette ülő fiatal férfi ujjhegyeire apró műanyaggyű- Szűket húz, melyek össze vannak kötve egy vékony gumicsővel. A gumicső vége pedig egy érzékeny műszer oldalába torkollik. Kis kattanás hallatszik és a műszer skálája elmedül.

— A fiatalember ujjai- ban az erek véráteresztő képességét vizsgálom — mondja dr. Nagy Dezső. — Ezzel kimutatható, hogy meg betegedett-e a karja a motorfűrész rendszeres használatától.

— Három évvel ezelőtt az Erdészeti Tudományos Intézet országos központja hívta életre Mátrafüreden ezt a munkaegészségügyi csoportot, melyet most én irányítok. Indokolta, hogy az erdőgazdálkodásba is bevonult a modern technika. A hagyományos' baltákat felváltották a fűrészgépek. Ezek látszólag kímélik az embert, de mégis rendkívül sok veszélyt rejtenek. Azok az erdőmunkások, akik rendszeresen gépi fűrészekkel dolgoznak gvakran megbetegszenek a nagy rezgés- és zajártalom miatt. Sajnos manapság ez egyre gyakoribb.

.— Az elmúlt évben hány erdömunkást vizsgáltak meg?

Jegyzőkönyvet vesz elő és

statisztikát mutat

o.mmsn

1871. augusztus Ik, csütörtök

— Kettőezer-nyolcszázat és közöttük elég sok beteget találtunk, akik a rezgés- és zajártalom áldozatai.

— Mi okozza ezt a civilizációs betegséget?

— Sajnos az erdőmunkások zöme fizikailag túlzottan igénybe van véve, holott naponta csak három órát lenne szabad fűrészgéppel dolgozni, amelyet egy-egy órás pihenő követ. Ezzel szemben naponta lényegesen több órán át működteti egy-egy erdőmunkás sokszor pihenő nélkül a motorfűrészeket. A fokozott igénybevétel fárasztja a kart és tompítja a hallást

Dr. Nagy Dezső alig egy esztendő alatt felmérte a 19 hazai erdő- és fafeldolgozó gazdaságban foglalkoztatott munkások egészségügyi helyzetét. Megállapította, hogy a gazdaságok még nem fordítanak kellő gondot a modern munkahelyi betegségek megelőzésére. Sokszor elmarad a rendszeres orvosi vizsgálat, pedig ezek könnyen eldönthetnék, hogy az erdőmunkások közül kinek nem lehet motorfűrésszel dolgoznia.

Napok óta érezte a feszültséget, de sem az idejéből, sem az erejéből nem futotta, hogy a végére járjon. Legidősebb fia, Tamás, amúgy is tartózkodó természet volt, harapófogóval kellett kihúzni belőle minden szót. A puszta gondolat elbá- gyasztotta, hogy miután hazaért az irodából, megfőzött másnapra, kimosta a szeny- nyes ruhát és éjjel a maszek munkájával szándékozott foglalkozni, leültesse a fiát, szegény nagymama karosszékébe, hogy szembe nézhessen vele, s mint egy nyomozó keresztkérdésekkel szedje ki belőle, mi bántja, miért duzzog.

Tudta, hogy a jeleneten át kell esnie, különben a rossz hangulat hetekre húzódik, mégis halogatta a leszámolást.

Zajt hallott az előszobában, több láb topogását; a három gyerek érkezett haza. Egyszerre! Ez még soha nem fordult elő. Fölémelyedett a gyomra. Nyilván találkát beszéltek meg, mert terveznek valamit és együttesen akarnak föllépni. Ki más ellen, ha nem ő ellene?

— Szia. anyu, — köszönt a három gyerek.

— Szervusztok, — válaszolt, de nem nézett föl a munkájából, Tamás zokniját stoppolgatta.

Máskor, mihelyt megérkeztek, úgyszólván szétfröccsentek, Tamás a konyhába, zsíros kenyeret enni. Erzsiké a leckéjéhez, Cicuka a legkisebb, előbb mindig őhozzá jött hízelegni. Most ö sem mozdult.

Múltak a pillanatok, sokasodtak. mint az öltések a vukas zoknin. Téglásné azon tűnődött, melyikük hol volt. Tamás a sportkörben, Cicuka a barátnőjéhez kéredzke- dett. Hogy Erzsiké hová, arÚttörők ezrei járták az ország legszebb tájait

Magyarországon jelenleg hatezer motorfűrészes dolgozik az erdőgazdaságokban. Évről évre csökken a számuk, mert rendkívül nehéz munkát végeznek ezek az emberek. Télen-nyáron

egyaránt ki vannak téve az időjárás káros hatásainak. Kapnak ugyan védöételt, de a gyakori egyoldalú táplálkozás miatt megbetegszenek és a fogaik is tönkremennek.

Hogyan lehetne segíteni ezen? Ezt az orvoskutató tanulmányából megtudhatjuk:

— Mielőbbi széles körű felvilágosító munkára lesz szükség az erdőgazdaságokban. Egészségügyi csoportunk ugyan elvégzi a szükséges vizsgálatokat és javaslatokat is tesz, de ezeket rendszeressé kellene tenni, mert általában akkor jönnek, amikor megbetegedtek. Pedig tapasztalataink szerint az ellenőrző vizsgálatokat kedvezően fogadják az erdőmunkások. Szívesen meghallgatják felvilágosító előadásainkat és szívesen veszik az orvosi tanácsokat is.

— Várható-e javulás, megszervezik-e az erdőmunkások rendszeres orvosi vizsgálatát?

— Egyelőre csak elképzelések vannak. Azt tervezik, hogy a következő években a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Egészségügyi Minisztérium irányításával három nagy tájegységre osztják fel a hazai erdőgazdaságokat. Ezek központjában a rendelőintézetek olyan orvoscsoportokat hoznak létre, amelyek folyamatosan ellenőrzik az erdőkben dolgozók egészségét és gondoskodnak a betegek rendszeres kezeléséről is.

A legfontosabb feladat azonban továbbra is a megelőzés marad. Ennek alapja a felvilágosítás, főképpen annak tudatosítása, hogy a jövőben minden erdei munkás naponta valóban csak hárpm órát dolgozzék fűrészgéppel. Mert ha ezt betartanák, lényegesen csökkenne a rezgés- és zajártalomban szenvedők száma.

Mentusz Károly

A sikeres vándortábor-ex- pedíciók keretében az idei nyáron hat útvonalon egyszerre több mint ezer úttörő járja az ország legszebb, legváltozatosabb tájait. Csoportosan — kik gyalog, kik kerékpáron — ifivezetők és tanárok felügyeletével) keresik fel hazánk történelmi emlékekben gazdag, festői szépségű vidékeit: a Duna-kanyart, a Mecsek, a Zempléni-hegység és a Bakony környékét. A nógrádi partizánok és a Szőnyi partizáncsoport egy- > kori harcainak, küzdelmeinek színhelyét. A kéthetes expedíció« túrák részvevői kétnapos időközönként, gyalog, hátizsákkal felszerelve egymást követve kelnek útra.

A Vöröskő-expedíció tagjai közül már eddig is sokan ismerkedtek Esztergom, Vác, Visegrád vidékének történelmi, mozgalmi múltjával, és indultak útra a szovjet hadsereg egykori dunai átkelésének „felderítésére”. A partizánok útjain Salgótarjántól Szilvásváradig szervezett expedíció részvevői a híres báTöbb éves ásatással feltárták a tatai Nagy-tó partján álló öreg várat, amely még Zsigmond király idejéből származik. A váron belül is kutattak a régészek, s ennek során helyreállították a Kuny Domokos Múzeum termeit is. Most már a kiállítási rendezők vették át az építészek helyét. Az alkotmány ünnepén megnyitják itt az egyik legnagyobb vidéki múzeumot. 13 terméből most 9-et adnak át, 4-et pedig jövőre nyitnak meg.

A múzeum gazdag — 20 000

A héten bezárta kapuit az idén tizenegyedik alkalommal megszervezett hajdúböI

szörményi nemzetközi művésztelep. Ez évben nyolc országból 35 festő, szobrász és

nyászvárost, Salgótarjánt és környékét, és Észak-Borsod erdőborította vidékeit látogatják meg. Az újdonságként idén először szervezett zempléni expedíció részvevői Szerencs és Sárospatak vonalán haladva több mint 150 kilométeres útvonalat tesznek meg: túrájuk során megtekintik a hollóházi porcelán- múzeumot, elzarándokolnak a széphalmi Kazinczy-mauzó- leumhoz, látogatást tesznek Kossuth szülőházában, Monokon, a Regőczi-várban pedig tábortűz mellett emlékeznek a Rákóczi-szabadságharc nagy vezérére. Nagy sikere van a Mecsek-expedíciónak is: a pajtások Komlótól Siklósig — különböző turistahá- zakbán, iskolákban megszállva és az erdészet vendégeiként — derítik fel Baranya megye, Pécs és a Mecsek hegység történelmi nevezetességeit, hazánk szocialista építésének eredményeit.

A Bakony-expedíció keretében szervezett 11 napos túra 20 kirándulócsoportja 60—

—30 000 darabos — régészeti gyűjteményének legértékesebb leleteit állítják ki. A gazdag anyag kivétel nélkül Tata környékéről, illetve Komárom megyéből került elő. A látogatók — a bronzkortól kezdve napjainkig — különböző korszakokról alkotnak képet. A bronzkori teremben például kiállítanak egy Környéről származó, Magyarországon egyedülálló kovács fújtatót.

A megnyitóra elkészül a vár körüli ásatásokból a rom- kert.

grafikus volt a hajdúváros vendége egy hónapon át. A nemzetközi művésztelep minden tagja egy-egy alkotását ajándékozta Hajdúböszörménynek.

80 kilométeres útvonalon, régi betyárösvényeken barangolva, kiszolgált szélmalmok, várromok történetével ismerkedik. A kerékpáros vándortúra részvevői pedig Győrtől Nagykanizsáig járják be a Nyugat-Dunántúl legszebb tájait.

A szünidő befejeztéig, augusztus végéig az ország legkülönbözőbb vidékein több mint ötezer pajtás ismerkedik hazánk legszebb és legnevezetesebb tájaival. (MTI) .

21.45:

A Tv Galériája

A Tv Galériája-sorozat fiatal művészeket mutat be a nézőknek. Ezúttal Szkok Iván festőművészt ismerhetjük meg közele' ről. A művész 30 éves, 1971-ben fejezte be a főiskolát, s augusztus 10-én nyitja meg első, önálló tárlatát a Műcsarnokban. Szkok Iván a fiatal képzőművészek Ernst Múzeum-i csoportos tárlatán tűnt fel, összetéveszthetetlenül egyéni hangú, friss, modern látásmódú, rendkívül ötletes technikai kivitelezésű műveivel — képekkel és szobrokkal. Példaként a műsorban bemutatott alkotásai közül azokat említjük meg, amelyek a művész sajátos eszköztárát reprezentálják: láthatunk olyan nő' félakt festményt, ami voltaképpen szobor is, az alap gipsz dombormű, s a művész ezután festett rá a felületre. Ilyen megoldású a Kőmívef Kelemenné című alkotás ií

— féljg szobor, félig festmény

— a hatalmas habarcsos láda mintegy koporsója a ballada tragikus nőalakjának.

Uj múzeumot nyitnak

Művészek táboroztak:

Kapuzárás Hajdúböszörményben

Kolozsvári Grandpierre Emil:

Anya órabére

ra már nem emlékezett. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy összebeszéltek és megvárták egymást.

Nem könnyíteni meg a dolgukat, — határozta el, s úgy tett, mint aki se lát, se hall, annyira leköti a munka.

— Anyu, — szólalt meg Tamás, — beszélni szeretnék veled.

— Nem Látod, hogy dolgom van? A te zoknidat stoppolom.

— Meghaladott álláspont.

— Mit mondasz? — kapta föl a fejét a váratlan megjegyzésre.

— A lyukas zoknit, — mondta a fiú mély meggyőződéssel, — el kell dobni. A te órabéredet számítva, ez a munka veszteséges.

Tátogott, mert nem jutott eszébe megfelelő visszavágás. Tamás volt a kedvence és ahogy most félig félénken, félig nyeglén állt előtte, egyszerre szerette volna pofon vágni és megcsókolni.

— Haggyuk ezt, — legyintett. — Vagy erről akarsz beszélni?

— Nem egészen erről, de ilyesmiről... — elakadt, s rövid szünet után hozzáfűzte: — gazdasági dolgokról.

— Már százszor megmondtam. — vonta föl idegesen vállát az asszony, — hogy nem értek a politikai gazdaságtanhoz.

— Épp ez az.

Értetlenül pillantott fő!

Tamás mögött a két lánya Erzsiké tizenhat évesen, teljes virágjában, Cicuka a nővé válás feleútján. Egyikük sem mert a szemébe nézni,

Erzsiké dacosan beharapta az ajkát, Cicuka — közel a síráshoz — a zsebkendőjét morzsolgatta. Ezt is meg kellett érnem, gondolta keserűen, a gyermekeim úgy állnak szemben velem, mint ellenségek.

— Hadd hallom, mit akarsz.

Tamás leült, halkan, folyamatosan beszélt, mintha memoritert mondana. Közlendőjének az volt a-magva,

hogy ők. azaz a három gverek, ezentúl szeretne abból a pénzből élni. amit anyju* gyermektartás fejében az apjuktól kap, meg abból, ami édesanyjuktól hasonló

címen ugyancsak megilleti

őket.

Először megkövültén, aztán dühösen hallgatta fia fejtegetését, de uralkodott magán, visszafojtotta a feltörő szemrehányásokat: — hát ezt érdemiem tőletek, ezert dolgozom rátok, mint egy cseléd, áldozom fel az éjszakáimat különmunkára és vonok meg magamtól minden örömet? Ebbe a nyugtalan belső monológba

villámcsapásként hasított bele a félelem:

— El akartok költözni hazulról?

Még be sem fejezte a mondatot, már tudta, hogy oktalan az aggodalom. A kettős tartásdíjból is alig futná egy albérletre.

— Nem... — rázta meg fejét Tamás, maga is meglepetten.

Téglásné tudta, hogy a lázadáson csak akkor lehet úrrá, ha belemegy a játékba Más megoldás nincs.

— Rendben van, — mond ta szokatlanul halkan. — De tulajdonképpen miér akarjatok igy?

— Azért, anyu, — folytatta Tamás továbbra is fenn sőbbségesen, de mór gyöngé debben, — mert te nem tu dód beosztani a pénzt.. H< magunk gazdálkodunk, ak kor jutni fog arra is, hog biciklit vegyek.

— En meg báli ruhát, — szólalt meg Erzsiké.

— Es neked mi hiányzik Cicuka?

Válasz helyett a ki Elánéi pirult és az anyjához sza ladt, hogy görcsösen átölelje

Most már tudta, honnal fúj a szél. Elvált férje sok szór ezzel. Nyilván'

tüzelte föl a gyerekeket. Ed dig is mindent elkövetett hogy anya és gyerekei kap csőlátót megmérgezze.

Mélyet lélegzett és a féli; stoppolt zoknit maga mefl< rakta.

— Hadd hallom, hogy kép zelitek.

— Nem akarunk mi sem mi rosszat, anyu. Mi szere tünk téged, csak...

— Folytasd — biztatta a asszony.

— Csak szeretnénk egy ki csii jobban élni. Ügy gon dőltük, hogy a két. tartását összegéből magunk gazdái kódunk. A reggelit Erzsik készíti, előfizetésben ebéöe lünk, vacsorára pedig hide get eszünk. Hát ennyi a. egész. — fűzte hozzá s na gyot nyelt.

(Folytatjuk)

Az erdőmunkások orvosa