Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

KOSSUTH g.20 Áriak 8.50 Génjeink veszélyben? 9.15 Népi muzsika 10.15 Érdekes szigetek 10.25 Vivaídi-coneertók 1L01 Híres történetek, nagy egyéniségek 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 13.30 Válaszolunk hal Igatóinknak 2 14.00 Kóruspódium 14.40 Két novella 15.10 Petőfibánya 16.05 a népdal előadás mesterei 16.22 Kamarazene 16.33 Hét bagoly. X. rész 17.05 Schubert: B-dúr szonáta 17.43 A magunk érdekében 18.08 Könnyűzene 18.48 Zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Népi zene 20.08 Vaich'íági magyar írók estje 21.14 Örökzöld dallamok 22.30 Nóták 23.15 Századunk zenéjéből ft.10 Operettdalok PETŐFI 8.05 Musicalekből 9.03 Hallgassuk együtt? 9.48 Jegyzet 12.03 Zenekari muzsika 12.43 Pécsi pincék 14.00 Ifjiisági randevú 17.00 Belépés csak tornacipőben 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Hándel-művek 19.31 A színháztörténész mondja 20.25 Verdi: Ernani. Négyfelvo- násos opera 21.20 és 22.02 Versek 23.15 Dzsesszfelvételek SZOLNOKI RADIO Alföldi krónika Könnyű hangszerszólók Zenés autóstop. Vezeti: Forró Tamás MAGYAR 17.» Hírek 17.30 Tízen Túliak Társasága 17.55 A boldogulás útja. I. rész 18.25 Amatör történészek (riportfilm). 18.50 A szajanl vízi erőmű (szovjet rövidlilm). 19.05 Reklámmüsor. 30.50 Don Lurió műsora. 21.20 Falusi arcképek. 21.35 A tv galériája. 22.10 Tv-níradó 3. 2. műsor 20.00 Schubert: Házi háború. Vígopera 21.00 Tv-híradó 21.25 Játékszabályok. Magyarul beszélő NSZK tv-film POZSONYI 18.00 Kalózok. Francia tv­sorozat 19.00 és 21.35 Híradó 20.25 Éva. Tv-opera 22.05 Szerafin. Frolov szerelme. Szovjet film | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fel 6 és este 8 órakor Az Olsen banda nagy fogása Színes, szinkronizált dán film vígjáték ÉGET BRODY (Telefon: 14-07) Filmbarátok napja Vadászjelenet Alsó- Bajorországban Szinkronizált NSZK film EGRI KERTMOZI Este fél 8 órakor Van aki megteszi, van aki nem GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor A. sólyom nyomában Du. háromnegyed 6 es este 8 órakor Francia kapcsolat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Sellő a pecsétgyűrűn. I—II. rész Este fél 8 órakor Teresa doktornő GYÖNGYÖSI KERTMOZI Este fél 8 orakor Lila ákác HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 6 órakor Veronika és a bűvös zsák Este fél 8 órakor így látták ők FÜZESABONY A kőszívű ember fiai. I—II. LŐRINCI Életünk legszebb napja Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: 11-10) Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Jókai utca 41 ezám alatti rendelőben« íTele- fua. uW«*. Kő Tamás: A repülés századai A repülőgép előfutárai 6. Fanatikus feltalálókban a Gyöngyösről A város lakóbizottságainak elnökei első alkalommal ta­lálkoztak egymással Gyön­gyösön, a napokban megtar­tott tanácskozáson. A körzetek képviselői közül többen is kedvező tapaszta­latokról, eredményekről ad­tak számot: az áprilisi válasz­tások óta jelentős parkosítást végzett a lakosság, sokan részt vettek a házak környé­kének takarításában, csinosí­tásában. Elmondták azonban azt is, hogy az üdülővárossá nyilvánított^ Gyöngyös érde­kében még nagyobb erőfeszí­tésekre lenne szükség, s ez a társadalmi munka jobb ösz- szehangolását is megköveteli. Másrészt nagyobb szigorral kellene fellépni a parkok, fák rongálói, a szemetelők ellen. A felvetett észrevételekre, javaslatokra a városi tanács a városgondozási üzem, az in­gatlankezelő vállalat, az ÉMÁSZ és á VOLÁN képvi­selői adtak választ a helyszí­nen. A kölcsönös vélemény- és információcsere rendkívül hasznosnak bizonyult, s a ha­sonló jellegű találkozók, ta­nácskozások rendszeressé té­telét csak üdvözölni lehet. Csefán József Kálból Beköszöntött az igazi nyár, s ezzel mintegy kezdetét vet­te a művelődési házak táján az úgynevezett „uborkasze­zon”. Való igaz, hogy a ren­dezvények látogatottsága a nyári időszakban jóval alatta marad az év más időszakához képest. Nyáron az élet legin­kább a művelődési ház ifjú­sági klubjában zajlik. A va­kációzó diákok, a községben nyaraló idegenek ismerőseik révén szívesen látogatnak be a klub foglalkozásaira, ame­lyek ez idő tájt az időjárás­hoz igazítva többnyire játé­Az év első hét hónapjában az elmúlt évinél 15 százalék­kal több étolajat vásárolt a lakosság és csaknem egyne­gyedével több margarin fo­gyott. A növényolajipar szak­emberei arra számítanak, hogy az év hátralevő részé­ben tovább növekszik az ér­deklődés a korszerű táplálko­zásnál nélkülözhetetlen ter­mékek iránt és a növényi olajokból 20—30 százalékkal több fogy majd, mint 1973- ban. Erre annál is inkább le­hetőség van, mert biztatóak a terméskilátások. Az üzemek várhatóan az elmúlt évinél több alapanyaghoz jutnak a következő hetekben, hóna­pokban. A vidékről érkezett jelenté­sek szerint a káposztarepce fontos ipari alapanyag — ara­tása jó ütemben halad. Az üzemek 4250 vagonnyi ter­ményre számítanak, ebből háromezer vagonnyit már át is vettek a termelőktől. Az országban elsőként Szolnok megyében augusztus elején megkezdték az olajlen betakarítását. Az országos termés egyharmadát várják a feldolgozó üzemek erről a vidékről. Az összes termés 1450 vagonra tehető, ez jobb eredmény az elmúlt évinél, s így a festékgyáraknak ele­gendő olaj-alapanyagot bizto­sítanak majd. A gazdaságok ebben az év­ben 113 000 hektáron termesz­tenek napraforgót, ez a ter­mőterület 10 százalékkal na­gyobb az 1973. évinél. Ez azonban nem tekinthető vég­leges adatnak, mert sajnos az ár- és a belvízkárok miatt a számítások szerint legalább ötezer hektár termése kiesett. A mezőgazdasági nagyüze­mekben azo^'^an nagy terüle­ten korszerű technológiákat1 kos, vidám programokat biz­tosítanak a fiatalok részére. A foglalkozások helye a négy fal közül kikerült a sza­badba — általában a műve­lődési ház udvarára — ahol lehetőség van a különböző játékok rendezésére, tábortűz gyújtására, és hasonló más nyári programok biztosításá­ra. Az elmúlt időszakban a klubközösség jól sikerült női futballmérkőzést szervezett, hangulatos tábortűzi progra­mot állított össze, ahonnét nem hiányzott a sok muzsi­ka és a vidám énekszó sem. A nyári esték közös eltöltése mellett a klub vezetői már szervezik azt a kirándulást, amelynek során a Mátra- hegység déli részére indulnak majd, a beatzene kedvelői pedig már várják az Apostol együttest, amely ugyancsaka közeljövőben lép közönség elé. Parádsasvárról Az elmúlt hét szombat dél­utánján a Mátrára zúduló háromórás, hatalmas felhő- szakadás komolyan veszélyez­tette a Parádi Üveggyárat. Rövid idő alatt elöntötte a gyár területét. Ehhez hason­ló eső emberemlékezet óta nem volt ezen a vidéken. A gyári sziréna szavára pillanatok alatt ott voltak a segítő kezek. A mentési mun­kákban részt vevők erejüket megsokszorozva küzdöttek az ár ellen. A gyári dolgozókon kívül nyugdíjasok és gyáron kívü­liek is ott voltak a segítők között. Köszönet és elismerés mindazoknak, akik a mentési munkában részt vettek és munkájukkal bizonyítottál!: ragaszkodásukat a gyár iránt, s külön köszönet azoknak a gyáron kívüli résztvevőknek, akik ezen a napon emberség-! bői jelesre vizsgáztak. A közös összefogás eredmé­nye, hogy a gyár termelés­kiesés nélkül „úszta” meg e hatalmas felhőszakadást. Gembiczki Béla vezettek be az idén, s így re­mény van arra, hogy az olaj­ipar a tavalyinál több napra­forgóhoz jut (MTI) Nézzék ezt a két embert, Abait és Zsupolyánt. Ugyan­abban az országban, ugyan­abban a városban, sőt egy­ugyanazon esztendőben szü­lettek. Szociális származásuk is hasonló, némi jóindulat­tal munkás, szigorúbb mér­ce szerint kispolgári. Mind­egy. Tény, hogy ha a két, nagyjából azonos feltételek között indult ember pályáját diagramban felrajzolnánk, két olyan görbét kapnánk, amelyek nagyjában azonos hullámvonalat írnak le, de soha sem találkoznak; ami­kor az egyik görbe felemel­kedik, a másik lehanyatlik és megfordítva. Az iskolában kezdődött. A matematikatanárnak az volt a fura szokása, hogy mindig a névsor elején kezdte a fe- leltetést. Minden órán, ki­vétel nélkül Ahai volt az el­ső felelő. Abai jöjjön ki, Abai kijött, „bezúgott”, ahogy akkor mondták, „fát kapott”, ahogy ma mondják — mehetett a helyére. Még két A-belűs következett, az­tán két B-betűs, de Zsupo- lyánig soha nem jutott el. Abainak egyetlen bánata volt, hogy miért nem hívják őt Zsupolyánnak, vagy leg­alább is Zabainak A sport­közi foglalkozáson viszont Abai volt előnyben: szegény U, V és Z-betűsök már sose intőitak oda a pingpong-asz­talhoz. múlt század közepe táján sem volt hiány. A gőzgép és a vasút, a gőzzel hajtott ha­jó utat nyitott sok más fel­fedezés segítségével — a technika fejlődésének. Jó és kevésbé jó ötletek születtek. A szabadalmi hivatalok elő­szobáiban ülő keménykala­pos urak közül minden har­madik repülőgép-szabada­lommal várakozott. ( Csak­hogy ezeknek a gépeknek egyike sem repült még. A tudományok azonban ekkor már egész sor, a repü­léssel kapcsolatos összefüg­gést tisztáztak, a többi kö­zött a felhajtóerő képződését, a légcsavarral kapcsolatos számításokat, a közegellenál­lást, hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. A sok komolytalan repü­lőfeltaláló között azonban igazi koponyák is töpreng­tek a repülőgép megteremté­sén. A többi között ilyen volt George Cayley (1773— 1857). Ö volt az, aki a mai értelemben vett repülőgép­testet — az úgynevezett sár­kányt — megkonstruálta és felépítette, igaz, csak mo­dell formájában. Cayley legnagyobb modell­jének felülete hozzá ve tőlege- . sen 30 négyzetmétert tett ki és szépen siklott. Siklás köz­ben kiváló repülési stabili­tást mutatott. A modell nagy méretű volt, és Cayley azt tapasztalta, hogy amikor szembeszélben előreszaladt a géppel, a szárnyakon kelet­kezett emelőerő fölkapta és hosszú métereken keresztül szinte repült a modellel. Tulajdonképpen ő volt az első, aki a repüléssel kora legalaposabb tudományos is­mereteinek felhasználásával foglalkozott. Mélységesen hitt abban, hogy idő és meg­felelő hajtóerő (motor) kér­dése csupán, és az ember re­pülni fog: repülő gépen. Számtalan találmánya és szabadalma volt: a hernyó- talpas jármű, a lőporgáz hajtotta motor, stb. A múlt (század közepén így írt a repülés jövőjéről: „... meg vagyok győződve... a hajózásnál biztosabban, 36—180 kilométeres óránkén­ti sebességgel tudunk majd utazni a levegőben. Magun­kat, családunkat és árunkat ekképp szállítjuk idővel. En­nek elérésére nincs másra szükség, mint egy olyan könnyű motorra, amely egy adott időn belül önsúlyához képest nagyobb teljesítményt Ha valaki bajt kevert az osztályban és nem leltek a tettest, a névsor elején kezd­ték a büntetést. Szegény Abai mindig beleesett. Azért az előnyért, amelyet Zsupo- lyán ilyenkor élvezett, Abai a könyvosztásnál kárpótolta magát. Akkoriban ugyanis — ha nem tudnátok, drága fiatal barátaim — a diák nem vásárolt ám minden esztendőben vadonatúj köny­veket. (Igaz, drága jó mi­nisztérium, az sem volt szo­kás, hogy minden évben tíj hoz létre, mint bármelyik állat izomereje.” W. Henson (1805—1885) gőzgéppel hajtott motoros re­pülőgépre adott be szabadal­mat 1842-ben. Henson repü­(1902.) i lőgépe már csaknem azono­sítható a későbbi gépek fel­építésével és formájával. A szerkezeti elemek szilárdsá­gát huzalokkal teremtette meg. Ö fogalmazta meg a re­pülőgéptervezők azóta is tisz­telt aranyszabályát: „Köny- nyű, de szilárd!” Ez termé­szetesen a gép felépítésére vonatkozott. A különböző nemzetek fiai nagy intenzitással foglalkoz­tak repülőgép tervezésével és megépítésével. A lecke adott volt: elvileg lehet repülni, és ezt kellene a gyakorlatban is megvalósítani. A fejlett or­szágokban sorra alakultak a repüléssel kapcsolatos társa­ságok a gépi repülés megte­remtésére:. Sőt, 1873-ban, a londoni Kristály Palotában megrendezték az első repülé­si kiállítást is, ahol bemu­tatkozott ugyan 77 modell — de még egyik sem repült, csak a léghajók. 1868-ban Boulton szaba­dalmaztatta a csürőkormányt, amely máig is a repülőgép egyik fontos kormányszerve (magassági kormány, oldal­kormány és csürőkormany, ezek a fő kormányszervek). A francia Pénaud (1850— 1880) már olyan gumihajtá­sú modellekkel kísérletezett, mint a mai repülőmodellek; természetesen kezdeti szin­ten. Pénaud 1876-ban meg­kapta repülőgépére a fran­cia szabadalmat. Gépe már repülőképes konstrukció lett kiadású könyvekből kellett tanulni.) A gyerekek sorba álltak a diáksegitö könyvtá­rában és megkapták az öreg diákok kimustrált könyveit használatra. Már aki meg­kapta. Mert Abainak min­dig jutott, de Zsupolyánnak majdnem soha. Mire a Zs betűhöz értek, minden könyv elfogyott. Jött az érettségi. Abai at­tól remegett, hogy az elején még szigorú lesz a mérce ezért ő elhasal. Zsupolyánt meg a hideg rázta, hogy h' a Zs betűig nem bukik mr valaki, őt húzzák meg a str tisztika kedvéért. Bevonultak katonának. volna, de a tervezett és te­hetséges motorteljesítmény — 20—30 lóerő — kevés volt a felszálláshoz. Ugyancsak . érdekes mo­dellt épített az orosz Mo­zsajszkij (1825—1890), de fel­épült, két gőzgépes repülőgé­pének • felszállásáról nincs adat. Nagyobb teljesítmé­nyű motorok építése közben érte a halál. Hiram Stewens Maxim (1840—1916) az a hírhedt fel­találó, akinek a gépfegyvert „köszönhetjük”. Egész va­gyonát hiábavaló kísérletek­be ölte, hogy felépítsen egy motoros repülőgépet. Tevé­kenységének mégis volt egy rendkívüli haszna: olyan, ön­súlyához képest nagy telje1 sítményű gőzgépet konstruált, amelyhez foghatót azelőtt még senki. Motoros repülő­gépével 1894-ben több kí­sérletet végzett. Az első, tulajdonképpeni benzinmotoros repülőgépet az osztrák Wilhelm Kress (1836 —1913) építette 1901-ben. Tőke hiányában azonban a sikertelen kísérleteket nem tudta folytatni, nem tudott eredményt elérni. Elkészült 1902-ben az első csillagmotor (ma is a legel­terjedtebb dugattyús repülő- gépmotor-konstrukció). Ez Charles Manly nevéhez fű­ződik. Hosszú listát lehetne meg­tölteni azoknak a nevével és tevékenységük akárcsak hé­zagos leírásával is, akik a Wright fivérek 1903. évi va­lódi repüléséig sokat tettek, néha az életüket is feláldoz­ták a motoros repülőgép megteremtéséért. Abait azonnal beöltöztették. Mire Zsupolyán következett, ki volt a sor, létszámfeletti­ként leszerelték és csak négy év múlva, a háború végén vonultatták be. De a hadi­fogság mindkettőjüknek osz­tályrészül jutott. Abait, aki a névsor elején állott, négy esztendővel hamarább en­gedték haza, mint a szeren­csétlen Zsupolyánt. Jöttek a békeévek. Abai hamarább kapott lakást, mint Zsupolyán, de hama­rább kapott társbérlőt is. Zsupolyánt később racizták, szanálták, mint Abait, de később is vették vissza. Aztán megint újabb kor­szak következett. Abai már régen megkapta a kedvez­ményes üdülőtelkei, amikor Zsupolyán még mindig a vá­rólistán volt. Viszont Abaira rögtön kivetették a pluszte- lek-ingatlanforgalmi külön­adót, amit Zsupolyán meg­úszott, mert mire rá került volna a sor, visszavonták a rendeletet. Majd elfelejtettem monda­ni, hogy idővel mindketten megnősültek, családot alapí­tottak. A kis Abait mindig elsőnek szólítja ki a matek­tanár, a Zsupolyán csemeté­nek sose jut hely a ping­pong-asztalnál. Novobáczky Sándor Nwwsüe Q 1914. augusztus &, csütörtök Növekszik az étolajfogyasztás (Folytatjuk) Abai és Z&Mpoh/án A a - . * o • Charles Manly motorja az első csillagmotor a világon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents