Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Növekszik az erdőterület megyénkben Epdőh - többcélú hasznosítással... Beszélgetés Bessenyei Jánossal, az Egri Állami A fe*a?ánlások félévi mérleg® Erdőrendezőség igazgatójával A mai napon megyénk székhelyén, Egerben tartja közgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület, holnap és- holnapután pedig ugyancsak fontos, országos jelentőségű erdészeti tanácskozások, bemutatók és tapasztalatcserék Bzínhelye lesz a megye. Nálunk rendezik meg ugyanis a fa gazdasági műszaki napokat is. Az erdőkről, az erdőgazdálkodást meghatározó többcélú hasznosítás tennivalóiról bizonyára bőven esik szó e három napon. Erről beszélgettünk az események előtt Bessenyei Jánossal, az Egri Állami Erdőrendezőség igazgatójával is. — Mit értünk tulajdonképpen az erdők többcélú hasznosításán? — Elöljáróban el kell oszlatni minden, az egyoldalúság veszélyét magában hordozó nezetet. Ugyanis van olyan álláspont, amely szerint az erdő semmi egyébre nem való, csak arra, hogy barangolni lehessen benne, hogy pihenési, üdülési, gyógyászati és turisztikai célokat szolgáljon. A másik szélsőség pedig csak a fakitermelés szempontjait tartja lét jogosultnak. Ezzel szemben az igazság az, hogy az erdőknek együttesen kell szolgálniuk mind e célokat. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha valamennyi erdőterületnek hosszú távon is meghatározzuk az alapfunkcióját. Eszerint vannak intenzív fatermelési, környezetvédelmi és közjóléti célokat szolgáló erdők. Meg kell jegyeznem, hogy a környezetvédelmi funkciót betöltő erdők további kategóriákra oszlanak. Eszerint ismerünk zöldövezeteket, amely alatt a városokat, ipartelepeket körülvevő erdőket, valamint a városokon belül az ipari negyedet a lakóteleptől elválasztó zöld foltokat értjük. Ezeknek az állományoknak a jelentősége az egészséges, tiszta levegő biztosításában, a zaj és egyéb ártalmak elleni védelem terén igen nagy. A környezetvédelmi funkciót betöltő erdők kategóriájába tartozik a vízgazdálkodást, á talajvédelmet, a mezőgazda- sági, alföldi sík területek védelmét, valamint a ritka és értékes élővilág táj- és természetvédelmét szolgáló erdő is. — Az utóbbi években, amióta megjelent a kormánynak a Mátra és a Bükk üdülőterület rendezéséről szóló határozata, gyakran szó esik arról, hogy nem tartják be a kormányhatározat előírásait: újabb és újabb területekről irtják ki az erdőt. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? — Valójában az elmúlt időszakban és napjainkban is, különböző fórumokon számos hasonló megjegyzéssel és véleménnyel találkozhatunk. Az említett kormányhatározat közismerten a mátra-bük- ki erdőterületek rendezési tervéről intézkedik, közöttük előírja a további fásítások irányát, a tarvágások megszüntetését, az üres területek felújítását. A közvélemény a tarvágást nevezi általában „erdóírtásnak”. Ez azonban a szakma szemüvegén keresztül egyáltalán nem erdőirtás, sőt a tarvágás sem mindig tarvágás, amelyet a külső szemlélő, a nem szakmabeliek annak neveznek. Ugyanis a vitatott esetek zömében természetes— és a jövőben is folytatandó — gazdálkodási folyamatról van szó. Az elkövetkezendő időszakban a fatermesztést az arra alkalmas területeken folytatni kell. Ez Erdős, hegyes-völgyes táj a a tevékenység azonban nem ellentétes az erdők többoldalú hasznosításának elvével. Az erdők hasznosítása «órán ugyanis tudomásul kell vennünk, hogy az erdő egy bizonyos időpontban születik és egy bizonyos idő után elhal. Ebből az alapvető tényből kiindulva kell az emberi beavatkozást úgy irányítani, hogy az adott területen az erdő elsődlegesen az általunk kijelölt célt szolgálja, illetve az igényeknek megfelelően teremtsük meg a többoldalú hasznosítás lehetőségét. Ennek megfelelően elvégeztük az erdők rendeltetés szerinti osztályozását. Hosszú távon minden erdőterületnél meghatároztuk az alapvető funkciót, amelyekről már szó volt. — Hol lehet alkalmazni? tarvágást — Vannak állományok, amelyek kitermelését tarvá- gásos formában kell végezni. Például ilyenek az elegyetlen akácosok, nyárasok, vagy a romlott erdők átalakítása esetében is, amikor fafajcserét végezünk, ajánlatos a radikális beavatkozás. Így a tarvágásos gazdálkodási mód az előbb említett fafajoknál természetes és minden vonatkozásban elfogadott. Azonban igen sokan összetévesztik a véghasználati módon belül a tarvágást a fokozatos felújító vágással. Tarvágásról ugyanis akkor beszélünk, ha egy meghatározott nagyságú vágásterületen minden fát egyszerre kitermelünk anélkül, hogy jövő állományát képező fiatal erdő jelen lenne. Ezekben az esetekben a felújítás általában mesterséges 'úton, vagy sarjról történik. A Mátra és a Bükk térségében az erdőt járó ember nem ezzel a használati móddal találkozik általában. Itt ugyanis a fokozatos felújítás az elfogadott és szakmailag indokolt gazdálkodási mód. Ez azt jelenti, hogy a véghasználati (öreg) korban belevágunk az erdőbe a meglevő, illetve várható újulat érdekében, majd az újulat megerősödésével újból „megritkítjuk” az öreg állományt, és végül, amikor már erőteljes, egyenletes eloszlású új állomány van jelen, végvágást hajtunk végre Vagyis kitermeljük a megmaradt öreg állományt végérvényesen. Ezt az utolsó íáBükkben... (Foto: Szántó György) zist nevezik sokan tarvágásnak, amely tévedésre ad okot Pedig nem erről van szó, ez nem tarvágás, hiszen a közjóléti szerep növekedésével elnyújtjuk a fokozatos felújítás idejét. Azonban figyelemmel kell lennünk az öreg állomány alatt levő fiatal erdőre, amely már a jövő erdeje. És ez így van rendjén: kezdődik a folyamat elölről, az öreg erdő meghal és születik az új... — Mindez azt jelenti-e, hogy egészében véve nem csökken az erdőterület megyénkben? — A Mátra és a Bükk hegység lejtőin az erdővel borított terület nagysága jelentős mértékben nem változott a múltban sem, s nagymérvű változása nem várható a jövőben sem. A legnagyobb változás az erdőterületekben a megye északi részén, a dombvidéken következett be. Ugyanis a múltban a mező- gazdasági termelés egyre nagyobb területeket vett igénybe az erdőből, ma viszont ennek az ellenkezője tapasztalható: a felhagyott mezőgazdasági művelés nyomán itt telepítik a legtöbb új erdőt. Ennek következménye, hogy amíg 1950-ben a megye erdőterülete 18 százalékos volt az összterületen belül, addig jelenleg ez az arány meghaladja a 27 százalékot. Ez pedig semmiképpen nem azt jelenti, hogy az erdőgazdálkodást folytató nagyüzemi gazdaságaink „kiirtanák” az erdőt, hanem éppen ellenkezőleg ... Faludi Sándor Kiemelkedő teljesítmények az epei Qualitálná! és Vísontán A párt XI. kongresszusának, valamint hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Csepel Vas- és Fémművek vállalatai — köztük az apci Qualitál Vállalat is — jelentős kongresszusi többletmunka-vállalást tettek. Az éves szinten felajánlott 6 millió forintos vállalati eredménytöbbletet és 27,7 millió forintos többlettermelést már az X. félévben teljesítette a gyár kollektívája. A megnövekedett hazai ön- tészeti igényt a vállalat az I. félévben a felajánlások idő előtti teljesítésével' kielégítette és hazai megrendelésre 20 százalékkal több tömböt értékesített a megelőző év első félévéhez viszonyítva. Alumínium öntvényből elsősorban a közúti gépjárműprogramban részt vevő Magyar Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, az IKARUS és az Autó vili részére gyártott több öntvényt az eredetileg tervezettnél. A megelőző év első félévéhez viszonyítva 15 százalékkal több öntvényt értékesített a hazai megrendelők részére. A gyár üzemei közül elsősorban az alumínium tömböt gyártó vegyeskohászati üzem és a gyáregységi tömbö- sítő üzem értek el kiemelkedő eredményt, összességében 25 millió forintos többlettermelésükkel. A gyár többi üzemei is jeleskedtek a munkában, így például az öntőszerszámokat gyártó szerszámüzem több mint egymillió forinttal termelt többet a kongresszusi versenyidőszak első félévében. A gyár kollektívájának 80 százaléka vett részt a közelmúltban rendezett kommunista szombaton, ahol társadalmi munkában közel másfél millió forintos termelési értéket teljesítettek. Szecialista brigádvezetők számvetése a Therez Bányaüzemnél (Tudósítónktól): A Thorez Külfejtéses Bányaüzem 100 szocialista brigádvezetője adott számot a napokban arról, mit tettek az elmúlt fél év alatt a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vállalások teljesítése érdekében. Mint ismeretes, a bányaüzem az elsők között csatlakozott a Központi Bizottság felhívásához, s vállalták, hogy az idei meddőletakarí- tást meggyorsítják, az előirányzott 24 millió köbméter letakarítási tervüket 700 ezer köbméterrel túlteljesítik. Ezzel biztosítják a Gagarin Hőerőmű Vállalat részére szükséges lignitet. A 100 szocialista brigád mintegy kétezer tagja az elmúlt félévben sokat tett azért, hogy vállalt kötelezettségének eleget tegyen. Az értekezleten Kálomista Imre bányavezető elmondta, hogy az első féléves meddőletaka- rítási tervet a dolgozók túlteljesítették, s mintegy más- félszeresét végezték el a kongresszus tiszteletére vállalt mennyiség időarányos részének is. Ezek a számok nemcsak a külfejtésen dolgozó szocialista brigádok jó munkáját tükrözik, nagyban hozzájárultak a munkák meggyorsításához a bányavíztelenítő üzem, illetve a szállító és szolgáltató üzem szocialista brigádjai is. A bányavezető értékelő beszámolója magában foglalta az egyes brigádok más területen elért eredményeit is és rámutatott azokra a hibákra, amelyek még gátolják a- jobb munkavégzést. A hátralévő feladatok ismertetésekor külön felhívta a figyelmet a jobb munkaszervezésre, a gépek karbantartására és az anyagtakarékosságra. A felszólalók között Kovács János szocialista brigádvezető elmondta, hogy brigádjának 17 tagja szakmai vizsgát szeretne tenni, támogatást kérnek a felkészüléshez. Császár Pál, a gépészeti osztály szocialista brigádjának nevében felajánlotta, hogy minden segítséget megadnak a 17 brigádtagnak. Garamhegyi József újítási előadó a legújabb feladatok megoldásához kért segítséget a brigádok vezetőitől. Kérte őket, hogy szervezzék meg az „Egy brigád, egy újítás” mozgalmat. Sok brigádvezető meríthet tapasztalatot' a laboratóriumban dolgozó Zója szocialista brigád eddigi munkájából. Fekete Sandorné brigádja több hónapi fáradságos munkával gyűjtött össze egy 500 kötetes könyvtárat, melyet a közelmúltban adtak át a Szabolcs megyei nyírtelek - gödörszállási tanyai iskolának. De folytatni lehetne a sort a raktári dolgozók Dobó István és Oj mechanizmus brigádjával, a Martos Flóra, a Május 1. szocialista brigádokkal, melyeknek tagjai szintén példamutató munkát végeztek. A csányi közös Hatvannak nyújtott kezet Jól fizetett a búza, gazdag termést ígér a paradicsom — A szomszédos Horton csúnya munkát végzett a szombati jégverés, minket megkímélt — fogadtak bennünket a csányi Búzakalász Termelőszövetkezetben. — így mára végeztünk a betakarítással ... Hektárra, forintra átírva mit jelentenek ezek a szavak? Mindjárt összegezzük. Közel ezer hektárnyi búzája volt a közös gazdaságnak, s ez átlagosan harminckét és fel mázsával fizetett, őszi árpát 400 hektáron arattak, s Itt sajnos a 24 mázsás átlag komoly elmaradást mutat a tervezett 30- hoz hasonlítva. Persze, ez nem a szövetkezet tagjain múlott. Kora tavaszon viharos szél forgatta fel a vetést. Meg aztán azért sem kell a csányiaknak szomor- kodniuk, mivel a termésben jelentkező hiányt kiegyenlítette az Állami Biztosítótól kapott kártérítés. Pénzben tehát „hozza tervét” az őszi Piipsztus 25-lg lehet ehiütezBi NDü-beli munkára Augusztus 25-en zárul az NDK-ba utazó fővárosi fiatalok jelentkezése. Eddig több mint 500 fiatal nyújtotta be jelentkezését, többségük július elejétől részt vesz a kiutazók számára szervezett német nyelvtanfolyamokon. A hátralevő időszakban még elfogadják forgácsoló, lakatos, vegyipari és villanyszerelő szakmunkások, továbbá betanított munkára férfiak és nők jelentkezését. Üj- munka- lehetőség a Neues Deutschland berlini nyomdaüzeme. ahol szakképzetlen fiatalok betanítását vállalják. A feltételeknek megfelelő fiatalok különvoriatokon, október első felében utaznak az NDK-ba. Ez évben is jelentős számban kérték NDK-ban dolgozó fiatalok a lejáró hároméves szerződésük meghosz- szabbxtását. A kérelmek elbírálása lezárult, és az indokok gondos mérlegelése után mintegy száz fiatal kapott engedélyt munkaszerződésének meghosszabbitasara. árpa. A tavaszival pedig egyenest dicsekedhetnek Csányban. Száz hektáron a tervezett 23 mázsás átlag helyett negyvennégy és fél termett, amire nem volt példa ezen a tájon. Fontos terménye a Búzakalásznak a vetőborsó, ami- ( bői szintén száz hektár került földbe annak idején. Nos, a gondosság, a szervezett növényápolási munka várakozáson felüli eredménnyel járt. Minden hektár vetőbonsó tizenegy mázsával többet fizetett az előirányzott 17 inázsás átlagnál. Egyébként kilenc kombájn dolgozott a csányi termelőszövetkezet tábláin, s húsz nap alatt sikerült végezni az aratással. A begyűjtött termény értéke másfél millió forinttal múlta felül a tervezett árbevételt. S erre most azért kényesek különösképpen a tagok, mert döntő lépés előtt áll a gazdaság: csatlakozni kíván a hatvani Lenin Termelőszövetkezethez. — Két héttel ezelőtt vezetőségünk már ülésezett, s mind a tizennégy tisztség- viselő azonos véleményen volt. Mielőbb nyélbeütni a szövetséget! — mondja Fe- rencz Jenő, a pártszervezet titkára. — Közeledésünk természetesen nem egyoldalú. A szükséges előkészítő tárgyalások már lefolytak a Lenin vezetőivel, s mint Ra- - becz Lajos elnöktől értesültünk, mind a városi, mind pedig a megyei partbizottság vezetői támogatják elképzelést. Ugyaneat mondhatom azonban « mi tagjainkról, nyugdíjasainkról is. Szomszédok vagyunk, kézenfekvőnek ítélik az egyesülést. A végső szót természetesen a közgyűlés mondja majd ki. Augusztus 18-án tartjuk, remélhetőleg különösebb zökkenő nélkül __ C sány és környéke zöldségtermesztéséről is ismert. Nem mulaszthattuk tehát el ez ügyben sem a tájékozódást látogatásunk során. Amit láttunk, hallottunk; az elégedettség! Főzőtökből 38 helyett 41 vagont szedtek, uborkából 9 helyett 11- et. Az így nyert árbevételük pedig félmillió forint feletti többletet mutat. Igen gazdagnak ígérkezik a paradicsom termése is. Szedését a ■napokban kezdték még, s miután az első vagonnyit átvette a MÉK, hétfőn délután megindultak a szállítmányok a Hatvani Konzervgyárba. Dinnyéből 22 vagonra számítanak, s ez nyilván meg is lesz, mert avatott termesztők szerint a Búzakalászé a legszebb messzi környéken. Fontos — talán a legjobban fizető! — cikk Csányban a pritaminpaprika, amelyből 70 hektárt palan- táztak. Ha elemi csapás nem éri, s kap elegendő csapadékot: közel négymillió forintot hozhat a közös gazdaság pénzszekrényébe. (m. gy.) m§ 1971. augusztus MtiáiréSit
