Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

t

Kedd esti külpolitikai kommentárunk:

Ismét a fekete rend

Űjabb terrorakció tartja izgalomban Itália közvéleményét. Akárcsak május végén a Bresciában robbant pokolgép, az Italicus expressen elhelyezett bomba is a neofasiszták műve volt.

Az elmúlt hónapokban megélénkült az olaszországi újfasiszták tevékenysége. A csendőrség titkos kiképzőtáborokat leplezett le, a házkutatások valóságos fegyverraktárakra derítettek fényt, a nyomozók újabb és újabb bizonyságot szereztek arról, hogy az Olasz Köztársaság demokratikus rendjét komoly veszély fenyegeti.

Ma már a szélsőséges olasz jobboldal nem is rejti véka alá azt az elhatározását, hogy előbb-utóbb magához ragadja a hatalmat. Nemrég a Liberális Europeo című hetilapban terjedelmes interjú jelent meg, amelyben a külföldön megalakult „fekete olasz árnyékkormány” egyik prominens képviselője leleplezte a neofasiszták elképzeléseit. A magas rangú katonatiszt korábban a Síd, vagyis az olasz fegyveres erők titkos szolgálatának ügynöke volt. Elmondta: nincs messze az idő, amikor az olasz ejtőernyősök, a légierők és néhány más fegyvernem velük rokonszenvező egységeivel végrehajtják a katonai puccsot Itáliában.

Nincs okunk kételkedni: az árnyékkormány embere csakugyan az igazat mondta. A bizonytalan sorsú és rendkívül ingatag hatalmú olasz koalíció ellen — úgy tűnik —, könnyűszerrel végre lehet hajtani egy görög mintájú katonai puccsot. Annál is inkább, mert Itáliában a szélsőjobboldali terroristák ellen' mindmáig kesztyűs kézzel léptek fel, ahelyett, hogy keményen leszámoltak volna a gyilkosokkal, a fasiszta terrorakció szervezőivel és végrehajtóival. Több tucat neofasiszta merénylet tettese és gyanúsítottja máig sem nyerte el megérdemelt büntetését, ami természetesen újabb és újabb merényletekre ösztönözte a jobboldalt.

A Firenze és Bologna között elkövetett terrorakcióért a Fekete Rend elnevezésű neofasiszta rohamosztag vállalta a felelősséget. Vajon ki vállalja a felelősséget a további vérontásért, a neofasiszták újabb merényleteiért? Itáliában politikai és gazdasági válságról vitatkoznak a pártok. Félő, hogy közben szem elől téveszik a legnagyobb veszélyt: az ország határain belül és azokon kívül egyre szervezettebb formát öltő fasizmust, amely minduntalan véres jelét adja jelenlétének.

> »NA/s/WAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAA#

ft Itirosimai évforduló...

Kedden délelőtt Hirosimában tömeggyűlésen emlékeztek meg az atomtámadás 29. évfordulójáról.

Mint emlékezetes, az első amerikai atombomba 1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor robbant Hirosimában és a város 400 000 lakosa közül körülbelül 240 000-et azonnal megölt.'

A nagygyűlésre az ország legkülönbözőbb részeiből érkeztek békeharcosok, köztük a kommunista párt, a szocialista párt, a komeito párt, a szakszervezetek, az ifjúsági és nőszervezetek, valamint más demokratikus és tömegszervezetek képviselői. Jama- da Szecuo, Hirosima polgár- mestere békenyilatkozatot olvasott fel, amely felszólítja az összes atomfegyverrel rendelkező országokat, hogy az ENSZ keretén beiül haladéktalanul tartsanak konferenciát az atomfegyverek teljes betiltása érdekében.

A katasztrófa évfordulójáról keddi számában megemlékezik a Pravda, az SZKP KB központi lapja is. A szovjet lap rámutat, hogy az Egyesült Államok imperialista körei a második világháború végén nem a hadihelyzet alakulása miatt vetették be a rettenetes, tömegpusztító fegyvert. „Ezek a körök hangsúlyozza a Pravda — arra számítottalt, hogy az atomfegyver monopóliuma lehetővé teszi majd számukra saját akaratuk rá- kényszerítését a háború utáni világra. Az emberiség sohasem felejti el azokat — hangoztatja végezetül a Pravda cikke —, akik elsőként alkalmazták a barbár tömeg- pusztító fegyvert, akik felelősek a hirosirfiai és nagasza- ki tragédiákért.

Ka||«i hu Esy <dPrusi tör°k rendőr

EFrt ■■ segít összeszedni egy görög ingúságait, miközben két török katona figyeli a fejleményeket. A színhely: Bellapais város, amelyből a török katonaság eltávolította az ENSZ-erőket.

(Telefoto — AP—MTI—KS)

Chile:

Halálbüntetés helyett 30 év börtön

Santiago tartomány katonai bírája 30 év börtönre módosította azt a négy halálos ítéletet, amelyet egy héttel ezelőtt hozott a chilei légierő haditörvényszéke. Mint emlékezetes — a múlt héten befejeződött terrorper végén négy személyt — három katonatisztet és a Chilei Szocialista Párt egyik vezetőjét, az állami bank volt elnökét — halálra ítélték, 59 további személyt pedig 300 naptól életfogytig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak.

Washingtoni helyzetkép:

Túlhaladott az elnök „Ideiglenes" lemondásának lehetősége

• •

Rendkívüli kabinetülés

Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:

Nixon elnök hétfő esti nyilatkozatát követően kedden reggelre az elnök lemondását követelő megnyilatkozások valóságos áradata öntötte el a Fehér Házat. Az elnök „önkéntes” távozását sürgető mozgalom élére azok a konzervatív republikánus törvényhozók álltak, akik mindmostanáig Nixon legszilárdabb védelmezői voltak.

Nixon elnök kedden reggel rendkívüli kabinetülést hívott össze. Gerard Ford al- elnök részvételével. A Fehér Ház szóvivője kijelentette,

A tengerparttól egy ágyólövésre

n.

Az elmúlt időszakban bekövetkezett, általános technikai haladás következtében .jelentősen megnőtt az óceánokat járó hajók száma és teherbírása, egy sor, korábban csak szárazföldi érdekeltséggel bíró ország is a tengerek felé fordult- Nem utolsósorban felfedezték a kontinentális talapzatban (a szárazföldhöz csatlakozó, állandóan tenger által borított terület) rejlő, hatalmas nyersanyagkincseket, illetve megteremtették kitermelésük lehetőségeit. Már az először művelésbe vett kőolaj- és földgázlelőhelyek körül kialakult viták is bebizonyították, hogy feltétlenül szükség van mind a vízfelület, mind pedig a tengerfenék felosztására. Az 1958-ban, majd az 1960-ban megtartott genfi konferenciákon azonban nem sikerült egységesen, valamennyi állam számára elfogadhatóan rendezni a parti tengerek határának kérdését.

Addig jutottak el csupán, hogy az ott kidolgozott konvenciók alapján, a parti országok jogot kaptak 200 méter mélységig a kontinentális talapzat természeti kincseinek kiaknázására, illetve esetenként az ennél nagyobb mélységben folytatandó munkákra, amennyiben ehhez a szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak. De ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a parti állam nem gyakorolhat ellenőrzést a tenger felett, amely a talapzatot borítja.. Mint látható, alapvető hibája ennek a megfogalmazásnak az, hogy nem állapítja meg egyértelműen 1 tevékenység hatá-é

0 jmm*

1914. augusztus 7, szerda

így a technikai eszközök fejlődésével, az egyes államok igyekeznek egyre nagyobb területeket birtokba venni. A határok kitolására irányuló törekvés aztán számtalan konfliktus forrásává válik.

Ami a felségvizek határát illeti, ezeken a tanácskozásokon kizárólag a három, illetve a tizenkét mér- földes sáv körül folyt a vita. Az ennél nagyobb távolságok lehetősége a következmények miatt, nyilvánvalóan szóba sem kerülhetett.

jelentene, hogy a szóban forgó állam szuverén jogait gyakorolva, jogosan átvizsgálhatná a hajók okmányait és rakományait, ellenőrizhetné az utasokat olyan útvonalon is, amelyek eddig nemzetközi vizeknek minősültek.

Még súlyosabb problémát jelentenének a tengerszorosok- Egyes esetekben itt már a 12 mérföldes határ is nehézségekhez vezetne. A Do- veri-szoros például, amelyen 400 ezer vagy a Gibraltári- szoros, amelyen 150 ezer naszes szükségletének négyötödét teszi ki) ezen a szoroson áramlanak keresztül és a Szovjetunió is fontos összeköttetési útvonalainak tekinti távol-keleti és európai területei között. Nem nehéz megállapítani, hogy milyen jelentőségre tenne szert egy állam, ha kizárólagos jogot szerezne egy ilyen fontos útvonal ellenőrzésére. Mindezt felmérve, érdemes megemlíteni, hogy a Kínai Népköz- társaság támogatja Indonézia és Malaysia igényét a tengerszorosra és bírálja a nemzetközi státusz fenntartására irányuló szovjet javaslatokat.

A Szovjetunió ugyanis vihogy a kabinetülésen „minden kérdést” megvitatnak.

A jogügyi bizottság vitájában Nixon elnök mellett kitartott 10 republikánus képviselő közül kedd reggelig 7 jelentette be, hogy a képviselőház teljes ülésén az elnök ellen fog szavazni, 2 további jelezte, hogy „felülvizsgálja” álláspontját. Közülük többen lemondásra szólították fe! az elnököt és a hatalom gyors és „rendezett átadására” Ford alelnöknek.

Az elnök szenátusi felmentéséhez nélkülözhetetlen 34 konzervatív szenátor közöl eddig legkevesebb hatan jelezték, hogy előnybe részesítik az elnök lemondását, mert helyzetét csaknem tarthatatlannak tekintik. Kongresszusi források szerint a 43 republikánus szenátor túlnyomó többsége — eltekintve a talán féltucatnyi „tűzön-vízen át kitartó” Nixon hívőtől — óriási megkönnyebbüléssel üdvözölné, ha Nixon megkímélné őket egy szenátusi elnök-per „politikai méregpoharának” kiürítésétől a novemberben esedékes kongresszusi választások előtt.

Mértéktartó megfigyelők egybehangzó véleménye szerint a Fehér Ház munkatársai körében „zavarodottság és búskomorság lett úrrá”. Miután Alexander Haig tábornok személyzeti főnök néhány órával az elnök nyilatkozatának közzététele előtt belső tájékoztatást adott a legújabb fordulatról. Haig állítólag hangsúlyozta, hogy „nagyon nehéz heteknek nézünk elébe”. A legújabb fejlemények demoralizáló hatását jelzi, hogy a Fehér Ház munkatársai szitaként szivárogtatják ki az elnök nyilatkozatát előkészítő Camp Da- vid-i tanácskozás egyes részleteit.

A Washington Post fehér házi forrásokra hivatkozó értesülései szerint a Camp Da* vid-i tanácskozáson —- James St. Clair Watergate-ügyí főjogtanácsos és Patrick Buchanan tanácsadó szorgalmazására — Nixon elnök „komolyan megfontolta” a lemondás lehetőségét, de végül ezt a gondolatot elvetette. Megbízható források szerint az elnök ugyanakkor „nagy érdeklődést” mutatott az alkotmány 25. számú kiegészítése iránt, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben az elnök „képtelenné válik hivatalának ellátására” ideiglenesen átadja a hatalmat az alelnöknek, anélkül, hogy formálisan feladná elnöki tisztségét. St. Clair állítólag azt a véleményét fejezte ki, hogy a 25. kiegészítéshez való folyamodás „most már túlhaladott” tekintettel az újabb bizonyítékok nyilvánosságra hozásának kényszerű voltára.

A New York-i értéktőzsdén kedden reggel az üzletkötés első órájában 23 ponttal szöktek fel a részvényár-: folyamok. Tőzsdei megfigyelők szerint a Wall Sírét már Nixon elnök lemondására spekulál, minthogy a súlyos infláció közepette az üzleti világ bizalmának helyreállí-’ tásához nélkülözhetetlennek tekintik a „gyors politikai konszolidálódást” Washingtonban.

Portugál nyitás -Kelet leié

A hajók a tengerészeti összeütközéseket jelzik az egyes országok felségvízhatárán belük (TERRA—KS)

Érdekes áttekinteni, hogy mi történne akkor, ha minden ország kiterjesztené 200 mérföldre a parti vizek határát Ez azt jelentené, hogy a világóceán teljes területének 40 százaléka parti ví ?nne, tehát jogilag és gyn nrlatilag az egyes ország iverén területéhez tartó- , Ez természetesen belá tatlan következményekkel arna a nemzetközi hajózás és a nemzetközi kereskedelem szempontjából. Annyit

jó. halad át évente, már a 12 mérföldes felségvizek általánossá válása esetén is területi víznek minősülne, így a part menti állam joghatósága alá tartozna. Hasonló bonyodalmakba? zetne a Malakka-szorossa, ipcsola lan jelentkező in- : »néziai, illetve malaysia- követelés teljesítése is. Közismert, hogy Japánnak a Perzsa-öböl térségéből származó kőolajszállításai (öszlágosan leszögezte, hogy olyan tengerszorosokban amelyek a nyílt tenger két része között, nemzetközi hajózás útvonalait alkotják, az áthaladó hajók ugyanolyan ragokat kell élvezzenek, mint o nyílt tengeren. A parti viele kiterjedés???! kapcsolaton pedig az az álláspontja, hogy azoknak 12 mérföldig való kiszélesítését az egyes országok szabad elhatározáaóno ItaI 1 K’—— Tolnai László

Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:

Mario Soares portugál külügyminiszter terjedelmes nyilatkozatot adott a Diario de Noticias című lisszaboni lapnak. A portugál kormány külpolitikáját ismertetve leszögezte, hogy — a fegyveres erők programjának megfelelően — „teljes nyitást" akarnak végrehajtani a szocialista országok irányában. „Ennek a programnak nagy része már konkrét formában meg is valósult” — állapította meg a külügyminiszter, hangoztatva, hogy a nyitás az afrikai és az arab államokra, az úgynevezett harmadik világ országaira is vonatkozik.

„Ugyanakkor a fegyveres ■rők programjának új külpolitikai irányvonala nem jelenti azt, hogy megváltoztatjuk hagyományos szövetségi

kapcsolatainkat. Ezek feni maradnak és meg is erősöc nek” — mondotta Soare Ezzel kapcsolatban közölt hogy Portugália a Közi Piaccal újra akarja tárgya ni társulási szerződéséne feltételeit, azonban úgy, bog azok valóban az orsízág él dekeit szolgálják. „Téves az feltételezés, hogy levett ki lappal állunk az ajtóban” - jelentette ki.

Portugália egyébként rer dezni kívánja kapcsolata más nyugat-európai szerv« zetekkel is. Idetartozik, hős Vasco Goncalves minisztei elnök fogadta az úgyneveze Európa Tanács küldöttségé A nyugat-cur épai par amer teket magában foglaló szei vezet delegátusaival arre tárgyalt, hogy Portugália jövőben részt kíván venni tanács munkájában.