Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
A vb-ü*és naDirenrüéből Javaslatok egy esztendő után- Ifjúsági park Egerben, új, szeszmentes szórakozóhelyek falun is dz. ellenez merjkőszőiir Mint lapunk első oldalán már közöltük, tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága és ezen négy jelentősebb napirendi pontot tárgyalt meg. A tanács végrehajtó bizottságának ülései napirendről napirendre fontos, érdekes és figyelemre méltó kérdések vitafóruma, így hát jószerint minden ülésről részletesen is beszámolhatnánk, mégis — mint most is —, inkább a közvéleményt közelebbről érintő napirendekről számolunk be részletesebben. Ebben az esetben elsősorban arról a tájékoztató jelentésről, amelyik arról adott képet a végrehajtó bizottság tagjainak — s ennek nyomán adhatunk képet mi magunk is az olvasónak —, hogyan valósulnak megrendre- sorra azok a javaslatok, amelyeket még egy esztendővel ezelőtt tettek a megye választó polgárai a tanácstagi jelölő gyűlések során. Nem érdektelen visz- szaidézni a számokat emlékeztetőül: 128 ezer Heves megyei állampolgár vett részt » jelölő gyűléseken és kereken 14 ezren szólaltak fel, akiknek zöme a közérdekű javaslatok egész sarával állt üő. Az eltelt egy • esztendő itán tehát nem érdektelen, logy legalábbis megközelítő iépet kapjunk és adjunk, mi ett ezeknek a nagyszámú javaslatoknak a sorsa. A cözségfejlesztésre tett javasatok felölelik a felszólalásoknak majdnem a felét és iiegélégedetten, bár koránt- an elbizakodottan állapít- íatta meg a végrehajtó bi~ :ottság, hogy az e témájű özérdekű javaslatoknak öbb mint a fele megvaló- ult már. Hogy csak néhányat és a jelentősebbeket anlítsük ezekből: 5200 négy- •.etméterrel növekedett a szi- árd burkolatú utak terüle- e, 13 kilométer járda épült . községekben, városokban, a városokban jelentősen növekedett a vízvezeték-hálózat, s ennek nyomán azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket vízvezetékkel látnak el. Igen sok javaslat hangzott él kultúrházak, iskolák, napközi otthonok, óvodák építésére, vagy bővítésére. Művelődési házakat illetően jobbára korszerűsítési munkákat végeztek, de épülnek új kultúrházak. még még ebben az ötéves tervben, többek között Gyöngyösön. A tavalyi 20-szal együtt a tervidőszak végére több mint fé&zázzal növekszik az általános iskolai tantermek száma, emellett Hevesen 120, Mátrafüreden 80 férőhelyes általános iskolái, Hatvanban 100, Gyöngyösön 200 férőhelyes középiskolai diákotthon, illetőleg kollégium épült meg. A szakmunkásképzés korszerűsítésére vonatkozó javaslatok valósulnak meg azokban a tervekben, amelyek szerint az évtized végére többek között Gyöngyösön, 120 munkahelyes intézeti tanműhely, 200 fős tanulóotthon, Hatvanban 90 munkahelyes tanműhely és 100 fős tanulóotthon épül, Egerben és Gyöngyösön 24 új tanterem létesül a kereskedelmi tanulóképzésre. Igen sokan kifogásolták annak idején a kereskedelmi hálózat meglehetősen hiányos voltát, és tettek javaslatot a jobb és korszerűbb bolthálózat kiépítésére. Az elmúlt esztendő fejlesztésének egyik sajátos jellemzője az volt, hogy a kiskereskedelmi hálózat ugyan kisebb alapterületű, de az ellátás szempontjából fontos egységekkel, szám szerint f>4- gyel gyarapodott. Ennek keretében nyílt például zöldségbolt Párádon, korszerű vegyesbolt Szilvásváradon, kis sütőüzem Pélyen és Szi- halmon —, hogy csak néhányat említsük a számos közük A szociális és egészségügyi ellátásban is jelentős az előrelépés, nem kis mértékben az elhangzott javaslatok öszTörvény form áló közvélemény a környezetvédelemről 4 jogszabály-előkészítés bevált formája a Hazaf os Népfront vitasorozata * Befejeződött az az országos ársadalmi vita, amelyet a zíiletőben levő kömyezetvé- elmi törvény tervezetéről endeztek az elmúlt hetek- ; *en. A környezetünk védelméről szóló legmagasabb zintű jogszabály — mint ke- ettörvény — megalkotásá- ak a gondolata a Hazafias Jépfront múlt évben meg- endezett országos környezet- édelmi tanácskozásán vető- ött fel. Jogalkotó szakembe- ek elkészíették a törvényter- ezetet, s ezt bocsáotta most közvélemény elé a Haza- ias Népfront Országos Ta- ácsa — egyetértésben az gazságügyi Minisztériummal. valamint az Építésügyi s Városfejlesztési Miniszté- lummal, bevonva a szerve- ésbe a tanácsokat és a tö- legszervezeteket. Antalfia Jenő, a Hazafias 'épfront Országos Tanácsa özjogi és gazdaságpolitikai sztályának vezetője a vitaso- ozat most összesített tapasz- ilatairól tájékoztatta az ITI tudósítóját: — Mindenütt nagy érdekűd és t váltott ki a valószínűig még az idén az ország- yűlés elé kerülő törvényter- ezet előzetes véleményezése- mondta. — A budapesti itasorozat nyolc rendezvényt >glalt magában, tíz napig irtott. Vidéki vitákon Sze- sden. Tatabányán, Dnnaúj- árotban, Békés, Borsod, Győr-Sopron és Somogy-megyében került a közvélemény elé az első szövegezésű törvényjavaslat. Az országban összesen 34 helyen tartottunk vitát, s e fórumokon csaknem 1500 ember vett részt, a készülő törvényről a részvevőknek több mint 50 százaléka mondta el véleményét. Külön megvitatta a tervezetet a HNP Országos Elnöksége mellett működő környezetvédelmi munkaközössség is. — Ami a vita országos tapasztalatait illeti, elsősorban azt kell elmondanunk; az állampolgárok örömmel üdvözölték egyfelől a törvény időszerűségét, másfelől a szocialista demokrácia szélesítésének ezt a formáját, amely al- kalmás arra, hogy — mint nemrégiben a családjogi törvény módosítása kapcsán is történt — a lakosság minden rétegéből felszínre hozza és egyeztesse a véleményeket. A viták során tisztázódott, hogy itt kerettörvényről van szó, és ettől függetlenül számos környezetvédelmi jogszabály hivatott elősegíteni — mind- annyiunk érdekében — az ember környeztének védelmét A tervezetet általánosságban egyetértés kíséri, de sok vonatkozásban pontosabb meghatározásokat tartanak szükségesnek a különböző szakterületek és a lakosság képviselői. .(MTI) tönzésére. Itt is csak egyetlen példát: 18 új általános orvosi körzetet létesítettek a lakosság javaslatai és igényei alapján. Meg lehet tehát állapítani, hogy a reális lehetőségeken belül lépésről lépésre és évről évre mind több valósul meg mindabból, amit a jelölőgyűléseken joggal kértek és azóta is joggal várnak a megye választópolgárai Méltán tarthat érdeklődésre az a téma is a végrehajtó bizottság napirendjéről, amely a megye és a megyébe érkező fiatalok kulturált szórakozásával foglalkozott. A beterjesztett jelentés és az elhangzott vita nyomán megalapítható, hogy az elmúlt időszakban, ha nem is számottevő, de mérhető fejlődés tapasztalható az ifjúságot szolgáló Bzeszmentes szórakozóhelyek fejlesztésében, sőt ma már Gyöngyösön valamiféle ifjúsági park is működik. Mégis a fejlődés egyáltalában nem megnyugtató, különösen falun van nagy elmaradás, de az elmaradás mértéke súlyosnak ítélhető meg a megyeszékhelyen is, ahol az idegenforgalom és a helybeli nagy létszámú fiatal miatt joggal és okkal várják, hogy kulturáltan, kellemesen szórakozhassanak korukhoz és zsebükhöz mérten. Ezért foglalt oly értelemben \ állást a végrehajtó bizottság, hogy a három városban, de a nagyközségekben, az ipari és idegenforgalmi centrumokban is erőteljesen szorgalmazni kell a szeszmentes szórakozóhelyek létrehozását, s ahol erre reális lehetőség nyílik, ifjúsági parkok társadalmi segítséggel is történő megépítését Külön javasolta a végrehajtó bizottság Eger Város Tanácsának, hogy 1975. január 31-ig, kellő tájékozódás és felmérés után dolgozzon ki tervet Eger központi nagy ifjúsági parkjának megteremtésére, amely méltán szolgálhatná az idegenforgalmi város ifjúságának sokoldalú és kulturált szórakoztatását. Mint megtudtuk a végrehajtó bizottsági ülésen, addig is az egri Fagylaltkert tanácsi támogatással is történő korszerűsítése módot nyit arra, hogy a fiatalság kulturált körülmények között tölthesse szabad idejét. A végrehajtó bizottság, mint erről beszámoltunk, e két napirendi ponton kívül egyéb ügyeket is tárgyalt, amelyeknek horderejű ugyan semmivel sem kisebb, mint azok, amelyekről az imént beszámoltunk, de amelyek talán mégsem tarthatnak oly közérdeklődésre számot. Gvurkó Géza R evizorok jártak a vállalatnál, a Pénzügyminisztérium, Bevételi Főigazgatóságának emberei. A szokásos, évenként ismétlődő rutinellenőrzést végezték £l. Ténykedésük befejeztekor azonban korántsem a szokásos módon távoztak. Rövid értekezlet kereteben megköszönték azt a támogatást, melyet a vállalat vezetőitől kaptak, s elismeréssel szóltak az egy év alatt végbement változásokról. A vállalati emberek többsége csodálkozott. Még ilyet! Az ellenőrök dicsérnek! Ritkaság? Ma még az. Ám már nem fehér holló a bíráló észrevételek, megállapítások, jegyzőkönyvi felhívások és figyel- meztetesek seregében. A gazdálkodó egységek, legyenek akár vállalatok, akar szövetkezetei, időről időre átesnek különböző vizsgálatok próbatételén. Ez természetes kísérője a mának. Az eszközök hasznosítása, a szociális ellátottság, a pénzügyi tevékenység, az árképzés kiragadott példa csupán, de sejteti, mi mindenre terjedhet ki az átfogó, vagy éppen az egy-egy részletet kiemelő ellenőrzés. A legfőbb tulajdonos, a társadalom nevében jelennek meg az ellenőrök, kérik számon, mivel hogyan sáfárkodtak, miként igazodtak a törvényekhez, rendeletekhez. Számon kérnék; segíteni akarnak. Túlzás lenne a gondolati kapocs? Hiszen a revizor szónak, az ellenőrzés kifejezésnek mintha mellékize lenne, valami kellemetlenről, szükséges rosszról tudósítana. S ráadásul mennyi alkalom e mellékíz kóstolgatására, hiszen az átfogo felügyeleti ellenőrzéstől a népi ellenőrök vizsgálódásán át, banki, szakszervezeti emberekig, sokan, sokféle ügyben járhatnak el, kérhetnek felvilágosítást, foghatják vallatóra a némán is beszédes papírokat. A közhiedelemmel ellentétben korántsem olyan sűrű, rendszeres, alapos az ellenőrzés, mint kellene, mint amit a társadalmi érdek indokolna. Nem számít ritkaságnak, hogy egy-egy gazdálkodó egységhez csak három, négy évente jutnak el a felügyeleti vizsgálat megejtől, * az sem, hogy egy-egy részkérdés elemzése ugyan megtörténik, de háttérben marad az átfogó kép, az egész helyzetről szóló ítélkezés. Itt kapcsolódik gondolatmenetünk a közösen már elismert, szükségesnek tartott erőfeszítésekhez. A jobb, hatékonyabb ellenőrzés ugyanis, megítélésünk szerint elválaszthatatlan attól, hogy a számonkérés egyben lendítőerő, s közvetítő is legyen. Lendítőerő a jó tapasztalatok elismerő ösz- szegezésével, a helyes kezdeményezések dicséretével. az előző ellenőrzés óla végbement változások kedvező vonásainak kiemelésével. Ahogy csintalan gyermek a sokat emlegetett mumusra, némelyik gazdálkodó egység úgy tekint az ellenőrzésre. Tegyük hozzá: főként ott pan ez így, ahol akad takar- nivalo. Szervezetlenség, ügyviteli rendetlenség, pénzügyi fegyelmezetlenség. Sőt, esetleg visszaélés, bűn. Akinek oka van rá, azt tartson, nagyon is tartson a számonkéréstől, Aki hajlana a szabálytalanra, a rendelkezések áthágására, az lásson csak mumust az ellenőrben. Ám fölösleges bizonygatni, mert természetes, hogy a döntő többségnek semmi oka erre. Arra sokkal inkább, hogy meglelje az ellenőrzés, a számonkérés, s a napi gyakorlati munka töké létesítésének összetartozását, ezerféle kap csolódásat. Azt, hogy közös célok elérését, érdekek érvényesítését szolgálják, más-más oldalról, különböző eszközökkel, azonos kötelezettségekkel. S a hangsúly természetesen nem az eszközök különbözőségén, hanem a kötelességek azonosságán, a cél egye - zödésén van. Az elismerést, a köszönetét ugyan az ellenőr mondja, de valójában a társadalom véleményének tolmácsolója. E szerep sarkallja arra, hogy jóról, rosszról egyaránt beszéljen. (M. O.) Érdekes kapcsolat fűzi egymáshoz néhány év óta __ a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalatot és a Budapesti Elektromos Műveket: nemcsak partnerek, hanem segítőtársak is a hétköznapok munkájában. S amilyen érdekes, legalább olyan meglepő is ez, hiszen két ilyenféle cég, úgyszólván a legritkább esetben találkozik- Csodáról persze sző sincs: a történet — mint látjuk, majd — nagyon is egyszerű. Az egriek — piackutatásuk során — eljutottak a pestiekhez is, akik utóbb, megrendeléseik teljesítésével igen elégedettek lettek. Űj és egyre újabb feladatokkal bízták meg a vidékieket, s eközben mind jobban meggyőződtek arról, 'hogy jól választottak: a Heves megyei vállalatra nyugodtan számíthatnak. A követelmények aztán szüntelenül fokozódtak — olyannyira, hogy az EVILL- nek határozott fejlesztésre lett szüksége. Igen ám, de az ilyesmi nem könnyű, s kiváltképpen nem, ha korlátozottak a körülmények. Nos, így kellett az igényeket és a lehetőségeket sürgősen számbavenni, mérlegelni. Később pedig felismerni, hogy az érdekek voltaképpen közösek: ha a tanácsiak erősebbek, többre kepesek — nagyobb részt vállalhatnak a fővárosiak gondjaiból is. Mert Budapesten ugyancsak volt gond és van ma is. Ügy mondják, hogy még jelenleg is, mintegy százra tehető a zárolt körzetek száma, amelyekben az elektromos hálózat mind kevésbé felel meg a kornak. Igen sok a pótolni való itt is, ott is, s ebben bizony jócskán elkel az egriek segítsége. A pestiek hajlandónak mutatkoztak arra, hogy bizonyos munkáért cserébe, támogatást adjanak a legfontosabb gépesítéshez. S ezt követte az a kölcsönösen előnyös szocialista szerződés, amelynek alapján több fontos munkaeszközt — földfúró járművet, kompresszort, darus autót — sőt még egy nagyobb lakókocsit is bérletbe adtak az egrieknek, alak ennek fejében, évről évre növekvő feladatokat vállaltak. Megígérték, hogy a IV- ötéves tervidőszak végéig összesen 45 millió forintos megbízásnak tesznek eleget. A vállalást roppant komolyan vették — kötelességüknek érezték ezt a kapott felszerelésért —, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a programot évről évre túlteljesítették. Tulajdonképpen már tavaly, év közben eleget tettek öt évre szóló ígéretüknek, s az idén újabb 30 millió forint értékű feladatra vállalkozhattak. Amellett persze, hogy egy sereg más, fontos munkában is részt vesznek. „Szűkebb hazánkban” például, a Vízművek gyöngyösi telepén, az egri, északi városrész új lakónegyedében, illetve lcútcso- portjánál, valamint a tisztasági fürdőnél, a gyöngyös- solymosi törpe vízműnél Forog: vmir sí doroxini» szélmalom A híres magyar nótaköltő, Dankó Pista dalával országszerte ismertté vált kiskundorozsmai szélmalom újra forog. A négy évvel ezelőtt összedőlt épületet — amely hazánk legrégibb ipari jellegű műemléke — újjáépítették, belső szerkezetét kijavították.- KS)1 vagy éppenséggel Üjlőrinc- falván dolgoztak. Mindezeken kívül Györnrőn fogtak nagy dolgokhoz, a Ferihegyi repülőtér új műszaki terén végeztek kábelszerelést, gátőrtelepek, belvízátemelők elektromos munkáival foglakoztak, osztoztak az olefinprogramon, a FAO ön- tözőprogramján, a könnyűipari rekonstrukciós feladatokon. Ott. voltak á „Barátság” vezetéknél, megfordultak a leninvárosi erőműnél, sőt az épülő paksi atomerőműnél is, hogy csak néhányat említsünk, s az esztendő végéig még számos kérést teljesítenek. Az EVILL számára ’kétségtelenül kedvező volt, hogy annak idején gyorsan és olcsón hozzájuthatott az említett eszközökhöz, utóbb pedig a kölcsönkapott értékek egyikét-másikát megválthatta. S nem kevésbé előnyös mindennapi munkájában az is, hogy anyaghiány esetén — amire sajnos, szinte egész évben eleggé gyakran van példa — szintén élvezi a pesti partner, „testvérvállalat” segítségét. Emellett mind jobb az együttműködés a tervezésben is. Egyre sokoldalúbb, gyümölcsözőbb a szocialista szerződéssel megpecsételt kapcsolat, amelyről mindkét vállalat képviselői a legnagyobb megelégedéssel beszéltek, nyilatkoztak. Különösen örvendetes, hogy a szerződőkön kívül másoknak is hasznára van, végső soron a népgazdaságnak kamatozik• , Feltétlenül figyelmet, elismerést érdemelnek az ilyenféle törekvések, eredmények. Csak dicsérettel . szólhatunk róluk, miként arról is, hogy az ÉVIÜL — krónikus anyággondjainák további csökkentésére — például saját „oszlopgyártó” részleget létesített, egy másik ügyes ötlettel pedig, igen egyszerűen, olyan tanműhelyt teremtett, amelyben még a felnőtt szakmunkások továbbképzése is biztosítható. Volt idő, amikor a tanácsi villanyszerelőknek nem nagy jövőt jósoltak. A vállalat mégis megmaradt, megerősödött és országosan ismertté vált. Az idén már több mint 61 millió forintos programmal dolgozik, egyre nagyobb sikerek mellett. Minden bizonnyal nem kevés része van ebben a leleményességnek, a kitartásnak, a fáradhatatlan igyekezetnek. (gyóni) (AlTi-iOlo: Tóth Béla felvétele 1374. amasuus %
