Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

A vb-ü*és naDirenrüéből Javaslatok egy esztendő után- Ifjúsági park Egerben, új, szeszmentes szórakozóhelyek falun is dz. ellenez merjkőszőiir Mint lapunk első oldalán már közöltük, tegnap ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és ezen négy jelentősebb napirendi pontot tárgyalt meg. A ta­nács végrehajtó bizottságá­nak ülései napirendről na­pirendre fontos, érdekes és figyelemre méltó kérdések vitafóruma, így hát jószerint minden ülésről részletesen is beszámolhatnánk, mégis — mint most is —, inkább a közvéleményt közelebbről érintő napirendekről számo­lunk be részletesebben. Ebben az esetben elsősor­ban arról a tájékoztató je­lentésről, amelyik arról adott képet a végrehajtó bizottság tagjainak — s ennek nyo­mán adhatunk képet mi ma­gunk is az olvasónak —, ho­gyan valósulnak megrendre- sorra azok a javaslatok, amelyeket még egy eszten­dővel ezelőtt tettek a megye választó polgárai a tanácstagi jelölő gyűlések során. Nem érdektelen visz- szaidézni a számokat emlé­keztetőül: 128 ezer Heves megyei állampolgár vett részt » jelölő gyűléseken és kere­ken 14 ezren szólaltak fel, akiknek zöme a közérdekű javaslatok egész sarával állt üő. Az eltelt egy • esztendő itán tehát nem érdektelen, logy legalábbis megközelítő iépet kapjunk és adjunk, mi ett ezeknek a nagyszámú javaslatoknak a sorsa. A cözségfejlesztésre tett javas­atok felölelik a felszólalá­soknak majdnem a felét és iiegélégedetten, bár koránt- an elbizakodottan állapít- íatta meg a végrehajtó bi~ :ottság, hogy az e témájű özérdekű javaslatoknak öbb mint a fele megvaló- ult már. Hogy csak néhá­nyat és a jelentősebbeket anlítsük ezekből: 5200 négy- •.etméterrel növekedett a szi- árd burkolatú utak terüle- e, 13 kilométer járda épült . községekben, városokban, a városokban jelentősen növe­kedett a vízvezeték-hálózat, s ennek nyomán azoknak a lakásoknak a száma, ame­lyeket vízvezetékkel látnak el. Igen sok javaslat hangzott él kultúrházak, iskolák, nap­közi otthonok, óvodák építé­sére, vagy bővítésére. Műve­lődési házakat illetően job­bára korszerűsítési munká­kat végeztek, de épülnek új kultúrházak. még még ebben az ötéves terv­ben, többek között Gyön­gyösön. A tavalyi 20-szal együtt a tervidőszak végére több mint fé&zázzal növek­szik az általános iskolai tan­termek száma, emellett He­vesen 120, Mátrafüreden 80 férőhelyes általános iskolái, Hatvanban 100, Gyöngyösön 200 férőhelyes középiskolai diákotthon, illetőleg kollégi­um épült meg. A szakmun­kásképzés korszerűsítésére vonatkozó javaslatok való­sulnak meg azokban a ter­vekben, amelyek szerint az évtized végére többek között Gyöngyösön, 120 munkahe­lyes intézeti tanműhely, 200 fős tanulóotthon, Hatvanban 90 munkahelyes tanműhely és 100 fős tanulóotthon épül, Egerben és Gyöngyösön 24 új tanterem létesül a keres­kedelmi tanulóképzésre. Igen sokan kifogásolták annak idején a kereskedel­mi hálózat meglehetősen hiányos voltát, és tettek ja­vaslatot a jobb és korsze­rűbb bolthálózat kiépítésére. Az elmúlt esztendő fejlesz­tésének egyik sajátos jellem­zője az volt, hogy a kiske­reskedelmi hálózat ugyan ki­sebb alapterületű, de az ellá­tás szempontjából fontos egységekkel, szám szerint f>4- gyel gyarapodott. Ennek ke­retében nyílt például zöld­ségbolt Párádon, korszerű vegyesbolt Szilvásváradon, kis sütőüzem Pélyen és Szi- halmon —, hogy csak néhá­nyat említsük a számos kö­zük A szociális és egészségügyi ellátásban is jelentős az elő­relépés, nem kis mértékben az elhangzott javaslatok ösz­Törvény form áló közvélemény a környezetvédelemről 4 jogszabály-előkészítés bevált formája a Hazaf os Népfront vitasorozata * Befejeződött az az országos ársadalmi vita, amelyet a zíiletőben levő kömyezetvé- elmi törvény tervezetéről endeztek az elmúlt hetek- ; *en. A környezetünk védel­méről szóló legmagasabb zintű jogszabály — mint ke- ettörvény — megalkotásá- ak a gondolata a Hazafias Jépfront múlt évben meg- endezett országos környezet- édelmi tanácskozásán vető- ött fel. Jogalkotó szakembe- ek elkészíették a törvényter- ezetet, s ezt bocsáotta most közvélemény elé a Haza- ias Népfront Országos Ta- ácsa — egyetértésben az gazságügyi Minisztérium­mal. valamint az Építésügyi s Városfejlesztési Miniszté- lummal, bevonva a szerve- ésbe a tanácsokat és a tö- legszervezeteket. Antalfia Jenő, a Hazafias 'épfront Országos Tanácsa özjogi és gazdaságpolitikai sztályának vezetője a vitaso- ozat most összesített tapasz- ilatairól tájékoztatta az ITI tudósítóját: — Mindenütt nagy érdek­űd és t váltott ki a valószínű­ig még az idén az ország- yűlés elé kerülő törvényter- ezet előzetes véleményezése- mondta. — A budapesti itasorozat nyolc rendezvényt >glalt magában, tíz napig irtott. Vidéki vitákon Sze- sden. Tatabányán, Dnnaúj- árotban, Békés, Borsod, Győr-Sopron és Somogy-me­gyében került a közvéle­mény elé az első szövegezésű törvényjavaslat. Az országban összesen 34 helyen tartottunk vitát, s e fórumokon csaknem 1500 ember vett részt, a készülő törvényről a részvevőknek több mint 50 százaléka mondta el véleményét. Külön megvitatta a tervezetet a HNP Országos Elnöksége mellett működő környezetvé­delmi munkaközössség is. — Ami a vita országos ta­pasztalatait illeti, elsősorban azt kell elmondanunk; az ál­lampolgárok örömmel üdvö­zölték egyfelől a törvény idő­szerűségét, másfelől a szocia­lista demokrácia szélesítésé­nek ezt a formáját, amely al- kalmás arra, hogy — mint nemrégiben a családjogi tör­vény módosítása kapcsán is történt — a lakosság minden rétegéből felszínre hozza és egyeztesse a véleményeket. A viták során tisztázódott, hogy itt kerettörvényről van szó, és ettől függetlenül számos környezetvédelmi jogszabály hivatott elősegíteni — mind- annyiunk érdekében — az ember környeztének védel­mét A tervezetet általános­ságban egyetértés kíséri, de sok vonatkozásban pontosabb meghatározásokat tartanak szükségesnek a különböző szakterületek és a lakosság képviselői. .(MTI) tönzésére. Itt is csak egyet­len példát: 18 új általános orvosi körzetet létesítettek a lakosság javaslatai és igényei alapján. Meg lehet tehát ál­lapítani, hogy a reális lehe­tőségeken belül lépésről lé­pésre és évről évre mind több valósul meg mindabból, amit a jelölőgyűléseken jog­gal kértek és azóta is joggal várnak a megye választó­polgárai Méltán tarthat érdeklődés­re az a téma is a végrehajtó bizottság napirendjéről, amely a megye és a megyé­be érkező fiatalok kulturált szórakozásával foglalkozott. A beterjesztett jelentés és az elhangzott vi­ta nyomán megalapítható, hogy az elmúlt időszakban, ha nem is számottevő, de mérhető fejlődés tapasztal­ható az ifjúságot szolgáló Bzeszmentes szórakozóhelyek fejlesztésében, sőt ma már Gyöngyösön valamiféle ifjú­sági park is működik. Még­is a fejlődés egyáltalában nem megnyugtató, különö­sen falun van nagy elmara­dás, de az elmaradás mérté­ke súlyosnak ítélhető meg a megyeszékhelyen is, ahol az idegenforgalom és a helybeli nagy létszámú fiatal miatt joggal és okkal várják, hogy kulturáltan, kellemesen szó­rakozhassanak korukhoz és zsebükhöz mérten. Ezért foglalt oly értelemben \ ál­lást a végrehajtó bizottság, hogy a három városban, de a nagyközségekben, az ipari és idegenforgalmi centrumok­ban is erőteljesen szorgal­mazni kell a szeszmentes szórakozóhelyek létrehozását, s ahol erre reális lehetőség nyílik, ifjúsági parkok tár­sadalmi segítséggel is tör­ténő megépítését Külön ja­vasolta a végrehajtó bizott­ság Eger Város Tanácsának, hogy 1975. január 31-ig, kel­lő tájékozódás és felmérés után dolgozzon ki tervet Eger központi nagy ifjúsági parkjának megteremtésére, amely méltán szolgálhatná az idegenforgalmi város ifjú­ságának sokoldalú és kultu­rált szórakoztatását. Mint megtudtuk a végrehajtó bi­zottsági ülésen, addig is az egri Fagylaltkert tanácsi tá­mogatással is történő korsze­rűsítése módot nyit arra, hogy a fiatalság kulturált körülmények között tölthesse szabad idejét. A végrehajtó bizottság, mint erről beszámoltunk, e két napirendi ponton kívül egyéb ügyeket is tárgyalt, amelyeknek horderejű ugyan semmivel sem kisebb, mint azok, amelyekről az imént beszámoltunk, de amelyek talán mégsem tarthatnak oly közérdeklődésre számot. Gvurkó Géza R evizorok jártak a vállalatnál, a Pénz­ügyminisztérium, Bevételi Főigazga­tóságának emberei. A szokásos, évenként ismétlődő rutinellenőrzést végezték £l. Tény­kedésük befejeztekor azonban korántsem a szokásos módon távoztak. Rövid értekezlet kereteben megköszönték azt a támogatást, melyet a vállalat vezetőitől kaptak, s elis­meréssel szóltak az egy év alatt végbe­ment változásokról. A vállalati emberek többsége csodál­kozott. Még ilyet! Az ellenőrök dicsérnek! Ritkaság? Ma még az. Ám már nem fe­hér holló a bíráló észrevételek, megállapí­tások, jegyzőkönyvi felhívások és figyel- meztetesek seregében. A gazdálkodó egysé­gek, legyenek akár vállalatok, akar szövet­kezetei, időről időre átesnek különböző vizsgálatok próbatételén. Ez természetes kí­sérője a mának. Az eszközök hasznosítása, a szociális ellátottság, a pénzügyi tevé­kenység, az árképzés kiragadott példa csu­pán, de sejteti, mi mindenre terjedhet ki az átfogó, vagy éppen az egy-egy részle­tet kiemelő ellenőrzés. A legfőbb tulajdo­nos, a társadalom nevében jelennek meg az ellenőrök, kérik számon, mivel hogyan sá­fárkodtak, miként igazodtak a törvények­hez, rendeletekhez. Számon kérnék; segí­teni akarnak. Túlzás lenne a gondolati kapocs? Hiszen a revizor szónak, az ellenőrzés kifejezésnek mintha mellékize lenne, valami kellemet­lenről, szükséges rosszról tudósítana. S rá­adásul mennyi alkalom e mellékíz kóstol­gatására, hiszen az átfogo felügyeleti ellen­őrzéstől a népi ellenőrök vizsgálódásán át, banki, szakszervezeti emberekig, sokan, sokféle ügyben járhatnak el, kérhetnek fel­világosítást, foghatják vallatóra a némán is beszédes papírokat. A közhiedelemmel el­lentétben korántsem olyan sűrű, rendsze­res, alapos az ellenőrzés, mint kellene, mint amit a társadalmi érdek indokolna. Nem számít ritkaságnak, hogy egy-egy gazdál­kodó egységhez csak három, négy évente jutnak el a felügyeleti vizsgálat megejtől, * az sem, hogy egy-egy részkérdés elemzése ugyan megtörténik, de háttérben marad az átfogó kép, az egész helyzetről szóló ítél­kezés. Itt kapcsolódik gondolatmenetünk a kö­zösen már elismert, szükségesnek tartott erőfeszítésekhez. A jobb, hatékonyabb el­lenőrzés ugyanis, megítélésünk szerint el­választhatatlan attól, hogy a számonkérés egyben lendítőerő, s közvetítő is legyen. Lendítőerő a jó tapasztalatok elismerő ösz- szegezésével, a helyes kezdeményezések di­cséretével. az előző ellenőrzés óla végbe­ment változások kedvező vonásainak ki­emelésével. Ahogy csintalan gyermek a sokat emle­getett mumusra, némelyik gazdálkodó egy­ség úgy tekint az ellenőrzésre. Tegyük hoz­zá: főként ott pan ez így, ahol akad takar- nivalo. Szervezetlenség, ügyviteli rendetlen­ség, pénzügyi fegyelmezetlenség. Sőt, eset­leg visszaélés, bűn. Akinek oka van rá, azt tartson, nagyon is tartson a számonké­réstől, Aki hajlana a szabálytalanra, a ren­delkezések áthágására, az lásson csak mu­must az ellenőrben. Ám fölösleges bizony­gatni, mert természetes, hogy a döntő több­ségnek semmi oka erre. Arra sokkal in­kább, hogy meglelje az ellenőrzés, a szá­monkérés, s a napi gyakorlati munka töké létesítésének összetartozását, ezerféle kap csolódásat. Azt, hogy közös célok elérését, érdekek érvényesítését szolgálják, más-más oldalról, különböző eszközökkel, azonos kö­telezettségekkel. S a hangsúly természete­sen nem az eszközök különbözőségén, ha­nem a kötelességek azonosságán, a cél egye - zödésén van. Az elismerést, a köszönetét ugyan az ellenőr mondja, de valójában a társadalom véleményének tolmácsolója. E szerep sarkallja arra, hogy jóról, rosszról egyaránt beszéljen. (M. O.) Érdekes kapcsolat fűzi egy­máshoz néhány év óta __ a Heves megyei Tanácsi Erős­áramú Villamos Szerelőipa­ri Vállalatot és a Budapesti Elektromos Műveket: nem­csak partnerek, hanem segí­tőtársak is a hétköznapok munkájában. S amilyen ér­dekes, legalább olyan meg­lepő is ez, hiszen két ilyen­féle cég, úgyszólván a leg­ritkább esetben találkozik- Csodáról persze sző sincs: a történet — mint látjuk, majd — nagyon is egyszerű. Az egriek — piackutatásuk során — eljutottak a pes­tiekhez is, akik utóbb, meg­rendeléseik teljesítésével igen elégedettek lettek. Űj és egyre újabb feladatokkal bízták meg a vidékieket, s eközben mind jobban meg­győződtek arról, 'hogy jól vá­lasztottak: a Heves megyei vállalatra nyugodtan számít­hatnak. A követelmények aztán szüntelenül fokozódtak — olyannyira, hogy az EVILL- nek határozott fejlesztésre lett szüksége. Igen ám, de az ilyesmi nem könnyű, s ki­váltképpen nem, ha korlá­tozottak a körülmények. Nos, így kellett az igénye­ket és a lehetőségeket sür­gősen számbavenni, mérle­gelni. Később pedig felis­merni, hogy az érdekek vol­taképpen közösek: ha a ta­nácsiak erősebbek, többre kepesek — nagyobb részt vállalhatnak a fővárosiak gondjaiból is. Mert Budapesten ugyan­csak volt gond és van ma is. Ügy mondják, hogy még jelenleg is, mintegy százra tehető a zárolt körzetek szá­ma, amelyekben az elektro­mos hálózat mind kevésbé felel meg a kornak. Igen sok a pótolni való itt is, ott is, s ebben bizony jócskán elkel az egriek segítsége. A pestiek hajlandónak mu­tatkoztak arra, hogy bizo­nyos munkáért cserébe, tá­mogatást adjanak a legfon­tosabb gépesítéshez. S ezt követte az a kölcsönösen elő­nyös szocialista szerződés, amelynek alapján több fon­tos munkaeszközt — föld­fúró járművet, kompresszort, darus autót — sőt még egy nagyobb lakókocsit is bér­letbe adtak az egrieknek, alak ennek fejében, évről évre növekvő feladatokat vállaltak. Megígérték, hogy a IV- ötéves tervidőszak vé­géig összesen 45 millió fo­rintos megbízásnak tesznek eleget. A vállalást roppant komo­lyan vették — kötelességük­nek érezték ezt a kapott fel­szerelésért —, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a programot évről év­re túlteljesítették. Tulajdon­képpen már tavaly, év köz­ben eleget tettek öt évre szóló ígéretüknek, s az idén újabb 30 millió forint értékű feladatra vállalkozhattak. Amellett persze, hogy egy se­reg más, fontos munkában is részt vesznek. „Szűkebb ha­zánkban” például, a Vízmű­vek gyöngyösi telepén, az eg­ri, északi városrész új lakó­negyedében, illetve lcútcso- portjánál, valamint a tiszta­sági fürdőnél, a gyöngyös- solymosi törpe vízműnél Forog: vmir sí doroxini» szélmalom A híres magyar nótaköltő, Dankó Pista dalával országszerte ismertté vált kiskundorozsmai szél­malom újra forog. A négy évvel ezelőtt összedőlt épületet — amely hazánk legrégibb ipari jellegű műemléke — új­jáépítették, belső szerkezetét kijavították.- KS)1 vagy éppenséggel Üjlőrinc- falván dolgoztak. Mind­ezeken kívül Györnrőn fogtak nagy dolgokhoz, a Fe­rihegyi repülőtér új műsza­ki terén végeztek kábelszere­lést, gátőrtelepek, belvízát­emelők elektromos munkái­val foglakoztak, osztoztak az olefinprogramon, a FAO ön- tözőprogramján, a könnyű­ipari rekonstrukciós felada­tokon. Ott. voltak á „Barát­ság” vezetéknél, megfordul­tak a leninvárosi erőműnél, sőt az épülő paksi atomerő­műnél is, hogy csak néhá­nyat említsünk, s az eszten­dő végéig még számos ké­rést teljesítenek. Az EVILL számára ’két­ségtelenül kedvező volt, hogy annak idején gyorsan és ol­csón hozzájuthatott az em­lített eszközökhöz, utóbb pe­dig a kölcsönkapott értékek egyikét-másikát megválthat­ta. S nem kevésbé előnyös mindennapi munkájában az is, hogy anyaghiány esetén — amire sajnos, szinte egész évben eleggé gyakran van példa — szintén élvezi a pes­ti partner, „testvérvállalat” segítségét. Emellett mind jobb az együttműködés a tervezésben is. Egyre sokoldalúbb, gyü­mölcsözőbb a szocialista szerződéssel megpecsételt kapcsolat, amelyről mind­két vállalat képviselői a leg­nagyobb megelégedéssel be­széltek, nyilatkoztak. Külö­nösen örvendetes, hogy a szerződőkön kívül másoknak is hasznára van, végső soron a népgazdaságnak kamato­zik• , Feltétlenül figyelmet, el­ismerést érdemelnek az ilyenféle törekvések, ered­mények. Csak dicsérettel . szólhatunk róluk, miként ar­ról is, hogy az ÉVIÜL — krónikus anyággondjainák további csökkentésére — pél­dául saját „oszlopgyártó” részleget létesített, egy má­sik ügyes ötlettel pedig, igen egyszerűen, olyan tanmű­helyt teremtett, amelyben még a felnőtt szakmunkások továbbképzése is biztosítható. Volt idő, amikor a taná­csi villanyszerelőknek nem nagy jövőt jósoltak. A válla­lat mégis megmaradt, meg­erősödött és országosan is­mertté vált. Az idén már több mint 61 millió forin­tos programmal dolgozik, egyre nagyobb sikerek mel­lett. Minden bizonnyal nem kevés része van ebben a le­leményességnek, a kitartás­nak, a fáradhatatlan igyeke­zetnek. (gyóni) (AlTi-iOlo: Tóth Béla felvétele 1374. amasuus %

Next

/
Thumbnails
Contents