Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
Ünnepség a Rózsadombon Bemutatkozik a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Csendes ünnepséget terveznek a Rózsadombon: a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet munkatársai szeptemberben megemlékeznek az intézet 15 éves fennállásáról. — Kérem, mutassa be az intézetet... — fordulok dr. Simek Ferenc igazgatóhoz. — A Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet a hazai szerteágazó és szervezetileg is decentralizált élelmiszer- ipáid kutatások központja, s mint ilyen, közvetlenül a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium irányítása alá tartozik. Jelenleg 60 kutatónk és mintegy 120 technikusunk van. Foglalkozunk alap- és alkalmazott kutatásokkal, valamint műszaki fejlesztésekkel. Bár — a lehetőségekhez képest — jól felszerelt laboratóriumokkal rendelkezünk, a technológiai kutatások nagyüzemi kipróbálását a vállalatoknál végezzük: így kutatásaink bevezetését segítjük elő. — Melyek a főbb kutatási irányok? — Két központi kutatási programban veszünk részt: az egyik az élelmiszerek választékának bővítésével, feldolgozásuk és tartósításuk új módszereivel, a másik pedig az ipari takarmanybazisok fejlesztésével foglalkozik. Megbízásaink többségét is ezekben a témákban kapjuk a Mezögazdasagj es Élelmezésügyi Minisztériumtól, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól. A „kapacitásunknak” csupán húsz százalékát kötik le a vállalati szerződések. Foglalkozunk különböző — az eddiginél megbízhatóbb — élelmiszer-minősítő módszerek, mérőműszerek kidolgozásával is. A vállalati megbízások között gyakoriak a szennyvíztisztítással, a hulladékanyagok felhasználásával kapcsolatos kutatómunkák. Néhány példa az utóbbi évek kutatásaiból. Üjfajta módszereket dolgoztak ki a tejipari mellék- termékek feldolgozására. A kísérletek során sikerült a fehérje- és cukortartalmú írót és tejsavót az eredeti térfogatuk egynegyedére sűríteni membránszeparációs eljárással, ami a tárolást, a szállítást is megkönnyíti. Az új tápanyag egyébként fogyasztásra és az állatok takarmányozására egyaránt alkalmas. Érdekes vizsgálatokat folytatták a Zalaegerszegi Sajtüzemben: az itteni termékek előállításához penészeredetű enzimeket használtak fel. Megkezdték a szójafehérjével dúsított tésztafélék és szója alapú műhús vizsgálatát is. Több kísérlet foglalkozik a tartósításokkal, konzerválásokkal. Itt a hűtésnek, szárításnak, poritásnak van a leglényegesebb szerepe. Tálán legérdekesebb kísérlet a fűszerek, s főleg a paprika- órlemenyak sugartartÓ6itasi vizsgálata volt. Az ily módon sterilizált fűszereket állatokon próbálták ki: semmiféle mérgező hatást nem tapasztaltak. Sikeresek voltak az élelmiszeripari hulladékán vágókból készített férmén t- levekben tenyésztett penesz- gomba-kísérletek is. Az idén elkezdődnek azok a nagyszabású kísérletek is, amelynek Forradalom a mezőgazdaságban A xárt rendszer nyomán 4&7 mázsa cukorrépa forradalom a mezőgazdaságban — így jellemzik a szakemberek az iparszerű zárt termelési rendszereket, amelyek ma már mezőgazdaságunk valamennyi ága- zátában meghonosodtak. Térhódításuk ütemét jól jellemzi, hogy a kukoricatermesztésben 1972-ben 85 ezer, 1973-ban 250 ezer, az idén pedig 447 ezer hektáron alkalmazták. Ez indította a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem agrár- gazdaság tanszékét arra, hogy tudományos felméréssel összegezze az eddigi tapasztalatokat és felvázolja az új termelési eljárás perspektíváit. Az érdekes elemző munka eredményeiről dr. Bethlendi László adjunktus elmondta Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának: — Vizsgálódásaink egyértelműen, alátámasztották, hogy az iparszerű termelési rendszerek a jövő útját jelentik: a termésátlagok gyors növelése és a termelés meny- nyiségének kiegyensúlyozottsága csakis alkalmazásukkal érhető el. A kukoricatermelésben például a bábolnai eljárás bevezetése lehetőve teszi, hogy a termésátlag tíz év alatt megkétszereződjék. A mezőhegyesi rendszer keretében a cukorrépa hektáronkénti 355 mázsás átlagtermését — reális tervek szerint — 437 mázsára lehet fokozni. A zárt rendszert művelő állami gazdaságok 1972- ben hektáronként 53 mazsa kukoricát takarítottak be, a rendszeren kívüliek viszont csak 48 mázsát. (Az országos termésátlag ebben az évben 39 mázsa volt, míg az iparszerű termelési rendszerekbe bekapcsolódott üzemeké 52 mázsa.) A leg- szembeszökőbb különbséget azonban a burgonyánál tapasztalták: a rendszerhez nem tartozó területek hektáronként 137, a rendszerbe ilCíHmüsm ? 1911. augusztus 1* csütörtök leszkedő gazdaságok pedig 313 mázsa krumplit termeltek. — Az iparszerű termelési rendben az élő munka termelékenységének színvonala is íriegtöbbszörözódik. Az állami gazdaságokban átlagosan 2,21 munkaórát fordítanak egy mázsa , kukorica megművelésére, míg az iparszerű bábolnai rendszerben csak 55 percet. — Az is megállapítható, hogy a zárt rendszerek jelentős munkaerő-megtakarí- tast is eredményeznek, tehát alkalmazásuk döntően kihat a munkaerő-gazdálkodásra, a létszám alakulására, sőt: a szakkepzettseg színvonalának emelésére is. E gazdálkodási forma keretében megnő a technikai ismeretekkel rendelkező szakmunkások foglalkoztatási aranya. — Nyomon követhető, hogy az iparszerű termelési rendszer a bérgazdálkodást is befolyásolja: a bértömeget csökkenti, a bérszínvonalat emeli. A nagy teljesítményű gépek használata létszám- csökkenést idéz elő, ami béralap-megtakarítással jár. A munkaerő szerkezetének megváltozása, a kézi munkások kiiktatása és a szakmunkások számának emelkedése a bérszínvonalat növeli. — A termésátlagok dinamikus növekedése a relatív beruházásigényt csökkenti, ugyanakkor az egységnyi terület, illetve termelési értekre jutó eszközigény is tovább csökkenthető a gepek jobb kihasználásával, jobb termelés- és munkaszervezéssel. A nagy teljesítményű gépek bekapcsolása a termelésbe az állóeszköz-hatékonyságot is kedvezően befolyásolja. — Az iparszerű termelés tehát sokoldalú hatást gyakorol a gazdálkodásra. A különféle változások szintetikusan tükröződnek a költség- és jövedelemmutatókban. Most azt vizsgáljuk, hogy a nutatok alapján az iparszeű termelés mennyivel olcsóbb — fejezte be nyilatkozatát dr. Bethlendi László. ( keretében kukoricát használnak fel nagy értékű takar- , mányfehérjék előállítására. — Mit tart az intézet legérdekesebb kutatásának? — Részt veszünk több KGST kutatási programban is. Ezek egyikének célja: új tartósítási eljárások kidolgozása. Az atomenergia békés célokra történő felhasználását segítjük elő a sugárenergia élelmiszer tartósítására való felhasználásával. Komoly eredményeket értünk el a burgonya, a vöröshagyma, és a fűszerek tartósításánál. Jelentős eredménynek tartom, hogy az állati és növényi zsiradékból fehérje-vitamin koncentrátumot tudunk előállítani. Az így nyert anyag 50—60 százalékban fehérjét és B-vitamin csoport tagjait tartalmazza. Előnye, hogy emberi táplálkozásra is alkalmas. A találmányt szabadalmaztattuk, s eddig 12 országban jelentettük be. A nagyüzemi kísérleteket a Szabadegyházi Szeszgyárban végezzük el. — Végül: további terveik? — A két központi kutatási program megszabja feladatainkat 1990-iig. Emellett a következő tervidőszakban munkánk kiegészül az élelmiszeriparral összefüggő kömyezet- vedelmi kutatásokkal. Bőssanyi Katalin Speciális dohán \f term gép V, .v vX;'..: xX A tiszaalpári „Tiszatáj Termelőszövetkezetben csaknem 300 hektáron termesztenek dohánypalántákat. A nagy munkaigényű palanta- gondozás megkönnyítésére speciális dohányművelő gépeket vásárolták Kanadából amelyek a palántázástól a szedésig megkönnyítik a dohány művelését. Képünkön: kanadai dohánymüvelö géppel permeteznek a peronoszpóra ellen. (MTI-foto — Karáth Imre felvétele — KS) 1990-ben 100 millió turista a KGST-országokban Az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági tevékenység világszerte az idegenforgalom. A szabad idő növekedése, a jövedelem fokozódása és a motorizáció terjedése nyomán különösen a szocialista országokban fejlődik a turizmus, 1968 és 1973 között kétszer gyorsabban, mint a világátlag. Ezért a KGST- országok elhatározták: egyeztetik idegenforgalmi távlati fejlesztési tevékenységüket, mert az elképzelések összehangolásával jobban megalapozhatják az idegenforgalom fejlesztésének irányait, s többek között elősegíthetik az idegenforgalmi beruházások bizonyos fokú nemzetközi szakosítását is. A közös munka összehangolását a szocialista országok idegen- forgalmi kormányszerveinek évenként összeülő értekezlete segíti. A két évvel ezelőtti értekezleten az Országos Idegenforgalmi Tanácsot bízták meg a közgazdasági bizottság munkájának megszervezésével és irányításával. A bizottság a tagországokkal együttműködve már készíti a KGST-országok 1990-ig szóló hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját. A prognózis elkészítéséhez a magyar szakemberek figyelembe veszik a többi ország fejlesztési terveit, s bár az előrejelzés összeállítása még tart, azt már kiszámították: 1990-ben a KGSTországok előreláthatóan ösz- szesen 100 millió turistát fogadnak, kétszer többet, mint 1973-ban. A turisták többsége — mintegy 70 millió — a szocialista országokból utazik majd. A növekedés fő oka, hogy a nemzetközi adatokból nyert tapasztalat szerint az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem bizonyos szintjénél tömegjellegűve válik a turizmus, a szocialista országok pedig néhány éven belül elérik vagy máris elérték ezt a szintet. A növekvő idegenforgalom hatása Magyarországon különösen érződik majd, földrajzi hely zetéből adódóan ugyanis a tranzitutazások nagy része hazánkon is áthalad. 1 Az eddig értékelt adatok azt is jelzik, hogy a következő évtizedekben is csökken a turizmusban a vasút szerepe, a turisták szívesebben kelnek útra autóval vagy repülővel. Ez pedig a programok összeállítását is megváltoztatja, kedveltebbé válnak a több ország, több város megismerését célzó utazások, háttérbe szorul az egy helyben üdülés. Az előrejelzések a rövid távú idegenforgalmi fejlesztési tervezésnél és a népgazdasági tegyek elkészítésénél is felhasználják az egyes országok. Hazánkban például már elkészült az 500 kilométeres autópálya terve, amely nemcsak a hazai autósok utazását könnyíti majd meg, de szerves része lösz a nemzetközi autópálya-hálózatnak is. A hosszú távú nemzetközi koncepció előreláthatóan az év végéig készül el, s az idegenforgalmi kormányszervek 1975 első felében Moszkvában összeülő X. értekezletén kerül előterjesztésre. Fel- használása hozzájárul, hogy az integrációban rejlő gazdasági előnyök az idegenforgalomban is érvényesüljenek. (MTI) Mielőbbi belépéssel alkalmazunk VILLANYSZERELŐ és MŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT Technolux Ktsz Műanyag üzemében Bélapa tfal va-telephely ab- Berezes megegyezés sacrist. II A Gyöngyöshalászi „Győzelem” Mg. Termelőszövetkezet TRAKTORVEZETŐKET ES LÁNCTALPAS ERÖGEPVEZETÖKET azonnali belépésre felvesz Jelentkezés a tsz-irodán. Építő és Szakipari Ktsz, Kál Arany János u. 2. sz. felvételre keres 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező építő technihust lOEPlTESVEZETŐI MUNKAKÖRBE. Fizetés: megegyezés alapján. A Hatvani ÁFÉSZ pályázatot hirdet házilagos, építő és karbantartó üzemág-vezetői beosztásban foglalkoztatandó, kivitelezésben jártas Építésztechnikus, vagy mérnök alkalmazására. Jelentkezés Írásban. Fizetés megállapodás szerint. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT miskolci kirendeltsége Miskolc, Szeles u. 22 Telefon: 16-638, 17-868. tart 1974. AUGUSZTUS 1-, 2-AN EGERBEN I írásbeli bejelentésüket kérjük a Magyar Hirdető V. Eger, Alkotmány u. 2. címre beküldeni. Foglalkozunk, használt gépelt, műszerek, szerszámok vételével, eladásával és köz veti téséveL Ügyintéző: Kiss.
