Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

« UrhajM az iSKQlapaáiian Kapaszkodj, ha jön a kanyar A jelen iskolájában formá­lódik a jövőt teremtő nemze­dék: a ma kisdiákjaiból lesz­nek a következő emberöltő kőművesei, villanyszerelői, mérnökei— s talán nem túlzás — űrhajósai. Ölt, a leendő stafétaváltók, ma sajátítják el azt az ismeretanyagot, amelyre alapozva indulhat­nak jövendő hivatásuk felé. Az ifjúság képzése és neve­lése mindig is gondot jelen­tett a pedagógusok számára. A ma tanárai különösképp nehéz helyzetben vannak, mert olyan problémákkal kell megbirkózniuk, amelyekre az elődök aligha gondoltak, számítottak. Komputer és vakolókauál Ha századunk elején egy kőműves tanone tisztessége­sen elsajátította szakmáját, akkor tudását nyugdíjas ko­ráig hasznosíthatta. A vako­lókanál mesterségének szim­bóluma volt és maradt. Fia már nem boldogult ilyen könnyen, meg kellett ismerkednie a nagypaneles építkezéssel, az előregyártóit elemek összeszerelésével, egyszóval egy sereg olyan do­loggal, amelyről az iskola- paciban aligha hallott vala­mit. Az unokáknak — ha követi a családi hagyományt — még nehezebb lesz, hiszen a ma életének ritmusát a tudomá­nyos-technikai forradalom diktálja megannyi kompute­rével, újabbnál-újabb felfe­dezéseivel, információözöné- vel. A jelen tudása holnap már korrekcióra szorul, holnapután elavul, s nem egyszer csak alapelemeiben él tovább. A ma kőművese, orvosa, mérnöke csak úgy állja a versenyt az idővel, ha állandóan képzi magát, igyekszik lépést tartani a fel­gyorsult idővel. Az atomkor válaszút elé ál­lította "az" iskolát is. Ez világ- jelenség még akkor is, ha or­szágonként más és más for­mában jelentkeznek a gon­dok, ha nem mindenütt egy­formán sürgető a megoldás. Ma már nem lehet a régi módon, az elődöktől megszo­kott szemlélet bűvöletében tanulni, tanítani. A pedagó­giának is számvetést kell ké­szíteni, megvizsgálni mód­szereinek hatékonyságát, ke­resni az új feladatokhoz mé­retezett fogásokat. Olyan em­bereket kell faragni a ma szülötteiből, akik évtizedek múltán is helytállnak. Korszerű általános műveltség Köztudorhású, hiszen igen sok fórumon hangoztatták az utóbbi években azt, hogy az új típusú iskola alapvető hi­vatása az ifjúság önálló gon­dolkodásra nevelése. Érthető, hiszen csak így igazodhat el az ismeretek egyre áttekint­hetetlenebbé formálódó dzsungelében, ahol csak a mi­nőségi válogatás, osztályozás lehet biztos iránytű. Ezt csak úgy lehet elérni, megszerezni, ha fiataljaink elsajátítják a korszerű álta­lános műveltség minden lé­nyeges elemét, mert csak így képesek tájékozódni, össze­függéseket elemezni, a jelen­ség mögött rejlő lényeget meglátni. * Ezzel is egyetért mindenki. A viták a fogalom tartalmá­nak értelmezésénél kezdőd­nek, s gyűrűznek tovább vi­lágszerte. Idő kell ahhoz, r.iig megszületik a korszerű általános műveltség minden igényt kielégítő definíciója, s addig semmiképp nem érde­mes tétlenkedni, mert a tudo­mányos technikai forradalom om, 1974. augusztus 4., vasárnap 1 tempója gyors reagálást vár a pedagógiától, a neveléstu­domány elméletétől és gya­korlatától egyaránt. Dr. Erdey Grúz Tibor aka­démikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke a Pe­dagógiai Szemle legutóbbi számában megjelent t tanul­mányában helyesen ' mutat rá, hogy néhány vonás azért tisztázható, hiszen senki sem vitatja, hogy az általános mű­veltség, amely a tudományos világnézet fundamentuma is — „magában foglalja a tör­téneti -társadalmi, illetve a szellemi kultúra alapelmeit, és a természettudományok valamint a technika alapis­mereteit”. Csak erre épülhet a dialektikus és történelmi materialista világnézet. Nél­külözhetetlen az anyanyelvi kifejezés megannyi fordula­tának tudatos birtoklása, s egy idegen nyelv ismerete, az esztétikai érzék kialakítása. Az akadémikus tovább megy, s ide sorolja — ez a megállapítása aligha vált ki egyértelmű helyeslést —• a szocialista erkölcs normáinak ismerete mellett azok válla­lását is. A vitatható kitérőtől elte­kintve ezen az alapon el lehet indulni, s valóban önálló gon­dolkodásra képes ifjúságot formálni. Tárgyi tudás vagy kézikönyvek ? A továbblépés, a gyakorla­ti megvalósítás azonban sok­kalta nehezebb, mert részlet- kérdések sorát veti fel, olyan problémákat, amelyekre nem könnyű végleges és megnyug­tató választ adni. A túlzók két véglet hívei. Vannak, akik — a beidegzett szokások, módszerek bűvöle­tében — a régi gyakorlatra, az is méretözön precíz suly­kolására esküsznek, s úgy vélik, hogy az emberi agy in­formáció —• raktározási ké­pessége nem ismer határokat. Mások megátalkodottan har- -colnak mindenfajta lexikális tudás ellen. XXII. A harmadik ötéves terv időszakaoan megindult egy lassú iparosítási folyamat. Elsőként Füzesabony lépett ki a holtpontról, s ezt köve­tően a hevesi járás. 1967-ben megkezdődött or­szágos beruházásban Kiskö­rén a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszer építése. Nyu­godtan állíthatjuk, hogy a harmadik ötéves tervnek ez országosan is egyik legna­gyobb beruházása volt. A ki­épülő tárolótó 28 km hosszú és átlag 4 kilométer széles lesz. 12 740 hektárnyi terü­lete négyszerese a Velencei­tó nagyságának. A hullámté­ri tárolóban 300 millió köb­méter víz fér el, az öntöző­csatornák segítségével ön­tözhető terület pedig 414 ezer katasztrális hold. Négy turbinával ellátott vízierö- telepének kapacitása 28 MW, mely évente átlagosan 106 millió kilowattóra villa­mos energiát termel. Az egész rendszernek azonban elsősorban az öntözés és nem az energiatermelés szempontjából lesz nagy je­lentősége. Az öntözőcsator­nák főleg az aszályos jászsá­gi és kunsági területeket látják el vízzel, de részesül belőle a hevesi járás déli ré­sze is. Jelenleg további bő­vítésén dolgoznak, amelyek megvalósítása révén a heve­si homokhát is részesülhet az öntözőfürtből. Ez különösen a zöldsétermelési kedvet nö­velné Hevesen, Erdőtelken, Kálban. A kiskörei beruházás eny­hített valamit a felesleges munkaerő elhelyezési gond­ján, azonban még a térség­ben sem oldotta meg, külö­nösen a női dolgozók foglal­koztatását. Mindkét nézet alapvetően té­ves. A ma diákja képtelen lé­pést tartani a tudásanyag hi­hetetlen tempójú gyarapodá­sával, s az is tény, hogy az is­meretek egy része idővel el­avul értéktelenné válik, mert a tudomány újabbakkal ér­vel másokra alapoz. Az is tény, hogy bizonyos mennyi­ségű tárgyi tudás mindenkép­pen szükséges az eligazodás­hoz. Az utóbbi időben sokan — és nagyon helyesen — hangoztatják azt, hogy a tan­anyag zömét — a tanköny­vekbe, s más információs forrásokba, s elsősorban ezek használatára kell megtaníta­ni a ma és a holnapok ifjú­ságát. A nélkülözhetetlen mini­mum megállapítása bizony nem könnyű feladat. Megfon­toltságot, széles körű peda­gógiai vitát, higgadt mérleg­lést követel , mert a diák ez­zel mint iránytűvel keresi majd a helyes utat. Tapasz­talatok sora igazolja, hogy a lexikális ismeretek makacs el­lenzői mekkora károkat okoz­tak. Elég csak az általános és középiskolai idegen nyelv ta­nítás harminc éve létező gondjait említeni, s arra utal­ni, hogy ezrek és ezrek épp ezek miatt nem tanulhattak meg még viszonylag jól beszélni sem oroszul, angolul, németül, franciául. Ha pontosan, precízen meghatározzuk az elsajátí­tandó, az alapvetően fontos ismeretek körét, csak akkor léphetünk előre, akkor telje­sítheti feladatát a ma és a holnap iskolája azzal, hogy megtanítja az ifjúságot arra: miként igazodjon el az in- förmációözönben, hol keresse és találja meg a nélkülözhe­tetlen ismereteket. A gondolkodás Iskolája nem utópia, hanem sürgető igény, s annál hamarabb va­lósul meg, minél többet te­szünk azért, hogy jelölődjön a komputer és a vakolókanál ellentmondása. 1968-ban megindult Heve­sen is az iparosítási előké­szület. Két helyi üzem, a MEZŐGÉP és a Háziipari és Népművészeti Szövetkezet bővítésére kapott állami tá­mogatást, egy ipari szövet­kezet, a BUDAGANT Ktsz és az Egri Finomszerelvény- gyár üzemegységet alakított ki, ahol mintegy 500 fő fog­lalkoztatását tudják biztosí­tani. A járás nagyobb közsé­geiben is megindult a női munkaerő-felesleg foglalkoz­tatásán ak megszervezése; Er­dőtelken mintegy 150, Tarna- szentmiklóson 120 és Tisza- nánán 60 fő foglalkoztatását tették lehetővé. Az élet minden területén egyenletes fejlődés tapasz­talható. Ennek a térségnek további sorsát, jövőjét az 1971. évi, az országos telepü­léshálózat-fejlesztési koncep­cióról szóló kormányhatáro­zat szabja meg. E határozat alapján kettős célt kell meg­valósítani : — biztosítani a népgazda­ság és az egyes területek erő­forrásainak hatékony hasz­nosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisab­bá tételét; — a területek foglalkozta­tottsági és termelékenységi, valamint a települések ellá­tottsági színvonalának köze­lítésével mérsékelni az egyes területek népességé­nek anyagi és kulturális színvonalában meglevő kü­lönbségeket. A kormányhatározat hang­súlyozza, hogy a népgazdasá­gi tervezés feladata az or­szág egyes területei közötti egyensúly megteremtése és tartós fenntartása. A kor­mány az ország településeit nagyságuknál és földrajzi el­A megállónál húsz-harminc ember várakozik a tűző na­pon. Végre megérkezik a busz..., s kezdődik a nyo- makodás, a tülekedés, a föl­jutásért. — Húzódjanak hátrébb! — Már csak öten állnak lent. — Jaj, a lábam! — Helyet a kismamának! — Hová tettem a bérletemet?! — Nincsen két forintja? Éles rándulással indul a kocsi, levegőbe markoló ke­zek keresik a kapaszkodót, türelmetlen lábak a támaszt. Ideges mondatok hallatsza­na kminden felől: — De bolondul vezet! — Majd kirepülök a. buszból! — És már megint késtek. — A huszas nem is jött! — Miért ■nem indítanak több buszt, ha ennyi az utas? — De jó len­ne, ha a bervai is bemenne Csebokszáriba! Nap mint nap utazom az egri helyi járatokon. Az előb- • 'bi felkiáltások szinte refrén- szerűen elhangzanak, gyak- i-an még vaskosabban .is. Mi a véleménye erről a Volán­nak? Nagy István, a személy­forgalmi osztály megbízott vezetője válaszol. — Ügy veszem észre, a legtöbb panasz abból adódik, hogy az egriek nem szokták még meg az új Skoda buszo­kat, pedig a régi csuklósok­kal szemben számtalan elő­nyük van. Igaz' egy-két hát­rányuk is, például az, hogy automata sebességváltójuk­kal nem lehet fokozatosan fékezni, vagy indítani. Ez el­len csak egy orvosság van, nagyon kell — két kézzel — kapaszkodni. A gyors vezeté­sen tudunk változtatni; még a napokban összehívjuk dol­gozóinkat, s figyelmeztetjük őket, hogy jobban óvják az utasokat. A késés az már kissé bo­nyolultabb. Az az igazság, helyezésüknél fogva hierar­chikusan a következőképpen rangsorolta: a) Országos központ (Bu­dapest), b) Felsőfokú központ (He­ves megye Miskolc vonzas­Eger város Heves megyé­re kiterjedő szervező-irányí­tó funkciókat részlegesen látja el — eltérően Miskolc­iéi, amely több megyére ki­terjedő funkcióval rendel­kezik — így a kormány rész­leges felsőfokú központ ka­tegóriájába tartozik; c) Középfokú központ négy van Heves megyében: Eger (részleges felsőfokú központi funkcióján kívül ilyen ellátá­si feladattal is bír), Gyön­gyös, Hatvan városok és He­ves nagyközség. Az idézett kormányhatáro­zat hangsúlyozza: „E köz­pontokat úgy célszerű fej­leszteni, hogy lakosságszá­hogy kevés a kocsink, lassan megy a pénzváltás, s nagy a zsúfoltság. De már az év vé­gére könnyebb lesz a hely­zet. Meglévő buszainkhoz ha­marosan négy Skodát vásá­rolunk. Kísérletezünk jegy- automatákkal is, hogy meg­szűnjenek a pénzváltás kö­rüli bonyodalmak. A zsúfolt­ság persze csak akkor fog teljesen megszűnni, ha Eger­ben is megvalósul végre a lépcsőzetes munkakezdés. Erről már eddig is tárgyal­tunk — és mostaniban is —• az üzemekkel, vállalatokkal. Azt az óhajt, hogy a fi- nomszerelvénygyári buszok is bekanyarodjanak az észa­ki lakótelepre, sajnos nem tudjuk teljesíteni, mert ak­kor hosszabb lenne a menet­idő, s ezt a tizenharmadik kerület lakói sínylenék meg. De azt megígérjük, hogy 20.30: Hannibál utolsó útja Tévéjáték Sarkadi Imre írásaiból. A Kossuth- és Jó­zsef Áttila-díjas író 40 éves korában, alkotóereje teljében, 1961. április 12-én, önkezével vetett véget életének. Sarka­di ismerte az életet, elsősor­ban a paraszti életformát, sokmindent próbált, újságíró, szerkesztő, tanár, dramaturg műk — a területi adottsá­goktól függően — 20—24 000 fő. vonzásterületüké — a központtal együtt — 50—120 ezer fő legyen.” Heves nagyközség jelenle­gi lélekszáma közel 11 000, ami azt jelenti, hogy leg­alább 1985-ig a ■ kormányha­tározatban megjelölt 20 ezer fős minirpumot mintegy 9 ezer fő gyarapítással meg kellene közelíteni. Mivel egy- egy középfokú központnak a megyénél kisebb területré­szekre kiterjedően a gazda­egészségügy? sfb. szervező, irányító, szolgáltató, ellátó funkciókat is el kell látni, így Heves nagyközségnek, mint középfokú központnak a fejlődés tendenciái és üte­me is behatárolódik. Felvetődik a kérdés: hol tart Heves a középfokú köz­pont funkciójából eredő fel­adatának előkészületeiben ? Évszázadokon keresztü' Heves fejlődése visszama­radt. A felszabadulás után, de az 1957. évet követő idő­szakban sem fejlődött Gyön­gyös, illetve Hatvan váro­sokkal megfelelő arányban. Gyorsabb ütemű fejlődés 1971., a negyedik ötéves terv Pécsi István Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Ma már a jövőbe is látunk körzetébe tartozik). sági, igazgatási, oktatási, Heves .várW'cndezési tervének prototípusa amint nő a kiköltöző lakos­ság száma, mi is sűrítjük a csebokszári járatokat. Ami a kimaradó buszokat illeti, őszintén megmondom, hogy jelenleg nem tudjuk el­lenőrizni, hogy pontosan in­dulnak-e a kocsik. De ebben az esztendőben ez is megol­dódik, ugyanis a főiskolával szemben diszpécseri fülkét állítunk föl. A szolgálat nemcsak azt ellenőrzi majd, hogy betartja k-e a menet­rendet a sofőrök, hanem fi­gyeli, szükség esetén jelzi azt is, hogy a váratlan utas­torlódás miatt mikor indít­sunk kisegítő járatokat. A jövő évben még egy régi egri kívánságnak teszünk eleget buszjáratokat indítunk a gépállomás, a Hadnagy úti lakótelep és a Hajtóműgyár között. N. Zs. volt, majd utolsó éveiben gyári munkás. Képes volt megjeleníteni a paraszti élet mélyen húzódó ellentmondá­sait. Kiváltképpen érzékeny a tragikus konfliktusok iránt, s ez számos drámai levegőjű novellát eredményezett. Az ő írásaiból készült a világsikert aratott Körhinta, s más fil­mek is. A most bemutatásra kerülő tévéjáték Sarkadi Im­re írásaiból készült, de egy­séges egésszé nem az író formálta; fennmaradt töredé­kekből Siklós Olga állította össze a tévéjáték forgató- könyvét. A világhírű pun hadvezért, Hannibált a zá- mai, számára vereséget ho­zó ütközet előtt láthatjuk, ‘ezt a Hannibált már koránt­sem a győzelmek, a hadisike­rek érdeklik, hanem az, hogy miként lehet megnyerni a — békét. E felismerés folya­matát állítja elénk a Hanni­bál alakját megformáló Gá­bor Miklós. A tévéjátékot Hajdufy Miklós rendezte. beindulását követő évek óta tapasztalható. Természetesen a hevesiek nem akarják utolérni Gyön­gyöst, vagy Hatvant,, ez hiú ábránd lenne, azonban He­ves és vonzáskörzete e'ddigí fejlesztési ütemének gyorsí­tása parancsolóan jelentke­zik a párt- és a kormányha­tározatok végrehajtása alap­ján. Mind szélesebb körben ismerik íel és látják be, hogy Hevesnek nagy lemaradást kell pótolnia, várossá kell fejlődnie, az ősrégi és a most megerősített szerepköréhez híven. így Hevesen és kör­nyékén egyre több ember­nek kell biztosítani munka- lehetőséget. Gondoskodnak majd, hogy elsősorban he­lyileg termelt nyersanyagot feldolgozó üzemek létesülje­nek a meglévő ipari üzemek mellé. A szakemberellátás ja­vítása és folyamatos pótlása a szakmunkásképzés sürgős bővítését is napirendre tűzi. A lakosság ipari szolgálta­tását és kereskedelmi ellátá­sát városi színvonalon kell e térségben is biztosítani, ezért állami kereskedelem is he­lyet fog^ kapni Hevesen. Egészségügyi ellátás terén is nagy és évszázados mulasz­tásokat kell pótolni; egyfe­lől az utóbbi évtizedben megindított fejlődés ütemé­nek gyorsításával, másfelől új egészségügyi létesítmé­nyek fejlesztésével. Tudvale­vő ugyanis, hogy a jelenlegi szakorvosi rendelő még az alapellátást sem tudja bizto­sítani a jelenlegi 10 munka­hellyel. Nagy gond, hogy a betegek kórházi alapellátá­sát csak 40 kilométeres kör­zethatáron túl tudjuk bizto­sítani. Kulturális téren kü­lönösen a középfokú oktatás fejlesztése sürgető. Mindezek megvalósítása azonban hosszú időt igényel, i lakosság nagy erőfeszítéseit tételezi fel, amelyből a dél­hevesi táj dolgozó népe ed­dig is jól vizsgázott, így a jövőben is lehet rá számíta­ni. VÉGE 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents