Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

Äz élet és a matematika Befejeződött Egerben a nemzetközi konferencia öt napra Eger városa 3ott otthont az alkalma­it matematika világszerte eves képviselőinek. A Bó- ’ai János Matematikai Tár-' ílat által rendezett tanács- ozásön Európa szinte vala- lerinyi országa képviseltet- i magát, s a konferencia «inkájában részt vettek íherikai matematikusok is. A nemzetközi tanácskozó­in 90 előadás hangzott el, alkalom adódott eszme- serékré is. Munkatársunk az operá- ókutatás kiváló szakembe­rt kérdezte a viszonylag atal tudományág jelentő­ígérői, szerepéről, akik egy­en jelezték hazájuk ered­ményeit is. G. V. Rubinstein, a nova­si birszki egyetem tanára: — Azt hiszem, nem túl­ik, ha azt mondom, hogy . V. Kantorovics profesz- x>r, a moszkvai egyetem mára a műveletkutatás út- irője. A Szovjetunióban 339-ben az ő vezetésével iduit meg ez a sokoldalú munka. 1958-ig csak kisebb »portok foglalkoztak vele, ,'iősofban Leningrádban és ijevben, a Kibernetikai In­geiben. Az elméleti vizs- ilódások eredményeit az 360-as évektől vittük át a fakorlátba éspedig műsza- i és közgazdasági problé­mák megoldására. Említenék erre néhány példát, ezek egyúttal érzékeltetik is a matematikai operációkutatás lényegét, életközeliségét. 1960-ban a tudósok egy cso­portja meghatározta a taxik optimális díjszabását, azaz olyan megoldást kerestek, amely ésszerű kihasználást jelent, gyarapítja a vállalat jövedelmét, s egyben lehe­tővé teszi a minimális uta­zási költséget. A kísérlet sikerült, ma is ez a gyakor­lat Szovjetunió szerte, s jól járt mind a lakosság, mind a cég. A másik megbízatás célja az volt, hogy az acél­hengerművek munkáját a lehető leghatékonyabban ter­vezzük mneg Ezzel is meg­birkóztak az alkalmazott matematika szakemberei, holott nem kis' feladat volt, hiszen legalább olyan nehéz­séget jelentett, mink egy 300 ezer ismeretlenes egyen­let megoldása. Jó érzéssel mondhatom, hogy nálunk mindenütt, minden nagyobb üzemben igénylik a kutató matematikusok segítségét, számítanak ötleteikre, ta­nácsaikra. G. Kreveras, a párizsi egyetem professzora, a Nem­zetközi Operációkutatási Tár­saságok Szövetségének kép­viselője: — Nekünk, franciáknak viszonylag könnyű dolgunk Növényvédelmi bemutató j Yisontán A Heves megyei AGRO- ER Vállalat, a növényvédő ilomás, és a Kertészeti gyetem munkaközössége énteken délelőtt Visontán, Reménység Termelőszövet- "etben tanácskozást ren- zett. A megjelent szakembere- et Sándor Gábor, a Heves legyei Növényvédő- Állo- íás főmérnöke tájékoztatta rtuális növényegészségügyi érdésekről. Ezután megte- intették. a közös gazdaság k>í öül tét vénye it és a nö- ényvédelmi bemutatót, fő­amélyet Simicsek Tibor mezőgazdász vezetett. A vendégek a továbbiak­ban értékelték a látottakat, majd dr. Bognár Sándor, tanszékvezető egyetemi ta­nár előadásában tájékozta­tást hallgattak meg a korszer •rű növényvédelemről és a helikopteres védekezés ta­pasztalatairól. Végezetül Előházi Kálmán, a Heves megyei AGROKER Vállalat osztályvezetője számolt be 9 vállalat idei munkájáról és a növényvédőszer-ellátásról. . volt, mert a matematikai kultúrának hazánkban ran­gos hagyományai vannak. A tudósokat már Napóleon is megbecsülte, hiszen tengeré­szeti miniszterévé egy kiváló matematikust nevezett ki. Elnökeink egy része is mű­szaki főiskolát végzett. Töb­bek között a jelenlegi: Gis- card d’Estaing is. A II. vi­lágháború után angol, ame­rikai közvetítéssel hamar gyökeret vert ez a speciális tudományág. S az élet, a gyakorlat is jelentkezett igé­nyeivel. A korszerű készlet- gazdálkodás és termelésirá­nyítás ma már elképzelhe­tetlen oprációkutatás nélkül. Igen örülök ennek a nemzet­közi konferenciának, hiszen alkalom adódott arra, hogy kitűnően képzett kollégák­kal találkozzam, hogy meg- ismex'jem nézeteiket. Ügy ér­zem, ennek a tanácskozás­nak az eredményei az elkö­vetkező évek összehangol­tabb, célszerűbb kutatómun­kájában jelentkeznek majd. Prékopa András, a buda­pesti Műszaki Egyetem ta­nára, .a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Számítás­technikai és Automatizálási Kutatóintézetének osztály- vezetője: — Nekünk, magyaroknak sem kell szerénykednünk, hiszen a matematikai ope­rációkutatás számos kiváló tudósunk eredményeit is fel­használta. Elég csak Farltas Gyula, Egerváry Jenő, Kö­nig Dénes nevét említeni. A gyakorlat is igényli segítsé­günket. Sikereket értünk el a vízügyi és készletgazdál­kodás optimális tervezése te­rületén, megoldottuk az együttműködő energiarend­szerek problémáját. Tömö­ren fogalmazva azt mond­hatom, hogy a matematika közel került az élethez, s ennek épp a mindennapok gyakorlata vette és veszi hasznát. Én is rendkívül hasznosnak tartom ezt a konferenciát annál is in­kább, mert közös kutatási megállapodást köthettünk a szovjet kollégákkal, olyan egyezséget, amely mindkét fél javát szolgálja ... Pécsi István Háranmárezer négyzetméter csempe évente A Zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár tófeji telepén évente 300 ezer négy­zetméter csempét állítanak elő. Az egy évvel ezelőtt üzembe állított olasz gyárt­mányú gépsorok jól működ­nek. a szinte teljesen auto­matizált üzemben kézi erőt csak a válogatás igényel. Je­lenleg hatféle színben ké­szülnek a tetszetős, épületek belső és külső burkolására alkalmas csempék. (MTI-foto — Jászai Csaba) A tanév legfontosabb feladatai Megkülönböztetett figyelem a világnézeti-politikai nevelésre A soron következő tanév legfontosabb feladatairól tá­jékoztatták az Oktatási Mi­nisztériumban az MTI mun­katársát. Elmondták, hogy valamennyi iskolatípusban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nevelőmun­ka tudatosabbá tételére, a tanórán kívüli világnézeti­politikai nevelésre, az isko­lai közösségek tervszerű és folyamatos fejlesztésére, a tanulók önkormányzóképes­ségének kibontakoztatására. Az iskolák csökkentették a tananyagot. Elsősorban a le­xikális adatokat tartalmazó részeket. A múlt tanév ta­pasztalatai szerint azonban a diákok egy része csak az anyagcsökkentésről, tehát a könnyítésről vett tudomást — a felszabadult időt viszony­lag kevesen fordították egyé­ni képességeik fejlesztésére. Szintén az előző tanévben szerzett tapasztalatok utal­nak arra, hogy az átlagosz­tályzat eltörlését sok végzős úgy fogta fel: nyugodtan le­állhat a tanulással azokból a tantárgyakból, amelyeket nem tart fontosnak a to­vábbtanulás szempontjából. Ezért a jelenlegi tanévben az oktatásügy illetékesei fel­hívták a pedagógosuk fi­gyelmét: minden tantárgyból Minisztertanács tárgyalta... Zöld lámpa az autóbuszpark megújításához Az olvasók még bizonyára mlékeznek a hazai teher- ápkocsipark nagyarányú »konstrukciójára, amelynek yomán tavaly és az idén lár eltűntek közútjainkról t erősen elhasználódott te- ergépkocsik, a muzeális ér- íkű járműmatuzsálemek. Ezek üzemben tartása év- 51 évre mind nagyobb ter­eket rótt a népgazdaságra, vállalatokra; meredeken •nelkedtek az üzembentar- ísi költségek, temérdek al- atrész fogyott, fenyegető léreteket öltött a közúti »állításokban a bizonytalan­ig! tényező. E problémák yökeres megoldását szolgál- i az említett kormányzati öntés. A Minisztertanács őst a régi, elavult autóbu- :ok lecserélésének meggyor- tását határozta el hasonló íeggondolásból. Naponta > millió utas Bár ez az újabb rekonst- ukciós program a vállalatok s intézmények szűkebb kő­ét érinti mint a korábbi, a íhergépkocsikra vonatkozó - közvetlen jelentősége a ikosság számára mégis ria- yobb. Mert nem csupán íűszaki-gazdasági célokra zolgál, hanem elősegíti a amegközlekedés fejleszté­st, korszerűsítését is. Na- onta 5—6 millió utast szál­jának az autóbuszok ha- ánkban, jövőre már 6 száza­ikkal többet, mint a vasút. L személyszállításban még nagyon hosszú ideig megha­tározó szerepe lesz a tömeg- közlekedésnek, amely legdi­namikusabban a közutakon fejlődik, évente átlag 10 szá­zalékkal. Tavaly már a te­lepülések 98 százalékának volt kiépített útja és rendszeres autóbuszjárata. Jövőre pedig a bekötöút-építési program végrehajtásával az utolsó településeket is bekapcsolják a közúti közlekedési háló­zatba. A közúti tömegközlekedés rohamos térhódítását, az igények gyors növekedését mennyiségileg is nehéz volt követni, a minőségi követel­mények kielégítése, a kultu­rált személyszállítás feltéte­leinek megteremtése az ötö­dik ötéves terv feladata. Vállalati erőből állami támogatással Az ország mintegy 11 ezer darabból álló, 20 férőhelyes­nél nagyobb autóbusz-állo­mányának körülbelül az egy­negyed része elöregedett, többnyire műszakilag elavult, 1960 előtt gyártott típus. Az öreg és elhasznált személy- szállító közúti járművek gya­kori felújítása sok és egyre dráguló tartalékalkatrószt igényel, valamint túlságosan nagy javítókapacitást köt le. (A becslések szerint mintegy 7,5 millió munkaórát és több mint 600 dolgozót évente.) Ezért a kormányhatározata gyakori felújítások többlet- költségeinek megtakarításá­ra ösztönzi az üzemeltetőket. azzal, hogy a vállalatok a ki­selejtezett jármű típusától függően 250—260 ezer forin­tot csoportosíthatnak át költségeik terhére a fejlesz­tési alapba. Az így képződő és a meglevő .vállalati for­rások nem fedezik azonban teljes egészében a típusvól- tással párosuló új beszerzé­seket. Ezért az autóbuszpark rekonstrukciója állami tá­mogatást is igényel. Típusváltás; 1982-ig Mind a népgazdaság teher- biróképessege, mind a be­szerzési források, főleg az exportra orientált magyar autóbuszgyártás belföldi kí­nálatának és választékának bővülése feltételezi a re­konstrukció tervszerű meg­alapozását és a fokozatossá­got. Ezért a Minisztertanács úgy határozott, hogy a Vo­lánnál, iJietve a tanácsi köz­lekedési ^ vállalatoknál 6—7 ezer, az egyéb üzemeltetők­nél pedig kétezer autóbuszt selejteznének ki és pótolnak új típusokkal az ötödik öt­éves terv időszakában. Így 1980-ig megszűnik az elhasz­nált, a teljesen amortizáló­dott autóbuszok üzemelteté­se, 1981—82-re pedig vár­hatóan befejeződik a típus- váltás is. Jelenleg még mintegy 2600 —2800 tehergépkocsit is igénybe vesznek munkásszál­lításokra. A tehergépkocsis szállítás, sajnos, nem szün­tethető meg teljesen 1975 vé­géig, ahogyan azt egy ko­rábbi kormány határozat elő­írta. Elsősorban azért, mert a kisebb méretű és olcsóbb kivitelű autóbusz, amely vég­leg kiszorítja majd a „faka- ruszokat”, és a tehergépko­csikat a személyszállításból, előreláthatólag egyenként félmillió forintba kerül majd. ( Az elsőbbség a tömegközlekedésé Rekonstrukció —- típuscse­rével. E szakszerűen hangzó címszavak mögött a panorá­más Ikaruszok és az ennél is újabb hazai típus térhódí­tása, kényelme, komfortja rejlik. S a meglevő 4600 fe­dett Volán autóbusz-várako­zóhely újabb 5000-rel bővül ' 1980-ig. A rekonstrukció eredményeként, remélhetőleg kevesebbet kell az utasoknak várakozniuk, csökken az au­tóbuszok zsúfoltsága. Több milliárdos beruházás, növek­vő üzemeltetési költségek — kötött díjszabások mellett. A. kormányzat, az állami költ­ségvetés növekvő terheket vállal magára az utasok ké­nyelmét, a jobb társadalmi közérzet kialakítását szol­gálva. Bár egyre gyarapodik a személygépkocsik száma, de az elsőbbség a tömegközle­kedési eszközöké, főként az autóbuszoké marad. S re­méljük, hogy a korszerűsí­tett KRESZ is megadja a ma még kivételnek számító el­sőbbséget vagy kizárólagos­ságot az autóbuszoknak, min­denekelőtt a nagyvárosok I kritikus útszakaszain. Ok. J.) * vegyék komolyan a tantervi követelmények minimumát, s akik bármelyik tantárgyból nem dolgoznak rendesen, nem tesznek eleget a mini­mális követelményeknek, azo­kat buktassák meg — függet­lenül attól, hogy a szóban forgó tárgy fontos-e a to­vábbtanuláshoz vagy sem. Az oktató-nevelő munka korszerűsítése érdekében az iskolákban változatlanul sok­féle kísérlet folyik. A peda­gógusok és a tudományos ku­tatók keresik az osztályozás nélküli értékelés lehetőségeit, kísérleteznek az egész napos iskola különböző megoldásai­val, a kéthetenként — 11 na­pos — oktatási ciklussal, a munkára és a közéletiségre nevelés új formáival. Az egyik legfontosabb újdonság az általános iskola első és ötödik osztályában az új matematikatanterv bevezeté­se. Ez az idei tanévben az elsős és az ötödikes gyere­keknek csak öt százalékát érinti. Az idei tanévben 60 álta­lános iskola íelső.tagozatán és 30 középiskolában — kí­sérleti tanterv alapján — megkezdődik az osztályfőnö­ki órák keretében a családi élettel kapcsolatos ismeretek oktatása. Ennek- az a célja, hogy ismereteket adjon a család és a társadalom vi­szonyáról, felvilágosítson a nő és a férfi biológiai és /pszichikai sajátosságairól, ki­alakítsa a helyes erkölcsi szemléletet, a kölcsönös fele­lősséget és tiszteletet, for­rnál ja a felnövekvők érze­lem világát, megalapozza a család mindennapi életének megszervezéséhez szükséges ismereteket, s aktív egészség- - neveléssel megelőzze azokat a károsodásokat, amelyek a leendő szülők és majdani gye­rekeik egészségét veszélyez­tetik. A dolgozók szakközépisko­lái keretében új formaként indul szeptemberben a „szak­munkások középiskolája” — azzal összefüggésben, hogy a korábbi „A” és „B” tagozat megszüntetésével egységes lesz a szakmunkásképzés. Mindazok, akiknek szakmun­kás-bizonyítványuk van és az általános iskolát elvégezték, ebben az új formában három év alatt középiskolai végzett­séget szerezhetnek. A pedagógusok élet- és munkakörülményeit javító intézkedések során született az a kormányhatározat, amely szerint a heti kötelező óra­számot a jelenlegi ötéves téri időszakában differenciáltan. 10—20 százalékkal csökken- - teni keli. A határozatot a különböző pedagógus mun­kakörökben két ütemben hajtják végre. így az óra­számcsökkentés részében 1974., részben 1975. őszén va lósul meg. A kormány hatá­rozata nem csupán az óra* számokat mérsékli, hanem 1974. szeptember 1-től az alsó-, közép- és felsőokta­tásban lehetővé teszi a csök­kentett, heti 44 órás munka­idő bevezetését. Rendelet je­lent meg arról is, hogy az iskolaigazgatókat szeptem­bertől fokozatosan határozott időre nevezik ki. Ez az okta- . tó-nevelő munka, az iskolai demokratizmus további fej­lesztését szolgálja. Gyakorla­tilag azt jelenti, hogy az ál­talános és középiskolák, diákotthonok, nevelőotthonok igazgatói a jövőben meghatát rozott ideig, általában öt évig töltik be funkciójukat. Természetesen az igazgatói kinevezést újabb öt tanévre többször is meg lehet majd hosszabbítani, ha az igazgató vezetői feladatait jól látja el, és a meghatározott feltéte­leknek megfelel. A rendelke­zés azt is hangsúlyozza, hogy az ötéves kinevezés rendsze­rét most szeptember 1-től fo­kozatosan kell bevezetni. A határozatlan időre szóló igaz­gatói kinevezéseket — leg később 1977. szeptember 1-ig — legfeljebb öt tanévre szó­ló kinevezéssé kell átalakíta­Napirenden; A bérrendezés tapasztalatai (Tudósítónktól); A Közalkalmazottak Szak­szervezetének Heves megyei Bizottsága csütörtökön tar­totta ülését, amelyen többek között megvitatták a tanácsi és egyéb helyi államigazga­tási szerveknél végrehajtott bérrendezés megyei tapaszta­latait. a részt vevők megál­lapították, h«gy a legutóbb bevezetett bérrendezés vég­rehajtásával nagymértékben, csökkent az államigazgatási és más ágazatok közötti ke­reseti aránytalanság. Az in­tézkedés kedved hatása ta­pasztalható a szakképzett dolgozók arányának további növelésében, a munka szín­vonalának, hatékonyságának javulásában is. Az igazgatási ágazat területén dolgozók 33,3 százaléka részesült ár­rendezésben, állománycsopor­tonként változó mértékben. A megyei földhivatalnál pél­dául 171 dolgozót érintett a 12 százalékos bérrendezés. Az állategészségügyi dolgo­zók 10 százalékos fizetés­rendezésben részesültek, amely tény 86 embert érin­tett, míg a társadalombizto­sítási igazgatóságnál 6 szá­zalékos bérkorrekcióra volt lehetőség, a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igaz­gatósága a saját tartalékkal együtt 16,4 százalékos bér­emelést hajtott végre. Várad1! Anna Mwüjsw 1914, augusztus 3h, szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents