Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

„Őszinte barátsággal fogadtak bennünket..." Beszélgetés a megyei pártbizottság küldöttségének bu.gáriai útjáról Mint arról lapunkban már beszámoltunk olvasóinknak, 1974. július 7—14. között Barin Alajosnak, a megyei pártbizottság titkárának ve­zetésével baráti látogatást tett Bulgáriában — javarészt testvérmegyénkben, Targo- vistében — a megyei pártbi­zottság küldöttsége. A dele­gáció útjáról, a targovistei látogatásról, a baráti or­szágban szerzett élmények­ről és tapasztalatokról ér­deklődtünk a küldöttség ve­zetőjétől, Barta Alajostól és Lévai Ferenciül, a megyei pártbizottság osztályvezető­jétől, a delegáció tagjától. — Mindenekelőtt azt sze­retnénk elmondani, hogy az utunk során bárhová is mentünk az országban és Targovistében, mindenütt őszinte barátsággal Jogadtak bennünket. Szófiában, a re­pülőtéren éppúgy, mint az Energia Akkumulátorgyár­ban. .. Sokfelé megfordul­tunk, rengeteg emberrel ta­lálkoztunk, s az a benyomá­sunk alakult ki, hogy a bol­gár dolgozók tisztelik, be­csülik a magyar népet. —• A megérkezés után hogy alakult a küldöttség programja? — A szófiai repülőtéren Ivan Micsev, a Targoviste megyei pártbizottság ipari titkára, Mehmet Csausev, a pártbizottság osztályvezetője, valamint a magyar nagykö­vetség két képviselője várt bennnünket. Ök állították össze a rövid szófiai város­néző programunkat. Megis­merkedtünk a fővárossal, a nevezetesebb épületekkel,, s kirándulást tettünk a Vito- sára. Még aznap este to­vábbrepültünk Targovistébe, testvérmegyénk székhelyére, ahől Karamfilov elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára és Torna Tomov elv­társ, a 'megyei tanács vb- elnöke fogadta a delegáción­kat. — Mint említették, sok­felé megfordultak az egy hét alatt Targovistében. A látogatások közül melyek voltak a kiemelkedőbbek? — Megérkezésünk másnap­ján fogadott bennünket Ka­ramfilov elvtárs, s tájékozta­tást adott a megye gazdasá­gi és politikai helyzetéről, majd ismertette a progra­munkat. Elmondotta egye­bek között, hogy a megye 3 ezer 740 négyzetkilométer­nyi területén 180 ezer ember él. Hasonlóan Heves megyé­hez, itt is három város van: Vargoviste, Popovó és Omur- tag. A megyének négy ag­ráripari komplexuma (APK) ás 61 üzeme van. Az ipar 33 százalékát a gépgyártás teszi ki. — A tájékoztató után ellá­togattunk az Energia Akku­mulátorgyárba, ahol Ton- csev elvtárs, az üzem igazga­tója, valamint a gyár párt-, szb- és Komszomol-titkára fogadott bennünket. Ezután találkoztunk a dolgozókkal, akik a szerelőcsarnokban gyűltek össze. A kölcsönös üdvözlés után került sor az üzemlátogatásra. Megtudtuk, hogy az 1971-ben alakult gyárban 1250-en dolgoznak, s évente 25 ezer targoncaak­kumulátort készítenek. Ter­mékeik jelentős részét a szo­cialista országokba exportál­ják. Szó esett a dolgozók élet- és munkakörülményei­ről is. Mint kiderült, a gyár eddig 150 lakást épített a dol­gozóinak, akik nyaranta egy 160 ágyas üdülőben pihen­hetik ki a fáradalmaikat... — Kiemelkedik a látogató sok közül a targovistei élel­miszeripari szövetségben tett ismerkedő kőrútunk is. Itt Petrov elvtárs, a ZSPK el­nökhelyettese vezetett végig bennünket az üzemrészeken Tájékoztatójában elmondot­ta, hogy a szövetséghez egy i 6 ezer 400 hektáros takar- j mánytermelő üzem, Targovis­tében egy 33 ezer sertést, Popovóban pedig egy 40 ezer sertést hizlaló kombinát tar­tozik, valamint egy húsüzem, amelyben évente 16 ezer tonna sertéshúst dolgoznak fel. — Látogatást tettünk a targovistei APK vezetőségé­nél, amely négy termelőszö­vetkezetet és két állami gaz­daságot irányít. Mint Hrisz- tov elvtárs, a pártbizottság titkára elmondotta, a szö­vetséget azért hozták létre, hogy a termelést koncentrál­ni és specializálni lehessen. — Hol töltötték a követ­kező napokat? — Látogatásunk harma­dik napján a popovói'járási­városi pártbizottságra vol­tunk hivatalosak. Itt Velikov elvtárs, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a város és a járás életéről. Po­povó 1973-ban ünnepelte alapításának 400. évforduló­ját, a hozzá tartozó járásban összesen 68 ezren élnek. Gyermekeik 26 általános is­kolában tanulnak, 38 óvoda, bölcsőde van a járásban es egy 360 ágyas kórház. A ve­zető gazdasági ágazat az ipar,' amelynek a termelési értéke 1973-ban 56 millió le­va volt. A gyárak közül a legnagyobb az 1100 dolgozót foglalkoztató Rodina Textil­gyár. — A tájékoztató után lá­togatást tettünk a IX. Kong­resszusról elnevezett ter­melőszövetkezetben, amely­nek a központja Opakában van. A szövetkezet 630 hek­táron szőlőt termel, 110 hek­táron pedig málnát. A közös gazdaság után Kardamban egy borjúnevelő-komplexu- mot tekintettünk meg, majd Szadinába, egy baromfitelep­re vittek el bennünket a vendéglátóink. Itt 145 ezer tyúkot tartanak, évi 34 mil­lió tojást termelnek. Egy tyúk, mint megtudtuk, éven­te 222 tojást tojik, a világ­rekord ebből 236 darab... — Vendéglátóink elka­lauzolták küldöttségünket Omurtagba, a megye harma­dik városába is, ahol meg­koszorúztuk az elesett parti­zánok emlékművét. Ezután tájékoztatta delegációnkat Ivanov elvtárs, a pártbizott­ság titkára, s Makszimov elvtárs, a város tanácselnöke. Elmondották egyebek között, hogy a\ járás 43 ezer lakója ■közül 12 ezer lakik Omur- tagban. Gépgyártó üzem, élelmiszeripari és autójavító kombinát, textilgyár ad ke­nyeret az itt élőknek. A diá­kok 4 középiskolában ta­nulnak, több szakközépisko­lájuk és szakmunkásképző intézetük is van. A tájékozta­tó után a vranikoni állami gazdaság munkájával is­merkedtünk. A dolgozók 50 ezer juhhal és 200 bivaly- lyal foglalkoznak, a juhokat Közel-Keletre exportálják. — Kamburovóban egy bor­júnevelőt tekintettünk meg, majd az APK más telepein jártunk, ismerkedve a közös gazdaság eredményeivel... — Eljutottunk a megye több településére, például Jaszt- ■rebinóba, ahol a partizán- múzeumot tekintettük meg, Antonovóban pedig az emlé­kezés virágait helyeztük el a hősi halált halt partizánok emlékművének talapzatára. Sumenben a Kossuth emlék­múzeumba kalauzolták el küldöttségünket. Később az ország más tájaira kirándul­tunk. Jártunk Várnában, majd a híres fekete-tengeri üdülőhelyekre — a Szabad­ságra, az Aranypartra és az Albenára — utaztunk el. Az utolsó napokat ismét Targo­vistében töltöttük, a város vendégei voltunk, ismerked­tünk a tájékoztatókon és a sétákon a megyeszékhellyel. — A beszélgetés elejen már utaltak arra, hogy a bolgár nép milyen érdek­lődéssel figyeli országunk és népünk életét, fejlődé­sünk minden lépését. Bi­zonyára sokszor szó volt a két nép között kialakult barátságról... — A bolgár elvtársak nagyra értékelik a magyar és a bolgár nép, ezen belül a két megye dolgozóinak test­vérkapcsolatát. Az a véle­ményünk, hogy a delegációk cseréje hozzájárul a barát­ság elmélyítéséhez, erősíté­séhez. A testvéri szeretetet jól bizonyította, hogy a leg­magasabb szinten fogadtak bennünket targovistei ba­rátaink, sőt újabb meghí­vást nyújtottak át: várják a Heves megyei dolgozók kül­döttségét a bolgár szocialis­ta forradalom 30. évforduló­jára, a szeptember 9-i ün­nepségekre. .. — Köszönjük a beszélge­tést. ELSŐ HELTEN A SZOCIALISTA IP AH Sí TÖBB 70LDSÉGET ES HÜST ÍGÉR A ME­ZŐGAZDASÁG ■ FÉL ÉV ALATT 1400 LAKÁS ÉPÜLT 9 A TERVEZETTNÉL IS NA­GYOBBAK A JÖVEDELMEK! 1100 ÜJ AUTÓTULAJDONOS I NŐTT AZ ELVESZÜ- LETÉSEK, csökkent a művi abortuszok SZAMA ■ HAT HÓNAP ALATT 2í>9 KÖZLEKEDÉSI BALESET TÖRTÉNT így éltünk, dolgoztunk 1974. első félévében A KSH Heves megyei Igazgatóságának jelentéséből A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igaz­gatóságának munkatársai a napokban készítették el a megye első féléves munkájá­nak eredményeit és a főbb változásokat summázó jelen­tésüket. Mint dr. Miklós Endrétől, a megyei igazgatóság veze­tőjétől többek közt megtud­tuk: a megye szocialista ipa­rának termelése az országos átlagnál is gyorsabban nö­vekedett az eltelt félév so­rán, és a tanácsi ipar ter­melése is meghaladta az 1973. első félévit. Mérséklő­dött ugyanakkor néhány ter­mék gyártása. Kőolajból 5, színesfémekből 7, bentonit- ból 3 százalékkal termeltek kevesebbet, 16 százalékkal csökkent a tégla-, 23 száza­lékkal pedig a cserépterme­lés. 4,5 százalékkal nőtt a zöld­ségfélék területe a megye­ben és a gabonafélékből is többet vetettek, mint tavaly és igen kedvezőek a termés- kilátások is. Szarvasmarha- ból 3 százalékkal kevesebb van, mint tavaly, sertésekből viszont nem kevesebb, mint 31 százalékkal tartanak töb­bet. Az első félév során tej­ből,' vágósertésből, tojásból, baromfiból lényegesen töb­bet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A tavalyi év azonos idő­szakánál mintegy 10 száza­lékkal termelt többet a me­gye építőipara. Ezt elsősor­ban az eszközök jobb ki­használásával érték el. Mint­egy 7 százalékkal nőtt a termelékenység, javult a koncentráltság is. A megyei célkitűzések sze­rint 1974-ben mintegy 2800 lakást kell felépíteni. Hat hónap alatt több mint 1400 lakás készült el, várható, hogy a tervezettnél is több lakás épül majd a megyé- bem Az említett eredmények eléréséhez nagyban hozzájá­rult a pártunk X. kongresz- szusa és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tisz­teletére kibontakozott mun- kaverseny-mozgalom. Az ipa­ri, a mezőgazdasági üzemek­ben igen jelentős vállaláso­kat tettek a brigádok, fokoz­ták az üzemek termelés gaz­daságosságát, csökkentették a selejtet, fokozottabb figyél­tpül az M 3-as autópálya met fordítottak az üzemszer­vezésre. Az említett iparágakban átlagosan 5—7 százalékkal emelkedtek az átlagkerese­tek. A lakosság — fő forrá­sokból származó — pénzbe­vétele 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, a mezőgazdasági termeléssel kapcsólatos jövedelmek pe­dig 9 százalékkal emelked­tek. A bérek növekedésének üteme magasabb mint 1972 és 1973. első félévében volt. A megye lakosságának fél év végi takarékbetét-állománya meghaladja a 2,2 milliárd forintot. A megye kiskereskedelmi forgalma — folyó áron szá­mítva — 10 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. Az első félév során a megye lakossá­ga 2600 porszívót, 2500 mo­sógépet, 6100 hűtőszekrényt, 6400 kerékpárt, 11 600 rádió- készüléket, 2000 gáz- és vil- lanyboylert és több mint 1100 személyautót vásárolt. Javult a megye áruellátá­sa is * az első félévben, vas­műszaki cikkekből azonban gyakran volt hiány. Méret és választékhiány jellemezte a ruházati kínálatot is. A fogyasztói árak az el­múlt félévben mintegy 1,5— 2 százalékkal növekedtek. Főleg az élvezeti és a ve­gyesipari cikkek, valamint a zöldség és gyümölcs drágult meg elsősorban. Igen kedvezően éreztetik hatásukat a népességpolitikai határozatok: az élveszületé- sek száma az első félévben 18—20 százalékkal nőtt, 40— 45 százalékkal csökkentek ugyanakkor a művi abortu­szok. A korábbi évek 13—14 ezrelékével szemben az élve- születési arányszám me­gyénkben ez évben várha­tóan megközelíti a 16 ezre­léket. Találni a jelentésben szo­morú, elgondolkoztató adato­kat is: Heves megyében hat hónap alatt ugyanis több mint 260 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt. 21-en meghaltak, 130-an sú­lyos sérülést szenvedtek. A közúti balesetek több mint 60 százalékát személygépko­csi- és motorkerékpár-veze ■ tők okoztak. A balesetek több mint 50 százalékának gyorshajtás, szabálytalan elő­zés, valamint az elsőbbségi jog meg nem adása volt az oka. Elmondotta még a továb biakban a KSH megyei igaz gatóságának vezetője, hogy elsősorban az ésszerűbb, az. ösztönzőbb bérezés eredmé­nyeként csökkent a munka erő-vándorlás a megyében. Több új létesítményt adtak át — egri Centrum Áruház- káli borsóhántoló stb. — és több új beruházás is meg­kezdődött — bélapátfalvi új cementgyár, horti propán- bután töltőállomás, egri te­lefonközpont stb. —, több munkásszállást, üzemi öltö­zőt s üzemi fürdőt is az első félévben helyeztek üzembe. Ahogyan az említett té­nyek is bizonyítják tehát: a megye gazdasága, összhang­ban az országos célkitűzé­sekkel, 1974. első félévében is tervszerűen, eredménye­sen dolgozott. — koós — Aratás után..« a Zsófia-malomban Teljes erővel építik Budapest közelében az M 3-as autópályát, amely az északi ipar­osokba vezet. A Betonútépítő Vállalat dolgozói jelenleg az első szakasz, a fővárostól i kilométerig húzódó útvonal földmunkáinál tartanak. Az építés során több mint há­rommillió köbméter földet, több helyen egész dombokat kell eltávolítani. A nagy fontos­ságú autópálya első szakasza a tervek szerint 1978. vegére készül el. A munka nagy ré­szét , as önjáró földnyesők végzik ek ÍMTl-foto — Csikós Gábor) Az ötven esztendős selypi Zsófia-malom néhány hétre megint az érdeklődés közép­pontjába került. Udvarára, -rakadohelyeire százával ér­keznek mindennap a kenyér­gabona szállítmányok, s mi­vel a siló mindössze 1600 va­gon kapacitású, átmenetileg 250 vagonnyi búzát szabadté­ren raktároztál a malom ve­zetősége. Az ipartelepen mind az őr­léssel, mind pedig a raktáro­zással azonos időben folyik a magasabb víztartalommal be­futó gabona szárítása is. Itt Ködmön Vilmos igazgatónak egyetlen megjegyzése van: — A gazdaságok, termelő­szövetkezetek már többféle saját szárítóberendezéssel rendelkeznek, így a miénk kapacitása pillanatnyilag sincs kihasználva.. . ★ A selypi malom gyakorla­tilag július 9-én fogadta az első szállítmány idei búzát. S másnap már friss lisztet cso­magoltak Varcsa Kálmán fő­molnár beosztottjai. , — Nagy nyeresége üze­münknek a most vásárolt Sochpack félautomata liszt­csomagoló. Rendkívül meg­gyorsítja a termék átfutását. Képzeljék el, egyetlen nyolc­órás műszakban húszezer darab kilogrammos zacskót tölt meg és ragaszt le a gé­pezet, anélkül, hogy különle­gesebb emberi beavatkozásra lenne szükség — mondotta a főmolnar ottjártunk'alkalmá- val. — De a silóra sem lehet panaszom! Különösen, hogy olyan munkabíró, lelkes ke­zelők dolgoznak benne, mint Hegyi Lajos és Tóth Lajos. Ök arra is képesek, hogy szükség esetén két műszakot egyberagasszanak. Ilyen az igazi malommunkás.. .1 ★ A Zsófia-malom elég terje­delmes körzet gabonatermé­sét veszi át és őrli meg an­nak rendje-módja szerint. Ide szállít a herédi, kökénye- si, hatvani, zagyvaszántói, apci, lőrinci termelőszövet­kezet, valamint a atóagí és nagygombosi állami gazdaság. S normális időben, ha nem kell esővel, viharral számol­ni, tizenöt nap alatt le is fut az igazi szezon, hiszen 24 óránként 120—125 vagon ga­bonát tudnak fogadni a tele­pen. — Most csúszunk egy ki­csit, ahogyan ouszágszerte a/, egész aratás megcsúszott — jegyzi^ meg érdeklődésünkre Ködmön Vilmos igazgató. — De ez nem is lényeges most már. Fontos, hogy általában a várakozásnak megfelelően fizetett a búza, s minősége ellen sem lehet különösebb kifogásunk. Ahogyan számo­lom, e hét végére, tehát augusztus első hetében „le­húzhatjuk a rolót”, azaz min­denünnen, mind a tizenhá­rom szerződéses partnerünk­től beérkezik az utolsó szem nekünk szánt termés is. Leg­elsőnek egyébként a hatvani Lenin Termelőszövetkezet merítette ki kapacitását, há­romszázötven vagonnyi igen szép búzájuk már a silóban, illetve szabadtéri tárolóhe­lyünkön tornyosul! it Ha mór a minőséget emle­gette Ködmön Vilmos, nem hagyhattuk ott a malmot anélkül, hogy a laborató­riumba bepillantsunk. — Milyen az idei búzater­més? — Fajsúlya 78 és 82 között mozog, vagyis eléggé acélos... De hozzá kell tennem azt is, hogy ha a csapadékos időjá­rás nem akadályozta volna az egyenletes érést, a selypi medencében és Hatvan kör­nyékén nem aratnak 80 alatt. Mit tegyünk? A felhőknek nem parancsolhatunk, legfel­jebb a nedves búza szárító­sával javíthatunk esélyein­ken ... Mindent egybevetve, nincs okunk a búslakodásra. (moldvay) 197L ungmUuit I., útitörté*

Next

/
Thumbnails
Contents