Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Határozatok az alapszervezetben T ekitélyes mennyiségű témát tárgyal meg egy lél év, vagy egy év során egy­es v pártszervezet. De ha azt nézzük, hány kérdésben hoz határozatot, akkor mar jóval kisebb számot kapunk. Kü­lönösen vonatkozik ez a tag­gyűlésekre. A beszámoló kö­vetkeztetései, a hozzászólok észrevételei viszonylag kévés alkalommal formálódnak olyan döntéssé, amely vilá­gos munkaprogramot adna az alapszervezet kommunistái­nak. Távolról sem formális kér­dés az, hogy születnek-e ha­tározatok az alapszervezeti taggyűléseken. Szorosan ösz- szeíügg ez pártéletünk, moz- galmi életünk egyik gyenge­ségével. Nevezetesen azzal, hugy erősebbek vagyunk a helyzet elemzésében és érté­kelésében, mint a következ­tetések gyakorlati érvényre juttatásában, az elhatározá­sok valóra váltásában, vagy­is a cselekvésben. Előtérben álló törekvésünk, hogy fokozzuk a parttagok politikai-társadalmi aktivitá­sát. erősitsük a kommunis­ták cselekvési egységét. E tö­rekvés sikere elsősorban az alapszervezeteken múlik. Ott pedig nem kis részben azon, hogy meg tudják-e határoz­ni a konkrét mindennapi cse­lekvés gyakorlati feladatait a politikai tevékenység köz­vetlen, időszerű céljait és módjait. Azaz: olyan határo­zattá tudják-e formálni a felsőbb pártszervek és ön­maguk elgondolásait, amely utat és irányt szab a pártta­gok tevékenységének. E megfogalmazás is jelzi talán, hogy nem a határoza­tok száma a legfontosabb. Dőreség lenne úgy véleked­ni, hogy minél több határo­zatot hoz egy alapszervezet, annál jobban dolgozik és fordítva: minél kevesebbet, annál rosszabbul. Miként az élet legtöbb területén, a mennyiségi szemlélet itt sem visz előbbre. Ebben a kérdésben is két véglet zátonyai fenyegetnek: az egyik a tartalmatlan álta­lánosságoké, a másik az apró részletekben elvesző prakti- cizmusé. Jelenleg az első tű­nik veszélyesebbnek, illetve gyakoribbnak. Ez kínálja ugyanis a kényelmesebb utat. Hiszen ilyenkor a vezetőség­nek nincs más dolga, mint lemásolni néhány megálla­pítást az irányadó pártszer­vek határozataiból, s máris kész a szépen csengő „saját” döntés. Az az irányító pártszerv, melynek hatáskörébe több tucat vagy éppen több száz alapszervezet tartozik, mun­kája jellegénél fogva nem bocsátkozhat részletekbe ha­tározataiban. Ha ezt tenné, korlátozná, vagy éppen lehe­tetlenné tenné a helyi ön- tevékenységet, értékes erő­forrástól fosztva meg ezáltal a pártot, a társadalmat. He­lyileg azonban éppen az ilyen részletek a legfontosabbak. Mit sem ér, ha egy alapszerve­zeti határozat olyan megálla­pításokra szorítkozik, mint hogy „erőteljesen fejleszteni kell a munkaszervezést” vagy „fokozni kell a fiatalok hazafias és internacionalista nevelését”. A helyi határoza­toknak azt kell megjelölnie, hogy az ilyen célokat ott és akkor hogyan, milyen eszkö­zökkel akarja a pártszerve­zet elérni, konkrétan melyik területre összpontosítja erő­feszítéseit a kommunista kol­lektíva, s ml a teendőjük eb­ben az egyes párttagoknak, figyelembe véve munkahe­lyüket, társadalmi megbíza­tásaikat. Természetesen ezt nem szabad egyoldalúan értel­mezni. Különben a másik zá­tonyra futunk: a határozat csupán napi operatív fel­adatokat tartalmaz, egyszeri szervezési teendőket, ami ugyancsak nem szolgálhat egy átfogó, hosszú távú cse­lekvés alapjául. Konkrét ugyan a döntés, de csak a felszínt érinti, a pillanatnak szól, s ez a politikai irányí­tás munkájában édeskevés. Közhelyként hatna, ha most tételesen, netán pon­tokba szedve akarnánk meg­fogalmazni a jó alapszerve­zeti határozat ismérveit. Ehelyett hadd ismertessük, hogyan fozgalmazták meg egyik üzemi pártszerveze­tünkben az előző pártoktatá­si év tanulságaiból adódó el­határozásokat. A taggyűlés az értékelést megtárgyalva határozatában elismerését fe­jezte ki a három szeminá­riumvezető közül kettőnek (akik valóban rászolgáltak erre), s külön kiemelte az egyik hallgatói csoport igye­kezetét és érdeklődését. Meg­határozta, hogy ősszel milyen tanfolyamokat indít, kik lesz­nek a propagandisták, s egy- egy tanfolyamtípusra első­sorban milyen körből látja fontosnak a hallgatók rész­vételét (megjelölve például a tömegszervezeti tisztségvise­lők, a fiatalok nevelésével pártmegbízatás alapján fog­lalkozók, a művezetők és csoportvezetők tanulásának javasolt irányát). Kijelölte, kiknek a kötelessége gondos­kodni az oktatás feltételei­ről (terem, közlekedés, a megjelenés számbavétele). Am a taggyűlés nemcsak a pártoktatás további felada­tairól döntött: határozatá­ban megjelölte azokat a tennivalókat is, amelyek az oktatás tapasztalatai alapján a pártmunka más területei­re hárulnak. Megállapítva, hogy mely elméleti-politikai kérdések váltották ki a leg­több vitát, félreértést, úgy döntöttek, hogy az egyik ilyen témáról ősszel előadást tartanak, felsőbb pártszerv­től kérve hozzáértő előadót, a másik témát pedig a párt­csoportok ülésein vitatják meg az érdeklődő pártonkí- vüliek részvételével, a vál­lalati pártbizottságtól kért vitavezetőkkel. Megjelölte a határozat azt is, milyen tár­gyú és jellegű könyvek el­adását kell szorgalmazni a politikai irodalom helyi ter­jesztőjének. A vállalati gaz­dálkodás témájával foglalko­zó tanfolyam vitáiban el­hangzottakat megszívlelve, az alapszervezet elhatározta a gazdálkodás egyik területé­nek megvizsgálását, egy má­sik ilyen kérdésben pedig a vállalati pártbizottság közre­működését kérte. Határozat­ba foglalták azt is: az érin­tett pártcsoportok úgy fog­lalkozzanak a szemináriu­mokon kitűnt négy párton- kívüli munkással, hogy mi­előbb sor kerülhessen a párt­ba való felvételükre. Nem akarjuk idealizálni ezt a taggyűlési határozatot. De példaként mégis jelzi: ho­gyan lehet nem csupán meg­tárgyalni, elemezni egy kér­dést, hanem ennek alapján sokoldalú, átfogó és egyúttal konkrét, számon kérő dönté­seket hozni, a további cse­lekvésre ösztönözni és köte­lezni. GYENES LÁSZLÓ Új típusú Orion*tr Az Orion-gyár öt új tv-típussal jelentkezik az őszi BNV-n. A készülékek alkalmasak a Magyarországon vehető adóállomások vételére, 61 centiméteres képcsövei rendelkez­nek. Az új készülékek néhány új műszaki meglepetést hoz­nak, ezeket egyelőre titokban tartja a gyár. Az AT 5561 P típusú készülék sorozatgyártása már megkezdődött. (MTl-foto: tiara István felvétele) Egy hét múlva kezdődik a tanév Egymillió általános iskolás — 20 ezerrel több az óvodai hely Országszerte megkezdték az előkészületeket az egy hét múlva kezdődő új tanév megnyitására, amikor is — az óvodáktól az egyetemekig — együttvéve több mint másfélmillió kis- és nagydiák kezdi meg a munkát. Az alsófokú oktatási intézmé­nyekben, a gimnáziumokban a szakközépiskolákban a tan­év szeptember 2-án, a tanév­nyitó ünnepséggel kezdődik Az első tanítási nap szep­tember 3-a lesz. A tanév munkarendjében nem lesz különösebb válto­zás, lényegében a korábbi esztendőkhöz hasonlóan fo­lyik majd a munka. Az is­kolaév eredményes lezárásá­hoz az általános iskolákban 198 tanítási nap teljesítése szükséges. A gimnáziumok­ban a kötelező tanítási na­pok száma az első—harma­dik osztályokban 192, a IV. osztályban 174. A tanévet mindkét iskolatípusban jú­nius 12-e és 17-e között, az igazgatók által kijelölt na­pon fejezik be a tanévzáró ünnepségekkel. A középisko­lák IV. osztályában az utol­KELLEMES meglepetés­ben részesült az a közel negyven fiatal szakmunkás, akik az utolsó vizsgát köve­tő szabadság után megkezd­ték a munkát az Izzó gyön­gyösi gyárában. A vállalat vezetői — köztük Skultéti János igazgató és Misuta János, a gyár KlSZ-bizottsá- gának titkára — fogadták őket. Egy asztalnál ülve be­szélgettek, és az igazgató el­mondta nekik, mit várnak tőlük, milyen jogaik, lehe­tőségeik lesznek. Alapvetően fontos, hogy aktívan kapcsolódjanak be a gyár szervezeti életébe, mondják el minden gondju­kat, bajukat, észrevételeiket. A gyár segítőkészséggel fo­gadja és kedvezményekben részesíti őket, s viszonzásul azt várja, hogy törekvő, lel­kiismeretes munkát végezze­nek. A kedvezmény nem ke­vés: egy éven át a fiúktól 80, a lányoktól 70 százalékos tervteljesítést várnak, és ezért a 100 százaléknak meg­felelő bért kapják. Az ünnepélyes fogadás óta nem egészen egy hónap telt el. Megállapítható, hogy ked­vező hatást váltott ki a fia­talokból, akik /igyekeznek helytállni a munkában. Ho­gyan kerültek a gyárba, mi a munkájuk, kedvtelésük, ho­gyan sikerült a beilleszke­dés? — erre kértünk fele­letet hármójuktól. Kristály István: 18 éves vagyok és itt élek Gyöngyö­sön, a szüleimnél. Általános iskolás koromban csak any- nyit tudtam erről a gyárról, hogy van, és nem is gon­doltam, hogy egyszer még én is ide kerülök. Festő akartam lenni, dg lebeszél­Elteltek az első hetek... Jól érzik magukat a fiatal szakmunkások az Izzó gyöngyösi gyárában tek róla, hogy az nem jó, piszkos munka. Egy közel­ben lakó ismerősöm, Zvara Lajos — már vagy 8—10 éve itt dolgozik — mondta, hogy jöjjek ide, a gyárba, ez jó lesz nekem. Az esztergá­lyos szakmát tanultam ki. A három év alatt nem voltam különösebben jó tanuló, de a szakmunkás-bizonyítvá­nyom ötös lett. Nagyon bol­dog voltam, amikor június 21-én délután 4-kor meg­kaptuk a bizonyítványt. VIZSGA UTÁN volt egy hét szabadságom, kijártam horgászni a markazi víztá­rolóhoz. Volt úgy, hogy 2—3 kilós pontyokat is fogtam. Nekem ez a hobbym, a hor­gászás, de szívesen végzem azt a munkát is, amit a fő­nököm, Palla József műve­zető kiad nekem. Ö oszlott be a gépemre is, egy E—400 típusúra. Tengelyeket, fo­gaskerekeket készítek, és elég jónak látszik a pénz is. amit fizetnek. Tizenegyedikén már kaptam 920 forint előleget, utána meg még 770 forintot. Motort akarok venni, egy 350-es Jáwát. arra gyűjtök. Itt, a gyárban egyébként sokkal jobb, mint a tanmű­helyben volt, és jól megva­gyok a munkatársaimmal is, sokat segítenek nekem. Es még csak annyit, hogy je­lentkeztem itfupanba, azt is szeretném elvégezni. Sípos Zsuzsa szőkésbarna kislány, szeptember 21-én tölti be a 18. évét. Szakmá­ja megnevezése férfiasán hangzik: marós. — Eredetileg nem ezt a szakmát választottam, a vendéglátóhoz akartam men­ni felszolgálónak. De nem volt hely, ahová elhelyez­hettek volna, és a második­ként választott műszerész szakma sem sikerült, így let­tem esztergályos, és a III. évben szakosodtam. Két mű­szakban dolgozom, meg le­het szokni ezt is, csakúgy mint azt is, hogy Boconádön lakom, és busszal járok be. Az nem valami jó, hogy reg­gel 4-kor kell felkelni, de kárpótol, hogy a műhelyben mindenki rendes hozzánk. Öten vagyunk nők, a többi munkatársam mind férfi, és amikor szükséges, ők segí­tenek nekünk. Ügy tervezem, hogy tanul­ni fogok én is. Nem azért, mintha olyan nagyon szeret­nék tanulni, hanem mert muszáj. Később más mun­kát akarok magamnak, és tudom, hogy ahhoz tanulni kell, de míg el nem végzem az iskolát, jól megfelel ne­kem ez a hely ... Juhász István hármuk kö­zül a legfiatalabb. Éppen ottiártunkkor, agusztus én töltötte be 17. évét. Ma­gas, mosolygós fiatalember. — Mi hárman annyiban hasonlítunk egymásra, hogy mindnyájan más szakmát akartunk, de idekerültünk, és megszerettük. Én például nem is írtam más foglalko­zást a nyolcadik után a je­lentkezési lapra, csak azt, hogy karosszérialakatos aka­rok lenni. Engem sem vet­tek fel, átirányítottak ide, és gépszerelő géplakatos let­tem. A három év alatt nem nagyon strapáltam magam, ez az igazság, de a szakmun­kás-bizonyítványom ötös lett. Kitünően megfelelt, azt írták rá. BEJÁRÓ VAGYOK én is, mint Zsuzsi. Tarnaméráról busszal jövök, és jól megva­gyok a fiúkai, akikkel dol­gozom. Szocialista brigád a mienk, tavaly második he­lyezett lett. Igaz, ebben ne­kem még nem sok szerepem volt, de örülök neki. Remé­lem. .velem is jó eredmé­nyeket ér el a brigád, bár én jobban szeretem a tanulást, mint a munkát. Ezért irat­koztam be én is a gépipari technikumba. Igaz, így abba kell majd hagyni a boxolást. amit egy év alatt nagyon megkedveltem, de nincs más választásom, ha egyszer ta­nulni akarok. Becky Tiuox , só tanítási nap május 10-e lesz. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák időpontjait az érvényben levő szabály­zatok alapján külön rendel­kezésben később jelölik ki. A téli szünet december 22- től január első vasárnapjáig tart. A tavaszi szünet április 5—13. között lesz. Szünetel a tanítás november 7-én, már­cius 15-én, március 21-én, április 4-én. húsvét hétfőn és május elsején. Az általános iskolák együttvéve 1 034 000 fiatal oktatását kezdik meg, köz­tük 156 000 első osztályos sajátítja el a betűvetés és a számolás alapjait. A de­mográfiai helyzetnek megfe­lelően csaknem tízezerrel vannak többen a kis első­sök, mint tavaly. A gimná­ziumokban és a szakközép- iskolákban 210 000-ren ta­nulnak, közöttük 56 000 el­sős. Ugyancsak hazai „csú­csot” döntenek meg a felső- oktatásban: a nappali, az esti, és a levelező tagozato­kon tanuló fiatalok együttes létszáma ebben az évben ha­ladja meg először a százez­ret. Soraikban minden eddi­ginél többen, mintegy 16 000- ren kezdhetik meg egyetemi, főiskolai tanulmányaikat a nappali tagozaton. A dolgo­zók általános és középisko­láiban még nem összegezték a létszámot — a jelentkezés sem zárult le végérvényesen, — ám ha ezeket is hozzá­vesszük: több mint másfél millió diók kezd munkához az 1974—1975. tanévben. örvendetes eredmény, hogy minden eddiginél több — szám szerint 274 000 — óvo­dai hely — várja a kicsinye­ket, csaknem 20 000-rel több, mint tavaly ilyenkor. Te­kintve, hogy az óvodai ellá­tás még mindig nem kielégí­tő, az idén is várható, hogy ezeknek az óvodai helyek­nek a kihasználtsága lénye- • gesen meghaladja a 100 szá­zalékot, és így hazánk neve­léstörténetében először az óvodába járó gyerekek szá­ma jóval több lesz, mint 300 000. Jó ütemben haladtak az iskolaépítkezések, iskolabő­vítések is. Az épülő új isko­lák közül igen sok az úgy­nevezett körzeti iskola, amely mellé diákotthon is épült, vagy épül, hogy az egész környék gyermekei számára biztosíthassák a szakrendszerű oktatást és a szükséges tárgyi felszerelést. Az őszi tanévkezdéskor a ta­valyinál 800-zal több általá­nos iskolai tanterem és 1200- zal több diákotthoni hely várja a kisdiákokat. A me­gyei körképek arról adtak számot, hogy az építkezések általában megfelelően halad­tak, és kevés kivételtől elte­kintve a tanévkezdésre min­denütt megnyitják kapuikat az új oktatási létesítmények. Huszonnégymillió tanköny­vet — mintegy másfél ezer fajta kiadványt kell a tan­évkezdésre az ország min­den részében levő általá­nos, közép- és szakmunkás- képző iskolák diákjai számá­ra eljuttatni. Az általános iskolákban a tanévkezdés el­ső napjaiban helyszíni árusí­tás lesz, majd szeptember 5- től kezdve — az esetleg fel­merült pótigények alapján — a kerületenként, illetve körzetenként kijelölt boltok foglalkoznak az általános is­kolai tankönyv árusításával. A gimnáziumi és a szakkö­zépiskolai tankönyvek forga­lomba hozatalát a kijelölt boltok megkezdték. Az általános és középisko­lákban általában augusztus végén tartják a javítóvizsgá­kat, időpontjukat az igazga­tók tűzik ki. Az augusztus végi iskolai menetrendhez tartozik még: valamennyi is­kolában kifüggesztik a pót­beírások idejét is. ( MTI) Községpolitikai ankét Booonádon (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront He­ves megyei elnöksége és a megyei tanács immár hagyo­mányossá vált községpoíiti- kaí ainkétot rendezett Boco- nádon. Eljöttek a Hazafias Népfront füzesabonyi és he­vesi járásának elnökei, a községi tanácsok elnökei. Ott volt Bacsó János, a Hazafias Népfront Heves megyei Bi­zottságának munkatársa, va­lamint ár. Molnár Gyula, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának .munkatársa is. Az egybegyűlteket dr. Gáspár dg József, a Hazafias Népfront Hevesi Járási Bi­zottságának elnöke köszön r«ms~ tötte. Ezt követően ti ab era László, a járási hivatal el búk# adott tájékozUitást a 1374, augu&ztu* £7^ faluszépitési mozgalom ered­ményeiről. Ezután Molnár Ferenc, a boconádj községi tanács elnöke ismertette a falu múltját, elért eredmé­nyeit, társadalmi, gazdasági cs politikai fejlődését. A résztvevők megtekintet­ték Boconád virágos utcáit, ízlésesen berendezett park­jait. Valamennyien elisme­réssel szóltak a hevesi járás, illletve Boconád eredményei­ről. Cseh Béla

Next

/
Thumbnails
Contents