Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

w Építőanyag - kapható! N éhány évvel ezelőtt az egyik kis településen a meglett, nagyven körüli, Kazincbarcikára dolgozni já­ró férfi szemébe könnyek szökte, amint ott állt avert- vályogfalu, leendő családi házának tövében és egész év munkáját, illetve több évi takarékosságának eredmé­nyét vélte veszni a borongós őszi napok egyikén, mert — bár körbejárta a megyét — sehol sem kapott tetőfedő palát. Mit tegyek, uram? — tárta szét kétségbeesetten a karját, — többet elköltöt­tem már vonatra, mint amennyibe az egész kerül. És ha jön az ősz, téli eső, hó... ? Nem volt ez akkoriban rendhagyó. Azóta folyamato­san javult az építőanyag­ellátás, igaz, a kereslet nem lankadt egy pillanatra sem. Emlékszünk, amikor a vásár­ló olykor maga szedte ki a téglát a kemencéből és rakta a kocsira, pedig az eladási ár kocsira rakva érvényes. Ám hiánycikknél ki vitatkozik ilyen kicsinységen? Ma vi­szont hirdetik a téglát, a te­tőfedő anyagot, a betonárut. Az 1974-es első féléves ada­tok ; azt bizonyítják, hogy a nehezén túl vagyunk, nagy­jából elegendő mennyiségű és választékú építőanyag áll rendelkezésre. Az iparág aZ első hat hónapban — az elő­ző év azonos időszakához vi­szonyítva — több mint 6 százalékkal növelte terme­lési értékét. Az elmúlt évek jelentős, több milliárdos költséggel megvalósított fejlesztései éreztetik kedvező hatásukat. A termelő hatalmas új ce­mentgyár Beremenden, a re­konstruált téglagyárak, az orosházi síküveggyár, a hód­mezővásárhelyi, romhányi csempe- és padlóburkoló anyagot gyártó vállalatok, a bátaszéki vázkerámiagyár mind-mind a kínálatot bő­vítették. Ha pusztán csak a statisztikai adatokat nézzük, kiderül, hogy a tégla- és cse- répipar az elmúlt év első hat hónapjához viszonyítva csök­kentette termelését, elsősor­ban azért, — és talán ez po­zitívum is —, mert a keres­let csökkent;' az építők úgy tűnik a korszerűbb techno­lógiákat kezdik előnybe ré­szesíteni. Az viszont már érthetetlen a felhasználók ré­széről, hogy az iparág ter­melte kisebb falazóblokkok, mely kézi erővel mozgatható és egy mozdulattal 4—6—8 hagyományos téglának meg­felelő falazóelem elhelyezé­sére ad módot, még nem örvend kellő népszerűség­nek. A cementipar jelentősen — az építőiparral azonos, mér­tékben — növelte teljesítmé­nyét, ami a hazai ellátás ja­vításával egyidőben tetemes importmegtakarítást is ered­ményezett. Feltűnő a húzott- síküveg-termelés több mint 30 százalékos emelkedése, to­vább nőtt a csempetermelés, és majdnem ötven százalék­kal bővült a padlóburkoló­lap gyártása is. Ezzel ugyan­csak megtakarítást lehet el­érni a behozatalnál. Ezzel párhuzamosan visszaszorult az elavultnak, korszerűtlen­nek, napjaink esztétikai kö­vetelményének már kevéssé megfelelő mozaik- és ce­mentlapok gyártása. Jelentő­sen nőtt (28 százalékkal) a tömör és üreges födémpalló termelése. Megnőtt az érdek­lődés az előre gyártott váz- szerkezetek iránt. Ez magya­rázza a tégla iránti kereslet csökkenését is. Érdekes, hogy a parkettater­melés lényegesen elmarad a tavalyi első hat hónaptól (a mozaikparketta alig több mint a fele), ami jelentheti a szőnyegpadló rohamos térhó­dítását, a parketták minősé­gével való elégedetlenséget, de alapanyaghiányt is... A lakáskultúra fejlődését je­lenti. jelzi a beépített kony­habútorok több mint 17 szá­zalékkal nagyobb termelése. Egyenletesebb az ellátás a különböző anyagból készült ajtókból, ablakokból. A vi­szonylag drága fém (főként alumínium) nyílászáró szer­kezetek termelése is roha­mosan bővül. Az építőanyagok belső pia­ca mindazonáltal nem telje­sen rendezett, harmonikus. Ez azt jelenti, hogy bizo­nyos építkezések előnyt él­veznek, ezeken építőanyag­Megfiatalítsák a kohá- és gépipar gépparkját Több mint két , évvel kell csökkenteni a kohó- és gép- i parban működő gépek és be­rendezések átlagéletkorát, hogy a két iparág lépést tud­jon tartani a gyors technikai, technológiai fejlődéssel és tervszerűen meg tudják va­lósítani a termékszerkezet átalakítását, — mondták el az MTI munkatársának a KGM-ben. A minisztérium­hoz tartozó vállalatoknál je­lenleg több mint 140 ezer gép és berendezés dolgozik, átlag életkoruk 14 év felett van. , A géppark megfiatalításá­nak segítésére a miniszté­rium utasítására újjászerve­zik a gépnyilvántartást. A feladatot a minisztérium mű­szaki tudományos tájékozta­tó intézetének gépnyilvántar­tási csoportja végzi. Az ú.i nyilvántartási rendszer 2,3 millió forintba kerül, és azért van rá szükség, mert a régi technikai haladéi miatt el­avult. kódrendszerébe nem lehetett besorolni például a legújabb lyukkártya és nu­merikus vezérlésű gépeket, de sok más berendezést sem. Már elkészült a nyilván­tartáshoz az új kódrendszer, amelynek jelzőszámait egyez­tették a Központi Statisztikai Hivatal jelzőszámaival. Az új kódkönyv a minisztérium­hoz tartozó 9 ágazat gépeit és berendezéseit 9 főcsoportba osztja. A vállalatok a július 1-i helyzet alapján veszik szómba gépállományukat, a második félévi változásokat 1975 április 30-ig kell jelez­niük a gépnyilvántartási cso­portnak. A csoport az adat­tárolást lyukkártyarendszer- rel valósítja meg. A jelenlegi becslések alap­ján a kohó- és gépipar gép­parkjának 3,5—4,5 százalékát kell kicserélni évente, hogy a kívánatos 12 évre csökkén- jen a gépek és berendezések átlagéletkora. (MTI) hiány nem keletkezhet. Ilyen építkezések a kiemelt nagy- beruházások, a lakásépítés. Komoly erőfeszítések történ­tek a lakosság zökkenőmen­tes építőanyaggal való ellá­tására. Az esetleges áruhiány — amelyet a fogyasztó érzé­kelhet — elsősorban nem a gyártási kapacitás elégtelen­ségéből adódik, hanem szál­lítási, ún. terítési hiányossá­gokból. Lehet, hogy itt vagy ott nincs valamilyen anyag, de az is előfordulhat, hogy a legközelebbi építőanyag-tele­pen hatalmas készletek he­vernek ugyanabból az anyag­ból eladatlanul. Komolyabb gondot okoz — mint azt az országgyűlés építési és köz­lekedési állandó bizottságá­nak egyik ülésén a képvise­lők szóvá tették, hogy a ki­sebb tanácsi építőipari válla­latok, szövetkezetek az épí­tőanyag-ellátásba a sorvégén kaptak helyet, bár az ő munkájuk is nélkülözhetet­len, hiszen részt vesznek a lakásépítésben, az óvodák, bölcsődék, iskolák tatarozá­sában, megépítésében. Re­mélhetőleg, azonban ez a gond is belátható időn belül megoldódik. Eddig az építőanyagipar­hoz tartozó vállalatok, gyá­rak termeléséről adtunk szá­mot, pedig a modern építé­szetet más iparágakhoz is — így a gépiparhoz, a vegyipar­hoz — szoros kapcsolat fűzi. Az épületek gépészeti felsze­relése — fűtési, víz-, csator­na-, gázellátási rendszere — egyre modernebb, a korsze­rűsödés pedig mind bonyo­lultabb berendezést igényel. Egy példa; a hagyományos cserépkályha, amely az épí­tőanyagipar terméke, majd­nem teljesen eltűnt és he­lyébe lépett vagy a távfűtési hálózat, vagy a gáz-, olajtü­zelésű központi fűtések, etázsfűtési rendszerek. De szólhatnánk a műanyagok elterjedéséről, a szigtelő- anyagok választékának bőví­téséről is. Nos, mindez át­tekintésünkből kimaradt, pe­dig az építők jelzése szerint ezekből az anyagokból az ellátási helyzet sok esetben kívánnivalót hagy maga után. A megrendelések visz- szaigazolása, az árak emel­kedése még sok gondot okoz az építőknek. Ä z építőanyagiparban az elmúlt években bekö­vetkezett pozitív változások feltehetően ebben a szférá­ban is a kedvezőbb vállalati magatartáshoz vezetnek majd. hiszen az építkezések hosszú időre biztos piacot ígérnek, érdemes erre számí­tani, tervezni! , B. M. Kotróhajó dolgozik a Hortobágyon A Hortobágy-főcsatornán, mely 90 km hosszan kanyarog, nagyarányú munkálatok kezdődtek. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat kotróhajója megkezdte a meder bővítését. A munkálatokra a belvizek levezetése miatt van szükség. (MTI-foto: Balogh P. László felvétele — KS) A fogyasztási cikkek első szakosított nemzetközi vására A fogyasztási cikkek első szakosított nemzetközi vásá­rát, a budapesti őszi vásárt, nagy jelentőségűnek tartja a Belkereskedelmi Miniszté­rium mind a belföldi áruellá­tás, mind a belkereskedelem számára. Ennek megfelelően a minisztérium vásárbizott­ságot hozott létre, s felhívta az ország valamennyi keres­kedelmi vállalatát az aktív részvételre. A belkereskedelem öröm­mel fogadta a fogyasztási cikkek szakosított vásárát, amely lehetőséget ad a keres­kedelmi vállalatok vezetői­nek szakemebreinek, a követ­kező évi szállításra ajánlott bel- és külföldi árukínálat megismerésére. Ezen kívül a vásár szakmai napjai jó al­kalmat nyújtanak a már elő­készített szerződések aláírásá­ra, újabb üzleti tárgyalások­ra. A kereskedelmi vállalatok felkészültek arra, hogy — amennyiben az ipar teljesí­Készülödés a BNV-re teni tudja feltételeit — a helyszínen kössenek üzlete­ket. A külföldi kiállítóktól — az általános rendelkezések értelmében — közvetlenül vásárolhatnak az önálló kül­kereskedelmi joggal felruhá­zott vállalatok, a többi keres­kedelmi vállalat az illetékes külkereskedelmi szervek be­vonásával, azok felhatalma­zása alapján tárgyalhat. Eh­hez reális alapot teremt a mi­nisztérium azzal, hogy előre megadja vállalatainak a jövő évi importkereteket. A szako­sított vásár — amelynek ez­úttal szerves része lesz a most már nemzetközi jellegű „Otthon 75” lakberendezési, valamint a barkácskiállítás — megkönnyíti a kereskedel­mi szakemberek dolgát azzal, hogy egy helyen tekinthetik meg egy-egy szakma teljes hazai és külföldi kínálatát. Babföldre vonult a fehér­nép Boconádon. Gyereklá­nyok, menyecskék, nagy- anyók és dédikék. Csapatos­tul mentek most is hívás nél­kül, mert a hüvelyes mái’ évek óta mindig jó pénzt hoz a konyhára. De különben ak­kor is seregestől jöttek volna, ha kevesebbet kapnak a sze­désért, mert ha meghízott, ki­simult a bőre mint á selyem, s jóformán parányi pont ben­ne a szem, már tépni, kap­kodni kell. Guggolva, térden csúszva csak felállni nem sza­bad, mert a századik bokor után ropogva egyenesedik a derék. Napot sem lehet ilyen­kor várni, zsengén viszi még aznap a repülő Londonba, Párizsba. Huszonnégy órával később csak konzervpek jó, s még egy nap múlva már erős a szálkája, rajt kell hagyni, hogy beérjen. — Mindenki eljött? — kér­deztem a tábla szélén bokor­ban térdeplőktől. — Talán csak Gazsó Gvörgyné maradt otthon, a Kocka Bözsi. — Beteg talán, vagy kis­gyereke van, főz a család­nak? — Gyerekei nyaralnak. Az urára sincs gondja. Ebedet a tsz konyhájáról kap minden­nap, amíg a betakarítás tart Igaz, vékony a Bözsi, de nincs annak semmi baja. Most al­szik nyugodtan. — Ilyen fojtó kánikulában jólesik a hűsön szunnyadni egyet ebéd után. — Nem eszik az ilyenkor. Magának nem készít, csak es­tére főz. Bözsi úrinő! De nem irigyeljük. Babföld és tejház A kíváncsiság vitt a portá­jára. Mert ha nincs otthon­marasztaló kicsi gyereke, nem is beteg, miért nem jött babot szedni, miért különc­ködne, amikor mindenki kint van a határban? Szép, új ház a Gazsóéké, csupa virág az udvar. Az ab­lakokon a redőnyök leenged­ve, a fehérre festett rózsaka­rókon cilinderes kannák szá­radnak. Úgy aludt Gazsóné, hogy a kapunyitásra már rez­zent, mire a verendához ér­tünk. ott állt az ajtóban. — Hallom, maga tart ügye­letet a faluban! — Én-e? — Persze! A babföldön mondták az asszonyok. — Azt nem tették hozzá, hogy úrinő vagyok? Mert mondják, tréfálnak. — Igen. most is mondták. — Mikor ők csak egy órára húzódnak árnyékba ebédkor a határban, én Itthon alszom pár órát. Viszont reggel négy­kor már mosdatom a tehene­ket, etetem a hízókat, libákat, kacsákat. Reggelit készítek a családnak, viszem a tejet az átvevőbe, a fejőgépet, zsétárt. kannákat elmosom, útnak in­dítom a kondával a malaco­kat. Míg nincs nagyon me­leg, rendbe teszem a lakást, meg a kert gondja is az enyém. Tizenegy körül lefek­szem, délután kettő-három óra között ébredek. Megfő­zöm a család vacsoráját, s az állatok esti etetéséhez készü­lök. Sokszor nem is tudok családommal asztalhoz ülni, mert hallom már a kondás ostorának pattogását. Lan- gyosítom az ivóst, az anya­kocának, keverem a reszelt tököt, uborkát a süldőknek, forrázom a darát, édesrépát vágok fejeshez friss csalánt a kacsáknak. Még elmondani is sok, mennyi dolga van az ..otthonülő” boconádi úrinő­nek. — Ez a sok jószág mind saját szükségletre kell? Hány tehenük van? — Itt Boconádon magunk­nak csak nem luxus volna a tehén-, malactartás. A tsz minden héten gondoskodik friss húsról, előnevelt csirkét is vehetünk, amennyi kell. A három fejőstehén a hízók, malacok szerződésre vannak. — Ennyi állattartáshoz anyagilag is jól fel kelleti ké­szülni. — Huszonnyolcezer forin­tot kaptunk hozzá az állam­tól, amikor az ólakat építet­tük. A fejogéphez is pár ezer forinttal olcsóbban jutottam, mintha nem szerződtem vol­na állattartásra. A tsz-ből ön­költséges áron vesszük a szemes takarmányt, darát. — A tej meghozza a kony­hapénzt? — Ha csak azt hozná meg, nem volna érdemes ennyit fáradni vele. Most, ezekben a száraz nyári napokban körül­belül ötven liter tejet viszek naponta az átvevőbe. Öt fo­rint húszat fizetnek literéért. — Tejfölt, túrót, vajat ké­szít a családnak? — Túrót, tejfölt igen, vajat nem érdemes. Tíz-tizenöt de­kához hat-nyolc liter tejet kell köpülnöm. Kicsit drága lenne! — Tágas, új házuk van, szépen berendezték. Mire köl­tik a pénzt? — Most autóra gyűjtünk. Aztán én nem is csak pénzért foglalkozom az állatokkal. Gyerekkorom ban otthon a szüleim is sok állatot tartot­tak. De milyen nehéz körül­mények között! Se jó férő­hely, se elég takarmány hoz­zá. Mennyi füvet kellett a hátamon hazavinnem. Mi meg annyi kedvezményt ka­punk az államtól most, s ezt ne venném igénybe? Olyan ólakat építettünk, mint a be­mutató gazdaságokban van, géppel fejek hideg-meleg víz­zel láttuk el a tejházat”. — Az állattartásnak a szo­kásostól eltérően nyilván van családi hagyománya is. — Nem igen. Ezt is éppen úgy kell szeretni, mint bár­milyen más munkát. Ha hi­vatásról lehet itt beszélni, ak­kor ezt én annak érzem. Kü­lönben kár az erőért, időért. S az eredménynek is csak így tud örülni igazán az em­ber. Most adtunk át kilenc hízót, harmincötezer forintot kaptunk érte, tizenegy süldő februárra lesz kész. Még olyanok mint a kívánós gye­rekek. Kedvézni kell. nekik, hogy szépen fejlődjenek. Evés után kapnak csemegét. Fe- jéskor aZ első zsétár tej az övék, kosár friss tojást ke­verek bele. Asdrm Ida A szakmai napokon — szeptember 17—20 között — a legnagyobb hazai termelők közvetlenül meghívják nagy­kereskedelmi partnereiket, — amelyek egyébként az érde­kelt kiskereskedelmi válla­latokkal jelennek meg a ta­lálkozón, — tájékoztatják a gyártmány- és gyártmányfej­lesztés terveiről, a szállítási feltételekről. A szakmai na­pokon közli majd a kereske­delem előzetes igényei l, a közönség, a vásárlók észre­vételeit, kívánságait. A keres­kedelem az iparral közösen széles körű közvélemény-ku­tatást rendez a fogyasztói igé­nyek közvetlen megismerése érdekében. Hasonló célt szol­gálnak majd a közös áru- és divatbemutatók is. A belkereskedelem másik fontos feladata a vásárlátoga­tók zavartalan ellátása, amelyre a tavaszi BNV ta­pasztalatai alapján készülnek fel. A tapasztalatok alapján a minisztérium a HUNGEX- PO-val együttműködve át­meneti intézkedésekkel ja­vítja az ellátást addig is, amíg az igények megfelelő állandó telepítésű kereske­delmi és vendéglátóipari há­lózatot kiépítik. A meglévő vendéghelyeken a pavilonok büféin kívül új, 1200 négyzetméteres ABC- áruház működik majd — árusítja az , élelmiszeripar legújabb termékeit és helyet ad helyszíni fogyasztásra is —, új presszót és karcagi bir­kacsárdát nyitnak, bővítik a dunakömlődi halászcsárdát. Tíz pavilont építenek gyü­mölcs, tej, húskészítmény és üdítő ital árusítására. Ezen , kívül a nagy tömegek gyors kiszolgálása érdekében, a HUNGEXPO engedélyével, cukorka, dohány, üdítő ital, fagylalt, gyümölcs és tejter­mék árusító kocsikat állíta­nak fel a vásár főútvonalain. A vásár területén a keres­kedelem csak a látogatók el­látásáról gondoskodik, a Nemzetközi Vásárok Szövet­ségének szabályzata szerint a kiállított iparcikkeket nem árusíthatja. Ezért az erdekelt termelő és kereskedelmi vál­lalatok közösen kijelölt fővá­rosi szaküzletekben, áruhá­zakban hozzák forgalomba a vásári újdonságok egy részét. , (MTI) JéMMMQ 1334, ausniztus Sk, szombat I

Next

/
Thumbnails
Contents