Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

I Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Lisszaboni lecke LISSZABONBAN CSÜTÖRTÖKRE VIRRADÓ ÉJJEL sortűz dördült. Egy ember meghalt, többen megsebesültek. A rendőrség és a tüntetők összetűzése a híressé vált Rossio-tér közelében történt. Nem mesz- sze attól a helytől, ahol már többször tíz- és tízezrek éltették a demokráciát, Spinolát, az ideiglenes kor­mányt, a „portugál tavaszt”, amely véget vetett a fa­sizmus gyűlölt rendszerének. A sortűz előzménye rövid. Szélsőséges baloldali csoportok — bátran hozzátehetjük: maoista jelsza­vakkal és anarchista követelésekkel fellépő ultrák — rokonszenvtüntetésre készültek. Az angolai népi fel- 6zabaditó mozgalom iránti szolidaritásukat kívánták kifejezésre juttatni. Csakhogy a kormányzat és a fegyveres erők vezérkari főnöke úgy döntött: nem engedélyezi a felvonulást. Azzal érveltek, hogy egy ilyen tüntetés csak zavart keltene abban az amúgy is sok nehézséggel és bonyodalmakkal teli folyamatban, amely már megindult az angolai nép önrendelkezési jogának megteremtésére. Az ultrák a tilalom ellenére összegyűltek és a Rossio-tér felé vonultak. Nem engedelmeskedtek a felszólításnak, mire a rendőrség a fegyverét hasz­nálta. AZÉRT ÉRDEMEL FIGYELMET a lisszaboni hir, mert az utóbbi időben elszaporodtak a szélsőséges ele­mek fellépéséről érkező tudósítások. Nemcsak a régi rend, a Caetano-féle fasiszta diktatúra hívei szervez­kednek. Hangoskodnak a szélsőbaloldal, a pekingi eszmék — pontosabban téveszmék — bajnokai is. Számukra kapóra jön a sortűz, mint ahogy titokban örülnek az ideiglenes kormányzat jobboldali ellenzé­ke által okozott gazdasági nehézségeknek is. Most egyre zajosabbá válnak, amióta Lisszabon és a szocialista országok között rendeződik a diplomá­ciai kapcsolat. Ez sehogysem egyeztethető össze az ult- rabalosok terveivel. A szocialista eszmék távolállnak Mao portugál híveitől és ügynökeitől, ök a zavaros­ban kívánnak halászni, a demagógia és az anarchia jólismert módszereivel — „mindent, vagy semmit” — akarják lassítani a demokratikus kibontakozást. BIZONYOS, hogy elöbb-utóbb elszigetelődnek, le­lepleződnek ezek a csoportocskák. Addig is azonban létükkel és erőszakos fellépésükkel igazolják: a de­mokrácia zsenge hajtását, a „portugál tavasz” virág- baborulását nemcsak jobbról fenyegeti veszély. Épp­oly ártalmasak a baloldali színezetű, ám a forradalmi munkásmozgalomtól, a szocializmustól idegen erők. Velük éppúgy, mint a fasizmus feltámasztóival, csak kemény kézzel lehet bánni. Ezt példázza a lisszaboni lecke. Washingtont súlyos félelősség terheli a ciprusi tragédiáért (Folytatás az 1. oldalról) ken visszautasította KÍ6sin- gernek azt a kérését, hogy küldje Mavrosz külügymi­nisztert Washingtonba sürgős tárgyalásra. A ciprusi válság ..NATO- megoldását” szorgalmazó amerikai diplomácia kudarc- sorozata, amely a NATO katonai szervezetéből való -görög kivonulás bejelentésére vezetett, súlyos aggodalma­kat kelt Washingtonban. „A NATO déli szárnyát alkotó, amerikai fegyverek­kel felszerelt két szövetsé­ges közötti háború kirobba­násának közvetlen fenyege­tése messzemenő stratégiai veszélyekkel állítja szembe a hatnapos Ford-adminiszt- rációt, miután a konfliktus kiújulása 30 napon belül a szövetséges (NATO) diplomá­cia harmadik kudarcát jelzi!" — állapítja meg csütörtökön Murrey Marder, a Washing­ton Post diplomáciai fö- munka társa. Öt görög származású ame­rikai képviselő Kissinger külügyminiszterhez intézett táviratában „gyalázatosnak” minősítette, hogy az USA to­vább folytatja Törökország fegyverellátását annak elle­nére, hogy Ankara a Bizton­sági Tanács tűzszüneti hatá­rozatának megsértésével is­mét katonai erőhöz, folya­modott Cipruson. A képvi­selők tiltakoznak a Ciprusra vonatkozó török igények amerikai támogatása miatt, ami, mint hangsúlyozzák, bukással fenyegeti Kara- manlisz nemrégiben beikta­tott polgári kormányát. Amerikai elemzők nem sok hitelt adnak a külügymi­nisztérium ismételt cáfolatai­nak, amelyek tagadják, hogy az USA újabban Törökor­szág javára „billentette” vol­na befolyását a két NATO- partner közti viszályban. Marvin Kalb, a CBS diplo­máciai tudósítója rámutat: „Az amerikai diplomáciát mindvégig a következő meg­fontolás irányította: lehető­vé tenni Törökországnak, hogy megvesse a lábát Cip­ruson, ily módon biztosítva az USA-nak a kulcsfontosságú térség katonai ellenőrzését.” A New York Times csütör­töki vezércikke megállapít­ja : „Washingtont súlyos fe­lelősség terheli a ciprusi tragédiáért. Minden esetben túlságosan kevésnek és túl­ságosan megkésettnek bizo­nyuló, hihetetlenül érzéket­len és tehetetlen diplomáciai húzásai nagyban hozzájárul­tak a kialakult helyzethez. Okunk van azt hinni, hogy az VSA megakadályozhatta volna a puccsot, de ehelyett — Makariosz elnökkel szem­ben táplált régi bizalmatlan­sága miatt, s mert nem f Összetűzés r r Eszak-lrországban BELFAST: Csütörtökre virradó éjsza­ka ismét több súlyos összetű­zés zajlott le Észak-lrország- ban. Az összetűzések követ­keztében két személy életét vesztette. Belfast egyik északi protes­táns negyedében szerdán éj­izaka lövöldözés következté­ben életét vesztette egy 13 éves fiú. A brit hadsereg egy telefonfülkében találta meg holttestét. Castlewellan faluban, Down grófságban egy rendőr­ségi járőr lelőtt egy magá­nyos fegyverest, amikor az lövöldözni kezdett. A portugál kormány ün­nepélyes nyilatkozatban je­lentette be: kész független államként elismerni Bissau- Guinea Köztársaságot és azonnali megállapodásra tö­rekszik a közigazgatás át­adásáról. Lisszabon — hang­súlyozta ugyanez a nyilatko­zat — hajlandó kapcsolatot teremteni az angolai és mo­zambiki felszabadító mozgal­makkal az elismerésükkel kapcsolatos egyezmény meg­kötésére. Mundo Portuguése-nek, Portugál Világnak nevezték az anyaországhoz tartozó bi­rodalmat, amely már akkor létezett, amikor a későbbi legnagyobb gyarmatosítók­nak, az angoloknak és a franciáknak még egyáltalán nem voltak „külbirtokaik”. Rabszolgák földié Mintegy tizenhat millió ember él ebben a birodalom­ban, amelynek legnagyobb területe az Afrika nyugati partján levő Angola. Ez a hatalmas földdarab csaknem akkora, mint Spanyolország, Olaszország és Franciaor­szág együttvéve! De 1580 és 1836 között négy és tél mil­lió rabszolgát szállítottak Angolából az amerikai ültet­vényekre a portugál, vala­mint a nagy üzletben szo­rosan. segédkező brit gályák. Csoda-e, ha ennek az 1 246 700 négyzetkilométeres területnek ma mindössze hatmillió lakosa van? A ke­let-afrikai parton húzódó Mozambik jóval kisebb, de így is mintegy nyolc Ma- gyarországnyi (772 ezer négy­zetkilométeres!) terület, föld­OJÉI 19*4. augusztus 16« $éatek Hajnal a „Portugál Világban rajzi és történelmi okokból Angoláénál valamivel na­gyobb lakossággal (mintegy hét és fél millió ember). Politikai jelentőségét fokoz­za, hogy több száz kilomé­teres határa van az afrikai kontinens két fajüldöző re- zsimjével, a Dél-afrikai Köz­társasággal és Rhodesiával. Az elsőnek függetlenné váló egykori Portugál; ma Bissau-Guinea a Guineái Köztársaság közvetlen szom­szédja. Területe 36 ezer négyzetkilométer. lakóinak száma nem egészen egymil­lió. Valószínűleg valamilyen politikai egységet képez majd a nyugat-afrikai partoknál levő, mindössze 4000 négy­zetkilométeres Zöldfoki-szi- getekkel. Itt volt a megbu­kott portugál rezsim egyik legszömyűbb, politikai fog­lyoknak fenntartott, haláltá­bora. Korbács és kényszermunka További kisebb portugál gyarmatok: az Atlanti-óceán­ban levő Sao Tome és Prin­cipe kakaószigetek (területük 964 négyzetkilométer, lakos­ságuk száma mintegy száz­ezer fő), valamint Ázsiában a félmillió lakosú, 18 900 négyzetkilométeres Timor és a kínai területen levő, Hong­konghoz hasonló státusú Ma­kao. Az indiai területen levő Goát, Diut és Damaut Indira Gandhi miniszterelnök apja. Dzsavarla] Nehru akkori indiai kormányfő felszabadí­totta. Most mindenekelőtt a leg­fontosabb» az afrikai gyar­matok függetlensége került napirendre. Milyen volt az élet ebben a „Portugál Vi­lágban”? Az őslakosok 95 százalékára vonatkozott az Acto Colonial (Gyarmati Törvény), amely gyakorlati­lag minden joguktól meg­fosztotta és a maroknyi ki­sebbség kénye-kedvének szolgáltatta ki ezeket a tö­megeket A legutóbbi időkig napi­renden volt a korbácsolás. A kényszermunka négy fajtája volt általános: 1. A hatósá­goknak végzett kényszer- munka, 2. A helyi közigaz­gatási főnök fegyveresei ki- sebb-nagyobb csoportokat, elsősorban mezőgazdasági csúcsidőben (aratás, gyapot­szedés) egy-egy földesúr bir­tokára hajtottak, 3. Külor­szágé elsősorban dél-afrikai és rhodesiai bányákban vég­zett munka, államközi szer­ződésekben szabályozott „fej­pénz” alapján, 4. Egy-egy meghatározott növény köte­lező termesztése és nevetsé­ges áron való beszolgáltatá- si kötelezettsége a színesbő- rűek nadrágszíjparcelláin. Felszabadítási mozgalmak Nem véletlen, hogy Bissau- Guinea lesz először függet­len. Felszabadítási mozgal­ma, a PAIGC egységes nem­zeti tömörüléssé vált, terüle­tének kétharmada már ko­rábban felszabadult és ezen a PAIGC-nek sikerült haté­kony közigazgatást bevezet­nie. A Zöldfoki-szigetek csat­lakozásáról valószínűleg népszavazás dönt, Sokkal nehezebb a helyzet a legnagyobb gyarmaton, Angolában. Itt három külön­böző szervezet tart igényt a vezetésre: az 1956-ban az illegális kommunista párt közreműködésével megala­kult MPLA (Népi Mozgalom Angola Felszabadításáért), amely a luandai börtön elle­ni támadással elsőnek kezd­te meg az azóta hatalmas méreteket öltött felszabadí­tó harcot; az 1962-ben ala­kult FLNA (Angolai Nemze­ti Felszabadítási Front). Székhelye Zaire fővárosa, Kinshasha és vezetőjét, Ro­berto Holdent bizonyos szá­lak fűzik egye® nyugati kö­rökhöz, ugyanakkor Kínához is. Ennek a szervezetnek a disszidensei alapították 1966- ban az UNITA-t (Nemzeti Unió Angola Teljes Függet­lenségéért). Amióta kiderült, hogy az angolai Kabindában óriási olajmezők húzódnak, nyilván nyugati sugallatra, felütötte a fejét ebben a térségben a szeparatista mozgalom is. Most, a függetlenség küszö­bén végtelen fontos lenne, ha a különböző mozgalmak összefognának a legtekinté­lyesebbel, az MPLA-val és közös platformot dolgozná­nak ki. Mozambikban is akadnak szakadár szervezetek, de a jelek szerint a FRELIMO, a legnagyobb függetlenségi tö­mörülés képes lenne átvenni a közigazgatást és ebben a józanabb fehérek támogatá­sára is számíthatna. Súlyos az örökség, az út nem lesz könnyű. De a mi­napi Portugál Világ alkonya az érintett népek hajnala. A portugál népé Is. fíarmat Endre óhajtotta megbántani a gö­rög katonai juntát — szabad utat engedett annak. A puccs után az USA visszatarthatta volna Törökországot a kato­nai intervenciótól, de maga­tartásából Törökország azt a következtetést vonta le. hogy USA kész szemet, hunyni a puccs fölött, ami világosan fenyegette a ciprusi török közösséget. Miután a törökök elözönlötték a szigetét, An­karát vissza kellett volna tar­tani attól, hogy katonai esz­közökkel próbálja elérni ré­gi célját, a sziget kettéosz­tását. Washington azonban is­mét túlságosan későn és túl­ságosan erőtlenül lépett fel” — írja a New York Times. Argentin nyugtalanság BUENOS AIRES: Argentínában tovább foly­tatódik a Perón elnök halála óta tartó nyugtalanság. A politikai élet radikali-zá- lásával nézünk szembe — ír­ja a kormányt támogató „La Opinion” című lap szerdai számában. Az argentin kormány be­tiltotta a „Primicia Argentí­na” című hetilapot, és azzal vádolta a lap szerkesztőségét, hogy botrányos kampányt szemezett Jose Gelbard gaz­daságügyi miniszter ellen. A „Primicia Argentina” nemrég támadta Gelbardot, nemcsak politikai nézete, hanem zsidó származása miatt is. A peró­nista kormány első ízben til­tott be szélsőjobboldali újsá­got. Szerdán este diákcsoportok elfoglalták a Buenos Aires-i egyetem több fakultását, til­takozásul Jorge Taiana mű­velődésügyi miniszter lemon­dása és dr. Oscar IvanisSe- vich új miniszter kinevezése miatt. képtávirúnkon érkezett Asszad szíriai elnök Jugoszláviába érkezett. Képünk: Tito elnök társaságában ellép Brioniban a katonai diszegy- ség előtt. Pák Csöng Hi dél-koreai államfő ellen szerda este a szöuli nemzeti színházban merényletet kíséreltek meg. Az elnök sértetlen maradt, felesége azonban csütörtökön belehalt sérülésébe. Képünkön: az elnök biztonsági őrei elhurcolják a merénylőt. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) A Közel-Kelet hírei KAIRÓ: Mahmud Riad, az Arab Li­ga főtitkára felhívta a szer­vezet 21 tagállamának kül­ügyminisztereit, üljenek ösz- sze tanácskozásra Kairóban szeptember 1-én az október­re tervezett arab csúcsérte­kezlet előkészítése céljából — jelentették be a ligához közelálló körökben. E források szerint az arab politikai problémák megvita­tása mellett a miniszterek át­tekintik az európai—arab és az afrikai arab együttműkö­dés jövőbeni fejlesztését. Ria<! főtitkár az elmúlt két hétben Franciaországban és Ugan­dában járt, hogy az- említett kérdésekről megbeszéléseké' folytasson. A miniszterek — mint a liga köreiben feltéte­lezik — megvitatják majd azt az iráni javaslatot is, hogy a Közei-Keletet nyilvánítsák atommentes övezetté. BEJRUT: Az izraeli erők csütörtökön mintegy 75 aknalövedéket zú­dítottak Dél-Libanon négy falvára, illetve az azokat kö­rülvevő erdős területre. A hajnalban lefolyt támadást izraeli részről azzal próbál­ták „indokolni”, hogy ott — úgymond — palesztin geril­latámaszpontok vannak. JERUZSÁLEM: A DP A jelentése szerint Simon Peresz izraeli hadügy­miniszter szeptember 8-án és 9-én Washingtonba látogat, hogy megpróbálja megsürget­ni az Izraelnek szóló ameri­kai fegyverszállításokat. Mint ’smeretes, jelenleg magas -angú izraeli katonai küldött­ség tárgyal a Pentagonnal az Izrael által kívánt fegyve­rekkel kapcsolatos kérdések- roL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents