Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-16 / 191. szám
Kongresszusi felkészülés A taggyűlési beszámolók aranyfedezete Igyre több pártalapszerve- aetben hallani arról, miként készülnek a XI. kongresszusra. Ezerféle színnel festett kép tárul elénk. Van, ahol a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit említik elsőként, másutt arról folyik az eszmecsere, milyen kérdésekre várnak választ a kongresszustól. A vezetőség tagjai gyűjtik az anyagot a beszámolóhoz, hiszen az 1970. ősze óta eltelt időről annyi mindent kellene majd a taggyűlésen elmondani. Növekedett a fizikai munkások aránya az új párttagok között. Célratörőbb az oktatás. A termelés pártellenőrzését sikerült megszabadítani sokféle formalitástól EGÉSZBŐL. A RÉSZ Jogosnak látszik az ellenvetés: a X. kongresszus határozatai, a párt, a társadalom, a gazdasági élet egészére érvényes útmutatásokkal szolgáltak, „a mi kis a 1 a pszervezetünk’ ’ pedig — ahogy ez sűrűn elhangzik — aoró, köznapi gondokkal birkózik. Hogyan fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. Nem egy-egy alapszervezet, s még kevésbé a vezetőség dolga sorra venni mindazt, amit a X. kongresszuson elfogadott határozat negyvennégy pontja rögzít. A határozat ismeretében viszont kötelességük mérlegre helyezni az éve-, féléves munkaterveket s végrehajtásukat, azokat a kongresszusi határozatrészeket, melyek saját területükön a kiemelkedő, a leglényegesebb feladatokra mutatók voltak. S ez a politikai s a gazdasági teendőkre egyaránt é'-vényes. Hiba lenne ugyanis. ha tn alapszervezetekben megkísérelnék — amint ezt az egyik helyen szellemesen megfogalmazták — „kis kongresszusi beszámolók” összeállítását. Régi igazság, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Az adott helyen létezett és létező lehetőségeket s azok hasznosítását helyezzék mérlegre, úgy, hogy a mérleg nyelve, skálája a X. kongresszus útmutatásait tükrözze. VÁRAKOZÁS HELYETT Érthető, ha a kommunisták várakozással tekintenek a XI. kongresszus eié, hiszen társadalmi, gazdasági fejlődésünk újabb szakaszának meghatározója lesz. Ám a tétlen várakozás sehogyan sem illene az örök nyughatatlanokhoz, a többet, jobbat 1 akarókhoz, márpedig a kommunisták egyik jellemzője ez kell, hogy legyen. Töretlen lendülettel persze csak ott dolgozhatna]-;, ahol a tettek- ' kel eddig sem takarékoskodtak. így például abban a nagyüzemben, ahol a pártbizottság titkárának asztalán , ott láttam egy cédulát, rajta csupán annyi: „Az emberről ■ való gondoskodásnak fontos i része a munkafeltételek javítása.” Mint kiderült, az idézet a párt X. kongresszusa határozatának 28. pontjából való. Náluk ez külön fejezetet kap majd a pártértekezleti beszámolóban, mert négy esztendővel ezelőtt naponta tucatjával léptek ki az emberek. Jól dolgozott a gyár, azaz tisztes béreket fizetett. Nem is a pénz miatt szöktek, menekültek a munkások, hanem a nehéz fizikai munka, a savakkal, sókkal telített levegő, az elöregedett, balesetveszélyes gépek adatták kezükbe a munkakönyvüket. Négy év céltudatos, lehetetlent nem ismerő munka kellett ahhoz, hogy alapvetően megváltozzék a hetyzeé. Meredeken csökkent a nehéz üBNV — szeptemberben! Ez a vásár a miénk lesz, a fogyasztóké, a nagyközönségé. S a vállalatok, a termelők e : idei és a jövő évi kínála- t jkat mutatják be. De nem elérhetetlen „jövőt”, hanem rövidesen megvehető, hordható, használható darabokat. A Budapesti Nemzetközi Vásár-központban feszített munka folyik. Az építők a vásárépületek végleges kialakításán dolgoznak. A dekorációsok már a szeptember 14-én nyíló fogyasztási javak vásárára készülnek. S mivel a vásárrendezőség jóval több érdeklődőre számít, mint amilyen a tavaszi beruházási javak vásárán volt — kibővítik a főbejáratot és a II. kaput. A nagyközönség számára megnyitják a III. kaput és az idén több pénztárban árulják a jegyeket. Növelik a parkosított területet,, bővítik a szolgáltatásokat, kulturált étkezőhelyeket, büféket, vendéglőket nyitnak. (A vidékről a vásárra utazóknak ezúttal is biztosítanak utazási kedvezményt a vasúton.) Ami a látnivalókat illeti — abban sem lesz hiány. Hat témakörben ismerkedhet a látogató a fogyasztási cikkek széles skálájával. Öltözködés címet viseli az a kiállítási részleg, amelyen a textil, a ruházati, a bőr- a cipő és a szőrmeipar vonultatja fel termékeit. Itt, a sok *záz női, férfi- és gyermekruha, kötött holmi, téli és nyári1 viselet kört kopnak helyet tv. öltözködés-kiegészítő' és divatcikkek — órák:, ékszerek, díszműáruk, kalapok, kesztyűk. A kötszövöipar pavilonjának közepén —, a könnyűipar egészet reprezentáló — gyermekvilág és divatirány című bemutatókat láthatunk. E területeken való részvéteire pályázatot írt ki a minisztérium, s a korszerű, a témának meglétén termékekítői kerülnek ki a kiállítási tárgyak. Több pavilonban és óriási szabad területen helv-'/i:: el a légi á tvár,v osíí'ob. les1 zgaima - sabb. „Otthon” címet viselő kiállítási. Itt a «salátilhéaépítéstől kezd ve a berendezésig minden megtalálható, ami az otthonnal, a lakással kapcsolatos. Lakástextilek, világító berendezések, szőnyegek, függönyök, dísztárgyak, nép- művészeti cikkek sorakoznak majd. Fürdőszoba- és konyhaberendezések, bútorok nemzetközi bemutatója gazdagítja a kiállítást. Szorosan kapcsolódik a témakörhöz a „Háztartás” című kiállítási egység. Ebben a szakpavilonban háztartási gépek, felszerelések, üveg és kerámiacikkek, fém és műanyag áruk, fűtő, melegítő-szellőző, légkondicionáló berendezések, háztartásvegyészeti és kozmetikai szerek, festékek, lakkok, Románcok szerepelnek. Az „Élelmezés” pavilonban újfajta fagyasztott és mélyhűtött élelmiszerek, konzervek, italok, élvezeti cikkek s a különböző országok speciális en- ni-innivalói találhatók. Kicsinyeknek nagyobbaknak ötletet ad, segédeszközöket kínál pihenéshez, szórakozáshoz, kiránduláshoz a „Szabad idő” című kiállítás. Szabadtéren és fedett csarnokban tornaszereket, sportfelszereléseket, utazási és camping- cikkeket, tv-ket, rádiókat, lemez jő fszókat, magnetofonokat, könyveket, hanglemezeket, barkácsszerszámokat, kézi és kerti eszközöket mutatnak be. A fogyasztási cikkek vásárának hatodik témaköre a közlekedés. Vízi és szárazföldi járművek, autó ápolási és járműfelszere’ésí cikkek bő választékával. A kiállítás programját a nagyközönségnek -szóló szakmai bemutatók, kezelési tanácsadások színesítik. Tartanai; divatbemutatót, közvélemény-kutatást, pi opaganda ankétet. főzési beroirtatót. kóstolóval. Külföldről is érdeklődtek az őszi fogyasztási javak vására iránt. Huszonhat országból jelentkeztek kiáll ttok — legtöbben az otthon és a háztartás témakörben vonultatják fel termékeiket. A vásár már megtelt — bár még le sem itSrult a jelentkezési - Mártát t $!•»<*» zikai munka, aránya, a légtisztító, elszívó berendezések, az új gépek bizonyítják, hogy itt tettekkel értelmezték a X. kongresszus határozataiból azt, ami leginkább rájuk vonatkozott. Nem lesz tehát nehéz a számadás. A MOZAIKKOCKÁK SZÍNE Hasonló példát, ha körültekint környezetében, valamennyi kommunista talál. „Aprópénzre” váltatják ezzel a kongresszusi határozatot? A valóságot jobban megközelíti, ha úgy fogalmazunk: testükre szabták az abból szái’mazó feladatokat, s így elemzik a végrehajtást szintén. S rögtön itt a gond: a számadás arányai miként mutassák az eredményeket, sikereket, s a hibákat, tévedéseket? Nem elvont arányok erőltetése teszi reálissá a számadást, hanem az, ha a valóság mozaikkockáit illesztik össze! Azaz, ha a tények nyelvén szólnak jóról és rosszról, ha nem ragad- • nak meg a jelenségeknél, hanem folyamatokat, irányzatokat tárnak fel, s azokról beszélnek. Ezek szerint mégis lenne recept? Igen. Annyi, hogy — Lenint idézve — „a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése.” S ha e konkrét helyzet konkrét elemzése során esetleg a mulasztások nyomnának többet a. latban, akkor súlyos hibának bizonyulna az „arányok” kedvéért kozmetikázni. Hiszen az adott munkahelyen úgysem, számítanak titoknak a nehézségek, a mulasztások . .. s ki más beszéljen róluk, mint a kommunisták testületé? S persze úgy, hogy elsősorban saját soraiban keress© a íele- l-lősöket. TARTALOM ES FORMA A kongresszusi felkészülésnek a pártalapszervezetek- r-ben is megvannak a maga formái, s e formák, tisztelet- [. ben tartása kötelező. A formák azonban megkövetelik a tartalmat!. Azért szükséges figyelmeztetni erre, mert némely pártalapszervezetnél S föllelhető a rutin diktálta magabiztosság, mondván, „beindítjuk a gépezetet”. Ügy gondolják, az események bizonyos rendje önmagában biztosítéka a sikernek. Holott fedezete csakis ;a tartalom, a sokoldalúság, az elmélyültség lehet. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezetőség minden tagja tiszta képet alkosson a rábízott területről, s hogy a vezetőség, mint testület, ne puszta ösz- szeillesztője legyen a részbeszámolóknak, hanem elemző, értő feldolgozója, s ezzel megítélője a végbement eseményeknek. Major Mátyás- teriV : ' §1111 * ' A f*»***» wéí iis±*u ságá ért A Labor Műszeripari Müvek esztergomi gyárában befejeződött a poríerhelésmérö ciklonszonda kísérleti gyártása. A berendezés, amely környezetünk levegő-szeny- nyezödésének ellenőrzésére szolgál, több eves alapos kutatómunka eredménye. Felhasználható olyan üzeme'- nél, ahol nagy mennyiségben kerül különféle gáz, por és füst a levegőbe. A műszer sorozatgyártása 1975-ben kezdődik meg. Képünkön: M ag ya rf al vi Imre konstruktőr és Tóin. Béla, a kísérleti, üzem vezetője ellenőrző mérésekét Vé- gez a berendezéssel. (MTl-foto — Hadas János felvétele — KS) Az intő példák hatása A gépbe nyúlni — veszélyes... Bárom hét alatt bat baleset Füzesabonyban — ez volt a helyzet egy évvél ezelőtt a Mátravidéki Fémművek gyáregységénél... „Intő példák ezek. Egy sor olyan tennivalóra hívják fel az illetékes vezetők figyelmét, amelyre például az újonnan belépőknél van óriási szükség, hogy megelőzzék a baleseteket. Bár — mint a. példák is mutatták — e legtöbb esetben a dolgozó volt a hibás, mégis az üzemnek kell megtennie a. haláro- zottabb lépéseket...!” — irtuk: akkor. Megtették-e a határozottabb lépéseket? Voll-e halasa az intő példáknak ? Mi a 5 helyzet tegy évvel később? Ezeket a kérdéseket tettük fel a napokban Kovács Be- l nedeknek, a gyáregység biz- % tonsági megbízottjának. ★ A baleseti statisztika sok mindenről árulkodik. Az adatok mögött ugyanis az üzemi balesetek ezernyi oka húzóik meg. Hogy mi minden, jjaz csak a kitartó elemzés, vizsgálódás során derül ki. Mint megállapították, a leggyakoribbak a következők: - a rendezetlen családi élet, a megkövült munkahelyi légkör, az elavult technológia alkalmazása, az új munkások tapasztalatlansága, gyakorlatlansága, a felelőtlenség... Ezek játszottak közre-az elmúlt évi baleseteknél a füzesabonyi gyáregységben is. S a három hét alatt történt hat baleset híva fel a vállalati szakszervezeti bizottság tagjainak a figyelmét is arra, hogy alapos vizsgálatot indítsanak a gyáregységben, s ennek nyomán beszámoltassák a baiesetvedeimi felelősöket. Annak idején határozták el azt is, hogy ezentúl havonta el kell készíteni a baleseti elemzéseket ... A legutóbbiból derült ki — ez egyébként statisztikát is tartalmaz —, hogy a megtett intézkedések, a határozottabb intézkedések meghozták a gyümölcsüket. Az elmúlt év első hat hónapjában ugyanis húsz üzemi baleset voll a gyáregységben, a kiesett napok, száma pedig 301 volt. Az idei félévi adatok. javulásról tanúskodnak: 14 balesetről kellett megírniuk az elemző jelentést. Ebben a hónapban csupán egyet, ez sem a termelés során történt mulasztásról szólt. A dolgozó az üzemi bejárat ; lépcsőjén csúszott meg... * Hogy égetően szükség van a helyzet: .megváltoztatására, azt mindenki látta az elmúlt . évben .is. Csak a „kályhát”, az élindulópontat keresték. 1 Ami a legfontosabb volt, a berendezések műszaki állapotának felülvizsgálata, a baleseti források megszüntetése. Ahol lehetett, javítottak is, a gépeket még tökéletesebb védőfelszereléssel látták el. Ezekben a hetekben például az anyaüzemben, Sírokban járnak tapasztalat- cserére a műszaki szakemberek. Azt ’ lesik el, hogy miként tudták ott „balesetmentessé” tenni a legveszélye- jsebb gépeket. A korona- pilver-. a tubus-, illetve a dobozüzemben ugyanis a gépek kezelőivel történt a legtöbb baleset. Rendszeresebbé vált a munkahelyek balesetvédelmi ellenőrzése is. Az esetenként alkalmazott fegyelmi felelősségre vonás is megtette a hatását: februárban és áprilisban mindössze l—l baleset történi, májusban pedig üresen küldték fel az üzemi balesetek előrenyomott jelentőméi. Megvizsgálták a munkakörülményeket is, mer! a baleseti elemzések során az okok között a rosszul kialakított, meleg, elhasznált levegőjű munkahely is szerepelt. Ezért intézkedtek például gyorsan a korona- pilverüzemben, ahol a nagy meleg miatt erősen csökkent a dolgozók figyelme. Engedélyezték például, hogy a nyári időszakban zuhanyozhassanak a dolgozók a műszak alatt is. Ezenkívül gon- ■> doskodtak frissítő italról, } jobb szellőztetésről. A mű- '/ vezetők szigorú utasítást .kaptak, hogy a fáradt dgl- : gozókat le keli váltani a geo mellől, s .egy 'időre — míg t felfrissül — könnyebb, rrfíis ■profilú munkára kell. beosz- 'tani őket. * Az idei baleseti statisztika tehát kedvező’ képet mutat az elmúlt éviekhez képest. Vajon tudják-e tartani a jó eredményt a. gyáriak? Mint mondották, bizakodnak,, s jó évre számítanak az idén. Természetesen csak a további szigorúsággal, gyakoribb ellenőrzésekkel, kemény felelősségre vonással léphetnek előre, ezt Füzesabonyban is tudják. Mert a legtöbb esetben nem elég csak elmondani: a gépbe nyúlni — veszélyes... (szilvás) Akik közvetlenül irányítanak gyre nagyobbak a köuetelmények A MEZÖGAZDASÄG ma is, de a jövőben még inkább egyre jobban támaszkodik a tudományra és a modern technikára. Amíg az első traktor, vagy az első kombájn megjelenésekor Igen komoly aggályok merültek fel, az „újjal” szemben, addig ma már a „gépkultusz” vált általánossá. A 80 vagy 100 lóerős traktorok mellett egyre több — 200 vagy 300 lóerős — „monstrum” dolgozik a földeken, s ezen ma már senki sem csodálkozik. De nem .csodálkozik a növényvédő repülőgépeken, helikoptereken s»*to — mindez annyira általánossá vált, mint az évente több eaer hízót kibocsátó sertéstelepek. a korszerű ter- 1 mesztés rendszerek, vagy éppen *z új. nagy hozarpú fa jték gyakori jelentkezése. A sudtvmányos-technikai forradaUm; korában — éppen éteri — alapvető követelmény a vezetőkkel szemben, hogy állandóan frissítsék tudásukat, ismerjék az új gépekét, módszereket, eljárásokat, hiszen csak így tudnak kor* ■jfmtia» tömne lm, «eso esőémenyeket elérni. Ez a követelmény azonban nem csupán a termelőszövetkezetek felsőbb vezetőivel szemben jogos, hanem a termelés közvetlen irányítóinak, a brigádvezetőknek is tudniuk, . ismerniük szükséges mindazt, ami az ő „hatáskörükbe” tartozik. Hiszen hiába a legszebb, a legjobb elképzelés, ha éppen a vezetést és a termelést közvetlenül végzők közötti összekötő „láncszem”, a brigádvezető nem érti jól a feladatát s nem tudja kellőképpen végrehajtani és végrehajtatni a magasabb színtű termelési feladatot. DE VAJON miért merül fel ez a kérdés? Nézzünk egy gyors statisztikát. Egy 1970-es felmérés szerint megyénk termelőszövetkezeteiben több mint 460 brigádvezetö dolgozott, s közülük csupán 23 százalékuknak volt közép- vagy felsőszintű szakmai végzettsége. A fennmaradó 77 százaléknak maximum a 8 áltaiá- pjsa volt meg, de igen sokan közülük még a 8 általánost sem végezték el. Ez az arány O wsóötÍK években vakarnilyest javult, de a jelenlegi brigádvezetők közül is csupán 35 százaléknak van közép-, vagy felsőszintű végzettsége. A fejlődő technika és a jelenlegi tudásszint között tehát még mindig elégge nagy az ellentmondás. Meg szükséges említeni, hogy a szocialista mezőgazdaság, a nagyüzemek kialakulásakor általában olyan gazdák kerültek a brigádvezetői posztokra, akik elméleti tudással ugyan nem rendelkeztek, de gyakorlati tapasztalatuk nagy volt, s akkoriban mindenképpen alkalmasak voltak feladatuk ellátására. Az akkori brigádvezetők jelentős része még ma is aktívan dolgozik, de akik nyugdíjba mentek, vagy más munkaterületre kerültek, azok helyére is többnyire hasonló képzettségű embereket állítottak. Egyrészt azért, mert gyakorlati tapasztalatuk — mint említettük — megvolt, másrészt az egyetemekről, főiskolákról, technikumokból kikerülő fiatal szakembereket nem lehetett „eitekozolni”, hisssaa őtaefc totói®»» *swes* sabb beosztásokba tették. A szakemberhiány — ami néhány szövetkezetben még ma is jellemző — tehat konzerválta a kialakult helyzetet, s az előbbre lépés nem csupán a múltban, de a jövőben is csak fokozatosan lehetséges. Ugyanakkor viszont a fejlődés egyre magasabb követelményeket állít mind a‘ felső, mind a középszintű vezetők eié, s ez bizony nem kis gondokat szül nemegy termelőszövetkezetben. MEGYÉNKBEN is — hasonlóan az országos képhez — egyre több termelőszövetkezetben merül fel az egyesülés gondolata. A fejlődés, a közgazdasági környezet indokolttá teszi a nagyobb gazdasági keretek kialakítását, ti szellemi, a műszaki, az anyagi erők koncentrálása; A kialakult helyzetben igen nagv gondot szükséges arra is fordítani, hogy a termelés közvetlen irányítói is olyan emberek, legyenek, akik szakmailag is, politikáikig is megállják helyüket most is, — de. a jövőben is. , Kaposi Levente
