Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
Fejkendős koreográfus Szakozzák a kórhizi Bukusné: . .a kendőmet is fonákjáról kötöttem a fejemre ...” (Szabó Lajos felv.) Szélesen hömpölygő utca a mereven őrt álló útszéll fák és cseréptetőzetükkel pirosló házak közt. Akárha zsinórral húzták volna meg a kerítések vonalát, mögöttük szép sorjában fejlődtek föl egymás mellett és öreg hajlékokkal váltakozva az új építésű házak. A falut, amelynek szélesen elfolyó utcáján fut az autónk, Tarnaszentmiklósnak hívják. Bukus Ignácnét keressük itten, a „fejkendős koreográfus”-!. Ez a hatvanéves parasztasszony díjat nyert tánc- együttesével nemrég a szövetkezeti együttesek országos, nyíregyházi fesztiválján. A végtelen alföldi táj szélesre tárja kapuit a tekintet, előtt. Sehol egy teremtett lélek, a legnagyobb dologidőben vagyunk, s ez a nagy elnéptelenedés megszokott, sőt, szükséges mozzanata a nyári napoknak. A falu ilyenkor kiköltözik, nappalra, a földekre. Kisvártatva feltűnik egy kék ruhás férfi, kerékpáron. Négyágú vasvilla van a vázhoz kötözve, munkából tart ha- ,za, nyugdíjas tez-tagnak látszik. Köszönünk, mondjuk, mi járatban vagyunk, széles mosolyra húzza a száját, s csak int, haladjunk utána. Áldjuk a szerencsét, hiszen nem mást, a férjét, Bukus Ignácot hozta épp utunkba. A falu szélében áll Bukusék háza, fatornácosan és puli- kutyásan és gémeskúttal az udvar sarkában. Apró naz, s ha belépni kíván, akarva- akaratlanul fejet hajt az ember a szemöldökfa előtt. Bent az öreg házban a mai élet modern eszközei: hűtőszekrény, televízió. Bukus Ignácné, Marika néni, magas, ősz hajú asz- szony. Szívélyes beszédű, eleven észjárású, derűt árasztó. Arcán emberi töretlenségének szép vonásai. Pedig élete hétköznapjait gyermeklány kora' óta a munka őrölte fel, a kemény, embert emésztő mun^a Nvolcan voltak testvérek. ő legutolsónak érkezett világra. Tizenkét éves kővé”an már a Coburg fiercer birtokán dolgozott, aztán a körnvp-»ő t''r",ákon, Hatrongyoson, a káptalani föl- dek»o O |mmáskodott hosszúhúsz, betonlábakra szerelt, kék-fehér színű utcai telefonberendezést szereltek fel Győr legforgalmasabb pontjain : az ország első kísérleti OJKSmifU S5?4. augusztus 3., péntek hosszú éveken. Neki három gyermeke született, s van már unoka is, kettő. — Csak hat elemit jártam, a szükség nagyon korán dologra vert. Annyit dolgoztam én, hogy jószerint megpihen ni se bírtam soha. Alapító tagja vagyon a szövetkezetnek, elsők között léptünk be a férjemmel, 1949-ben. Szántottunk, vetettünk, arattunk, hánytuk a kévét. A sok erőltetés meggyengítette a szívet, egy asszony dolgozik még a tsz-ben a régiek közül, a többit velem együtt mind pihenőbe hajtotta a szíve. 1970- ben küldtek nyugdíjba, hogy most már elég volt. ^iyan rossz volt a létezés munka nélkül, hogy azt gondoltam, bele is zavarodok. Valamikor jó énekkar működött nálunk, tíz évig magam is tagja voltam, p níg vezető híján fel nem oszlott. Jött a Röpülj páva! Akkor arra gondoltam, alaki matnánk mi is egy tánc- együttest. összeszedegettem a régi nótákat, táncokat, ami a summáséletből eszem oe jutott. Es tanítgatni kezdtem a nagylányokat a tánclépésekre, a mozdulatokra, összeállítottam egy olyan táncot, amihez harminckét nótát énekeltünk. És innen lett az együttesünk neve is Nótafa. Ahogy beszél, szeme tágasra nyílik, megfényesedik, látszik, hogy világot fogadott be, és világot sugároz. — Nyolcán vannak a „nagylányok”, így mondom, idézőjelesen, mert akad a csoportban fiatalasszony is. Az együttes legifjabb tagjai az úttörők, tizenketten. A lányok, a gyerekek nagyon szeretnek táncolni, énekelni. Így minden szereplési lehetőséget megragadunk. Felkeressük a szociális otthonok lakóit, sok meghívásunk van a környező községekbe. Sok támogatást kapunk a Béke Tsz-től, aztán segít a hevesi körzeti ÁFÉSZ meg a tanács is. Nemcsak a táncokat, nótákat tanítom, de én vagyok az- együttes kosztümöse is. Tizennégy öltözet ruhát terveztem és varrtam meg a lányoknak, de én csináltam meg a fiúk mellényét is, amit hímzett mintákkal díszítettem. Hétfőnként tartják a próbát. Sokfelé dolgoznak a táncosok: takarékszövetkezet, presszó, hevesi kesztyűgyár, fodrászat. A napi munka után is szívesen vállalják a próbát, lelkesek, fáradhatatlanok. Pontosan érkeznek, nyílik, csukódik a pártiroda ajtaja. Itt próbálnak, csak bemutató előtt mennek a művelődési ' házba, hogy ott is elpróbálják a produkciót. — Múlt ősszel betanultunk egy régi lakodalmast. Szilveszterkor tartottuk a bemutatót. Olyan sikerünk volt, hogy egy hét múlva meg kellett ismételni az egészet. Aztán színpadra tettük a régi aratást is táncban, nótában... Kaszálnak a legények, szedik a lányok a markot dalolva: „Nem mind legény, aki magát tartja . ..” Aztán jönnek az éthordók, és beállít az intéző úr is, aki dúl-fúl, mert a summások nem hajlandók fillérekért dolgozni. Így énekelnek rá a summások... — Megreszeli a torkát, s a régi summásnóta nagy szárny- csapással röpdös a szoba alacsony mennyezete alatt. — „Intéző úr, de haragos a szeme, / talán bizony haragrendőrségi segélyhívó rendszere csütörtökön megkezdte működését. Valamennyi segélyhívó állomás összeköttetésben van a rendőrséggel. Egy műanyag gomb lenyomása után azonnal jelentkezik a központi ügyelet. A rendszert nemcsak rendőrségi ügyben, de a tűzoltók és a mentők kihívására is igénybe lehet venni. szik valakire? / Üsse ki a szeméből a kalapot, / vigasztalja meg a summás lányokot ... Ha még egyszer istennyila lehetnék, / intéző úr szobájába beütnék. / Agyonütném intéző úr magát is / meg azt a sok parancsoló kutyát is .. Elhallgat, megigazítja fehér hajszálait a halántékán. Aztán nyíregyházi szereplésüket meséli: — Tudja, két napon át még a fejkendőmet is fonákjáról kötöttem fel, olyan izgalomban voltam. Csak amikor az oklevelet átvettem, és hazafelé buszoztunk, akkor szóltak a lányok. „Miért nem szóltatok? Ha én vak vagyok is, ti még láttatok!” Dehogy láttak, izgalomban voltak mind ... Féltem, igazából féltem, hogy kudarc lesz, nagy szégyen Nyíregyházán. Bántam, ezerszer is bántam, hogy jelentkeztünk. Olyanokkal szerepeltünk, mint a Mátészalkai Cigányegyüttes, meg a Bodrog Táncegyüttes. A koreográfusok, az együttesek vezetői csupa doktorok voltak. Mit keresünk mi itt, tar- naszentmiklósiák, és mit kereshetek én, fejkendős parasztasszony!? Kiderült, hogy van keresnivalónk... Vásárhelyi László, a zsűri elnöke, sok mindent kifogásolt táncjelenetünkben. Először is, hibás volt a lányok pártája, meg az, hogy fűzős divatcsizmában táncoltak. „A ka- rikázó nem úgy van, ahogy táncolták, ki tanította ezt?” — kérdezte. Alig tudtam kimondani, hogy „én”. Aztán megdicsért és átadta az oklevelet. Megdicsértek engem, aki zenét, kottaírást, táncrendezést sose tanultam ... Engem, aki ugye, még a fej- kendőjét se tudja felkötni rendesen... Beszél, beszél, közben újabb dalokat énekel, illusztrálja mindazt, amit mond. Az élet sűrűjéből lépett elő, nehéz küzdelmek között nőtt alkotóvá ez a parasztasszony. Ez a fejkendős koreográfus. Pataky Dezső XX. A felszabadulás megnyitotta az utat a demokratikus politikai élet kibontakozása előtt. A kommunista párt, amely huszonöt éven keresztül illegalitásban küzdött az ellenforradalmi rendszer ellen, elsőnek állt talpra, hogy a fasizmus elleni harcra, az újjáépítésre, a demokratikus élet megteremtésére mozgósítsa a dolgozó tömegeket. 1945. február 24-én már néhány község kivételével az egész megyében megalakultak a kommunista alapszervezetek. Ezeken a területeken a kisgazdabefolyás volt az erősebb. A községi pártszervezetek megalakulása után a megyei pártvezetők a közlekedési nehézségek ellenére nagygyűléseken ismertették a kommunista párt programját. Kiskörén február 2-án alakult meg a pártszervezet, nagygyűlés keretében. A gyűlés után a részvevők felvonulást rendeztek, a demokráciát és a kommunista pártot éltették. Ezek a gyűlések mozgósították a falvak lakosságát, sajtó, rádió hiányában itt kapták az emberek az első tájékoztatást az ország helyzetéről, jövőjéről. Az első hónapokban a különböző demokratikus pártok, ha létre is jöttek a községekben, nem voltak tisztában szerepükké1 ehetőségeikkel és elfogadta’ a kommunisták irányításé nég akkor is, ha esetleg a kommunista szervezet létszámban kisebbségben volt. A demokratikus.élet megindításánál: egyik jelentős állom' sa volt a nemzeti bizottságok AZ ORVOS-EGESZSEG- tJGYI Dolgozók Szakszervezetének vizsgálata megállapította: a legtöbb kórházban a látogatási idő legalapvetőbb előírásait sem sikerül betartatni. Ez nemcsak a betegek nyugalmát és gyógyulását veszélyezteti, hanem zavarja az orvosok és ápolók munkáját, alkalmat teremt a fertőzések be- és kiurcolá- sára. A megvizsgált 37 kórház közül 29-ben — annak ellenére, hogy a hivatalos időn túli látogatást csak az igazgató, vagy az osztályvezető főorvos engedélyezheti — a betegek hozzátartozói és ismerősei csak annyit mondanak a portán: „Az orvoshoz megyek!” — s máris szabad az útjuk. Jó néhány kórházban az egyszeri rendkívüli látogatásra az orvosok szóban adnak engedélyt, ilyenformán az ellenőrzés szinte lehetetlen. Tovább rontja a helyzetet, hogy a vizsgált kórházak 80 százalékában a beteghez gyakran háromnégy, néha még több látogató érkezik egyszerre, s az ágyakon, ablakpárkányokon, fűtőtesteken foglalnak helyet, a kabátokat, kalapokat, sálakat az ágyakra terítik. A 37 kórház közül mindössze négy jelentette, hogy a látogatók nem hozhatnak be 14 éven aluli gyermekeket, hogy a kórház vezetősége biztosította a gyerekek felügyeletét a látogatási idő alatt. A legtöbb kórházban kor- láthanul lehet bevinni élelmiszert, de csupán 8 kórházban áll elég hűtőszekrény a betegek rendelkezésére, 13- ban csak néhány, 16-ban azonban az éjjeliszekrényekben és az ablakok között tárolják az élelmet. A kórházakban nincs elegendő ügyeletes takarítónő, hogy a padlót a látogatási idő után felmossák, holott ilyenkor a fertőzés elkerülésére fertőtlenítésre is szükség lenne. A kórházak 20 százalékában a különösen veszélyeztetett osztályokon — intenzív, fertőző, újszülött, koraszülött és szülészeti részlegek '—, semmiféle látogatási korlátozást nem vezettek be. Az Egészségügyi Minisztérium kórházi főosztálya messzemenően figyelembe megszervezése. Az egri nemzeti bizottság létrejötte után csakhamar megalakultak a községi nemzeti bizottságok is. A legtöbb községben a nemzeti bizottságok a rendelkezéseknek megfelelően paritásos alapon jöttek létre, találunk azonban olyan községeket is, ahol egy-egy párt igyekezett jelentős többségre szert tenni. Tarnamérán például 1945. februárjában csak a kisgazdapárt soraiból kerültek ki a nemzeti bizottsági tagok, mivel — állításuk szerint — más párt nem működött. Poroszlón még március 30-ig sem alakult meg a nemzeti bizottság, mert a kisgazdapárt egyedül 12 helyet követelt magának, annyit, mint a másik három működő párt együttvéve. Nagyfügeden négy taggal volt képviselve a község pártonkívüli lakossága. Tarnamérán, ahol csak egy párt működött, foglalkozás és vagyoni helyzet szerint differenciálták a lakosságot, s a kilenctagú nemzeti bizottság három kisbirtokosból, három mezőgazdasági munkásból, egy gazdasági alkalmazottból, egy kőművesből és a tanítóból állt. A községi nemzeti bizottsá-. gok összetétele általában megfelelt a községi lakosság társadalmi összetételének. Poroszlón 6 napszámos, 3 kis- és törpebirtokos, 3 kisiparos volt tagja a nemzeti bizottságnak. A nemzeti bi- ■ottságoknak igen nagy volt i politikai és államhatalmi terepük és felelősségük. 1945. január 19-én az alis- nán rendeletben hívja fel a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy a közigazgatást \ nemzeti bizottságok közreműködésével szervezzék meg. vette a vizsgálat eredményeit, s lényegében elkészült a Kórházak Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetével. Az osztály vezetője, dr. Najzer Alajos a következőket mondotta el a kórházi látogatás előreláthatóan a jövő év elején érvénybe lépő új rendjéről: — A legtöbb kórházban továbbra is érvényben marad a heti 3 hivatalos látogatási nap, a helyi tanácsok azonban ezt 2 napra is korlátozhatják. Az időpontokat is a helyi tanácsok határozzák meg. Várható, hogy egyikmásik kórházban bevezetik a délelőtti látogatást, másutt pedig a jelenlegi, délután 5—7 helyett a 4—6 óra közötti időszakra előrehozzák a látogatási időt Megszigorítják a soron kívüli látogatásokat is, csak rendkívüli esetben és csakis írsábeli engedély alapján lehet majd belépni a kórház területére. Egy alkalomra az osztályos orvos, többszöri látogatásra viszont csak az osztályvezető foorvos adhat engedélyt. A TERVEZET SZERINT valamennyi kórház köteles 21.25: Vallomások a XX. századról Major Máté A Kossuth-díjas, kommunista tudós 1904. augusztus 3-án született, így az adás után egy nappal ünnepli 70. születésnapját. A kiváló építész, építészettörténész és művészeti író 1933-ban lépett Ezzel párhuzamosan megindul az ideiglenes községi és városi képviselőtestületek kialakítása is. A járásokban, de különösén a falvakban, a közigazgatás helyreállítása és újjászervezése sokkal nehezebben történt. A hevesi járásban február elején még csak a szolgabírói hivatal működik, s ekkor ismertetik a falvak lakosságával a nemzeti bizottságok létrehozásának feltételeit. A községi képviselő- testületek a légváltozatosabb formában alakultak újjá. Volt, ahol a községi nemzeti bizottság egyúttal betöltötte a képviselőtestület funkcióját is, volt, ahol a nemzeti bizottság javaslata alapján kijelölték a képviselőtestület tagjait. A nemzeti bizottságok működésük kezdetép átfogták a társadalmi élet minden területét. Igazoló bizottságokat, szociális bizottságokat, tömegszervezeteket hoztak létre, toborzó bizottságokat küldtek ki a megyébe a demokratikus hadseregbe való toborzás lebonyolítására. A nemzeti bizottságok szorgalmazták az iskolai oktatás megindf ását is. Igen nagy jelentőségű, különösen 1945. elején a nemzeti bizottságok gazdasági szervező és irányító munkája. Ez főleg két területen nyilvánult meg. Egyik a közvetlen újjáépítő és termelőmunka megindítása, a másik pedig a községi földigénylő bizottságok létrehozása és a földosztás gyors lebonyolítása. Az egri nemzeti bizottság a megyei köz- igazgatás kiépülése előtt önhatalmúlag intézkedett a megye egész területén. Március elején felhívja az átányi Utcai segélykérő telefonok n * Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Első lépések a szocializmus útján látogatás! lesz megszabni, hogy az osztályos orvosok és főorvosok mikor álljanak a látogatók rendelkezésére és ezt a portán ki kell majd nni. A hozzátartozók tájékoztatása érdekében valamennyi kórház megerősíti telefonszolgálatát, az orvosi titoktartás kötelezettsége miatt azonban telefonon csálc általános jellegű tájékoztatás kapható. 12 éven aluli gyermekek nem látogathatják a kórházi ősz. tályokat, a behozottak elhelyezéséről a kórházaknak kdll gondoskodniuk. A tervezet szerint két látogatónál több egyszerre nem tartózkodhat a beteg ágyánál. Ennek érdekében hasznos lenne a „zsetonos módszer” bevezetése: a portákon minden ágyhoz két zsetont adnának ki, s az újonnan érkezők csak akkor kaphatnának belépő-zsetont, amikor az előző látogató már visz- szaadta. Elsősorban a betegeket, de a látogatókat is tájékoztatják majd az orvosok és ápolók, hogy mennyi és rhilyen élelmiszert lehet bevinni a kórházba. (P. s.) be az illegális kommunista pártba, s jóllehet egyetemi katedrát csak a felszabadulás után kapott, a harmincas évek közepétől nevelője a baloldali művészcsoportok tagjainak, a munkásoknak. Ö alapította meg a szociáldemokrata párt mellett működő Szocialista Képzőművészek Csoportját. Az elsők között volt, akiknek munkásságát népi államun Kossuth-díjjal ismerte el. A műsorban Major Máté beszél életéről, harcairól. Igen sok tervét láthatjuk megvalósult formában fővárosunkban és vidéken is. Életére visszaemelékezve, a tudós nagy jelentőséget tulajdonít sikereiben, eredményeiben feleségének, közel fél évszázados együttélésük alatt a legtöbb ösztönzést, támogatást tőle kapta. Major Máté ma is aktív, tudományos publikációkat, könyveket jelentét meg. A műsor a példaadó élétutat mutatja be, s egyben születésnapi . tisztelgés is Major Máté előtt. nemzeti bizottságot: az elhagyottá vált pusztaszárazbői gazdaságot vegye használatba és bocsássa a termelési 'bizottság rendelkezésére, hogy a föld vetetlenül ne maradjon. A füzesabonyi nemzeti bizotság úgy határoz, hogy a „fogott lovakat a hadi kárt szenvedett és kizárólag földműveléssel foglalkozó gazdáknak kell odajuttatni.” El kell venni a lovakat a termelésben részt nem vevő tulajdonosoktól és 25 kh-ig csak két lovat alkalmazhatnak a gazdák, s a fölös lovakat ló nélküli gazdáknak kell juttatni.” A kömlői nemzeti bizottság 1945. március 27-i ülésén elhatározza, hogy havi 500 pengőt folyósít a rendőröknek, s mindaddig,, amíg e szükséges fedezetről a megyei szervek gondoskodnak, a nemzeti bizottsági tagok előlegezik az összeget. A Magyar Kommunista Párt programjának egyik fc kérdése a földosztás volt. A nagybirtokrendszer a heves: járásban is igen nagy súllyal nehezedett a dolgozó tömegek vállára. Több községben már februárban olyan volt a hangulat, hogy ha egy-két hetet késik a földrefonnren- delet, akkor a parasztság maga valósítja meg a földosztást. A nagyfügedi nemzeti bizottság 1945. február 15-i ülésén elhatározza, hogy felméri a műveletlenül és gazdátlanul levő Eisele-, Bíró-, Marsch- és Bogdán-féle birtokokat. A mezőtárkányi nemzeti bizottság március 12-i ülésén „elrendeli” a község határában levő főkáptalani és papnevelő intézeti földek felosztását. - A megyei nemzeti bizottság már március 3-án arra hívja fel Átány, Kömlő és Sarud nemzeti bizottságainak a figyelmét, hogy készítsenek tervezetet a községük határában elterülő szatmári püspöki birtok felosztására és megművelésére. (Folytatjuk.)