Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

Kő Tamás KOSSUTH 8.20 Népi zene. 9.00 Mindenki könyvtóra. 9.30 Áriák. 10.05 beles anyanyelvűnk. 10.10 Iskolarádiö. 10.30 Zenekari muzsika. 11.00 Hol Járt, mit csinált? 11.49 Kritikusuk fóruma. 12.30 Ki nyer ma? 12.35 Táuczene. 13.30 Népdalcsokor. 13.49 Riport. 14.04 Tudod-e? 14.29 A magyar muzsika múltjá­ról. 15.10 Magyarán szólva. 15.25 Csajkovssl.iji Olasz capriccio. 15.41 Az antifasiszta ellenállás dalai. IV. 18.05 Nézőpont. 17.20 Kórusművek. 17.42 Díjnyertes diplomások. 18.02 Üj operalemezeinkből. 18.31 Künnyüzenei olimpia — Döntő. IV. 19.30 Kaleidoszkóp. 20.40 Népdalok. 20.51 Sanzonok. 21.27 Bizet: Szimfónia. 22.20 Meditáció. 22.30 Dzsesszklub. 23.30 Operakórusok. 0.10 Citeramuzsika. PETŐFI 8.05 Kamarazene. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.20 Falusi esték. 19.12 Mozart: Esz-dúr divertimento. 20.28 Hanglemezgyűjtőknek. 21.28 Láttuk, hallottuk. 21.48 Operettdalok. 22.00 A királyok temetője. Dokumentumjáték. 23.15 Nóták. SZOLNOKI RADIO Alföldi krónika. Operakedvelőknek. Beszéljük meg — a ezabad szombatokat Berekfürdőn. Kulturális figyelő. Lemezalbum: James Last zenekara játszik. Hírösszefoglaló. TEJ MAGYAR 16.53 Hírek. 17.00 Kiszorító.' 18.00 öt perc meteorológia. 18.05 Műsorainkat ajánljuk! 18.30 Radar. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A tv kívánságműsora; 21.25 Vallomások a XX. század­ból. Major Máté. 22.20 Tv-hírado. 2. műsor 20.00 Shakespeare: Szeget szeg­gel. Színmű két részben. 21.20 Tv-híradó. POZSONYI 19.00 és 21.20 Híradó. 19.30 Utazó kamera. 21.40 Fenntartva Józsefnek. | mozi I EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4. fél 6 és este 8 órakor: Koncert szólópisztolyra Színes, szinkronizált olasz- francia filmvígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4. és fél 6 órakor Az aranyember Jókai regénye színes magyar filmen; Este fél 8 órakor: Anna és a farkasok Színes soanyol film. EGRI KERTMOZI Este fél 8 órakor Jó estét Mrs. Campbell GYÖNGYÖSI PUSKIN La Mancha lovagja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és fél 6 órakor Hatan hetedhét országon át Este fél 8 órakor Az utolsó mozielőadás GYÖNGYÖSI KERTMOZI Este fél 8 órakor A fekete herceg HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hangverseny Bantrladesért HATVANI KOSSUTH Átkozottak vagyunk, Irina HEVES Szikrázó lányok FÜZESABONY Életünk legszebb napja PÉTERVASÁRA Feleségem kalandjai LŐRINCI Ordasok között HK ORVOSI \ ÜGYELET I Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Baicsv-Zsi­llnszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10.» Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat Toggel 7 óráig a Jókai utca 41. mám alatti rendelőben. (Tele­tett: U-7224 A repülés századai Iliés prófétától Leonardói«r A Fáklya A Fáklya új száma köz­I >onti helyen foglalkozik a ; íagyar—szovjet műszaki-tu­dományos együttműködés ne­gyedszázados jubileumával, képekkel illusztrált írások is­mertetik az együttműködés különböző területeit, eredmé­nyeit. Négy teljes oldalon — exk­luzív felvételekkel — emlé­kezik meg a lap a Szovjet­unió kiemelkedő hadvezéré­nek, a nemrég elhunyt Zsu- kov marsallnak életútjáról, , méltatja a Nagy Honvédő Háborúban szerzett kimagas­ló érdemeit. Tatjana Smiga — a szov­jet Honthy Hanna — titkát, fiatalságát, utánozhatatlan és utolérhetetlen egyéniségét kutatja az a színes képes ri­port, amely mintegy előzetese a Moszkvai Operettszínház őszi budapesti vendégjátéká­nak. Fiatalon hunyt ki egy cso­dálatos tehetségű szovjet ráj­F. Csaba, Feldebrő: A kérés már több ízben is elhangzott, s így foglalko­zott ezzel az üggyel a legille­tékesebb, a MÁV igazgatósá­ga is. Nem lenne célszerű új megállót létesíteni akkor, amikor a gyorsabb közleke­dés érdekében már meglevő­két is megszüntettek. Nem indokolja a megálló létesíté­sét az a tény, hogy a legköze­lebbi vasúti állomás 4 km-re van, s az hogy rendszeres a buszjárat a községből a me­gyei és a járási székhelyre is. Nem lehet egyetérteni azzal az indoklással 6em, hogy nem kerülne tetemes összegbe az építkezés. Almári kerttulajdonosok jeli­gére: Amint ígéretet tettünk ko­rábbi szerkesztői üzeneteink­ben, a kérdést továbbítottuk az illetékes szerveknek. A kérdésre a járási-városi föld­hivatal vezetője válaszolt." Az új rendelkezések értelmében a föld értékesítési joga a vá­rosi tanácsé lett, az almári területen is sor került a tel­kek egy részének értékesíté­sére, egy részének bérbe adá­sára. Ezen az alapon létesült a kertszövetkezet is. Akik ko­rábban igényeltek itt terüle­tet, azok részben bérben kap­ták meg, részben meg is vá­sárolták. Jelenleg az Almár- dűlőben eladási tilalom van, s ez védi a tulajdonosok ér­dekét is, hiszen még készülő­ben vannak a rendezési tprvek. H. György, Eger: Bejelentésére a Volán Vál­lalat illetékesei tájékoztattak benünket, megtették az in­tézkedéseket annak érdeké­ben, hogy a helyettesítő autó­buszokon — így az egri Bak­tái úti járaton is — gondos­kodni kell megfelelő feliratú tábla elhelyezéséről. A to­Ezustpénzérmékel találtak Csebokszáriban (Csebokszári tudósítónktól): A csuvasiabeli Kozsári falu kolhozistái a falu határában 3®" lentős mennyiségű orosz ezüst­pénzre bukkantak. A Csuvas Ál­lami Uljanov Egyetem regész- professzora, P. V. Kahov§z-kij a helyszínre utazott, és további ke­resés után összesen 307 érme került a napvilágra. Az értékes régé­szeti' anyag a Csuvas Állami Tu­dományos Kutató Intézet tulaj­donába került. V. D. Dimitrijev, az intézet történészprofesszora megállapította, hogy az érmék nagy részét XVII. századi orosz uralkodók verették. 66 pedig I. Péter cár uralkodása alatt ké­szült. Több pénzdarab szélén át­lyukasztott állapotban került elő, ami arra mutat, hogy csuvas ün­nepi női népviselet — melynek jellegzetessége az érmékkel ki­vert fejdísz és melldísz — ké­szítésére használták őket. Az ezüstpénzkészlet nagy ér­deklődést keltett Csuvasia XVII —XVIII. századi történetének ós néprajzának kutatói körében. Agyagási Klára új száma 7016 kislány élete: Nágya Ruseva mindössze tizenhét éves volt, de több mint tíz­ezer remekbe szabott rajzot hagyott maga után. A zseniá­lis tehetségű csodagyerekről — halálának ötödik évfordu­lóján — olvashatnak rövid cikket, három grafikájával illusztrálva. A lap irodalmi oldala Ana- tolij Márkusa A fiú című el­beszélését közli, amely a töb­bi között apák és fiúk nem­zedéki problémáját az ön­álló, saját élet megteremté­sének kérdését boncolgatja. A mojinkumi járásban (Kazah SZSZK) tenyésztik a híres karaküljuhokat. A lap színes képriportja ide, a per­zsabundák földjére kalauzol­ja el az érdeklődőket. A sportrovaton, a keresztrejt­vényen és a Fáklya-fotón kí­vül még számos érdekes, szí­nes információt találhatnak az olvasók a lapban. (KS) vábbiakban a helyettesítő já­ratok kocsijai csak így hagy­hatják el a telepet. F. Imré, Heves: A Népszabadság júl. 25-i számában részletes tájékoz­tatást olvashattunk arról, ki köteles garázsadót fizetni. Dr. Kútvölgyi Lajos, a Pénz­ügyminisztérium csoportve­zetője válaszolt az érdeklő­dők kérdéseire: .......a ház­a dóról szóló jogszabályok ér­telmében a földön elhelye­zett, vagy a földdel szilárd öszeköttetésben álló, fal és te­tő által határolt, zárt egysé­get alkotó építmény — anya­gára, valamint méretére való tekintet nélkül — házadó alá esik, függetlenül attól, hogy állandó vagy ideiglenes jelle- gű-e.” Egyben közli a vá­laszban azt is, hogy a lakó­épület telkén, udvarán tol- dal éképítkezéssel, vagy önál­lóan létesített új garázst 25 évig terjedhető ideiglenes adómentesség illeti meg, ha az, az építésügyi előírások­nak megfelelően épült, és tu­lajdonosa az építési engedélyt megszerezte. Ezek ismeretében ön is el tudja dönteni, hogy adott esetben érdemes-e fellebbez­ni 'az adó kivetése ellen. Szarvas János, Eger: A felvetett problémával teljes mértékben egyetértünk. Csak azt javasolhatjuk még, nézzen körül, hátha saját üzemében is akad vállalkozó szellemű brigád. A kanca éjjel-nappal a mezőn járt. szántásra nem fogták, a paripa pedig éjjel evett, nappal szántott. Mond­ja a paripának a kanca: — Miéj-t szántasz'! En nem mennék, ha neked volnék. Ha rámütne az ostorral, megrúgnám a gazdámat. — Hát úgy is tett a paripa. Lát­ta a gazda, hogy makacsko- dik, a fene bajlódjon vele, s az eke elé fogta a — kancát. ★ A csóka látta, hogy jól él­nek a galambok, fehér színt váltott és odaszállt. A ga­lambok egy ideig azt hitték, hogy ő is galamb és befo­gadták. De a cspka megfe­ledkezett magáról, és riká­csolni kezdett. Akkor a ga­lambok csípni kezdték és elkergették. A. csóka vissza­repült társaihoz, de azok megijedtek tőle, mikor fe­hér tollát látták, és ők is elkergették. ★ A kacsa, úszott a folyón, halat keresett, de egész nap egyetlen egyet sem talált. Mikor leszállt az éjszaka, meglátta a vízben a holdat. Azt gondolta, hogy hal, és víz alá bukott, hogy meg­fogja. A többi kacsa, ezt látva, elkezdett nevetni. Ak­1. Alig múlt hetven eszten­deje, hogy az ember maga készítette repülőgépével, amelyet vezetni tudott, elő­ször szállt fel a földről. Ma már bárki válthat jegyet ko­runk legjobb konstrukciójú utasszállító gépeire, amelyek ezer kilométereket zsugorí­tanak néhány órányi repü­lésidőre. Megtanultunk re­pülni, hol lassabban, hol gyorsabban a nagy- kék or­szágúton. Erről szól cikkso­rozatunk. A repülés eszméje egyidős magával az emberiséggel. Az ember látta a repülő állato­kat, s érthető, hogy maga is repülni kívánt. Alig akad olyan régi szájhagyomány, monda vagy legenda, amely­ben ne esne szó erről a rendkívüli dologról, s termé­szetesen az angyalok és az ördögök is repülnek. Neve­zetes fejedelmek, híres va­rázslók a legendák szerint megjárták az égi országutat. Egyesek nagy madarak há­tán, mások csodálatos ta­lentumuk segítségével. A bibliában említett Illés pró­féta pedig már egy valósá­gos repülő szerkezeten — repülő szekéren — szállt fel az égbe. De a repülés eszméje a biblia megírása előtt is élt, hiszen már a babilóniai Mar- duk isten, az egyiptomi Ré, a görög Niké, vagy Hermész, vagy a föníciai Astarté is — a legendák szerint — akkor repült, amikor éppen han­gulata volt rá. Az ókori Kelet kultúráiban már vadászni tanították a sólymot, és használták a postagalambot. Aziz kalifá­ról például feljegyezték, hogy egyik vezére hatszáz postagalambbal küldetett számára cseresznyét, — mert a kalifa nemcsak az asszo­nyokat kedvelte, hanem a hasát is... Időszámításunk előtti 2300- ra tehető, Etana mezopotá­miai király sas hátán vég­hezvitt utazása, amelynek krónikása mai szemmel is meghökkentő realitással írta le, mit látott a király, mi­közben a sas mind maga­sabbra szállt: „a tenger olyan, mint egy kertész ás­ta árok, a szárazföld ki­csinyke kalács... ” Etana király megrettent a nagy magasságtól és lezu­hant. így talán őt tekinthet­jük az első legendás repülő­szerencsétlenség áldozatának. Ez a legenda a maga ide­jében nagyon is elevenen élhetett, hiszen már Hérodo­tosz írt róla, és egy előke­rült babilóni pecséthengeren is ábrázolták a király repü­lését. Időszámításunk előtt 1770- ban Kai Ka’ usz perzsa ki­rály, joggal kételkedett az ilyen „egyhajtóműves”, egy sassal vontatott repülő szer­kor a kacsa úgy megsz’é- gyellte magát, s úgy meg­szeppent, hogy azután hiába látott a vízben halat, hold­nak vélte, és nem merte megfogni. Ehenhalt. ★ A sovány farkas kerülget­te a falut, és találkozott a kövér kutyával: — Mondd, te kutya, hon­nan szerzed az ételt, hogy ilyen jó húsban vagy? ! — Az emberek adják — felelte a kutya. — Méghozzá nem fáradságos munkáért. A mi dolgunk éjszaka őrizni a házat. — Nem hiszem, hogy csak azért etetnének j —, kételke­dett a farkas. — Hiszen ak­kor magam is vállalnám ezt a szolgálatot, mert hát ne­künk, farkasoknak nehéz megszerezni a mindennapit. — Akkor gyere velem, neked is ad a gazdám —, biztatta a kutya. A farkas örvendezve elment a kutyá­val. hogy szolgáljon az em­bereknek. Már-már be is lé­pett a kapun, amikor észre- vettet hogy a kutyának a kezet erejeben, ezért több sas­fiókát neveltetett udvará­ban, amelyeket hámmal fo­gatott légi szekerébe. A sa­sok csőre előtt húsdarabokat húzogatott el, és ezzel a módszerrel a monda szerint repült is. A sasokkal repülés még hosszú évszázadokig kí­sértett. Macedóniai Nagy Sándor is repült velük, sőt, a középkorban is előfordult ez a variáció. Ennél már valamivel reá­lisabbak azok a legendák, amelyekben — mint Daida- losz és Ikarosz közismert ese­tében — az ember felöltötte a madarak tollazatát, szárnya­kat kötött, és így próbálko­zott a repüléssel. Az első ilyen legenda Kínából szár­mazik : az időszámításunk előtt uralkodó Sun császár (i. e. 2258—22081 így mene­kült meg a fogságból. Ennek a legendának annyi az alap­ja, hogy a császár élt, való­ban bebörtönözték, és a bör­tönéül szolgáló toronyból ej­tőernyőszerű lepedő segítsé­gével ugrott le. Repülésről a nagy indus eposzban, a Ra- majanában is olvashatunk. Suetónius, római történet­író is beszámol egy tragikus véget ért repülési kísérlet­ről, amelyet Néró római csá­szárnak mutattak be. A kö­zépkor már sorozatban szül­te a legkülönfélébb repülési kísérleteket és a repülésről szóló elméleteket. Jellemző, hogy egy pap, bi- zonyös Theben, 1330 tájékán kihirdette, hogy maga készí­nyakán a szőr ki van kopva. Megkérdezte, mitől van a nyakán az a szőrkopás. — Csak a lánctól. Mert nappal láncra kötnek, csak éjjelre engednek szabadon. — Akkor hát áldjon meg az Isten, kutya —, szólt a farkas. — Nem megyek én az emberek közé, mert azok etetnek, de elveszik tőled a szabadságot. ★ A fajdkakas fent ült a fán. Odasompolygott a róka és így szólt: — Meghallottam a hangodat, fajdkalcas bará­tom, s eljöttem, hogy meg­látogassalak. A fájd felelt ra: — Köszönöm a jó szót! Tette magát a róka koma, hogy nem jól hallja, s meg­kérdezte: — Mit mondasz? Nem hallom. Gyere le a fű­re, fajdkakaskám, beszél­getni, sétálgatni. A fáról nem hallom a hangodat. — Félek ám leszállrii a fűre —, válaszolt őszintén a fajdkakas. — Veszedelme- nekünk, madaraknak főidő járni. — Talán éppen tőlem fél­tette szerkezeten repülni fog, de a csődületet csak arra használta fel, hogy silány borát jó pénzért eladja a bámészkodóknak, akiknek aztán bevallotta, hogy ő bi­zony repülni végképp nem akar. III. Iván, orosz cár, már ukázt adott ki 1480 kö­rül, amely egy szerencsétlen repülési kísérlet kapcsán fejvesztés terhe mellett el­tiltott mindenkit a repülés­től. Az ukázt kiadták, de aki repülni akart, annak leg­többször már nem lehetett a fejét venni — a zuhanás után ugyanis ez már értel­metlen lett vdlna... Egy olasz udvaronc szerencséjére a trágyadombra esett és mindössze a lábát törte. Egyébként nem lehet össze­számolni azokat, akik a le­vegőbe vágytak és ezért a gondolatért életüket ad+ *k vagy úgy, hogy lezuhanta«;, vagy az inkvizíció végzett ve­lük. De az eszmét nem lehe­tett kiirtani. így érkeztünk el a közép­kor egyik legnagyobb mű- vész-mérnök-polihisztor egyéniségéhez, Leonardo da Vincihez, aki a repülést már nemcsak és kizárólag mint vágyálmot és eszmét kezelte, hanem az abban rejtőző tu­dományos és technikai prob­lémákat kereste és találta meg. Leonardo repüléssel kapcsolatos munkásságával a következő részben foglalko­nél? — nevetett a róka. — Ha nem tőled, a többi vadállattól félek. — Ugyan, fajdkakas bará­tom, nemrégen egy parancs jelent meg, ami elrendeli, hogy béke legyen az egész világon, s azóta itt az álla­tok nem is bántják egy­mást. — Látod, ez nagyon szép — mondta rá a fajdkakas —, mert látod, amott kutyák jönnek és régi szokás sze­rint most el kellene fut­nod, de már a törvény sze­rint nincs mitől félned. A róka a „kutya" szóra hegyez­ni kezdte a fülét, és el akart illanni. — Hova-hova? — kérdez­te tőle a fájd. — Hiszen most békeparancs van, a ku­tyák már nem bántanak senkit! — No de ki ismerheti őket? — felelte a róka. — Meglehet, hogy ezek éppen nem hallották a parancsot. — Azzal elmenekült, pedig egyetlen kutya sem volt a környéken. Fordította: Dénes Géza Amisül 0 1974. augusztus 2„ pérnék zunk. (Folytatjuk) LEV TOLSZTOJ: Mesék felnőtteknek Kai Ka’ usz király „repülőgépe”.

Next

/
Thumbnails
Contents