Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
Fél év — fél teljesítmény? Jó ütemben haladnak a beruházások Gyöngyösön Augusztusban már ihatjuk..« Proba^wáB*íá« a c*sáuyi tranhiMKÓtla iixemfoeu Helmuth Kiinger a koronazáró szerkezet működési elvét magyarázza a helyi szakembernek. (Foto: Szabó Sándor) Szokás ilyentájt számvetésszerű összehasonlítást végezni a megtervezett feladatokról és azok végrehajtásáról. Ezért kerestük fel a Gyöngyösi Városi Tanács elnökét, Berényi Józsefet, akitől tájékoztatást kértünk. Hol tart a városfejlesztési munka az első fél év elmúltával? Az adatok, a kimutatások ,,vallatásába” bekapcsolódott Herényi László, a tervcsoport beruházási előadója is. ★ Nem vehetjük figyelembe azokat a lakásokat, amiknek a műszaki átadása már az elmúlt év végén megtörtént, de a lakók csak ebben az évben költözhettek be. Legutóbb a tízemeletes toronyház, az M—3 jelű adott otthont hatvanöt családnak. A terv szerint szeptember közepéig elkészül ebből a fajtából a következő is, amit még a- íy végéig egy harmadik is 'et, ha a Heves megyei Építőipari Vállalat t ,jí a felajánlásuknak eleget tesznek. Ugyanis ennek a toronyháznak a befejezése a hivatalos határidő szerint csak a következő év első negyedének a végére volna esedékes. Érdekessége még a Mérges utcában folyó építkezésnek, hogy a szeptemberi átadású toronyház — a most folyó tárgyalások alapján — valószínűleg szovjet építőket fogad majd. A„Testvériség” elnevezésű olajvezeték dolgozói vennék birtokba átmeneti időre a hatvanöt lakást, természetesen megfelelő bérösszeg ellenében. ★ A Kálvária-dombon már évek óta folyik az OTP szervezésében. az építkezés. Az első fél évben most itt átadtak a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói három épületet, mindben húsz-húsz lakást. Erre az évre még ugyanennyi az „adóságuk”, de a szerződéshez viszonyított kéthónapos előnyük azt bizonyítja, hogy az év végéig még a tanács által kért további negyven lakást is elkészítik. Már megkezdődött a legújabb lakótelep építkezése is az Április 4. téren, ami a MÉSZÖV szervezésében folyik. Négy, egyenként tízlakásos épület készül el a szerződés szerint november végéig. Még 165 lakást kellene tető alá húzni az ötéves tervidőszakban itt. Ebből 118-at rállalt el az építőipari szövetkezet a városi tanács köz- aenjárására. / A százszemélyes óvoda építkezése körül is folyik a vita. Legújabban a könnyű- szerkezetes megoldást vetették fel, de még nem dőlt el a kérdés. így aztán a kivitelező is ismeretlen még. Idei kezdés vonatkozik a Mérges utcai lakótelep szolgáltatóházára is. De az állami építőkkel még nem kötötték meg a szerződést. Ugyancsak itt, és szintén az állami, építők munkája nyomán már folyik az új nyolctantermes általános iskola építése. Hogy ne menjen ez sem simán, a tornateremhez még nincs együtt minden forint. Az történt, hogy az eredetileg tervezett kis terem helyett 12x18 méteres csarnok épül. Az új kormányhatározatnak megfelelően. De a költségek még a kis teremre vannak meg. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista szerződés megkötését javasolta erre az építkezésre a városi tanácsnak. A tanács illetékes szerve még nem tette meg a megfelelő lépést.- ★ Időszerű lett a VI-os számú általános iskola bővítése is. Ezt a munkát a jövő tanév kezdetéig kellene befejezni. De a tanácsi építők még nem nyilatkoztak, hiszen ez a feladat többletként merült fel. Régóta téma az új művelődési központ megépítése a városban. Már a szanálás befejeződött, de két család még pereskedik, mivel a kártalanítás összegét keveslik. Zárójelbe hadd jegyezzük meg: a lokálpatriotizmus olykor háttérbe szorul, ha forintról van szó. A munka pedig az állami építők szerint tizennyolc hónap. Az ünnepélyes avatás időpontja ezért bizonytalan: vajon 1976. augusztus 20. vagy november 7. lesz-e? A pereskedés befejezésétől függ most már. Az építők szocialista szerződés megkötésére ennél a feladatnál is készek. 'k Két orvosi rendelő munkáinak előkészítése és megkezdése szerepel az idei feladatok között még: az egyik a Kálvária-dombon, a másik — ez két munkahelyes lenne — a Mérges utcai lakótelepen. Az utóbbi helyzete a biztatóbb, mivel itt a rendelő elhelyezésére is szolgáló tízemeletes toronyépületet már csinálják az állami építőipariak. Ennek a befejezése a szerződés szerint 1975. első negyede. Ugyanezen a területen a második „fűrészfogas” épület is tető alá kerül a tanácsi építők jóvoltából. Ebben 86 család talál otthonra a jövő év vége felé. Az előkészítő munkák tehát még az idei feladatok közé tartoznak. ★ Csupán ebben az évben 143 milliót fordítanak Gyöngyösön városfejlesztésre, amiből a lakásépítkezések költségei 120 milliót tesznek ki. Hirtelenjében még két dolgot hadd említsünk meg. Az egyik: a tervezési költségek és az építők által javasolt költségek közötti különbség. Általában több millió forog itt kockán. A vita — éppen ezért — éles és hosszadalmas. Végeredményben a feladatok, az építkezés határidőre való befejezését teszik kétségessé, esetenként meg is hiúsítják. A másik: bár a vonatkozó normatíváknak általában a gyöngyösi építkezések műszakilag „bőven” megfelelnek, és az elismerést a jegyzőkönyvek is rögzítik, a hiánypótlási munkák elvégzése sok bosszúságot okoz a lakóknak, a használóknak. Ezen úgy igyekszik változtatni a beruházási vállalat, hogy szigorítja a mércét a tényleges hiány szerint. Ha csak két tenyérnyi folton rossz a festés a szobában, akkor nem a két tenyérnyi hely kijavításának a költségeit számolja fel, hanem az egész szobáét. Ha nem illeszkedik az ajtó vagy az ablak, nem a néhány forintos javítás marad az építő adóssága, hanem az egész ajtó vagy ablak teljes értéke. A látszólagos szigorúság mind az építő, mind a lakók, üzemeltetők érdekeit védi. ★ összevetve mindent: a beruházási munkák jó ütemben folynak Gyöngyösön. Az esedékes kötelezettségen túl is, ahogy a részletek alapján megállapíthatjuk. Dicséretes az a készség is, ami minden kivitelező: állami, és tanácsi vállalat, illetve a gyöngyösi építőipari szövetkezet részéről megnyilvánul. Mindennek a város lakossága élvezi az előnyeit. G. Molnár Ferenc Mi mindent terem ez a jó hevesi föld! — Arra, csak arra, ahol a fénylő felkiáltójelet látják. Ott van az új traubiszóda üzem. Már .járatják a gépeket. ... A gondos eligazítás, a csillogó hidroglóbusz nyomán most már nem nehéz megtalálnunk a megye legújabb — félig ipari, félig mező- gazdasági — létesítményét, a fél esztendő alatt megteremtett üdítő ital gyárat. No, hogy ilyen hamar tető alá kerülhetett a húszmillió forintért vásárolt gépi berendezés, abban éppen a csányiak egykori „lekvárgyárának” van döntő szerepe. Itt, a pompásan művelt zöldség- és szőlőtáblák között, állt már a gyümölcsfeldolgozó a nagyfülű világ részvényes urainak elörökölt tulajdona. Ezen csak pofozgatni, alakítani kellett, ahogyan az osztrák és dán cégek gépei kívánták. o o o o Az új üzem telephelyén egyelőre nagy még a felfordulás. Ami érthető és természetes. — Fő célunk az volt, hogy július végén termeljenek a gépek, a szalagokról kifusson az első szállítmány csányi traubiszóda — fogad bennünket a fölbetonozott udvaron Kiss Imre telepvezető. — Ennek megfelelően éjt nappallá téve mindenki az épület átalakításán, a vegykonyha, a palack- és láda- mosó rendszerek, a töltő- és záróautomaták, a pásztor- alagút és az önműködő, programozható keverőszerkezet összeállításán, beszerelésén dolgozott. Mit mondjak maguknak? Hogy célnál vagyunk? Győződjenek meg róla személyesen! Amint látják, a töltőautomatában már szénsavas szőlőlével teli üvegek sorakoznak. Minden pillanatban várjuk a KÖJÁL orvosait, s ahogyan zöldet mutat a szemafor, indul a nagyüzemi gyártás... Hogy miként szereztünk hozzá szakértelmet? Czeglédi Zoltánnal és Horváth Katalinnal elmentünk Boglárra, ahol két esztendeje csinálják már a traubit. És hát segítségünkre van Brückelmayer Úr a Lenz-Moser-cégtől, ahonnan a szabadalom való... o o o o Egyik teremből ki, a másikba be. Majd vaslépcső és irodák. Itt ülünk le néhány eligazító mondat idejére Zala Gézával, a Csányi Állami Gazdaság igazgatójával. — Honnan az ötlet? Es kik a társak? — Az elgondolást az igények szülték. Egyszerűen kevés Magyarországon a jó üdítő ital. A mi közel másfél ezer hektárunkon bőven terem alapanyag, vagyis szőlőlé, hát így társultunk Badacsonyhoz, Kunbajához, Debrecenhez. Együtt vettük meg a szabadalmat, a kivitelezés viszont mindenkinek a saját ügye. Az osztrák Khnger-cégtől és a dánoktól vásárolt gépeket egyébként hitel segítségével tudtuk megvenni. Itt vannak szakembereik is, segítkeznek. A cégfőnök fia, Helmuth Kiinger, most éppen a koronazáró szerkezeten végzi az utolsó beállítást. — S mikorra térül meg • nagy beruházás? — Ha az üzemházat és berendezést számítom, akkor három-négy év. De hétmillió forintért utat is építünk jnnen a községig. Azzal együtt' öt esztendő. Persze, ha minden olajozottan megy! o o o o Hogy mit ért Zala Géza igazgató az olajozottság alatt? Erre ismét az üzemcsarnokokban, a gépek mellett kaptunk választ. — Első követelmény, hogy a folyamatos gyártás idején mindig rendelkezésre álljon a kellő mustmennyiség... Fontos továbbá a Lenz-Mo- seréktől szállított, előttünk is ismeretlen összetételű ízesítőle rendszeres érkezése. Mert ezek adják meg a traubiszóda bukóját, s ezek által kap hűsítő jelleget... Végezetül nagyon fontos követelmény a három műszakban dolgozó mintegy hatvan ember összehangolt, lelkiismeretes munkája. Elég például valami kis idegen anyag, ami a keverőtartályokba jut, s opálossá válik a hűsítő ital. Márpedig a fogyasztó igényes, magamról tudom — jegyzi meg Holecz József, aki Deák János, Hideg András és Molnár János társaságában fő felelőse * műszaki berendezéseknek. o o o o — Es a piac? A kapacitás? .— Legtermékenyebbek leszünk a magyarországi telepek között — kapja el a kérdést Zala Géza. — A három műszak naponta 240 ezer palack traubiszódát képes előállítani. Hogy aztán mindezt kik isszák meg? Elsődleges szerződésünk Budapesttel van. De jelentkezett már Nógrád, Borsod és Heves megye, amely természetesen nekünk a legkedvesebb. Mondhatom, óriási az igény, ami ízletesség mellett ázzál is magyarázható, hogy a traubi a végtelenségig tárolható! — Mindezek után: mikor ihatunk hát „hazai”, csányi hűsítőt? — Kóstolót akár most. Fogyasztói forgalomba azonban csak augusztus első napjaiban kerül. Két jellegzetes, sötétzöld üveg összekoccan. S míg kortyolva nyeljük tartalmát, eszünkbe sem jut, hogy olaszrizling is lehetne. Moldvay Győző Hegyvidéki aratás... Suhog a kasza Fónagy .Lajos kezében, mögötte felesége hajlong szaporán. Molnár Gyula brigadvezetö is segít kötelet összecsavarni. (Foto: Szántó György) ★ Sürget az augusztus' 20-i határidő a mátrafüredi körzeti iskola építkezésén. A tanácsi vállalat igazgatója személyesen vállalt biztosítékot ä befejezésre, de a pillanatnyi helyzet eléggé bizonytalan az ígéret ellenére is. Az már biztos, högy a konyha, a íazánház és a tornaterem /árat magára. Miután az új .skolai évben itt hetvenöt gyerek étkeztetéséről kell gondoskodni, a városi tanácsnak' valamilyen átmeneti megoldással kell biztosítani a gyerekek ellátását. Közrejátszik a tornaterem építkezésének elhúzódásában a módosítás miatt szükségessé vált tervezési munka résése is. Mátrafüreden várat macára az orvosi rendelő és -latás is, mivel a manzárd-tető- ;ér beépítésének tervét hosz- szú idő óta-nem tudja leszálltam a vállalat. A gyöngyösiek szerint legfeljebb egyhe- ;i munka lenne az egész. De most már hónapok óta húzó- iik a tervezés elvégzése. ★ Gyöngyösön a 250 szemé- yes középiskolai kollégium nunkáinak a megkezdése dőszerű most már. Folyik a zita a tervező és a tanácsi építők között a beruházás' vállalat közreműködésével: - léma a költségvetés. Pedig öefeie.-és ennél a kollégium aál 1975. Július 31. A munka ocrület átadása már egy hó- nsoual ezelőtt megtörtént. Ezen a héten megyénk északi részén, a Mátra, a Bükk, valamint a hevesi dombvidék vonulatai között, a lejtős területeken is megkezdték az aratást. Sokéves tapasztalatok szerint is egykét héttel mindig később érett itt be a kalász, mint az alföldi járásokban. Es még egy lényeges különbség: ezen a vidékén bizony nehezebb aratni nagyüzemi módszerekkel — éppen a lejtők miatt... — Nem is tudunk mindenütt kombájnnal dolgozni — mondja Nagyvisnyón Fónagy Albert agrármérnök, a helybeli termelőszövetkezet fiatal főmezőgazdásza. — Így aztán itt-ott előkerül a leghagyományosabb aratóeszköz, a kasza is. A falu fölött, az eger— putnoki vasútvonal szomszédságában, a Homlok-dűlőben is egyenletesen suhog a kasza. Fónagy Lajos arat a feleségével. Itt különösen meredek a lejtő, s a nagytestű kombájn aligha dolgozhatna rajta biztonsággal. — A 122 hektár kalászos ’erületből olyan 7—8 hektár ■'.agyon lejtős. A többit fo- :ozatosan kivontuk már a ■ ’ántóművelés alól. Éppen a 'ínimális gépesíthétőség úatt — mondja a iőmező- azdász. — Hány kaszás vágja most> a rendet? — Három — tájékoztat Molnár Gyula növénytermesztési brigádvezető, s megtoldja még azzal: — Rekkenő itt a hőség. Megszorul a lejtő oldalában. Nehezen bírja már ezt a munkát a mai, géphez szokott ember. — Nem szívesen csinálják? — Őszintén szólva: nem. Aztán meg az is igaz; hiába kosztolunk ma jobban mint régen, elkényelmesed• tünk. Higgye el, azelőtt azok a sovány régi emberek edzettebbek voltak mint mi. Betették a bagót reggel, lehúzták az aratópálinkát es vágták egész nap bolondul a rendet, hogy a fehérnép nem győzte utánuk a markot verni... — Mennyit vág le ma egy kaszás naponta? — Két nap egy holdat, s ez naponta alig negyed hektárt jelent... Egy SZK—4-es 10, egy John Deer-, vagy egy Claas- kombájn pedig 20 hektárt arat és csépel ki egy nap alatt. Az átlagok is alacsonyak a hegyvidéki gazdaságokban Nagyvisnyón 15 mázsát terveztek az idén hektáronként Igaz, két-három mázsává’ több ígérkezik a kezdeti tapasztalatok szerint. A szomszédos földeken, amelyen Balogi Benjámin, a Szilvás- váradi Állami Gazdaság dolgozója már a bálázóval dolgozott a levágott árpa helyén, szinte több mint a duplája a hozam. —• Hektáronként 30 mázsát terveztünk — tájékoztat a gazdaság igazgatója, Kovács Mihály — s amit levágtunk,. 40 mázsás átlagot mutat... — Mennyi az aratnivaló? — 333 hektár. Hétfőn kezdtük, de ha az idő engedi, 8—10 nap alatt be is fejezzük. „Edzésben” vagyunk. Ugyanis a három NDK-beli gyártmányú „E—512”-es kombájnunk és az SZK—4- esünk 10 napig már aratott a hevesi testvérgazdaságban. Ha megszorulnánk, jönnek ők is segíteni... A Szilvásvárad! Állami Gazdaságban nem jelentős a növénytermesztés, alig 20 százalékos részarányt képvisel az allattenyésztes mellett. A Bélkő lábánál, Puszta- szőlőben, a kötélpálya monoton zúgását is a kombájnok moraja „színezi”: kedd óta Kovács Ferenc, Farkas Antal és Bársony Károly arat itt egy-egy SZK—4-essel. Zsíros Tamás agronómus arról tájékoztat, hogy 210 hektár búzát és 150 hektár árpát kell learatniuk, s nekik is lesz egy „délvidéki” segítőjük, ha kell. Ugyanis évek óta a komlói közös gazdasággal állanak ilyen kooperációban. — Milyen termésre számítanak? — 24 mázsát terveztünk, de úgy néz ki, hogy 25—27 mázsa is meglesz hektáronként. Megindult tehát az aratás „északon” is, ahol eppen úgy, mint „délen”, a kedvező időjáráson múlik csupán, hogy sikeresen betakarítsák a kalászosok termését, amely általában valamennyi gazdaságban meghaladja a tervezett mennyiséget... Faludi Sándor HlSniiieSn. Q ^sssís! ei 1974. augusztus S„ péntek
