Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
Beszélgetés a tűzről / Üdültetés félgőzzel Gályán Furcsa kettősség: amióta «7. ember meghódította a tűiét, azóta egyfolytában védekezik is ellene. A tűz konzervatív módon nem változtatta meg tulajdonságait, vi-' szont az ember egyre tökéletesebb eszközökkel igyekszik védeni ellene magát és vagyonát. Egyenlőtlen ez a küzdelem? Ha a statisztikát nézzük, úgy tűnik, hogy igen, hiszen a tűzesetek száma az utóbbi években nem csökkent. A kép azonban már kedvezőbb, ha hozzátesszük, hogy az emelkedés nem arányos a gazdasági potenciál növekedésével. A legutóbbi adatok szerint a megyében ßzinte minden 36 órában felcsaptak valahol a lángok. Tavaly a megyében 301 tűzeset történt. S hogy éppen most írunk bővebben erről a témáról, nem véletlen, hiszen a nyár sok veszélyt hord magában, s ilyenkor még bővebben van mit megvédeni. — A tűzvédelem legfontosabb feladata a megelőző tevékenység, illetve e munka társadalmasítása — mondta Toronyay István ezredes, a Heves megyei Tűzvédelmi Hatóság parancsnoka. — Ma már minden létesítménynél van tűzrendészen előadó: vállalatoknál, üzemeknél, szövetkezeteknél és különböző intézményeknek Továbbra is sokat várunk az önkéntes tűzoltótestületektől. 192 helyen működnek önkéntesek, számuk a megyében meghaladja a hét és félezer főt. — Az utóbbi években gyakran adtunk hírt jubileumi ünnepségekről... __ Igen a községekben sók é vtizedes hagyománya van az önkéntes tűzoltótestületeknek. Jelentőségük éppen a mezőgazdasági munka leglényegesebbjének, a gabona, a kenyér védelmének emberi féltéséből adódik. Igen komolyan veszik tevékenységüket. A községek társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak a testületek. — Ez erkölcsi megbecsülést is jelent. Mi a helyzet a megbecsüléssel ma? — A társadalmi tulajdon védelmében játszott szerepük jelentőségét mindenütt elismerik. A megyében tavaly több mint 780-an kaptak előléptetést, kitüntetésben, elismerésben és jutalomban is közel ezer fő részesült, csak a mi részünkről. A fenntartó szervek — a községi tanácsok és a vállalatok — ugyancsak nem sajnálják tőlük az erkölcsi és anyagi elismerést. — Néhány esztendeje egy riportban azt írtam a hivatásos tűzoltókkal kapcsolatban, hogy magas az életkorátlag, kevesen jelentkeznek a fiatalok erre a munkára. — Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéi sokat segítettek rajtunk is —< felelte Toronyay István ezredes — így például rendeződött a nyugdíjazás és nem utolsósorban a fizetés kérdése is. Rövidesen az a helyzet alakult ki nálunk, hogy az életkorátlag 46 évről 38 évre csökkent, sőt a beosztott állományban a 36 évet sem éri el. A hivatásos állomány átlagfizetése a két évvel ezelőtti 2 7(H) forintról 3 20U forintra nőtt. Szép számmal OJÍMM& jelentkeznek fiatalok, akik hathónapos próbaidő után kerülnek véglegesen a tűzoltó-parancsnokságok kötelékébe. Nem nagy a lemorzsolódás: húsz közül, ha ketten nem bizonyulnak alkalmasnak a pályára. — Elég sok mindent kell tudni ahhoz, hogy valaki jól végezhesse ezt a sokrétű, fontos munkál. — Valóban sokrétű. Ügy vagyunk ezzel, mint az úttörők: ahol tudunk segítünk — mosolyog a megyei parancsnok. — Tüzet oltunk, ha kell vizet szivattyúzunk elöntött pincékből, különféle műszaki mentéseket végzünk és még sorolhatnám. Elsőrendű munkánk azonban, mint a beszélgetés elején már említettem, a megelőző tűzvédelem. Rendszeres ellenőrzéseket tartunk, évente átlag három és fél, négyezer alkalommal, ahol kell szabálysértési feljelentéseket teszünk, előadásokat . tartunk, felhívjuk időnként a figyelmet az aktuális tűzvédelmi feladatokra. Ugyanakkor partnerként a beruházásoknál szakvéleményt is adunk. Mi magunk is állandóan gyakorlatozunk, képezzük magunkat, hogy a másik fontos feladatot, a tűzoltást a leggyorsabban és le'gszak- szerűbben végezhessük eL Tavaly 533 esetben riasztották a megyében az állami tűzoltókat. (Mintegy igazolásul odakint felharsan a riadó, s útnak indul szirénázva egy tűzoltókocsi.) — készítettünk egy érdekes statisztikát — jegyezte meg Toronyay ezredes. — Egerben 1875 óta van hivatásos tűzoltóság. 1895—1926 között a „koronás” világban a háborús évek kivételével évi átlagban 244 tűzeset volt, 1927—47 között (ugyancsak a háborús évek nélkül) átlagban évente 197 eset, 1950— 1970 között 200, 1970—1974 között pedig 267 tűzeset volt. Csodálatos módon a régi statisztikák megmaradtak. — A számok rossz értelemben vett fejlődésről tanúskodnak. — Ez sajnos így van. Valamikor csak „szilárd” ég' közművesítés fontos, ma már elengedhetetlen része a települések fejlesztésének. A korszerű ivóvízhálózat megteremtése természetesen komoly feladatot ró a városi és a községi tanácsokra. Egerben például nagy gondot jelentett, hogy az utóbbi három aszályos esztendő miatt jelentősen csökkent a város vízkészlete. Ezen segített a tanács támogatásával a Heves megyei Vízmű Vallalat. Rekordnak számító 76 nap alatt másfélmilliós költséggel Almárban és a Felsötár- kányi út mellett két új vízmüvet építettek. Ezzel naponta kétezer köbméterrel több ivóvíz került a megye- székhely vezetékrendszerébe és ezzel a lakóépületek ellá- . tására. Heves megye községeiben alig tíz esztendővel ezelőtt mindössze 22 kis vízmű épült Ez a szám tavaly év végéig viszont már . elérte a félszázat. Különösen a 60-as években nagy<^ sok panasz merült fel, h ■ falvaink- ijan az ásott B ári kutak vize egészségiéül, rossz minőségű volt. Ezen segítettek a községi tanácsok, amikor széles körű agilaeiot kezdtek a telhető anyagokat ismertünk, most meg. • • az olefinprogram is munkát adott a gázzal, olajjal és a műanyagok sokféleségével a számunkra. Fokozódott a veszély. A legtöbb bajt sorrendben először a szabadban való tüzelés okozza. Tavaly ilyen okból 62 tűz volt a megyében, azelőtt 21. Az okok között ezután a sugárzó hő, kisebb mértékben az elektromos berendezések hibája, majd a dohányzás, a nyílt láng használata következik. Ritkán előfordul a közveszély- okozás (gyújtogatás- ittasan, bosszúból). Lényegesen csökkent a gyermekjátékból keletkezett tűzesetek száma. Csökkent tavaly a mezőgazdasági tűzkárok száma is. — A gyakoriság és az okozott kár között tehát nincs olyan összefüggés, amely kétségbe ejthetné az eénbert, legalábbis az utóbbi években. Valami oka ennek is van? — Igen. Elsősorban az állampolgári fegyelem, a nagyobb gondosság és elővi- vigyázat, a gyakori ellenőrzés, az esetenként kiszabott súlyosabb szabálysértési bírság, értekezletek a gazdasági vezetők bevonásával, szakmai jelenlétünk az egyes létesítmények tervezésétől az üzembe helyezéséig... S ne felejtsük el azt sem, hogy a gyorsaság, a tűz idejében történő megfékezése is közrejátszik ebben. — Es « fejlődő technika is... — Természetesen ács is. Heves inegye ebből a szempontból nem áll rosszul, ugyanis a negyedik ötéves tervre előírt technikai fejlesztési tervet a Belügyminisztérium a tervidőszak harmadik évében mar teljesítette. Még egy igen fontos problémánk is megoldódik rövidesen: jövőre megkezdik az új egri tűzoltó-laktanya építését a Vincellér utcában. Vagyis —t tette hozzá Toronyay István ezredes —, amikor az egri állami tűzoltóság életének századik esztendejébe lépünk, s reméljük letesszük az új laktanya alapkövét is. vakban, hogy a régi ásott kutak helyett építsenek új, a mai igényeknek és az egészségügyi előírásoknak megfelelő törpe vízműveket. Ennek eredményeként a korábbi években különösen a fertőzött vizű csányi, káli, nagyrédei ásott kutakat betömték és helyettük községi társulással, korszerű vízműhálózatot hoztak létre. Mint Horváth Jánostól, a Heves megyei Vízmű Vállalat főmérnökétől értesültünk, a 70-es évek elején eddig nem látott gyors ütemben fogtak hozzá falvainkban a vízműfejlesztési program megvalósításához. A társulások olyan gyorsan megalakultak, hogy 1975 helyett már az idén június végéig a tervezett tízzel szemben 11 törpevizmú kezdte meg működését a községekben. Az új vízműrendszerek szolgálatnak egészséges vizet Poroszion, Kápolnán, Horton, Kiskörén, Heréden, Üj- lőrincfalván, Kerecsenden, Kompolton, Atányban, Ka- rácsondon és Kisnánán. Várható, hogy a jövő év végéig Egerbocson, Atkáron, Gyöngyössolymoson és Do- moszlön is üzembe helyezik a már épülő törpevízműve- kek Nem szokás márványtáblákat elolvasni. Most tegyünk kivételt. Álljunk meg a galyatetői üdülő imponáló méretű épülete előtt, és betűzzük ki ennek a kis márványlapnak a feliratát. Két szám tűnik fel: 1937—39. Ekkor épült, tehát három évig összesen. Ha éppen ehhez lenne kedvünk, most egy kicsit elálmél- kodhatnánk ennél az időtartamnál. Fejcsóválgatva ízlelgethetnénk a kifejezés szo- katlanságát, összehasonlíthatnánk mai tapasztalatainkkal, hogy megadóan felsóhajt- ßunk végül: Vajha mostanság is elegendő lenne egy ilyen épület felállításához csupán három év! Hiszen már négy éve folyik a felújítása a galyatetői üdülőnek, és csak jövőre fejezik be. Nem furcsa? ★ Váltás napja van. Megérkezett az autóbusz, a beutaltak egy csoportja türelmesen vár, álldogál az Ikarus mellett Szedik le a csomagjaikat, aztán megindulnak a hall irányába. Bent csend, rend és nyugalom. Az egykori szálloda, méghozzá „nagyszálló” valamikori portáspultja mögött szelíd hangú, csirtós nő áll, válaszol, felvilágosit, eligazít: mindenkinek a kívánsága szerint ö fogadja a két hét üdülésre érkezőket Itt és ilyen körülményeik között senki nem tudhatja a beutaltak közül, hogy az épületet éppen renoválják. Minden a legnagyobb rendben körülöttük. őket tulajdonképiten az egész, felújítási munka hidegen hagyja. Nekik csak az, a - fontos.,, hogy,: j"ol éfezssék magukat tizennégy napon át. Legyen jó a koszt, az idő, a többi már szinte mellékes. ★ Az épület bal oldalán levő mellékszárnyról most bontják le a tetőt. Már csak néhány gerenda árválkodik a falak fölött Lent, a földön, építkezési anyagok, kőtörmelék, és homok, arrébb egy híd az út és az épület egyik szintje között. A szuterénrész miatt kialakított szakadékot íveli át Csupán praktikus célt szolgál: az építőmunkások kényelmét Ezen kelljen közieIndokolja ezt az is, hogy községeinkben szinte gombamódjára nőnek az új házak, amelyekbe már mindenütt bevezetik az ivóvizet is. A törpevízművek építésével párhuzamosan viszont csak kevés helyen építettek szennyvíztisztító telepeket és ezekkel összefüggő csatornahálózatot. Mindössze Sírokban és Szilvásváradon készül ez el a jövő év végéig, pedig egészségügyi szempontból mindenütt elengedhetetlen lenne. A községi tanácsok — az Országos Vízügyi Hivatal és a megyed tanács támogatásával — amennyire hamar felismerték a vízir.ühálózat fejlesztésének szükségességét, sajnos annyira háttérbe szorult a szennyvíztisztító telepek létesítése. Pedig ez éppoly indokolt lenne. A szennyvíztisztító telepeket várhatóan az ötödik ötéves tervben felépítik megyénk községeiben. Így ezek a fontos tartozékok is elkészülnek. Ehhez azonban a községi tanácsoknak újabb jelentős szervezést, és agi- tációt kell indítaniok, hogy tudatosítsák a falvak lakóiban ennek egészségügyi fontosságát. kedniük, ne kerüljenek a bejáraton át száz métereket. Ebben a szárnyban azelőtt gazdasági helyiségek, személyzeti szobák voltak. Most megtoldják majd a szárnyat még egy emelettel és itt helyezik el az üdülő dolgozóit. A földszintjén pedig a külső vendégek fogadására szolgáló étterem és presszó kap helyet. Ez kilép a 6zuterénból, „felemelkedik” a földszintre, mert a régi helyiségből játékterem lesz a beutaltak szórakoztatására. é ★ — Most a hevesi építőipari szövetkezet dolgozói végzik a felújítási munkákat — közli Vértessy László, a galyatetői üdülő főkönyvelője. — Nincs vita a határidőkkel, a munka minősége is olyan, hogy nem panaszkodhatunk. — Milyen a kaipcsolatuk az építőkkel? — Rendszeresen folytatunk tanácskozásokat, olykor a sürgős kérdéseket is közösen igyekszünk rendezni, a lehető legrövidebb idő alatt. Előfordult olyan, hogy bizonyos szerelvények beszerzéséhez a mi főigazgatóságunk segítségét kérték az építők. Készségesen vállalta át a beszerzés gondját a főigazgatóságunk vagy az igazgatóságunk. — Mi a véleménye az építőkről? — Csak a legteljesebb elismeréssel szólhatunk róluk, a munkájukról. ★ Félgőzzel üdültetnek Gályán. Ahogy tették ezt már az utóbbi időkben egyébként is. Félgőzzel? Mégsem egészen így igaz. Az biztos, hogy a felújítás miatt nem tudnak annyl; yendéget fogadni, mint amennyi helyük van erre egyébként. Hol a szállodai rész egyik részét használhatták, hol a másikat. Mindig attól függően, hol folyt a munka. De a saját dolgozóikról is gondoskodniuk kellett. Nekik volt aztán keserves az ide- oda való költöztetés. És még egy költözködés hátra van, amikor az épület mellékszar- nya elkészül. ( El kellett helyezniük az építőket is. Most ötven emberről kell így gondoskodniuk: szállást és élelmezést kell adniuk, majdnem úgy, mint a beutaltaknak, csak „térítés” ellenében. Bár az a néhány forint a kosztra nem is olyan sok, ha úgy vess- szűk. A munkások inkább csak a meleg ebédet igénylik. A többi étkezést maguk oldják meg. ★ Nem Szabad a vendégnek észrevennie, hogy az épületben felújítási munkát végeznek. Igaz, ennek következményeit mégiscsak tapasztalják. De mi mindent megteszünk azért, hogy tökéletesen kipihenhessék magukat. — Milyen lehetőségeik vannak erre? — Különböző kirándulások Egerbe, Gyöngyösre, a Mátra szép vidékeire. Hangversenyek, amiket a Zeneművészeti Főiskola hallgatói adnak, sportversenyek, házi bajnokságok, táncest, irodalmi műsor a mi dolgozóinkból alakult együttes felléptével. Mindig csinálunk tehát programot. A mi dolgozóink is szívesen közreműködnek, mert ez nekik is hasznos, szórakoztató, felüdítő időtöltés. — Mi van az épület egyik érdekességével, a belső uszodával? — Az is olyan állapotban volt már, hogy rendbe kellett hozatnunk. Szeretnénk, ha ezzel a munkával még az őszszel elkészülnének az építők. Reméljük, így lesi ★ Váltás napja volt éppen, amikor Gályán jártunk. Ott állt az autóbusz a főbejárattól néhány méterre. Beutaltak várakoztak a csomagjaikra. Közben szétnéztek a környezetükben, a széltől zúgó fákat vizsgálgatták, a szemközti pavilonokat must- rálgatták, és bizonyára arra gondoltak: vajon hogyan telik el majd a következő két hetük. Egyikük sem vette észre a kis márványtáblát a hatalmas épület jobb sarkán. A táblán a két évszámot: 1937 —39. Vajon odakerül-e egy másik tábla: felújították 1970— 75. között. Persze, még egy évet várni kell. Addig is — jó üdülést a beutaltaknak, jó munkát az építőknek és jó idegeket a belső dolgozóknak. Gázlámpák az USA-ba és az NSZK-ba Az Apci Qualität immár két éve öntött alumínium gázlámpákat gyárt a tőkés -piacra. A 70 féle múlt századbeli utánzatokból évi 30 ezer darab hagyja el a gyár kapuját. A képen utolsó simításokat végzik a lámpákon. (SMbó Sóméar /Stel G. Molnár Ferenc Kátai Gábor A tervezett határidő előtt: ú^abb föppevízmííueb megyénb falvaiban 1974, július 7., vasárnap
