Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

%• Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Garázda I gárdisták Cipruson már javában tombol a nyár, régebben ilyenkor már gondtalan turisták tízezrei lubickoltak partjainál a kéklő Földközi-tengerben, Nicosia ét­termeit és bárjait ellepte a külföldiek serege. A napfényes sziget újabban egyre kevesebb örö­met okoz a turistáknak, annál gyakrabban olvashat­tunk róla a lapok politikai rovataiban. Csütörtökre virradó éjjel például fővárosa, Nicosia központjában zajlott le heves összecsapás a rendőrség és a Nemzeti Gárda 50 ittas tagja között. Egy kormányhatározat nemrég arról intézkedett, hogy a Görögországgal való egyesülés támogatóinak fő bázisa, a Nemzeti Gárda létszámát felére csökkentik. Minden valószínűség sze­rint ez váltotta ki a garázda gárdisták felvonulását. A rendzavarok Makariosz elnököt becsmérelték és él­tették az'EOKA—2 elnevezésű, illegális terrorszerve-, zetet. Ciprus politikai felosztására és Makariosz elnök eddigi politikájának megváltoztatására széles körű összeesküvés körvonalai bontakoznak ki. Kétségtelen, hogy Athén áll a titkos tervek mögött, támogatva, ' ösztönözve azokat az erőket, ame^, £ parányi szi­getországban az érsek-elnök politikáját helytelenítik. Ciprus stratégiai helyzete rendkívül kedvező len­be a NATO délkelet-európai szárnyán egy^ nagyszabá­sú támaszpont kiépítésére. Makariosz és a'ciprioták erről az elképzelésről természetesen hallani sem akar­nak. A képlet tehát rendkívül egyszerű és világos: addig élesztgetni a sziget két nemzetisége, a görögök és a törökök ellentéteit, amíg a sűrűn ismétlődő rend­bontások polgár-háborúba torkollnak. Oszdd meg és uralkodj! Régi jelmondat, még azoknál is régebbi korokra nyúlik vissza, akik pedig előszeretettel alkalmazzák. Csakhogy a ciprusi példa igazolja: az ősi és az ósdi'között hatalmas a különb­A Szojuz-program újabb űrhajója a Föld körül £Folytatás az \' L oldalról) volszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev. A múlt év szeptemberé­ben a Szojuz—12 legénysé­ge ellenőrizte és kipróbálta . a tökéletesített fedélzeti rendszereket, 'több tudomá­nyos kutatást végzett. 1973 decemberében űrrepülést hajtott végre a Szojuz—13, fedélzetén Pjotr Klimukkal és Valerítyín Lcbegyevvel. A Szojuz-sorozat űrhajói új szakaszt nyitottak a pi­lótával végrehajtott űrre­pülések szovjet programjá­ban. Az, űrhajók képesek tartós repülésre,, közelítés és összekapcsolás megvalósítá­sára Föld körüli pályán. 1975-ben ilyen űrhajónak kell megvalósítania az össze­kapcsolódást az amerikai Apolló-űrhajóval. A Szojuz-sorozat előtt a Szovjetunió a Vosztok és Voszhod irányítható űrhajó­kat juttatta a világűrbe. A Vosztok—1-en repült 1961 ben Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa. Televízióriport az indításról A moszkvai televízió ri­portban mutatta be nézőinek a szerdán este, ■ a Szaljut—3 orbitális tudományos űrállo­mással \ közös kísérletek vég­zésére felbocsátott Szojuz— 14. rajtját. Pavel Popovics, akit a kép­ernyőről a tv-nézők már jól ismernek, köszönetét mon­dott mindazoknak, akik az űrhajósokat felkészítésükben segítették. „Megteszünk min­den erőfeszítést, hogy felada­tunkat kitűnően végrehajt­suk” — mondotta. Ezután a televízió nézői Jurij Artyuhin fedélzeti mérnököt láthatták, ő han­goztatta, hogy a fellövés be­nyomásait Popovicsnál job­ban át fogja élni, mivel elő­ször repül űrhajón. Waidhelm az európai békekonferenciáról Csütörtökön Genfben, a* ENSZ európai központjában sajtótájékoztatót tartott Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra, s kiemelt helyen foglal­kozott a közel-keleti béke­konferencia újbóli összehí­vásának esélyeivel. Derűlátóan értékelte a kö­zel-keleti térség békéjének irányába tett legutóbbi lépé­seket, egyebek között a Szí­riái—izraeli csapatok szét­választásának megvalósítá­sát. Ugyanakkor hangsú­lyozta: még számos jelentős nézetkülönbséget kell tisz­tázni, A főtitkár szerint nem valószínű, hogy a békekon­ferencia ősz előtt felújítaná munkáját. A portugáliai helyzetről szólva, Waldheim bejelen­tette: meghívást kapott —és fogadott el —. Lisszabon­ba, hogy Spinola tábornok­kal és más portugál veze­tőkkel az/ ország tengeren­túli gyarmatainak helyzeté­ről. tárgyaljon. Borisz Volinov űrhajós, aki a Szojuz—14, felbocsá­tását kommentálta, jó utat kívánt az űrhajó legénységé­nek. Elmondotta, hogy Pa­vel Popovics és Jurij Ar­tyuhin félszavakból is meg­értik egymást. „Mindkettő­jüknek azonos a szenvedé­lye — horgászok, szeretnek a pecabot mellett üldögélni a folyóparton.” A tv-nézők hallhatták a felszállásra kiadott paran­csokat, majd Pavel Popo­vics, a földi irányítóközpont kérdéseire válaszolva közöl­te, hogy az űrhajó paramé­terei megfelelőek, közérzetük ragyogó. Amíg ezek a be­szélgetések folytak, a tv-né­zők láthatták, amint az űr­hajót szállító rakéta lassan elszakad a földtől és a ma­gasba tör. A képernyőn a riport végén a rakéta tűz- csóvája volt látható. Yilágvisszhang Az amerikai távirati iro­dák „Gyorshír”, „Sürgős” jelzésekkel adták ki a Szo­juz—14. szovjet űrhajó fel­bocsátásáról szóló első hírei­ket A hírügynökségek közle­ményeikben megemlítik, hogy az. űrhajó fedélzeti be­rendezései normálisan mű­ködnek. A távirati irodák közük a szovjet űrhajósok életrajzát. A Szojuz—14. felbocsátá­sáról gyorshírben számolt be “a' Reuter angol, az AFP francia és több más hírügy­nökség is. A* egyezmények nem »egynapos szenzációnak készültek’* Nixon a moszkvai csúcséi teke/let eredményeiről Nixon elnök és felesége, közép-európai idő szerint, csü­törtökön, a hajnali órákban, a moszkvai csúcstalálkozó­ról hazaérkezett az Esésűit Államokba. Az elnöki gép a Maine állambeli Limestone- ban szállt le, s itt Nixon 20 perces televíziós beszédben számolt be a moszkvai csúcs- értekezlet eredményeiről. Az elnöki pár utána továbbre­pült a floridai Key Biscay ne-- be és itt tölti pihenéssel a nemzeti ünnepet, sőt való­színűleg a hét végét is. A. loringi légitámaszponton az elnököt Gerald Ford ai- elnok, továbbá az állam kor­mányzója és mintegy négy­ezer főnyi tömeg fogadta. Nixon az elnöki gép tanko­lása alatt, egy hangárból, in­tézett televíziós beszédet az Egyesült Államok népéhez. Az elnök elégedetten ósz- szegezte a moszkvai látoga­tása eredményeit és hangoz­tatta, hogy „a megálUpodá- soknak ezzel az egyre bővü­lő rendszerével az együttmű­ködés új szokásait és a kon­zultáció új modelljeit teremtr jük meg, és a Szovjetunió, valamint az. Egyesült Álla­mok népének nemcsak nega­tív, hanem pozitív érdekelt­séget adunk a békében.” Nixön rámutatott, hogy a szovjet vezetőkkel folytatott eszmecserék és a megkötött egyezmények nem „egynapos szenzációnak készültek, ha­nem ösztönzik a béke felé tattó állandó, visszafordítha­tatlan folyamatot”. Az elnök emlékeztetett ar­ra, hogy kormánya új kap­csolatokat alakított ki a Szovjetunióval, és mostani. ow 1974. Július 5» péntek egyhetes látogatása megerő­sítette az új viszonyt. Han­goztatta azt a véleményét, hogy világszerte a külpoliti­ka új modelljei törnek utat maguknak, s az új folyamat ezután már saját lendületé­vel is halad tovább, és — mint mondotta — „tartós be­kévé fejlődik”. Nixon méltatta a csúcsta­lálkozó során aláírt fegyver- korlátozási megállapodások jelentőségét és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a ha­dászati támadófegyverek kor­látozására tartós megállapo­dást sikerül kidolgozni, jó­val a hatályban levő, ideig­lenes megállapodás 1977-es lejárta előtt. Az elnök röviden szólt kö­zel-keleti körútjáról és az új atlanti nyilatkozatról is. El­mondotta, hogy tapasztalata szerint az arabok és az iz­raeliek a négy háborúval ter­helt korszak ellenségessége után, most új szellemben ke­resik problémáik békés meg­oldását. Az elnök igyekezett külö­nös jelentőségűnek minősíte­ni azt a tényt, hogy a NATO jubileuma alkalmából az új atlanti nyilaticozatot éppen közel-keleti és szovjetunió­beli látogatása között írták alá. Ez szerinte azt a „köz­ponti szerepet” hivatott ki­emelni, amelyet a nyugati szövetségi rendszer játszik az Egyesült államok béke­törekvéseiben Annak a vé­leményének adott hangot, hogy a NATO brüsszeli csúcsértekezlete „elmélyítette a nyugati szövetség egysé­gét”, a-nyilatkozat pedig „új életet öntött a NATO-ba”. (MTI) Addis* Abebában Az etiópiaí feszült belpo­litikai helyzetben , szerdán este történteket megfigyelők úgy értékelik, hogy a hely­zetet öt napja gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartó fegyveres erők követeléseik­re a császártól kapott jóvá­hagyás után visszaléptek a teljes katonai hatalomátvé­teltől. Hailé Szelasszié csá­szár az utóbbi napok drá­mai fejleményei során szer­dán első ízben avatkozott be közvetlenül a katonai bi­zottság és a polgári kor­mány megbeszéléseibe. A császári palotában létrejött találkozón a fegyveres erők képviselői • ötpontos követe­lést terjesztettek elő. Köve­telték az összes politikai fo­goly szabadon bocsátását,, a politikai száműzöttek sza­bad visszatérését, a meghir­detett alkotmányos refor­mok haladéktalan végrehaj­tását, a parlament üléssza­kának meghosszabbítását, a fegyveres erők és a polgári hatalom képviselőinek to­vábbi konzultációit. Az Addisz Abeba-í rádió szerda esti jelentése szerint Hailé Szelasszié hozzájárult a követelések teljesítéséhez. A 81 éves uralkodó — mint­egy bizonyítékául cselekvési készségének — Aman An­dorn vezérőrnagy személyé­ben új vezérkari főnököt ne­vezett ki a fegyveres erők élére. A lakosság körében jól ismert és népszerű tá­bornok (ő vezette győzelem­re az etiópiai csapatokat. a Szomáliával folytatott 1964- es háborúban) a szenátus tagjaként erélyesen bírálta az előző kormányt. Addisz Abeba-i megfi­gyelők továbbra is biztosra veszik, hogy rövidesen sor kerül a kormány átalakítá­sára. (MTI) Algéria . nemzeti ünnepére Tizenkét éve. kiáltották ki az Algériai Demokratikus Népi Köztársaságot. A füg­getlenséget több mint 13 0 esztendős gyarmati uralom megdöntésével vívta ki az al­gériai arab nép, 'a szabad­ságáért nagy áldozatot ho­zott: másfél millió ha­lott, háromszázezer eltűnt, félmillió árva és hadi özvegy, nyolcezer, földig rombolt fa lu emlékeztetett a koioma- listákkal vívott hosszú, fel­szabadító harcra. Nemcsak a függetlenséget kellett meg­tartani, fel kellett számol­ni a gyarmati múlt terhes örökségét is. Ezt a feladatot az algériai nép sikerrel tel­jesíti. Mint Burnedien elnök hangsúlyozta: a függetlenség valójában akkor vált való­sággá, amikor az ország gaz­dasági életét is megszabadí­tották az idegen gyámságtól és irányítását az algériai nép vehette kezébe. A független Algéria az el nem kötelezettség alapján áll, és következetes antiim- perialista politikát folytat. A fejlődés nem kapitalista út­ját választotta; az iparban szilárd állami szektort épí­tett, amely a kapacitások­nak immár több mint hét­tizedét öleli fel; az utóbbi években széles köHi földre­formmal, a parasztok szö­vetkezetekbe való tömöríté­sével is fellendíti a mező- gazdasági termelést. A gaz­dasági fejlődés alapja az az államosítás, amelynek segít­ségével az ország fő termé­szeti kincsét, a Szahara ola­ját és földgázát a nép javá­ra aknázhatják ki. Algéria nemzeti független­ségi politikájának fontos té­nyezője az a baráti együtt­működés, amelyet a szocia­lista országokkal építettek ki. Hazánk, amely nagyra értékelte az algériai nép szabadságküzdelmét és kife­jezte szolidaritását a harcoló néppel, az államépítés, a gazdasági fejlődés szakaszá­ban is a két ország kapcso­latainak elmélyítésére töre­kedett. Ennek d barátságnak és együttműködésnek szelle­mében kívánunk Algéria né­pének a nemzeti ünnep al­kalmából, további sok sikert a felemelkedés útján. R. I. Nixon beszédet mond a fogadására megjelentek előtt. (Teletőto — AP-MTI—KS) Kissinger Párizsban Csütörtökön délután — Brüsszelből jövet —, 24 órás .látogatásra Párizsba érke­zett Henry Kissinger, az Esésűit Államok külügy­minisztere. Az egynapos francia— amerikai megbeszélések na­pirendjének főbb pontjai:az EGK és az arab országok közötti „párbeszéd” és a nemzetközi pénzügyi rend­szer átszervezésének kérdé­sei. ★ Az amerikai diplomácia ve­zetőjének brüsszeli villámlá­togatása elsősorban azt cé­lozta, hogy az Egyesült Ál­lamok, a június 26-án, ép-- pen Brüsszelben aláírt at­lanti nyilatkozat 11. pontjá­nak megfelelően tájékoztas­sa a NATO-partnereket a Moszkvában lezajlott tár­gyalásokról. Egyes NATO- tagországok olyan jelentős­nek minősítik a moszkvai csúcstalálkozóról szóló Kis- singer-beszámolót, hogy a . konzultációra eleve meghí­vást kapott állandó képvise­lőkön kívül Brüsszelbe küld­ték külügyminisztériumuk politikai osztályának igazga­tóját is — írja csütörtökön reggel a La Libre Belgique, Rumor újabb erőpróba előtt Mariano Rumor középbal koalíciós kormányának, alig­hogy átvészelte az elmúlt he­tekben kirobbant válságot, máris újabb erőpróbával kell szembenéznie: a miniszter- elnök és gazdasági, illetve pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozó miniszterei csütör­tökön kezdik meg gazdaság- politikai egyeztető tárgyalá­saikat a szakszervezetek kép­viselőivel. A vita igen nehéznek ígér­kezik. A három legnagyobb szakszervezeti szövetség, a CGIL, a CISL és az UXL el­lenzi a Rumor által beha- . rangozott gazdasági kény­szerintézkedések egy részét, mert úgy vélik, hogy a gaz­dasági nehézségekből a dol­gozók életszínvonalának ro­vására akar kilábalni. A három legnagyobb'szak- szervezeti szövetség csúcs­szövetségének végrehajtó ta­nácsa máris tíznapos orszá­gos forgósztrájkot helye­zett kiilíÉs «RS «s eset­re, ha nem sikerül megál­lapodnia a kormánnyal. A program szerint július 5-e és 15-e között valamennyi tartományban általános sztrájkot tartanak — min­dennap másutt. (MTI) A saigoniak kudarca Ben Cat körzetében A felszabadító erők szer­dán este egy sikeres ellen - támadás során körülzártén a saígoni csapatok két zász­lóalját és súlyos vesztesége­ket okoznak az ellenségnek. Így egy héten belül már har­madszor vallott kudarcot a saigoni rezsim csapata.' .ak az a kísérlete, hogy Ben Cst körzetében újabb terület :ket raboljanak el a felszabadító arál&iőL (MTU /

Next

/
Thumbnails
Contents