Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
■ 551 EMBER MEGHALT, 134 SÚLYOSAN MEGSÉRÜLT SajiaTa^malvtaSn IÄ“' KA" ÜKOK; az ittassac' A ÜVOES Megyénk közlekedésének első félévi számai figyelmeztetnek! A statisztikai számhalmazokat általában nem szívesen fogadják a kedves olvasók, s ha mégis kezükbe a ;ad egy-egy száraz közlemény, közömbösen átsiklik rajtuk a tekintet, talán csak a Jellemzőbb számokra akad meg. Más a helyzet a közlekedni balesetek alakulását mutató számokkal, nincs olyan ember, aki ne venné kezébe érdeklődéssel a gondos munkával nyilvánosságra hozott kimutatásokat. A Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács értékelő és elemző szakbizottsága az idei év első hat hónapjának adatai ismeretében összeállította a megye baleseti statisztikáját, és ez a közlekedés szakértőit, de az egyszerű újságolvasót, a közlekedés „szürke szereplőjét”, a gyalogost is meghökkenti. A figyelmeztető számok: megyénk közútjain az első félévben 266 baleset volt, 387 ember megsérült. Huszonegyen életüket vesztették az utakon, 134-en csak súlyos sérülés árán menekültek meg a veszélyes helyzetekből. Nem lebecsülendő a balesetekből eredő anyagi kő? sem: másfél millió forinttal lettünk rővidcbbek. Joggal felmerülhet bárkiben a kérdés, miért történt mindez? Szükségszerű velejárója a motorizáció mind nagyobb mérvű terjedésének az emberáldozat, a balesetek ilyen mérvű növekedése? Annyian haltak meg és szenvedték sérülést megyénk útjain az év első felében, mint Bükkszentmárton község lakóinak számai A tavalyi 051 sérüléses baleset sokakat elgondolkoztatott, de ennek majd fele megismétlődött és a július sem biztató, hiszen első tíz napjában 25 újabb balesetről kaptunk hírt és közülük húsz súlyos kimenetelű volt. Akik válaszolni tudnak erre a kétségbeesett kérdésre, mind azt állítják — ezt igazolják az újabb számok is —, hogy nem az időjárásban, az utak állapotában, a gépjárművek hibáiban kell keresni az okot, hanem magunkban, a közlekedő emberben, akár gyalog, akár kerékpárral, motorral, vagy személygépkocsival vesz részt a közlekedésben. A 266 balesetből — a csökkenés ellenére — még mindig 47-et az ittasság számlájára kell írnunk. Tizenhat balesetet olyanok okoztak, akik nem rendelkeztek vezetői engedélyivel, motorkerékpárt, személygépkocsit vezettek anélkül, hogy akár közlekedési ismeretekből,- műszaki és vezetési gyakorlatból vizsgát 20.00: Nyitott könyv s Déry Tibor: Kedves bó- peer...! A kiváló író ez év őszén ünnepli 80. születésnapját, s így nála illetékesebben kevesen szólhatnának az öregségről. Ez ugyanis az elmúlt év őszén megjelent Kedves bópeer. .! című kötetének témája. Az öreg író szigorú kritikus szemmel, ironikusan szemléli saját öregedését, még fel-feltámadó vágyait és kudarcait, egvre fokozódó és kicsinyes fösvénységét, rigolyáit, egészségi állapota változásait. OäMMw J6S4. július 30.. kedd tettek volna. 125 balesetnél a gyorshajtás, 48 esetben a szabálytalan előzés, a kikerülés volt a baleseti ok. Mennyi szomorúságot, családi .tragédiát lehetne elkerülni, ha ittasan, vezetői engedély nélkül senki sem ülne a volánhoz, ha a gyorshajtás ördöge nem kísértene, ha a KRESZ előírásait maradéktalanul betartanánk?! Erre figyelmeztetnek a számok. Mindenki, aki nem változtat közlekedési magatartásán — legyen az hivatásos gépjármű- vezető, vagy kerékpáros, gyalogos — felelős a közlekedési helyzet ilyen kedvezőtlen alakulásáért. A sérüléses balesetek 87 százaléka a járművezetők hibájából történt, 10,1 százaléka a gyalogosok hibás magatartása miatt, és mindössze 2,9 százaléka írható a műszaki hiba számlájára, vagy a közlekedés más, objektív körülményeire. A műszaki hibából eredő balesetek egy részét is elkerülhették volna, ha a gépjárművezető indulás előtt a biztonsági berendezéseket és felszereléseket ellenőrzi. A kerékpárosok 28, a gyalogosok 27 balesetet okoztak. A gyalogosok nagy része az úttesten szabálytalanul haladt át és azért történt a baleset. A közlekedési szakemberek figyelmét is felkeltette, hogy nemcsak a gyakorlatlan járművezetők hibáznak, hanem nagyon sokszor azok, akik úgy érzik, már kellő gyakorlattal rendelkeznek és figyelmetlenebbek mint társaik. A balesetek több mint felét ugyanis olyan járművezetők okozták, akik három éve, vagy annál régebben kapták meg a vezetői engedélyt. A járművezetők hibájából történt balesetek okozói között magas a harminc évnél fiatalabbak aránya. Motorkerékpárral a sérüléses balesetek zömét 22 évesnél fiatalabbak okozták. A motorkerékpár-vezetők közlekedési fegyelmezetlensége mind nagyobb veszélyt rejt magában. A féktelen száguldás következtében kilencen lelték halálukat az utakon. Csütörtöki napokon volt a legkevesebb, 26 baleset, vasárnap ennek a kétszerese, vagyis 45, szombati napokon pedig több mint a kétszerese, 54 baleset történt. A balesetek negyedrésze a reggeli 6—10 óra, a másik negyedrésze a 14—18 óra közötti napszakra esett. A megye jellegéből fakad, hogy a hét végi napokon különösen megnövekedett a forgalom útjainkon, ez a balesetek alakulásában is jelentkezett. Ha a számokat közigazgatási egységenként vizsgáljuk: a balesetek fele a gyöngyösi járásban történt. A megyén keresztülhaladó 3-as számú főút gyöngyösi szakasza különösen veszélyes. Ennek a veszélyhelyzetnek az ismerete is segíthet bennünket, hogy fokozott óvatossággal elkerüljük a bajt. Érvényes ez minden kritikus közlekedési helyzet esetére, nem szükségszerű a baleset, nagyobb figyelemmel, az egymás iránti udvarias, megértő magatartással a veszélyek és a tragédiák számai is csökkenthetők. Bronzkori leletek Dózsa községben Értékes leletre bukkantak a Debrecentől 10 kilométerre fekvő Dózsa község határában. Az első leletek véletlenül — építkezés alkalmával — kerültek felszínre, de azután már szakemberek — a debreceni Déry Múzeum régészei — folytatták a feltárást. Huszonhárom bronzkori 6irl bontottak ki, s ezekből többek között gyöngyöket, edényeket, karpereceket, csatokat találtak. A leletek a Déry Múzeum anyagát gazdagítják. (MTI) Látopíóh és útitársal Egy ismeretlen nevű fiatalember, Czele György három novelláját mutatta be a tévé pénteken. Nem tudni, Nádor Tamás forgatókönyv- írása és Jánosi Antal dramaturg közbeavatkozása mit változtatott, hogyan módosított a novellák eredetijén, mit élesített vagy torzított a színészi játék és a kép az eredeti párbeszédeken, de azt meg lehet állapítani: közös haszna a nézőnek és a tévének, hogy ez az egyórás műsor megszületett. Nincs okunk jóslásokba bocsátkozni, mert egy író fejlődése, beérése hosszú-hosszú folyamat eredménye, de egy bizonyos: Czele György a jellemek felkutatásában, a tettekig eljutó belső döntések megismerésében éretten, jó érzékkel fogott munkához. Az írói szemlélet szerint, ha az Ütitársakra gondolok, a véletlen folytán egymás mellé kerülők jobban és nagyobb szeretettel felnyílhatnak egymás előtt, jobban, igazabb szeretettel szólhatnak bele egymás sorsába, segítve és emeive egymást és egymás értékét, mint a házastársak — Vacsora kettesben —, akik közül az egyik akkor is lehet áldozat, kegyetlenül kizsarolt áldozat és megtépett ember, ha a másik el is hiszi magáról, hogy szeretetből, mi több, a legnagyobb alázatból és önzetlenségből teszi mindazt, amit jelleme, érdeke és zsarnoksága diktál. Bs hogy valahol ez a fiatalember, ez a Czele György költő is, azt a harmadik novellájában bizonyltja. Ha úgy veszem, a novella eseménye paradox, így a valóságban a dolgok nem történnek, nem történhetnek meg, mégis már a második látogatás után elhisszük a vendégről, hogy jönni fog, mert az összetartozásnak ez az abszurd játéka megköveteli a lélek törvénye szerint, hogy elkövetkezzék valami, amin mi csodálkoznánk a legjobban, ha a saját életünkben megesne. S hogy ez így-esik, így esheGiuz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon A szocialista mezőgazdaságéit XVII. Közel két évtizede, hogy egyenletes politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés részvevői lehetünk. Bizakodóak és magabiztosak lettek az emberek, tudják, hogy mit, miért tesznek, hiszen véleményüket meghallgatják. A dolgozók nemcsak megvalósítói, hanem alkotói is a terveknek. Itt is, ott is élénk beszélgetések, viták fültanúi lehetünk, amikor azt vitatják, hogy gyorsabban és jobban is lehet előre haladni. Ezelőtt 15 évvel még tisztázni kellett a mezőgazdaság jövőjét, hogy mit akar a parasztság : kis földecské jén magára hagyatva tengődni, vagy összefogással, szövetkezéssel nagy, korszerű gazdaságot létrehozni. Fel kellett világosítani, meg kellett győzni a parasztságot a szocialista mezőgazdaság történelmi jelentőségéről. Az 1950-es évek közepétől már egyre több termelőszövetkezet mutatott jó példát az egyénieknek, egyre magasabb termésátlaggal és számos gazdasági, társadalmi tényező érvényesítésével. Az egyénileg gazdálkodó parasztokat nem érte váratlanul a1 szocialista átszervezés megindítása. .Egy évtizede ott élt tudatukban a szövetkezeti gazdálkodás gondolata, s a párt és a kormány mindig nyíltan hangoztatta a szocialista mezőgazdaság megteremtésére vonatkozó terveket. Értelmileg többségük tisztában is volt a nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel, de érzelmileg mégis nehéz volt megbarátkozni a gondolattal. Ügy érezték, ha elvesztik a földet, összeomlik az egész világ, amit addig felépítettek. Ennek a kérdésnek a tisztázásában vettek részt a munkások, termelőszövetkezeti parasztok, kommunisták és józan gondolkodású pártonkívüliek, akik a párt hívó szavára 1959. tavaszán felkeresték az egyénileg dolgozókat és magyarázták a jövő mezőgazdaságának egyedüli helyes útját. A politikái felvilágosító munka következtében a nyugtalanító problémák csakhamar megszűntek, s egymást követően alakultak meg az új termelőszövetkezetek. Amikor egy-egy község gazdáinak többsége szövetkezetei alakított, a falu névtáblája alatt hevenyészve írott szöveg büszkén hirdette: „Termelőszövetkezeti 'község”. Heves községben 1959. március 12-én már a gazdák többsége a szövetkezeti gazdálkodás mellett döntött, s március 14-én megalakult a kilencedik, s egyben utolsó termelőszövetkezet, amely a „Búzakalász” nevet vette fel. 1959. tavaszán az átszervezés során a megye összes területének 74 százaléka, a szántóterületének 61 százaléka a szocialista szektor útjára lépett. A hevesi járás valamennyi községe termelőszövetkezeti község lett, s igy termelőszövetkezeti járássá nyilvánították, a megyében elsőként. Heves község és a hevesi járás új termelőszövetkezeti gazdákat Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke köszöntik meg ebben a kicsinyke, de bájos játékban, annak az a titka és a hitelessége, hogy ez a kor, korunk már annyi megszokásról, annyi előítéletről le tudott mondani, már úgy átértékelte az emberi kapcsolatokat a nagy rohanva élés közepette, hogy a képtelenség sem valószerűtlen: mármint az, hogy egy jól öltözött, bátortalan fiatalember, nyitott ingben, riadtan fenyegetve, de betörőként belép nyugdíjasékhoz, kést emleget, bár egy pofontól elszaladna, megeszi a vacsorát egyre illedelmesebben, aztán ahogy jött, úgy elmarad. Ami ebben a kis novellában zenél, az az öregaszszony testi és lelki felöltőzé se a szeretethez, a vendég hez, akinek a megjelenése bi zonyára szebb álmokat hozot neki és ígért egy illúziót, ara nélkül könnytelenül is szó morú az élet. Gaál Albert a novellái poézisét és a jellemek össze kapcsolódásának poutos raj zát adta rendezésében. Me gint egyszer Kállai Ference kell dicsérnünk, aki a tév premier plánjának kutató fi gyelését is jól bírva nagySze rű jellemrajzot szolgáltatót Ugyancsak kitűnőre sikerül rPatkós Irma öregasszonya é Bánky Zsuzsa negatív figurá ja is. (farkas) A dorogi bányászok hangversenyéről Kedves színfoltja marad az idei egri nyárnak az a hangverseny, amelyet a bazilika lépcsőjén adott vasárnap este, kitűnő időben, igazi nyárias atmoszférában a Dorogi Bányász Fúvószenekar. A csaknem kilenc évtizedes működési múltra visszatekintő együttes éppen külföldi vendégszereplése után érkezett ide, hogy kétórás műsorával elszórakoztassa az egri közönséget. A hatvan tagú fúvószenekar változatos programmal mutatta be tudását. Erkel Ünnepi nyitányával kezdte műsorát és Dunajevszkij Cirkusz-indulójával fejezte be. Ez a két szám is arról tanúskodik, hogy stílusokat és korokat fogott össze ez a program, amelyben Kodály To- borzója, Sugár Rezső Szim- foniettája éppúgy helyet kapott, mint Hubay Csárdajelenete, vagy Strauss Déli ró- zsákja. A zenekar nyílván zártabb és akusztikailag tömörítőbb környezetre számított, amikor műsorra tűzte Eördögh János Ünnep Harlember d mű művét, vagy Gershwi Három dalát, de Farkas Ari tál Magyar rondójában é Nagy Olivér Rondójában is mai modernebb fúvószem élmények uralkodnak, h egyáltalán ilyen összefogta ló meghatározást lehet adr manapság zenei stílusokró irányzatokról, elgondolások ról, amelyek a korábbi koro zenei kifejezéseit továbbfej lesztik, nemegyszer megkér dőjelezik. Lénárt Elek egy jól össze hangolt együttest mondha magáénak. A dorogi bánya szók nemes tradíciókat ápol nak és nem is eredménytele nül. Némely szólistája, mir például a posaunnal kitűnőé játszó Burghardt Tibor má sodkarmester is, észrevétett magát az egyes számoknál. A szabvány térzenénél jt val többet és igényesebbe kapott az egri közönség. j jövőben azonban nem árta na. ha a zenekar időben, fellépés előtt értesülne a akusztikai adottságokról, műsor összeállítás érdekéber í/. «-> tötte, aki a munkásosztály hatalmába, a munkás-paraszt szövetség egységébe vetett hitet hozta el a hevesieknek és a mezőgazdaság szocialista felvirágzását, a termelőszövetkezeti parasztság felemelkedését helyezte kilátásba. És valóban, a tavasszal kibontakozott szövetkezeti fejlődés támogatásához jelentős segítséget nyújtott az állam is. Mezőgazdasági és pénzügyi szakembereket küldtek a szövetkezetekbe, nagyarányú hiteleket folyósítottak vetőmagvak, gazdasági felszerelések beszerzésére, gazdasági épületek építésére. A párt és a kormány helyesen választotta meg az időt a szervezés megindítására. Az átszervezés során egy- egy községben több kis termelőszövetkezet jött létre, amelyek egy-két év múlva egyesültek egymással, s így nagyobb, életképesebb gazdaságokat hoztak létre. Ma legtöbb községben egy szövetkezet fogja össze a mezőgazda- sági lakosságot. Sőt, napjainkban indult meg két, illetve több község, egy-két ezer holdas gazdaságának egyesülése, hogy a korszerű, szako- sítottan gazdálkodó szövetkezetek sorába felzárkózzanak. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő években igen jelentős beruházásokra került sor. A kormány is tekintélyes hitellel és támogatással sietett a szövetkezetek segítségére. Az állami segítség, a tagság szorgalmas munkája és a szakszerű gazdálkodás eredményeként egyre több szakosított istálló, zöldségtermelő hely alakul ki magas színvonalú gépesítéssel, esőző, öntöző berendezésekkel. A termelőszövetkezett parasztság megtalálta számítását a szövetkezetekben, magasabb színvonalon él, mint a volt középparaszt és nagyon szép anyagi jövedelemmel rendelkezik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a gépesítési színvonal növelésével a mezőgazdaságból jelentős munkaerő szabadult fel, amely elsősorban az iparban kívánt elhelyezkedni. Heves megye azonban iparilag közepesen fejlett terület volt, nem tudta befogadni az iparban elhelyezkedni szándékozókat. Nagyarányú ingázás, népmozgalom indult me 1961-től a megyén belül és megyéből. Gyorsítani kelle' tehát a megye iparosításá amelynek eredményeként harmadik ötéves terv végé re az iparilag fejlett megyé színvonalára emelkedett. El kor azonban még az iparos tási beruházásokból a megy déli része nem , részesül Emiatt a felszabadult mur kaerő kis részben megyé belül, nagyrészt viszont mi megyében kereste boldoguld sát. Heves és környékéi mintegy 40 km-es körzetbe semmiféle ipartelep nei épült, így csak a hevesi járá népesedése 10 év alatt mini egy 10 százalékkal csökken (Folytatjuk)
