Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

„Az egyesület, a szakmai továbbképzés fóruma..." Beszélgetés Fekete Győr Endrével, az Agrártudományi Egyesület Heves megyei elnökével Tavasszal tartotta országos közgyűlését a Magyar Agrár- tudományi Egyesület, ahol Összegezték élelmiszer-gazda­sagunk sikereit, eredménye­it. Megállapították, hogy a Központi Bizottság agrárpo­litikai célkitűzései és az ezek nyomán született kormány­határozatok megvalósítását jói segítik az egyesületekbe tömörülő szakemberek. Az országos elnökség értékelte a Heves-megyei szervezet mun­káját és igen jónak ítélte azt. Fekete Győr Endrével, az Agrártudományi Egyesü­let Heves megyei elnökével arról beszélgettünk, hogy a szakosztályok hogyan segítik a megye élelmiszer-gazdasa­gának továbbfejlesztését. Hét szakosztály — 1100 taggal — Egyesületünk eddig vég­zett munkája és taglétszáma »lapján országosan is az első négy között szerepel. Hét szakosztályunk — a növény- :ermesztési, növényvédelmi, illattenyésztési, állategész- .égügyi, kertészeti, gépesíté­si és agrárgazdasági szak- >sztály — ma már 1100 ta- ;ot számlál. Ezt egészíti ki i Kertészeti Egyetem gyön- ;yösi főiskolai karán létre- íozott közel 200 fős ifjúsági ■söpört is. Szakosztályaink íz elmúlt fél évben 12 elő- dast rendeztek, amelyeken különböző témákban orszá- ;os vezetők és az egyes zakágak legismertebb kép- ■iselői számoltak be az íjabb tudományos eredmé- lyekről. Ezekkel az informá- iókkal jelentős segítséget lyújtottak egyesületünk tag- ainak, akik jelentős felada- ot vállalna!-: élelmiszer­azdaságunk IV. ötéves tervi élkitűzéseinek megvalósítá- aban. — Milyen új eredmények zülettek? — Heves megyében is az többi időben csökkent a nezőgazdasági művelés alatt rvö terület. Ennek ellenére közös gazdaságok kisebb őrületen, jobb termelésszer- ezettel és agrotechniká- al növelték az egyes növé- yek termésátlagait. Örven- etes, hogy megyénkben is gyre jobban elterjednek az sarszerű termelési rendsze- äk. A Füzesabonyi Állami Gazdaság és a füzesabonyi etőfi Termelőszövetkezet éldául tagja' a bábolnai !PS-kukoricatermelési rend- zernek. Tizenegy gazdaság írsult a nádudvari kukorica- s cukorrépatermelési rend­szerhez. A Csányi Állami iazdaság pedig az országban i elsőként vezette be a gé- esített paradicsomtermelést, 'ermészetesen jelentős ered- íénveket értünk el az állat- jnyésztésben is. Ezt bizo- yítják a megyében újonnan pült szakosított szarvasmar- a- és sertéstelepek. iegyvidéki nodellgazdaság Jzaiián ;s Péteivásárán — Az országos küldöttgyű- :s szellemében a Heves mé­néi szervezet milyen célki- ízéseket kivan megvalósíta- i? — Szakosztályaink reszt esznek az élelmiszer-gazda- äg ötödik ötéves tervének idolgozasaban. A megyére onatkozo célkitűzések alap­in tervjavaslatot készítenek, melyeket a nyilvánosság lé bocsátva széles körben íegvitatnak a szakemberek.1 izúton is kérjük, hogy fejt­ék ki véleményüket, így lég jobban magukénak Vali­ik majd a Heves megyei lelmiszer-gazdasági üzemek lőtt álló feladatok megoldá- át. — Melyek lesznek a főbb eladatok? — Egyesületünk továbbra i nagy gondot fordít az ipar­szerű termelési rendszerek elterjesztésére és tökéletesíté­sére. Országosan is kiemel­kedő az a kedvezményezés, amely Heves megyében a kö­vetkező ötéves tervben meg­valósul, az iparszerű szőlő- termelésben. Az andornaktá- lyai Egervölgye Termelőszö­vetkezet vezetésével társuló gazdaságok ezt a módszert követik. A szarvasmarha­program eredményes megva­lósítására újabb társulások jönnek létre, például a He­vesi Állami Gzadaság és a környező termelőszövetkeze­tek között. A szakosodásnak megfelelően a gazdaságok mintegy harminc százaléka foglalkozik majd intenzív tej hasznosítással, 70 százalé­ka pedig húshasznosítással. Ennek tudatosításában és következetes megvalósításá­ban egyesületünk tagsága ak­tívan kiveszi részét. Me­gyénk déli részén, az üzemek tovább korszerűsítik a zöld-, ségtermelés gépesítését. Az egri járásban a különösen kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú szövetkezetekben, a ter- meiesszerkezet egyszerűsíté­sét és a szarvasmarhatartás ösztönzését segítjük elő. Az ötéves tervben az irányelvek­nek megfelelően a kormány és a megyei tanács támoga­tásával hegyvidéki modell- gazdaságpkat hozunk létre Szajlán és Pétervásárán. Egyesületünk gondot fordít arra is, hogy a Kiskörei Víz­lépcső felépítésével a térség gazdaságaiban mintegy 1Ü—- 15 ezer hektáron bevezessék az öntözést. Így egy új csa­tornarendszeren a hevesi és az erdőtelki homokhát is ele­gendő vízhez jut. Tudományos kapcsolat Csuvasiával és Targovistével — Mit tesz az egyesület a szakemberek továbbképzésé­re? — Ezt továbbra is kiemelt feladatnak tekintjük. Jelen­tős előrelépést jelent a Ker­tészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karán megalakult ifjúsági csoport munkája. Itt az egyesület célkitűzéseinek megfelelően készítik fel a le­endő fiatal szakembereket elméleti és gyakorlati isme­retekkel. Az üzemekbe ke­rülve ezek a szakemberek jól , kamatoztathatják tudásukat. — Milyen külföldi kapcso­latai vannak a megyei szer­vezetnek? — Fontosnak tartjuk a külföldi kapcsolatok kialakí­tását is. Az országos elnök­ség engedélyével a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság és a bolgár tar- govistei agrártudományi egyesülettel a közeljövőben felvesszük a kapcsolatot. Ezt a baráti együttműködést, amelyet korábban Heves megye párt- és állami veze­tése alakított ki a szovjet köztársasággal, illetve a bol­gár testvérmegyével, az ag­rártudományban. is kölcsönös tapasztalatok cseréjével sze­retnék elmélyíteni. Egyesü­letünk elnöksége nemrég az­zal a felhívással fordult a megye termelőszövetkezetei­nek és állami gazdaságainak vezetőihez, hogy támogassák azoknak a szakembereknek a belépését szervezetünkbe, akik még nem tagok. Erre azért van szükség, hogy kö­zös erővel, közös szakmai összefogással az egyesület ke­retein belül még jobban se­gítsük a megye élelmiszer- gazdasága előtt álló ötödik ötéves tervi feladatok megva­lósítását — mondotta befe­jezésül Fekpte Győr Endre, az Agrártudományi Egyesület Heves megyei elnöke. Mentusz Károly Rúd- és drót­hengermű épül Ozdon Az Ózdi Kohászati Üze­mekben évi háromszázezer tonna kapacitású rúd- és dróthengerművet építenek. Jelenleg a technológiai be­rendezések alapjait építik, szerelik az épületek acélszer­kezetét. Az új hengermű 1975. közepére készül el. (MTI-foto — Erezi K. Gyula) „Pihenő" forintok Kevés a pénz, jó volna töb­bet fordítani a fejlesztésre, karbantartásra, új felszerelé­sek vásárlására; általában ezekkel a gondokkal találko­zik az ember, ha a tanácsok költségvetéséről, gazdálkodá­si terveiről érdeklődik. A ke­vés pénzzel következéskép­pen a lehető legokosabban kell gazdálkodni, s ez úgy lehetséges, ha az Önálló dön­tési jogkörök odakerülnek, ahol a pénzt is elköltik, va­gyis a helyi szervekhez. Ezt a célt szolgálta az ötéves terv elején hozott tanácstörvény. Mindezekről nem is szólnánk már, hiszen nem friss téma, de az utóbbi időben meg ép­penséggel az a tapasztalat, hogy nem kévés, hanem — sok a pénz ... Soknak kell lennie, hiszen tízezrek ma-, radnak meg év végén a ta­nácsi intézmények kasszájá­ban. A megtakarításoknak természetesen több oka van; a be nem töltött állások, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő dolgozók, mind bérmegtakarítást jelentenek egy-egy munkahelyen. Csak akkor róható fel hibaként a megtakarítás, ha az illető in­tézményeknél nem is töre­kednek az engedélyezett ál­lások betöltésére, mert az jelentékeny helyettesítési pót­lékot biztosít a többieknek, s nagyobb összeg használható fel jutalmazásra. Sajnos, ahogy a tapasztalatok is iga­zolják, gyakran előfordul az a, „hasznos” felfogás, pedig ez már ! nem azt jelenti, hogy élnek áz önálló döntési jog­körükkel. hanem azt, hogy visszaélnek vele. A hiányzó munkaerő mindenképpen ész­revehető a szolgáltatásban, a hiányos ellátásban, az adott intézmény akadozó munkájá­ban. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, amikor felmérést készített a tanácsok költséggazdálkodásáról, több iskolában, szociális otthon­ban és más hasonló intéz­ménynél találkozott indoko­latlan megtakarításokkal. Ér­dekes módon például Eger­ben is tapasztalható létszáfn- hiány, több ilyen munkahe­lyen, pedig ismert dolog: elég sokan vannak, akik szeretné­nek ezekbe az állásokba be­kerülni ... Érdemes lenne egy kicsit alaposabban is megvizsgálni ezeknél az in­tézményeknél a tervezési munkát, a vezetők tevékeny­ségét A példáknál szembetűnő az, hogy gyakran kérnek, az év végére póthiteleket a Ve­zetők, holott év közben ázért csak nyilvánvalóvá Válik, hogy megtakarítás lesz az év végére, sőt; egy kis utána- számolással ajicár a megtaka­rítás nagyságát .is előre tud­hatnák. Miért kérik mégis a póthiteleket? Mert a ta­pasztalat szerint a legtöbb esetben meg is kapják! A maradvány pedig nő tovább. A takarékosság minden­képpen helyes szemlélet, kü­lönösen ott, ahol a közös fo­rintokkal gazdálkodnak. A helyes tervezés viszont arra jó, hogy minden fontosabb területre időben elegendő pénz jusson. Az indokolatlan megtakarítások összege vala­honnan hiányzik, s valami csorbát szenved azáltal, ha egyes helyeken dúskálnak az év végi maradékokban, a megelőző hónapok ügyeske­dései nyomán. Nem úgy kell takarékoskodni, hogy közben hiányzik a tervezett felszere­lés, gyengébb az ellátás, hi­szen az adott helyen végzett munka is rosszabb lesz ezál­tal. Ez pedig már — súlyos pazarlás... (hekeli) Hatvani gázszerelők keziM A terveknek megfelelően ez év májusában hozzáfogtak a hatvani gázvezeték-hálózat építéséhez. Immár két hó­napja végzik munkájukat a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat egri üzemegységének szakemberei a Mező Imre úti lakótelepen, s ha minden jól megy, 1976. második negye­dében végeznek közel ezer lakás beszerelésével. Ez any- nyit jelent, hogy mindegyik helyre beépítik a fali fűtőt, gázbojlert, és tűzhelyet, va­lamint a szükséges három konvektort. A nagyszabású munkát ti­zenhét főnyi csapat végzi, Kelemen József irányításá­val. S amiért most ellátogat­tunk közéjük Újházi Szil­veszterek lakásába, ennek oka van. Sokféle panasz ér­kezett hozzánk! Egyesek sze­rint anyaghiány miatt sok­szor áll a.szerelés. Mások azt mondják, ott halad gyors ütemben és tisztán a munka, ahol a lakástulajdonos itallal traktólja a vállalat embereit. Magunk is láttuk, hogy az építési törmelék, a beszerelt alkatrészek doboz- hegye ott tornyosul a .lép­csőházak bejáratánál. A szö­vetkezeti lakások: tu] aj dáno­sai pedig húzódoznak az egész munkától a beszerelés 30 ezer forintos költsége mi­att, amit a tanácsi, rendel­kezésű otthonok lakóinak nem kell fizetniük, mivel érette az állam áll jót. Két nap alatt végeznek Ujháziné, két gyermekével, a belső szobában tanyázik. Mi a konyhában cövekelünk le, ahol a mérőhely kialakí­tásával éppen az előbb vé­geztek a szerelők. — Az első tizenöt lakásnál ez is probléma volt! — mondja Kelemen József, a szimpatikus munkavezető. — Az eredeti terv szerint ugyanis az előszobában jelöl­ték ki a mérőhelyet, s bizony miatta beépített szekrényeket kellett megbontanunk, vagy más bútordarabokat odébb vitetnünk. A panaszok nyo­mán azonban Dér László, az üzemegység mérnöke, mó­dosította a tervet, így meg­szűnt a lakókkal vívott há­borúság ... Egyébként általá­ban két nap alatt végzünk egy-egy lakás gázhálózatának beszerelésével. S ez jó tempó, ha figyelembe vesszük, hogy eléggé nehezen verbuválódott a brigád. Akik itt dolgoznak, jóformán most esnek át a tűzkeresztségen, mert azelőtt vízvezetéssel, lakatossággal foglalkoztak. Más a helyzet a helyreállítóknál! Vörös Jó­zsefek régi, megbízható kő­művesek, ég a kezük alatt a munka ... Hogy meddig ju­tunk év végére? Beruházónk, a Hatvani Ingatlankezelő Vállalat, ötmillió forint ér­tékű munkát rendelt meg ná­lunk. Ez mintegy 160 lakás. Vagyis még 1974-ben átme­gyünk a kockaházakba, majd a Tabán utcára néző hosszú tömb lépcsőházaiba. A Mün- nich Ferenc lakótelep jövő évre marad, miként a Kos­suth tér házai. Nem tért ki Kelemen Jó­zsef a panaszok elől sem. Nyíltan, kertelés nélkül nyil­Nyomáspráha, mely eldönti, gázszerelő esapai» milyen munkát végzett a vánított véleményt társaival, Smutzer Józseffel, Tolmácsi Lászlóval, Szarvas Istvánnal egyetemben, aki különben az elkészült hálózatrendszerek nyomáspróbáját szokta vé­gezni felelősségtudattal. — Kérem, ami az anyaghi­ányt illeti, kétségtelenül elő­fordult már emiatt munka­szünet. Nem volt cső, máskor egyéb szerelési kellék. Erről azgnban a cég anyagosztálya tehet, amely nem biztosítja az ellátás folyamatosságát... A hulladék és göngyöleg? Olykor valóban csatatér az épületek környéké. A labdát mégis a Költségvetési Üzem­nek kell továbbítanom, hi­szen a szemét eltakarítása oda tartozik ... Aztán, hogy előnyben részeltetjük az italos helyeket? Nem tagadom, ahol kinéz egy kis sör, bor, pálin­ka, megisszák az emberek, bár ez nem a legszabályo­sabb. De senki sem követeli ki magának. Minket teljesít­ményünk után fizet a válla­lat, a jobb szakmunkások a négyezer forinthoz közel ke­resnek havonta, tehát szesz nélkül is hajtunk, mert zse­bünkbe vág... Ám hadd lő­jek mindjárt vissza, mivel nekünk is akad gondunk, ba­junk. Sokszor hátráltat ben­nünket, hogy kiértesítés elle­nére sincs otthon senki a la­kásban, amikor mennénk sze­reim. Vagy például kitették a szűrünket a termelőszövet­kezet konyhájáról, s emiatt, ha meleget akarunk ebédel­ni, messzire kell kutyagol­nunk. Ez megint csak a tel­jesítmény rovására megy. S amit szintén nem nyelhetek le: ott a számtalan egyéni kí­vánság. Ezt ide, amazt oda szereljük. A lakók egyszerű­en képtelenek megérteni, hagy mi csak a szabványnak. ®s a %sremk» a buton&agt előírásoknak megfelelően dolgozhatunk! A tanácsházán Ide, Karácsony László osz­tályvezetőhöz is be kellett kopogtatnunk, mert a szö­vetkezeti, illetve OTP-házalc gázbekötési gondja ügyében a szerelőbrigád / munkaveze­tője nem érezte magát illeté­kesnek a válaszadásra. — Tudunk róla, hogy az ilyen épületben lakók közül sokan húzódoznak a 30 ezer forintos költségtől, a gáz­számlától, az esetleges újabb hitelnöveléstől —mon­dotta kérdésünkre az osztály- vezető. — É's mindjárt kije­lentem, a lakásszövetkezetek szuverén joga a döntés. Mi senkire nem erőszakoljuk a korszerű fűtéstechnikát, a vele járó terheket. Ez na­gyon természetes. Végérvé­nyesen azonban senkit sem rekesztünk ki a gázellátás­ból. A gerincvezeiék, szüksé­ges leágazásokkal elvisz majd a szövetkezeti és OTP-töm- bök előtt is, s ha közben a la­kók meggondolják magukat, beszereltethetik az igényük­nek megfelelő hálózatot, fű­tésrendszert. Hogy aztán az ilyen egyedi munka lényege­sen több pénzt felemészt, mint a mostani sorozatszere­lés, ennek a kockázatát min­denkinek vállalnia kell... Bár elképzelhető, hogy gyor­sul a szerelés üteme, 1976. harmadik negyede előtt azonban semmiképpen nem főzhetnek, füthetnek gázzal a hatvaniak. Az ellátó válla­lat ugyanis csak attól az idő­től tudja biztosítani a meg­felelő energiahordozót. Moldvay Győző 1974. július 30* kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents