Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: A veszély nem múit el Ciprus, illetve 3 vele kapcsolatos események tar­ka szőttese szilárdan tartja vezető helyét a világsajtó első oldalán. Kairóban afroázsiai konferencia nyílt a kérdés megvitatására, a Béke-világtanács szolidaritá­si kampányt szervez. . Minden jel arra mutat, hogy a figyelem, sőt a cse­lekvő érdeklődés teljes mértékben indokolt. Nemcsak azért, mert magáról a szigetről még mindig jelentenek atrocitásokat és szórványos lövöldözéseket. Géniből még mindig ellentmondó hírek érkeznek és pillanat­nyilag kétségesnek tűnik, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között születhet-e a svájci városban valóban megnyugtató határozat. Az igazság az, hogy az első fellélegzés után a vi­lág kezdi felismerni, hogy a ciprusi feszültség jórészt megmaradt — egyszerűen azért, mert az azt kiváltó okok a történtek után is fennállnak. Ezt az egyre ál­talánosabb nemzetközi felismerést fogalmazza meg világosan a szovjet kormány újabb, Ciprussal kap­csolatos nyilatkozata, amelyet a Szovjetunió képvise­lője a legilletékesebb fórum, a Biztonsági Tanács előtt ismertetett. A nyilatkozat kulcsmondata az, amely megindo­kolja, miért volt szükség erre az újabb szovjet állás- foglalásra. Erre a szovjet kormányt — hangzik a do­kumentum —, „az a körülmény készteti, hogy nem hárult el a veszély, amely a Ciprusi Köztársaság, mint önálló állam, függetlenségét és szuverenitását fe­nyegeti a görög katonai rezsim cselekményeinek és pártfogói közreműködésének következtében.” Erre az egyértelmű kijelentésre nagy szükség volt. A fejlemények, különösen az elmúlt napokban sok szemlélőt megtéveszthettek. Hiszen nemcsak a ciprusi puccsisták vezérének kellet távoznia, hanem az athéni bársonyszékben is kétségtelenül jelentős változás történt. Csakhogy — mint a szovjet nyilat­kozat hangsúlyozza —, Cipruson még mindig nincse­nek meg a feltételei a ciprusi állami lét Helyreállítá­sának, ugyanakkor nő a sziget felosztásának, az úgy­nevezett „kettős enózisznak” a veszélye. Ami most a színfalak mögött történik, nyilvánva­lóan valamiféle veszélyes „NATO-megoldás” kísérle­te.' Ám sem a ciprusi nép, sem a világ szempontjából nem fogadható el más út, mint amely visszavezet a status quo helyreállításához a földkerekség stratégiai­lag egyik legérzékenyebb pontján. Ciprusnak, mégpedig hamarosan, újra azzá kell válnia, ami a puccs előtt volt: önálló, pozitív semle- gességi politikát folytató köztársasággá: WWVAAAaAAAóAAMAAA'VWvA/NA/WWi/TWVWiA/A/^W/'A^^A^A/^^VW ....... ­R eflektorfényben: a palesztin kérdés r'Sg'T ■ m /r & & * 4 •• •• r * •• •• • lataliiOJLik a görög es torok miniszterelnök ? Hétfőn, a kora hajnali órákban — az éjszakába nyú­ló tizenhét órás maratoni va­sárnapi tárgyalások után — Mavrosz görög külügymi­niszter, a genfi nemzetek pa­lotájából távozóban újság­íróknak kijelentette ^.befejez­tük a záróhatározat megszö­vegezését. A török kormány jóváhagyására várunk és amennyiben ez megtörténik, a dokumentumot még hétfőn délelőtt aláírhatjuk. Ez azt jelentené, hogy lezárulna a ciprusi tűzszünetről folytatott miniszteri tárgyalások első szakasza és körülbelül egy héten belül megkezdődhetne a második szakasz”. A görög külügyminiszter bejelentését a genfi tárgyalá­sok félbeszakításával fenye­gető mozzanatok előzték meg. A török fél vasárnap éjfélben jelölte meg a ciprusi válság rendezésére előterjesztett ja­vaslatai elfogadásának határ­idejét. Ezeket az elképzelése­ket nemcsak Genfben terjesz­tette elő Günes külügymi­niszter, hanem vasárnap An­karában tartott sajtóértekez­letén Ecevit miniszterelnök is megerősítette. Ezek lénye­ge, hogy Törökország a szi­getköztársaság alkotmányos rendjének visszaállításáig, illetve a rendezést cézó poli­tikai tárgyalások megkezdé­séig nem hajlandó kivonni csapatait Ciprusról. A szige­ten élő török közösség számá­ra Ankara a teljes önrendel­kezés biztosítását követeli. Athénben a török javaslato­kat elfogadhatatlannak minő­sítették és Törökországot a tűzszünet megsértésével vá­dolták. Közölték továbbá, hogy Görögország kérni fog­ja a Biztonsági Tanács és a NATO miniszteri tanácsának összehivását. Ilyen előzmények után ke­rült sor a török fővárosban vasárnap, a késő esti órák­ban Ecevit miniszterelnök és Görögország ankarai nagy­követének találkozójára. A több mint másfél órás megbe­szélést követően Ecevit beje­lentette, hogy a genfi tárgya­A legutóbbi napok esemé­nyei nyomán ismét reflektor- fénybe került a közel-keleti válság tartós rendezésének kulcskérdése: a palesztin nép törvényes jogainak helyreál­lítása. Az események kalei­doszkópjából két fontos té­nyezőre kell felhívni a fi­gyelmet. Az egyik az egyip­tomi elnök és a jordániai uralkodó július közepén ren­dezett háromnapos tanácsko­zásáról kiadott közlemény, a másik az izraeli kabinet ülé­se, amelyen először foglal­koztak a palesztin kérdéssel. /Ami a két arab vezető ta­lálkozóját illeti, már a be­harangozó kommentárok is utaltak rá, hogy Szadat és Husszein a genfi békeérte­kezleten képviselendő közös álláspont kidolgozásával és a palesztin kérdéssel foglalko­zik, s hozzátették: Husszein után Kairóba várják Jasszer Ara tatot, a Palesztin Felsza­badítás: Szervezet vezetőjét is. Erre a látogatásra azon­ban nem került sor. Ennek oka pedig az, hoav a Hussze­in látogatása után kiadott egyiptomi—jordániai közle­ménybe belekerült egy mon­dat, amely így hangzik: „A Palesztin Felszabadítási Szervezet a palesztinok tör­vényes képviselője, kivéve a jordániai királyság területén élő palesztinokat.” Az idézett passzus nyugta­lanságot váltott ki a palesz­tinok körében, s július 21-én Bejrutban összeült a felsza­badítás! szervezet végrehajtó bizottsága, amely a közle­mény beható tanulmányozá­sa után kiadott határozatá­ban leszögezte: ..A nalesztin nép, éljen bárhol is, egy és 1014. július 30., kedd oszthatatlan. Népünket két részre osztani és egyik ré­szének képviseletére igényt támasztani olyan kezdemé­nyezést jelent, amelynek sú­lyos következményei lesznek és amely szélesre tárja a ka­pukat a palesztin nép végle­ges kiszorítását célzó törek­vések előtt.” Azóta a PFSZ vezetője, Jasszer Arafat külön nyilat­kozatban is foglalkozott a kérdéssel és a szervezet # ne­vében soron kívüli arab csúcstalálkozót javasolt, ame­lyet eredetileg szeptember 3- ra Rabatba kívántak össze­hívni. A jordán kormány vi­szont azonnali találkozót ajánlott, Egyiptom, Szíria és Jordánia külügyminiszterei, valamint a PFSZ képviselői között, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a közös nyilatko­zat miatt támadt nézetelté­réseket megvitassák és az ál­láspontokat újólag egyeztes­sék. A palesztin kérdés miatt kiújult jordániai—Palesztinái nézeteltérések lecsendesítése több okból is nehéz diónak ígérkezik. Az egyik ezek kö­zül az, hogy Arafat minapi nyilatkozatában azzal vádol­ta az ammani kormányt, hogy az „gyanús kapcsolato­kat épít ki Izraellel”. Ilyenfajta kapcsolatokról nincsenek információk, de a jordániai uralkodót már a múltban is többször érték ilyen vádak. Ami viszont tény, az az, hogy július 21-i ülésén az izraeli kormány el­ső •,/kálómmal foglalkozott a palesztin kérdéssel, megálla­pítva, hogy az „létezik és nem lehet róla nem tudomást venni.” A kabinet hatórás ülésén állítólag jóváhagytak egy tervet, amelyet a közeli napokban Washingtonba uta­zó Alton miniszterelnök-he­lyettes és külügyminiszter visz magával, hogy megnyer­je Kissinger amerikai kül- ügvminiszter jóváhagyását. A Guardian című angol polgári lap szerint a terv lé­nyege: Izrael kész tárgyalni a palesztin kérdésről, de csak Jordániával, s a megoldást is Jordánia határain belül, s nem önálló palesztin állam létesítésével tartja elképzel­hetőnek. Izrael álláspontja tehát változott: a palesztin kérdés létezését többé már nem tagadja, de továbbra sem fogadja el a Palesztin Felszabadítási Szervezetet tárgyalópartnerként és hal­lani sem akar az önálló pa­lesztin államról. A kormány ülése utáni nyilatkozatában Jariv tájékoztatási miniszter azonban elismerte, hogy ez csak a kormány többségének és nem egészének az állás­pontja. Legalább négy mi­niszter ugyanis amellett van, hogy kezdjenek tárgyaláso­kat a palesztinok képviselői­vel, mert csak ez vezethet el Izrael állami létének a pa­lesztinok részéről történő el­ismeréséhez, a fegyveres ak­ciók beszüntetéséhez. A palesztin kérdéssel kap­csolatos fejlemények isme­retében nyugodtan kijelent­hetjük, hogy ez még nem az utolsó szó. Igaz, hogy az iz­raeli kormány még hosszú ideig akadályozhatja a pa­lesztin kérdés végleges ren­dezését. de előbb-utóbb be kell látnia, hogy a tartós és igazságos megoldásnak ez a legfontosabb feltétele: enél- kül nincs béke a Közel-Ke­leten. Az ide vezető utat termé­szetesen megkönnyítené, ha a közvetlenül érdekelt arab országok és a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet képvi­selői közös tanácskozásokon egyeztetnék álláspontjukat, amelyet majd a genfi béke- értekezleten képviselnek. A kívánt eredményt: az összes megszállt területek felszaba­dítását, a palesztin nép tör­vényes jogainak helyreállítá­sát csak az egységes fellépés révén lehet elérni. K. A, lások folytatódhatnak. A tö­rök miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a ciprusi helyzet július 20-a óta jelentősen megváltozott. „Törökország jó szándékot tanúsított, a cip­rusi kérdés megoldása azon­ban elképzelhetetlen anél­kül, hogy a realitásokat ne venné mindenki tudomásul. A történtek után a ciprusi tö­rökök nem élhetnek tovább görög igazgatás alatt”. A mi­niszterelnök újságírók kérdé­sére válaszolva megerősítet­te, hogy felvetődött a Kara- manlisz görög miniszterel­nökkel való találkozójának kérdése. Konkrét megállapo­dás azonban erről nem szü­letett. Ankarában a hétfő hajna­li órákban összeült a török kabinet, hogy döntést hozzon a Ciprusról folyó genfi hár­mas tárgyalások kérdésében. Hazánkba látogat &iea*a*a Leone Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghí­vására dr. Siaka P. Stevens, Sierra Leone Köztársaság el­nöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. (MTI) Ur. Siaka 1*. Stevens éleiraiza Dr. Siaka P. Stevens, Sierre Leone Köztársaság elnöke 1905. agusztus 24-én született a déli tartományban fekvő Moyamba nevű községben. Felsőfokú tanulmányait hazá­jában, majd 1947—48-ban az oxfordi Ruskin College-ben folytatta. Egyike volt azoknak, akik megalapították az Egyesült Bányászok Szövetségét, s 15 évig a szervezet függetlení­tett főtitkára volt. Később a Sierra Leone-i Szakszervezeti Kongresszus főtitkára volt. 1951-ben a protektorátus közgyűlése megválasztotta a törvényhozó tanács tagjának, ú volt Sierre Leone első föld-, bánya- és munkaügyi minisztere. Hazája képviseletében részt vett az 1960. évi londoni álkotmányozó konferencián, élesen ellenezte az Angliával kötendő védelmi egyezményt; meghirdette a „Választá­sokat még a függetlenség előtt!” elnevezésű mozgalmat. Ebből a mozgalomból jött létre 1960. szeptember 13-án az össznépi kongresszus párt (APC). Az 1962-es választások után Stevens lett az ellenzék vezéré. Az 1967. évi általános választásokon az APC győzött, Stevens miniszterelnök lett, azonban katonai puccs megakadályozta hivatalba lé­pését. A polgári hatalomhoz való visszatérés után, 1968. áprilisában ismét Stevenset választották meg miniszter- elnöknek. 1971. áprilisában a köztársaság megalakulásakor mi­niszterelnök és Sierra Leone államelnöke lett. (MTI) 4 Magyar Szolidaritási Bizottság távirata az alroázsiai népek szolidaritási szervezetéhez Magyar vezetők üdvözlő táviratai szovjet államférfiakhoz Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait N. V. Podgornijnak, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökének és A. N. Koszigin- nak, a minisztertanács elnö kének, magas tisztségükben történt újraválasztásuk alkal­mából. I-osonczi Pál és Fock Jenő további nagy sikereket és jö egészséget kívánt a szovje államférfiaknak a kommu­nista társadalom építését, a szocialista országok egységé­nek megszilárdítását, a béke és biztonság megerősítését, a népeink és országaink közöt­ti testvéri barátság és együtt­működés elmélyítését szolgá­ló tevékenységükhöz. Apró Antal, az Országgyű­lés elnöke ugyancsak távirat­ban üdvözölte A. P. Sityi- kovot, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Szövetségi Ta­nácsának elnökét és V. P. Rubent, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnökét. Púja Frigyes külügymi­niszter táviratban fejezte ki jókívánságait A. A. Gromiko szovjet külügyminiszternek újbóli kinevezése alkalmából. Az afroázsiai népek szoli­daritási szervezete (AAPSO) rendezésében hétfőn nemzet­közi tanácskozás kezdődött a ciprusi nép és törvényes kormánya antiimperialista harcának támogatása érdeké­ben. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez alkalomból táv­iratot intézett az AAPSO tit­kárságához. Az imperialista erők nem akarnak beletörődni a füg­getlen, demokratikus és sem­leges Ciprus létezéséhez. Ar­ra törekednek, hogy a sziget­országot agresszív stratégiai érdekeiknek alárendeljék. A magyar társadalom — együtt a világ valamennyi haladó erőivel — elítéli a nemzetkö­zi imperializmus brutális be­avatkozását, és követeli az alkotmányos rend, a törvé­nyes kormány visszaállítását. Közvéleményünk nevében cselekvő támogatásunjál biztosítjuk a ciprusi nép szaS badságáért és önrendelkezé­séért vívott igazságos harcát — hangzik a távirat. A Német Szövetségi Köz­társaság kormányának meg­hívására szeptember köze­pén az NSZK-ba látogat Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Fehér Ház nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatba^, hogy a képvíselőház jogügyi bizottsága szavazattöbbséggel (21 demokrata és 6 republi­kánus párti szavazattal, 11 republikánus ellenében) jó­váhagyta annak a fövény ja­vaslatnak az első részét, amely alkotmányjogi vád­emelést javasol Nixon elnök ellen. Mint a Fehér Ház szóvivő­je kijelentette, Nixon elnök bizonyos abban, hogy a kép­viselőház, amely dönteni fog a jogügyi bizottság javaslatá­ról, nem hoz határozatot a vádemelésről, mivel ennek nincs jogalapja. CyorslSsta Az 1974. július 29-én meg­tartott lottó-jutalomsorsolás­ról, amelyen a 27. heti lottó­szelvények vettek részt. 8 284 393 utalvány 8 237 596 hűtőgép 8 305 855 hűtőgép 8 320 958 élésk. utalv. 8 337 773 páraelszívógép 8 352 568 külf. társasutazás 8 352 569 utalvány 8 357 161 ki mit vál. 8 374 611 élésk. utalvány 8 379 625 ki mit vál. 8 381 088 élésk. utalv. 8 395 819 háztart. gép. 8 408 833 utalvány 8 415 490 élésk. utalv. 8 423 635 ki mit vál. 8 444 256 tv 8 491 091 hűtőgép 8 515 726 utalvány 8 516 591 családi utalvány 8 517 110 páraelszívógép 8 517 950 Utalvány 8 551 445 utalvány 8 559 355 hűtőgép 8 576 690 családi utalvány 8 570 820 élésk. utalvány 8 572 176 utalvány 8 601 488 élésk. utalv. 8 612 390 élésk. utalv. 8 619 484 rádió, lemzj. és ut. 8 643 007 háztart. gép. 8 644 183 utalvány 8 644 612 külf. társasut. 8 648 969 háztart. gép. 8 652 265 utalvány 8 678 893 ki mit vál. 8 889 788 ki mit vál. 8 729 000 tv 8 745 122 olajkályha 8 748 302 utalvány 8 767 086 báztart. gép. 8 775 831 utalvány 8 777 572 utalvány 8 811 592 utalvány 8 814 745 10 000 Ft-os v. ut. 8 832 363 motorkerékp. 8 834 269 utalvány 8 847 827 élésk. utalv. 8 853 300 utalvány 8 861 192 utalvány 8 892 081 hűtőgép 8 897 232 háztart. gép. 8 905 986 élésk. utalv. 8 906 528 ki mit vál. 8 930 542 páraelszívőgép 8 939 214 ki mit vál. 8 947 252 mosógép 8 962 561 mosógép 8 979 609 hűtőgép 8 981 276 utalvány 8 981 277 utalvány 8 987 635 utalvány 8 989 986 élésk. utlav. 8 998 163 élésk. utalv. 8 998 780 rádió, lemezj. és ut. 10 630 181 külf társasut. 10 630 944 utalvány 10 644 340 hűtőgép 51 247 683 ki mit vál. - 51 252 810 háztart. gép. 51 260 373 utalvány 51 286 753 utalvány 51 290 974 ki mit vál. 51 296 822 családi utalv. 51 298 341 utalvány 51 306 238 hűtőgép 51 306 864 háztart. gép. 51 332 830 élésk. utalv. 51 335 234 bútor-lakbér. 51 341 270 élésk. utalv. 51 356 105 ki mit vál. 51 361 452 páraelszívógép 51 363 506 ki mit vál. 51 363 952 utalvány 51 372 684 családi utalv. 51375 611 olajkályha 51 377 824 utalvány 51 382 538 utalvány 51 386 240 páraelszívőgép 51 421 163 utalvány 51 522 129 háztart. gép. 53 169 315 10 000 Ft.-os ut. 53 173 205 utalvány 53 173 742 utalvány 53 190 547 tv 53 200 034 hűtőgép 53 200 400 hűtőgép 53 201 917 ki mit vál. 53 205 128 élésk. utalv. 53 207 070 olajkályha 53 208 318 hűtőgép 53 216 374 élésk. utalv. 53 222 503 utalvány 53 232 550 utalvány 53 232 610 külf. társasut. 53 239 107 utalvány 53 239 545 hűtőgép 53 252 725 utalvány 53 270 566 élésk. utalv. 53 277 311 utalvány 53 284 531 családi utalv. 53 288 656 utalvány 53 292 672 hűtőgép 53 294 172 utalvány 53 295 777 élésk. utalv. 55 608 344 élésk. utalv. 55 637 445 utalvány 55 646 015 hűtőgép A nyertes szelvényeket 1974. augusztus 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta út­ján a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz (1875 Buda­pest, V., Münnich Ferenc ti. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges hibákért felelősséget nem vállalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents