Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Genfi tárgyalások GENFBEN, az ENSZ európai központjában megkezdődtek a ciprusi kérdéssel foglalkozó görög—török—brit tárgyalások. Mavrosz görög, Günes török és Callaghan brit külügyminiszter az első, alig több mint másfél órás megnyitó ülésen elsősorban ügyrendi kérdésekkel, valamint egy közlemény megszövegezésével foglalkozott. A rövid, mintegy 60 szavas közleményben a külügyminiszterek megerősítik, hogy egyetértenek a Biztonsági Tanács 353-as számú határozatával, és eltökélték, hogy eleget tesznek a határozat előírásainak. A közlemény szerint a külügyminiszterek első ülésszakán főként a határozatnak a ciprusi béke helyre- állítására vonatkozó felhívását vizsgálták meg, „figyelembe véve azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyekre a dokumentum utal”. A KOMMÜNIKÉ MEGSZÖVEGEZÉSE meglehetősen sok időt vett igénybe. Értesülések szerint a nemzetközi szerződésekre való utalás kompromisszum eredménye, mivel Törökország képviselője azt kívánta, hogy a közös nyilatkozatban konkrétan az 1960- as szerződésre utaljanak. Mint ismeretes, ez a megállapodás a Genfben képviselt három hatalmat bízta meg a Ciprusi Köztársaság függetlenségének szavatolásával, és Törökország erre a szerződésre hivatkozva hajtotta végre ciprusi katonai akcióját. A megállapodás ugyanis mindhárom hatalomnak biztosítja azt a jogot, hogy szükség esetén egyedül járjon el, ha közös akció megvalósíthatatlan'. Hírügynökségek a genfi hármas tárgyalások első üléséről szóló tudósításukban kiemelték a megbeszélés nyugodt légkörét, amely a későbbiek során az egymással homlokegyenest ellenkező elképzelések előterjesztésével bizonyára pezsgőbbé vált. A tárgyalásokkal egyidőben Ciprusról újabb török tüzszünetsértő akciókról érkeztek jelentések. A jelek szerint a törökök megpróbálják kiterjeszteni a ciprusi fővárostól északra fekvő térségekre ellenőrzésüket. A TÜZSZÜNET ÖSSZEOMLÁSÁNAK veszélye új helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, ismét labilissá teszi békéjét és stratégiai egyensúlyát. A genfi tárgyalások ténye is bizonyítja, hogy növekszik azoknak az erőknek a tábora, akik számára fontos, hogy Ciplus megmaradjon a béke tényezőjének « Földközi-tenger medencéjében. UJcilib tűzsziinetsértő akciók Cipruson (Folytatás a 2. oldalon) Kleridesz szerint a tűzszünet életbe lépése óta a török csapatok megkétszerezték az általuk megszállt terület nagyságát, és állandóan erősítéseket is kapnak. Az elnök szerint ez a helyzet nem tartható fenn tovább, és utalt rá, hogy nem lesz képes visz- szatartani a Nemzeti Gárdát és „más erőket” az ellenakcióktól. Kérdésekre válaszolva nem árulta el, hogy más erők alatt a Cipruson állomásozó görög csapatokra gondol-e, és azt sem, hogy Athén katonai támogatóst ígért-e neki az esetleges török tűzszünetsértésekkel szemben. Csupán annyit mondott, hogy állandó kapcsolatban áll Athénnel, "es sürgős üzenetet intézet a Ciprus függetlenségét garantáló három hatalom külügyminiszteréhez, akik jelenleg Genfben tárgyalnak. üzenetében Kleridesz állítólag arra kérte a világszervezetet, hogy növelje csapatainak létszámát a szigetországban és biztosítsa a két népközösség sértetlenségét Kleridesz végül figyelmeztetett arra, hogy a harcok újabb kitörése esetén elszabadulhatnak a nemzeti szenvedélyek, és ez elsősorban a török lakosság szempontjából fenyegető. Mihelyt a sajtóértekezlet végétért, aknavetők dörrenése és géppuskatűz ropogása hangzott fel a görög és török közösséget elválasztó „zöld vonal” mentén. Szemtanúk szerint a ciprusi nemzeti gárImperializmus és enyhülés AZ AMERIKAI imperializmust súlyos belső politikai válság rázza meg. A közelmúlt botrányai megkérdőjelezték mindazokat a hagyományos „értékeket”, melyeket az egyszerű emberek az Egyesült Államokban „szentnek és rendíthetetlennek” tartottak. „Olyan pillanat ez — írja erről Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára „Az amerikai imperializmus ma” című most magyarul is megjelent könyvében — midőn milliókkal értethetjük meg. hogy a monopolkapitaüzmus minden társadalmi baj gyökere: hogy ez a forrása mindennek, ami demokrá-ia- ellenes, korrupt, erkölcstelen, durva és bűnös. Eljött a pillanat, amikor a tömegek szemében leleplezhetjük a kapitalizmust: embertelenségét, brutalitását, társadalom- ellenességét.” Más szavakkal: egyre nyilvánvalóbb a modern kapitalizmus általános válsága. Ez együttjár azzal is, hogy nemzetközi téren is gyengébb pozíciókba szorul vissza. „A nemzetközi erőviszonyokban újabb minőségi változás következett be — írja errV. már Idézett könyvében Gus Hall. — A tőkés világ 3 -erkezetéb^n minőségi rom’ás ment végbe, s a szocializmus világának fejlődése és megszilárdulása, pedig magasabb szin*re emelkedett. Űj minőségi értelemben véve a kapitalizmus, mint osztályerő még inkább elveszítette azt a képességét hogy befolyásolja vagy más irányba terelte a világ dolgait. a forradalmi világfolyamat erői pedig élükön a szocializmus erőivel, minőségileg új módon határozzák meg a világesemények menetét.” Pedig az Egyesült Államok mooó’-n'f'kós' körei koráK~ formáltok a eg-' . fp’ -.‘ti ura1-:"— és a —'tv.il “1 Vr ták szigetelni meg akták fojta' i : c-gé'z szór*' OßmteQt 1971. július 27v szombat lista világrendszert. E hosz- szú távú osztálypolitika jegyében a tőkés világ feláldozta azt az előnyt, melyet a szocialista országokkal való kereskedelem ígért. Abban reménykedtek ugyanis, hogy eljön majd az az idő, amikor a kapitalizmus szétzúzhatja a szocialista országokat. A reális erőviszonyok felismerése végülis kijózanította a tőkés világ egyes monopoltőkés köreit és így a hosszú távú osztálypolitika feladására és a békés egymás mellett élés politikájának elfogadására kényszerültek. Egyben természetesen a szocialista országokkal való élénkebb kereskedelemből származó profitokhoz is hozzájuthattak. EZEKET A REALITÁSOKAT azonban a monopoltőke tekintélyes osztagai még mindig vonakodnak elfogadni és ragaszkodnak korábban kidolgozott politikájukhoz. Így a Watergate-ügy kapcsán a belpolitikai síkon folyó küzdelmet párosítják a Ni- xon-kormányzat külpolitikája elleni frontális rohammal, melynek célja az enyhülés irányzatának visszafordítása, a szocialista országokkal va- 1 d viszony kiélezése, újabb fegyverkezési verseny körülményeinek' megteremtése és a hidegháború légkörének visszabozatala. E roham első vonalában a katonai-ipari komplexum befolyásos képviselői állna; azok, akik a hadikiadások csökkenésétől tartanak az enyhülési politika további térhódítása esetén. Hogy mennyire befolyásos és veszélyes csoportról van szó, azt jól mutatja, hogy az Egyesült Államok munkaerőinek mintegy 13 százaléka e komplexum alkalmazottja; hogy 5300 amerikai város, köztük nem egy nagyváros válna ..kísértetvárossá”, ha a katonai megrendelések me? szűnnének; s hogy az amer iái hadügvminisztórlumna .na nagyobb vagyona va-int az ötven legnagyobb r.oev-ikai vállalatnak együ' .■áve! Az enyhülés ellen lép fel az Egyesült Államok monopoltőkés köreinek legagresz - szívebb csoportosulása, az úgynevezett délnyugati olajtöke. Az úgynevezett multinacionális (több országra kiterjedő) vállalkozások ugyancsak ellenzik a kelet-nyugati kapcsolatok bármifajta javulását, hiszen ügyleteiknek, a különböző országok bel- ügyeibe történő beavatkozásaiknak, az egyes kormá- r okra gyakorolt nyomásaiknak kedvez a nemzetközi feszültség. A hidegháborús roham másik központja az AFL— CIO szakszervezeti csoportosulás. Vezetői még a katonaiipari komplexum tőkés képviselőire is rálicitáltak, amikor az Egyesült Államok állítólagos „érdekében” ellenséges nyilatkozatban ítélték el Nixon moszkvai útját, a harmadik szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Egy további enyhülés elleni központ a cionista mozgalom vezetősége, mely uszít a csúcstalálkozók és a szovjet—amerikai megállapodások ellen. Az összpontosított roham azonban átütő erő nélküli és sikertelenségre ítéltetett. A nemzetközi erőviszonyok eltolódása, a szocializmus és a szocialista világrendszer ereje, a nemzeti felszabadító mozgalmak megszilárdulása és erősödése, a tőkésországok kapcsolatainak kiéleződése, a dollár helyzetének összeomlása, az, hogy a tőkés világnak nincs többé katonai, gazdasági és politikai koordinációs központja; hogy nem tud egységes osztályálláspont- ra helyezkedni á szocializmus világához fűződő: kapcsolataiban; valamint a fokozott anarchia és a multinacionális nagyvállalatok fejlődéséből eredő számos ellentmondás csak igazolja és alátámasztja a kommunista és munkáspártok 1969-es tanácskozásának híressé vált következtetését: „Az imperializmus képtelen visszaszerezni az elveszített történelmi 1 ezdeményezést és visszafelé ■Mítani a mai világ fejlődé .'•H. AT EMBERISÉG fejlődé- ■.znék fő útvonalát a szocia lista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és az összes f orrad ami erők határozzák meg.” Arkus István disták tömegesen szálltak gépkocsikra a főparancsnokságon, hogy elfoglalják állásaikat. A török hírügynökség jelentése szerint a Cipruson állomásozó török fegyveres erők pénteken reggel letartóztattak mintegy száz görögöt, akik állítólag török falvakat támadtak meg a tűzszünet életbe lépése után. A hírügynökség jelentése szerint az EOKA—2 gerilláiról és civilben levő görög tisztekről van szó. Az athéni rádió délben azt jelentette, hogy Nicosiától északnyugatra a török csapatok pénteken elfoglaltak két görög falut. ROMA: Az olasz kormány fontosnak és lényegesnek tartja Ciprus függetlenségének megőrzését, valamint azt, hogy a szigeten helyreálljon az a demokratikus és alkotmányos rend, amely egyedül képes kiküszöbölni a nemzetiségi ellentéteket — jelentette ki Granelli külügyi államtitkár a szenátus külügyi bizottsá-- gában a kormány álláspontját ismertetve. Olaszország Ciprus szabadsága és semlegessége mellett foglal állást, s biztosítva kívánja látni a szigeten élőkét nemzetiség alapvető jogait, elitéli a Nemzeti Gárda görög tisztjei által diktatórikus szellemben végrehajtott államcsínyt — hangoztatta a külügyi államtitkár, s kiemelte, hogy Ciprus jogállásának megváltoztatása veszélyeztetné a földközi-tengeri térség békéjét és stratégiai egyensúlyát. Az előterjesztést követő vitában Valori kommunista szenátor rámutatott arra, amit a külügyi államtitkár elhallgatott: hogy a ciprusi államcsínyt a görög fasiszta kormányzat szervezte és készítette elő, megdöntve egy alkotmányos, demokratikus rendszert és veszélybe sodorva az egyensúlyi helyzetet egy kényes térségben. Ha a NATO már korábban elszigetelte volna az athéni katonai kormányzatot, ahogyan most tette, a diktatúra már régen megdőlt volna Görögországban. Valori felszólította az olasz kormányt, segítse elő Makariosz érsek visz- szatérését a ciprusi kormány élére, ahogy ezt az ENSZ határozata is sugallja, és lépjen fel a sziget megosztására irányuló törekvések ellen. „Olaszország számára fontos, hogy Ciprus megmaradjon a béke tényezőjének a földközitengeri medencében, és folytassa az eddigi el nem kötelezett politikáját” — mondotta Valori szenátor. Waldheim Lisszabonba utazik A portugál ideiglenes kormányban képviselt baloldali pártok szervezésében mintegy 120 ezren vonultak fel a lisszaboni „Május 1.” stadionban, hogy támogatásukról biztosítsák a fegyveres erők mozgalmát, az új ideiglenes kormányt. Az idei első szabad május elseje óta nem volt ehhez fogható méretű megmozdulás a portugál fővárosban. A tömeggyűlésen Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, Mario Soares, a szocialista párt főtitkára és más politikusok mondtak beszédet. Cunhal rámutatott, hogy a fegyveres erők mozgalma nemzeti realitás, a demokratizálási folyamat végrehajtásának biztosítéka. Hangsúlyozta, hogy tovább kell lépni a gyarmati probléma megoldásában. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap kétnapos látogatásra Lisszabonba érkezik és Portugália tengerentúli területeinek helyzetéről folytat majd tanácskozást. Nixon elleni vádemelési vita frm kAl Peter W. Rodino, az amerikai képviselőház igazság* ügyi bizottságának elnöke (képünkön), kalapácsütéssel nyitotta meg a Nixon elnök elleni vádemelési vitát, amit az amerikai televízió élőben közvetített. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága befejezte a televízió nyilvánossága előtt folyó záró vitáját a Nixon elnök elleni vádemelési indítványról és pénteken megkezdte a szavazást az indítvány cikkelyeiről. Miután a bizottság néhány tekintélyes köztársaságpárti tagja is határozottan az elnök vád alá helyezése mellett nyilatkozott, Washingtonban arra számítanak, hogy ez a tény az elnök ellen fordíthatja azokat a még ingadozó demokrata- és köztársaságpárti képviselőket, akiknek a szavazata döntő lehet a képviselőházi szavazásnál. Hadüzenet hatvan éve „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam". „Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam” — mondta /. Ferenc József, a-, „isten kegyelméből való apostoli császár-király, s miután kiadta a Szerbia elleni hadparancsot, imazsámolyára térdepelt. Volt miért imádkoznia. Hosszú uralkodásé nak bűnlajstromát 1849-ben a magyar szabad» 'g'iarc vér he tiprásával kezdte és két 'jtelenül ezzel a hadpv ■anccsal tetőzte be. Unokaöccsét. Ferenc Fér 'Inánd trónörököst 1914. jú nius 28-án lőtték le Szarajevóban, ám a császár-király nem hirtelen felindulásában hozta mozgásba a bosszú gépezetét. A gőgös és korlátolt uralkodó a gyarmatokra fogukat fenő német militáris- ták sanda biztatására huszonöt nappal később indította el az emberiség történelmében addig példátlan vérözönt. Július 23-án szándékosan teljesíthetetlen ultimátumot küldött Szerbiának, najd öt nappal később halat üzent és csapatainak pa- mcsot adott a határ átlépésére. Az ugrásra kész. Aliig fel- -gyverzett rablóhatalma’ -özött a többi csak láncreakció dolga volt. Oroszország, amelyet Franciaország és Nagy-Britannia biztatott, 48 órán belül mozgósított .,Szerbia védelmében”. Augusztus 1-én — „szövetségest hűségtől indíttatva” — Németország hadat üzent Oroszországnak, két nap múltán Franciaországnak. Még egy nap, s Nagy-Britannia szintén elküldte hadüzenetét Berlinbe, Bécsbe. Kezdetét vette a rablószándékú öldöklés, amellyel szemben egyedül a következetes marxisták, köztük az orosz bolsevikok léptek fel. Az I. Világháború 1565 napig tartott, Európára, Ázsiára és Afrikára terjedt ki. Harminchárom állam vett részt benne, 1,5 milliárd lakossal. Ez a Föld akkori lakosságának 75 százaléka volt. A fegyveres erők összlétszá- ma elérte a 74 millió főt; ebből 48 ímillió az Antant, 26 millió a központi hatalmak oldalán harcolt. Az emberáldozat és az anyagi veszteség akkora volt, hogy túltett az előző 125 év összes háborúján együttvéve. Tíz millió ember esett el a frontokon, — köztük magyarok százezrei —, tíz millióan pusztultak el a járványok és az éhség következtében. A közvetlen katonai kiadásokat 208 milliárd akkori dollárban jelölik, ebben azonban nincsenek benne a háborús károk. Ferencz József rosszul fontolta meg a dolgokat és hiába imádkozott. A példátlan imperialista tömcgmészárlás bűne részben visszaszillott kiagyalóinak felére: megkezdődött a kapitalizmus általános válsága és elpusztult a két legsötétebb, legembertelenebb rendszer, a Habsburg monarchia és az orosz, cári birodalom. tf. aJ
