Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

így kezdődik: A Traífipav csalhatatlanul bizonyít ja, hogy a képen látható kocsi 94 kilométeres tempóban ha­lad lakott területen. Riasztó számok: hazánkban az elmúlt évben 19 418 sze­mélyi sél üléses, közúti bal­eset történt. 1249-en meghal­párosok okozták. Sajnos a rendszeres ős a szigorú el­lenőrzések ellenére is igen gyakran van alkalmunk la­Közlekedési morál ’73 Reméljük senkinek sem kell bizonyítani: a biztonsá­gos közlekedés fokozása ha­zánkban igen fontos társa­dalmi és politikai feladat. El­végre életekről, egészségről, százezreket, milliókat érő ér­tékekről van nap, mint nap szó. Anyagi erejéhez mérten társadalmunk évről évre te­temes összegeket fordít a közlekedés fejlesztésére, rendőri szerveink egyre kor­szerűbb technikával, gazdag szakmai ismeretekkel, fáradt­ságot nem ismerő munkával vigyáznak közlekedésünk rendjére, fegyelmére. Mindez hiába azonban, ha mi: gépjárművezetők, gya­logosok, idősebbek és fiata­lok nem parancsolunk meg­álljt a felelősségnek, a kö­zömbösségnek, a fegyelme­zetlenségnek, ha nem te­szünk valamennyien többet a közlekedés rendjének, fe­gyelmének betartása érdeké­ben. Erre figyelmeztet az em­lített kiállítás is. A megtör­tént szerencsétlenségeket il­LegtöbbszBr es s vége a felelőtlenségnek. tak. 8911-en pedig súlyos sé­rülést szenvedtek. 918 eset­ben Heves megye volt a színhelye a szerencsétlenség­nek, megyénkben 1973-ban 5J-en haltak meg baleset kö­vetkeztében. kott területeken és a közuta­kon is találkozni bravúrosko- ' dó, száguldozó motorosokkal. Nem véletlen és nem alapta­lanul félnek tőlük a rend, a törvény tisztelői. lusztráló tablókból, képek­ből bőségesen van mit tanul­nunk valamennyiünknek. A lelkiismeret ébresztéseként is, tekintsék meg minél töb­ben! — koos — király Róbert művei Boldogon Ebben az évben már a har­madik képzőművészeti ese­mény színhelye a boldogi művelődési ház. Trojan Ma­rian kisgraiikái, Erdős Péter és Fodor József festményei után Eger jelese, Király Ró­bert szobrászművész alkotá­saiból nyílt kamarakiállítás vasárnap délután a községi vezetők és számos érdeklődő jelenlétében, emelte a tár- latnyitás rangját, hogy a művész egykori professzora, Végvári Lajos főiskolai ta­nár méltatta Király Róbert (Tudósítónktól): Az elmúlt napokban Öz- don rendezték meg a csilla­gász baráti körök Vili. or­szágos találkozóját. A to­vábbképzés jellegű három­napos programon mintegy 400 meghívott amatőr csil­lagász vett részt, ott voltak a gyöngyösi fiatal csillagász szakkör tagjai és vezetői is. A három nap alatt több előadás hangzott el a baráti körök tevékenységéről, és feladatairól, erről beszélt töbr bek között dr. Kulin György is. A makro- és mikrokoz­mosz világáról dr. Abonyi Iván fizikus, míg a geológiai kutatás jelentőségéről, az űr­utazások gyakorlati hasz­nosságáról dr. Köháti Attila tartott előadást az amatőr csillagászoknak. A baráti or­Vetélkedo a hatvani (Tudósítónktól): Szombaton jól sikerült irodalmi vetélkedőt rendezett a Városi Művelődési Köz­pont a közelmúltban fel­avatott ifjúsági udvarán. A vetélkedőre több, mint hu­szonöt fiatal nevezeti: be és 4-L5 fős csapatokba szerve­ződve versenyeztek, érdek­lődő társaik jelenlétében. Praznovszky Mihály könyv­táros bebizonyította, hogy lendületes, jó játékvezető. A közel egyórás vetélkedőt öt fordulóra tagolta, ezen belül egy-egy fordulót szentelt az orosz, a mai magyar és a klasszikus magyar lírának, József Attila költészetének, és végül egy játékos elem­mel, kollektív versírással fű­szerezte a versenyt, amelyet a közönség szavazatai alapjan munkásságát, elemezte a közönség elé került szobrom kát, kisplasztikákat, amelyek közül jó néhányat ismerünk már gyűjteményes kiállítá­sokról. Végvári Lajos igen hatásosan nem elvont mű­vészetesztétikai fejtegetések­be bocsátkozott, hanem a képzőművészek megyei cso­portjának célkitűzéseihez iga­zodva a szobrászi kifejezés- mód rendeltetését, az alkotó­munka funkcióját igyekezett kidomborítani. Vagyis ne­mes értelemben agitált a szagokból a csehszlovák, az NDK és a jugoszláv csilla­gászok tartottak előadást. A baráti találkozó alkal­mából kiállítást is rendeztek az ország különböző részéből érkezett csoportok, illetve körök munkáiból. A kiállítás sikeréhez a gyöngyösi fiata­lok is hozzájárultak. A-prog­ram keretében a baráti körök tagjai megtekintették Ózd üzemeit is. A hagyományoknak megfe­lelően ezen a találkozón ad­ták át az ország legeredmé­nyesebben dolgozó amatőr csillagászának a Zelinváry Emlékérmet, amelyet ebben az évben Elek Imre ózdi csillagász érdemelt ki. ifjúsági udvarban megfelelő pontszámmal jutal­maztak. A legjobb helyezést elért fiatalok Srej Katalin, Balogh László, Szűcs Lajos és még sokan mások a vetélkedő szellemének megfelelően könyvjutalomban részesül­tek, 1 A játékban mindvégig köz­reműködtek a Hatvani Iro­dalmi Színpad tagjai, akik több szovjet, magyar költő verseit tolmácsolták. Sokszor az elhangzott költemények írójának nevét, a vers címét kellett felismerni. A vetél­kedő befejezése után késő estig táncoltak a fia­talok az új ifjúsági udvaron, amely — úgy látszik —, marig elnyerte a hatvaniak rokonszenvét. Kocsis István varázslat mellett, ahogyan aposztrofálta egy-egy mű megszületését, ihlettől a lát- tatás szándékáig. Szavai után a jelenlévő, jobbára járatlan kiállít ásnó.rők érezhetően kö­zelebb kerültek a faragások­hoz, mintázásokhoz, köny- nyebben összecsengett benső világukkal a művész kifeje­zési módja. Ami a szorosan vett kiál­lítási anyagot ilieti, érmei­ben jut el legjobb önmagá­hoz ez alkalommal is Király Róbert. S itt elsősorban a Gutenbera-sorozatru, Ma­dách és Gorkij szellemét ki­fejező kisplasztikáira uta­lunk, amelyek a művessóg igénye mellett az alkotói szubjektum. visszafogásával keltenek figyelmet. Hidegben című gipszvázlata már új utat, friss tapogatózást jelez. Az összekuporodott kiskutya sommás, összefoglaló tömbje a bizonyság, hogy művé­szünk érzékeny az állatvilág alakjainak karakterizálása te­kintetében is. De igen sokré­tű ugyanekkor a portré­anyag. Fába faragott asz- szonyfeje meleg líráról ta­núskodik, a Párisi konzul vonásaiból hűvös tartózko­dás sugárzik, míg az Egri fiú portréja valamiféle elvágyó­dást, nosztalgiát hordoz dom­borulataiban. örülünk ennek a tárlatnak, mert új műfajt mutat be Boldogon, s hisszük, szándé­ka szerint meg is hódítja a falubelieket, Az első dél­után látogatottsága bíztató jel utóbbi tekintetében. (moldvay) 18.05: Korszerű háztáji Riportrnilsor, eisä riss. A felvételeket Eger környéki falvakban készítették a tele­vízió munkatársai; Jászfény- szaruba. Tófaluba látogattak el. A háztáji gazdaságok lét- jogosultságáról ejtenek szót 011ttyö«i esiIIsiéit*zok Óztlon Baranyi Imre „A játszótársam mondd akarsz-e lenni?’* Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Inkognitóban egy népgyűlésen XII. A számok önmagukért be­szélnek, újból arra figyel­meztetnek: változatlanul ba­jok vannak közlekedési mo­rálunkkal, változatlanul könnyelműek, felelőtlenek vagyunk. Mert nagyobb szi­gorúsággal, önfegyelemmel, a közlekedési szabályok betar­tásával és betartatásával a balesetek döntő többsége el­kerülhető lett volna. A Heves megyei Rendőr- főkapitányság szervezésében rendezett kiállításon — jú­lius 28-ig, naponta 9-től 18 óláig tekinthető meg Eger­ben a Fegyveres Erők Klub­jában — megrázó számok, dokumentumok bizonyítják: a súlyos kimenetelű balese­tek többségét az . alapvető szabályok megszegése előzte meg. Százak, ezrek sértik meg a megengedett sebesség határait, nem veszik figye­lembe a száguldozok az útvi­szonyokat, igen nagy szám­ban szedi áldozatait a sza­bálytalan előzés, a követési távolság be nem tartása, a fi­gyelmetlenség, az agresszív viselkedés, és változatlanul igen sokan ülnek ittasan a volán mögé. Megyénkben az elmúlt évben is 133-an okoz­tak ittasan súlyos balesetet. Szomorú tények bizonyít­ják továbbá azt is: nemcsak a felelőtlen gépjárműveze­tők, hanem a gyalogosok — tisztelet a kivételnek — köz­lekedése is messze elmarad a kívánatostól. Ma is gyakori látvány a mozgó járművek­ről való leugrálás, az úttesten való szabálytalan áthaladás, s igen gyakran nem számol­nak azzal sem, hogy még a legóvatosabb gépjárművezető sem tudja iárművét azonnal megállítani. Elengedhetetlenül szüksé­gek a *7Ülők felelősségének a fokozása is, hiszen a halálos balesetek többségét me­gyénkben is a fiatal korosz­tályhoz tartozó motorkerék­Hevesen olyan nagy mé­reteket öltött az agrármoz­galom, hogy Kállai, István főispán és Hellenbronth Bé­la alispán egy század kato­nával mentek le a helyszín­re, a kedélyeket lecsillapíta­ni, ugyanis a csendőrség er­re elégtelennek bizonyult. A csendőri és katonai karha­talommal végül sikerült a munkások erejét megtörni, s a munkások az aratás be­következtével munkába áll­tak. A munkások vezetőit azonban, mint felbujtókat a hevesi főszolgabíró 50—50 fo­rintra büntette. Ezzel befejeződött az 1898. évi mozgalom Hevesen és környékén azért, hogy ké­sőbb még nagyobb lendület­tel és szervezettebben foly­tassák harcukat a munkás­nyúzó' birtokosok ellen, azért, hogy erőt gyűjtsenek. A századfordulón megye- szerte erősen folyt a munká­sok szervezése. Egymás után szervezték a népgyűléseket és a szocialista szervezeteket. A hevesi járásban a szervezke­dés igen eredményesen folyt, Hevesen több népgyűlést is tartottak. A gyűlés szervezői elsősorban iparoe segédek voltak. A hevesi járási és a hevesi szervezkedés annyira nyugtalanította az alispánt is. hogy 1903-ban az egyik népgyűlésen feltűnés nélkül ö nép közé elvegyülve , Maj- zik Viktor alispán is részt vett, melyet Eri Ferenc kó­művessegéd tartott. Az alis­pán bevallása szerint a sze­gényes rétegre Igen mély be­nyomást tett Eri Ferenc be­széde. Az alispán, hogy a munká­sok szocialista szervezkedé­sét ellensúlyozza egy önálló hatáskörrel rendelkező per­manens állandó szociális bi­zottságot alakított. Mindez hiábavaló volt, mert 1905. ta­vaszán megerősödtek a föld­munkás szervezetek is az egész megyében. Hevesed a Munkásvédő Szövetség helyi csoportja tevékenységének hatására erősen csoportosult és szervezkedett a szegény nép. 1905-ben is különböző szocialista pártok tartanak gyűlést. A mozgalom növe­kedése eredményeként egyre többen járatják és olvassák a Szabad Szót, a munkások hetilapját. Az oroszországi 1905, évi polgári demokratikus forra­dalom új lendületet adott a magyarországi munkásmoz­galomnak, s így a Heves me­gyei, illetve hevesi szegény- paraszt-mozgalomnak Í6. 1906. január 21-én a szociál­demokrata párt egri szerve­zetének gyűlésén az egybe­gyűlt munkásság határozatot fogadott el, melyben kifeje­zi együttérzését Oroszország harcoló proletariátusával. A sztrájkok és munkameg- ^ tagadások elég korán, már februárban megkezdődtek. Az 1906-ban megyénkben leját­szódó sztrájkok hosszú sorát a gazdasági cselédek bérmoz­galma nyitotta meg. Pajzs Gyula hevesi gazdaságában a cselédek abbahagyták a mun­kát. A hatóságok mozgósítot­ták a csendőrséget, s a csend­őrség segítségével sikerült a „megegyezést” létrehozni. A mezőgazdasági munkások sem ültek tétlenül. Hevesen már februárban megal.auodtak egymással, hogy „idegen ha­tárban munkát vállalni, s az általuk megállapított feltéte­lekről eltérően szerződni nem szabad”. Ugyanakkor azt is kimondták, hogy amíg vala­ki közülük munka nélkül van, addig más vidékről munkásokat nem engednek be a hevesi határba. Ennek értelmében, mikor megtud­ták, hogy Pajzs Gyula ura­dalmába száz mezőgazdasá­gi summás szerződött Mező­kövesdről, levelet küldtek a mezőkövesdi bírónak, „mely­ben annak kidobolását ké­rik, hogy aki idegen munkás Heves határába beteszi a lá­bát, agyon fogják ütni". A mezőgazdasági munkás­ság szlrájkmozgalma és szer­vezkedése arra kényszerítet­te a birtokosokat, hogy némi engedményt tegyenek a me­zőgazdasági munkások szá­mára. Annak érdekében, hogy ezt egységesen hajtsák végre és a munkássággal a birtokosok' egységét állítsák szembe, a hevesi járási főszolgabíró a járás jelentősebb gazdáit március 6-ra értekezletre hívta össze. Erre a gyűlésre a munkásság képviselőit ter­mészetesen nem hívták meg, a munkások béréről megkér­dezésük nélkül akartak dön­teni. Ekkor, március elején a cselédsztrájkok és megmoz­dulások még több helyen tartottak, s így á zavargá­soktól lehetett tartani Heve­sen is. Az alispán, aki a gaz- dagyülésen jelen volt, 14 fő­ből álló csendőrség kirende­lését kérte, mivel azonban a csendőrök jelentős része a cselédsztrájk elfojtásával volt elfoglalva, a gyűlés, biz­tosítására kilenc csendőrt ve­zényeltek ki. A gazdagyűlés megkezdése után a Munkás­védő Szövetség vezetői a köz­ségházára mentek, hogy a munkások által javasolt bé­reket a gyűlés elé tárják, a küldötteket . pedig követte Heves és környéke mezőgaz­dasági munkássága. A gazdák a munkások kö­veteléseit nem fogadták el, az alispán pedig a községhá­za megtámadásától félve, a gyűlést feloszlatta. A mun­kások ereje és elkeseredése olyan nagy volt, hogy a csendőrök még csak meg sem próbálták feloszlatni a csopoVtosulást, így mindössze a birtokosok hazakísérésére vállalkoztak. Estefelé pedig a munkások kisebb csoportok­ba verődve bejárták a falut, tüntetést rendeztek, s az ál­taluk megállapított bérek el­fogadását követelték. Másnap végigjárták a környező fal­vakat és uradalmakat, s a munkások mindenütt csatla­koztak hozzájuk. „Délre már nem volt a határban egyetlen munkás sem, s mindez oly ügyesen történt, hogy sem tettenémi, sem ellenük val­lomást szerezni senkitől nem lehetett” — írja az alispánt jelentés. A mozgalom roha­mosan terjedt tovább, s még ezen a napon megszűnt a munka Erdőtelek, Tárnámé­ra, Komló, Tarnazsadány, Boconád, Pély, Kisköre gaz­daságaiban. Március 8-ra már a gyöngyösi járásban is új­ból fellángolt a sztrájkmoz­galom. A mozgalom elfojtá­sára az alispán március 8-ra katonai segítséget kért, s két század katonát küldött He­vesre. A katonaság segítségé­vel a csendőrség elnyomta a mozgalmat, 65 személyt pedig — akik a mozgalom vezetői voltak — a főszolgabíró tete­mes pénzbüntetésre és 10— 10 napi elzárásra ítélt. A ka­tonaság közbelépésére a rend látszólag helyreállt, a sztráj­koló munkások kaptak ugyan némi engedményt, a munkát azonban tovább kellett foly­tatniuk. A sztrájkoló földmunká­sokkal szemben nemcsak a birtokosok és az államhata­lom fogtak össze, hanem el­lenük lépett fel az újjászer­vezett szociáldemokrata párt is. Abból a célból, hogy a hangulatot lecsillapítsa, már­cius 16-án megjelent Heve­sen Magyar Gyula hírlapíró, mint a szociáldemokrata párt küldötte és „igen lehűtő han­gú beszédében" ajánlotta a munkásoknak a március 6-i gazdagvűlés által hozott ha­tározatnak mint teljes mél­tányosnak, s a múlthoz ké­pest nagy haladásnak elfoga­dását, A hevesi munkások min­denkitől elhagyatva és be­csapva kénytelenek voltak i gazdák által megszabott bé­reket elfogadni, de azt ii világosan felismerték, hogy t szociáldemokrata párt elárul­ta őket, (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents