Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

A minisztertanács tárgyalta: Végrehajtják a telekrendeletet Előrecsomagolt húskészítmények recsomagolt húskészítmények kel lepi meg a vásárlókat. Az új csomagolású húskészítmé­nyek már beárazva kerülnek a pultokra. (MTI-foto: Danis Barna felvétele) Kefir és kazein 80 ezer Siler tej ­Országszerte nagy vissz­hangot keltettek azok az 1971-ben közzétett' jogszabá­lyok, amelyek az állampol­gárok telek-lakás és üdülő- tulajdonát rendezték. Egysze­rűen fogalmazva; kimond­ták, hogy egy személynek vagy családnak tényleges szükséglete szerint egy laká­sa, egy üdülőháza, illetve egy üdülőtelke lehet. Az eltelt három év alatt újabb rende­letek szabályozták az építhe­tő lakások, üdülők nagysá­gát. meghatározták az ingat­lan adózásának, nyilvántartá­sának rendszerét. A Minisztertanács mostani ülésén a jogszabályok és ren­deletek gyakorlati alkalma­zásának tapasztalatait tár­gyalta meg. Néhány figye­lemreméltó szám jól mutatja az eredményeket, s jelzi, hol van még tenrjjvaló. 1972-ben 185 ezer személynek volt mértéken felüli ingatlana, 1974-ben 160 ezernek. Ezen belül a mértéken felüli lakó­telkek száma 24 százalékkal, a mértéken felüli üdülőtel­kek száma 36 százalékkal csökkent. Megállapították azt is. hogy 1973 december vé­géig összesen 2500 többletla­kást és 100 többlet üdülőt ad­tak el. Evek óta kétféle őszi árpát vetnek a domoszlói Mátra Gyöngye Tsz-ben, és eddig még az Udvarosi fajta fize­tett jobban. A Horpácsi most is néhány mázsával adott kevesebbet. A vetély- társ majdnem negyvenegy mázsát termett hektáranként. De a rekordot a búza vitte el. Igaz, még csak húsz hek­táron takarították be, de itt jóval felül volt a termés a negyven mázsán. Rekordot ért el a domosz­lói közös gazdaság a kalá­szosok termesztésében az idén, az már biztos. Amilyen lehangoló volt a vetés a hosszú tavaszi aszály idején, olyan jót tett a kalászosok­nak a bőséges eső. Egy aránylag kellemetlen következménye mégis akadt: a nedvességtartalma a búzá­nak magasabb a megenge­dettnél, tehát egy-két napot várni kell az aratás folyta­tásával. A rendeletek jogossága, szükségessége nyilvánvaló, a társadalmi igazságosságot, a szocialista közerkölcsöt szol­gálja. Ezért is fordítanak a kormány illetékesei nagy fi­gyelmet a végrehajtásra. Megállapították, az előírtak teljesítése sok helyen lassan, vontatottan halad. 1973 vé­géig 4043 lakótelekre, 290 üdülőtelekre rendeltek el ta­nácsi értékesítést. Ez valóban nem sok. Természetesen fi­gyelembe kell venni, hogy a gyorsabb bonyolítást nehezí­tik azok, akik szándékaik el­lenére sem találnak vevőt telkükre, házukra. Előfordul, hogy a jogszabályok érvénye­sítését méltányos, figyelmet érdemlő kérés nehezíti. Mind­ezek ellenére hatalmas elő­relépést jelent, hogy a ren­deletnek köszönhetően ma már nem lehet spekulációs céllal ingatlant vásárolni. Ez a tény biztosíték arra is, hogy a régebben jó vagy rosszhi­szeműen szervezett, kapott többlet ingatlanok ügye fo­lyamatosan és minél gyor­sabban rendeződjék. A legtöbb tennivaló a ren­deletek végrehajtásában a he­lyi tanácsokra vár. A többlet- ingatlanok hivatalos értéke­sítése nem kevés időt, ener­giát vesz igénybe. A lakott Most a tudási terményszá­rítót szeretnék igénybe ven­ni bérfizetés mellett, hogy a szükséges nedvességszintet biztosíthassák. Lesz még dolga a kombáj­noknak Domoszlón, hiszen a búza több mint négyszáz, a tavaszi árpa pedig több mint kétszáz hektáron vár aratás­ra. A kombájnosok jól dol­goztak eddig. A normájukat szépen túlteljesítették, még­hozzá gépenként száz má­zsával egyetlen napon. Ez is rekordnak számít Domosz­lón. ★ A málna ugyan nem kalá­szos, nem is adott az idén re­kordtermést, de nem is pa­naszkodnak miatta a szövet­kezetiek. Elég jó pénzt kap­tak a hat és fél vagon ter­mésért. Jutott még szörpnek való is. A háztáji málnásokból mintegy negyven mázsa tér­házakat, megüresedett távo­li tanyákat nem könnyű el­adni. 1974 májusáig az or­szágban háromszázhalvanan kérték mentesítésüket a ren­deletek alól, s ebből 121 esetben megadták a mente­sítést. Ez is az alapos, min­den részletre kiterjedő elbí­rálás szükségességét jelzi. Természetesen az érdekeltek is sokat segíthetnek a gyor­sabb, zökkenőmentesebb le­bonyolításban. Ez saját érde­kük is, hiszen most még a maguk szabta, kialkudott áron adhatják el a mértéken felüli telkeket, ingatlanokat, ha viszont a tanács határoza­ta megszületik a hivatalos értékesítésre, kötelesek a hi­vatalos árat elfogadni. És ha erre kerül sor, a tanácsok­nak határozottan, megfelelő szigorral kell eljárniuk, hi­szen a rendelkezések egyik célja hogy minél többen jus­sanak üdülő, pihenő telekhez. Bonyolult, nagy horderejű munka vár a továbbiakban is a helyi, tanácsokra a „te­lekrendelet” végrehajtásában. A végső cél azonban világos: a többség érdekében, a tár­sadalmi igazságosság elve alapján kell folytatni a mun­kát, végrehajtani a lakosság túlnyomó töbségének érde­keit szolgáló törvényeket. mést értékesítettek a tsz-en keresztül. Jól jártak ők is, mert két forinttal kaptak többet így kdönként, ahogy a másik két forint a tez-nek is megmaradt. ★ A gyöngyöesolymosí Mát­ra Tsz-ben is a búza ned­vességtartalma okozza a gondot. Már befejezték az őszi árpa aratását. Az átlag­termés jobb lett a tervezett­nél. A búza betakarításával meg kellett állniuk, hogy a sze­mek nedvességtartalma csök­kenjen. Egyébként az aratásra a közös gazdaságban jól felké­szítették a gépeiket. De fel­készültek erre a nehéz mun­kára az emberek is. Az ed­digiek szerint még minden jól ment. Remélik, ezután sem lesz ez másként. (—ár) Több mint egy esztendővel ezelőtt — a teljes üzembe helyezés után — mondta a következőket az egri, új tej­üzem vezetője. Sárközi Jó­zsef: — Jelenleg 37—38 ezer li­ter tej érkezik be reggelen­te, de két hónap múlva na­pi 50 ezer litert dolgozunk majd fel. Szükség esetén azonban akár 70—80 ezer li­teres szállítmányt is át tudunk venni. A korszerű magyar és NDK-beli gépek ugyanis le­hetővé teszik, hogy, még ezt a jelentős mennyiséget is megfelelően feldolgozhas­suk ... A „szükség esetén” idősza­ka most elérkezett. Az egri üzem megállás nélkül, teljes kapacitással dolgozik. Na­ponta 80 ezer liter tej halad át a berendezéseken. o o o o — Miután a tej felvásárlá­si árát emelték, jelentősen megnövekedett az üzem be­gyűjtési körzetéhez tartozó területen is a tejtermelés. Reggelente hatvanezer litert szállítanak be a tartályko­csik. Ez azt jelenti, hogy min­den liter átadásra felkínált tejet, természetesen ha meg­felelő a minősége, felvásáro­lunk. Ehhez kapunk még minden nap 20 ezer litert Miskolcról. Az ottani társüze­münk ugyanis nem tudja fel­dolgozni a körzetéből beérke­ző jókora mennyiséget, igy nekünk kell segítenünk — mondja Hidy László főmű­vezető. Újabb feladatot kapott hát a fiatal üzem kollektívája. S hogy a kívülálló alig vesz észre valamit a nagy „haj­tásból”, az a jó munkaszer­vezésnek köszönhető. A bri­gádok minden 'munkaterüle­ten helytállnak, tudván, hogy csak így biztosítható a 80 ezer liter tej feldolgozása. — Reggel négy órakor, az első adag tej beérkezésével kezdődik meg a feldolgozás. A tartályokba került tej a pasztőrözőgépből a különbö­ző gépsorokhoz kerül: a pa­lackozókhoz, vagy arra a részre, ahol a különféle tej­termékek készülnek. Este nyolc órára készülünk el a teljes feldolgozással.".. — Mi készül jelenleg eb­ből a rengeteg tejből? — A lakosság igénye sze­rint palackozunk, illetve tölt­jük poharakba a tejet, a ka­kaót. Az üzem másik részén készül a habtejszín, a jog­hurt, a kefir és a túró. A kényszerfeldolgozásra ka­pott miskolci tejből pedig kazeintúrót készítünk, majd naponta műanyagzsákokba csomagol­va küldjük tovább a meg­rendelőknek. Köztudott, hogy a kazein fontos ipari alap­anyag: ragasztót, gombot ké­szítenek belőle, sót, bizonyos takarmánytápok alapanyaga is. A zajos üzemcsarnok egyik sarkában éppen egy présből lapátolják ki a kazeintúrót. Naponta 20 ezer liter fölö­zött tejet dolgoznak fel kaze­intúróvá, amelyből Nyíregy­házán 500 kiló kazeint nyer­nek. Az egri üzemben főként a nyári időszakban kerül sor ennek a feldolgozására. — Nem kell hozzá különö­sebb szakértelem, ezért a di­ákokat, és termelési gya­korlaton levő tejipari szakis­kolásokat bízzuk meg ezzel a munkával. így a szakmunká­saink továbbra is a lakosság ellátására készülő^ termékek gyártásánál dolgozhatnak. o o o o s A nyár — fő szezon a tej­iparban. Az egrieknél ez most sokkal erősebben jelent­kezett, "mint eddig bármikori A higiéniára, a patikára jel­lemző tisztaságra még foko­zottabban kell figyelniük, a gépeknek, a berendezések­nek egy pillanatra sem sza­bad kiesniük a munkából. A Terinéigfondok — örömök a Mátraaljait rr Orségvá Itás... Férfiemberrel ritkán esik meg az olyasmi, hogy — ha csak egy pillanatra is —, könnycsepp csillan a sze­mében. Különösen ritka ven­dég az elérzékenyülés az olyan kemény, nehéz-sorsot megélt embernél, mint a ká­polnai Lendvai Matyi bácsi. Most, amikor legutóbb talál­koztunk, s elújságolta, hogy a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a fia vegye át tőle a „stafétabotot”, mégis megcsillant a szemében az örömsugarak fényében az a bizonyos könnycsepp ... — Mi tizenhármán voltunk testvérek — mondja —, s né­hány hold földön gazdálko­dott az apám. Alighogy fel­cseperedtünk, menni kellett a határba, a jószágok után. Az iskola, a tanulás csak ti- zedrangú kérdés volt akkor az ilyen családban. Matyi bácsi e nehéz kö­rülmények' között is elje­gyezte magát a földdel, a jó­szágokkal, a mezőgazdaság­gal. Amikor megnősült, fe­leségével minden fillért meg­gondoltak, hogy mire költ­sék. Földet vásároltak, házi­állatokat gondoztak. Különö­sen a felszabadulás után kezdett kis gazdaságuk fel­virágozni, s ezután érkezett meg a kis jövevény, az apa nagy-nagy örömére a fiú, a Fiú. Ifjabb Lendvai Mátyás, mezőgazdasági üzemmérnök, s kápolnai termelőszövetke­zet főállattenyésztője ugyan­is 1949-ben született. — Én nagyon szerettem á könyveket, s viszonylag jól ment a tanulás is — mondja az ifjú Lendvai —, de arra is jól emlékszem, hogy szin­te bolondja voltam gyermek­koromban a lovaknak. Akkor az volt a sikk, ha valakinek szép lovai voltak. Mindig azt forgattam a fejemben, hogy valami olyan helyea tanulok majd tovább, ahol a meg­szerzett képesítéssel kedvenc állataim között maradhatok. Az az igazság, hogy Apu mellett nem volt nehéz erre a pályára elhivatottságot érezni, mert neki is mindig a gondjaira bízott állatok gyarapodása, szépsége jelen­tette a legnagyobb örömöt Valami olyan öröm volt ez számára, amit az alkotás örömének nevezhet az em­ber. Ez a légkör vett körül gyermekkoromban, ebben nőttem fel... Matyi bácsi, amikor a szö­vetkezet megalakulásakor be­lépett, tovább hódolhatott hivatásának. Szinte a kezdet óta az állattenyésztésbe ke­rült, s itt lett ennek az ága- zanak a vezetője. Egyetlen fia Gyöngyösön, a mezőgaz­dasági technikumban tanult tovább, majd érettségi után két év katonaság követke­zett, s leszerelés után, 1970- ben iratkozott be a Putnoki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba, ahol 1973-ban üzemmérnöki diplomát szer­zett. Egy évig gyakornok­ként édesapja mellett dolgo­zott a szövetkezetben, s jú­liusban következett be az a bizonyos „őrségváltás”: — Éppen Miskolcról jöt­tünk hazafelé, ahová csir­kéket szállítottunk. Az elnök és mi ketten ültünk az autó­ba. Egyszercsak megszólal az elnök: „Hallod-e Matyi fi­am, letelt a gyakornoki idő, s el kellene foglalnod az első önálló beosztást. Én úgy gondolom, jobb, ha nem az apád hivatását folytatod. Azok közt a büdös jószágok közt csak nem töltőd el te is az életed? A kertészet, az igen. Azt javaslom ...” — Ha nem ismerném az elnököt gyérek korom óta, talán össze is szidom és megsértődök — mondja Ma­tyi bácsi. — De rögtön átlát­tam rajta: ki akarja ugrasz­tani a gyulát a bokarbol. Nem szóltam. Döntsön a gyerek. „Lehet, hogy igaza van Fe­ri bácsi, de akárhogy is gon­dolkodom, az az igazság, hogy ma is jobban tudok örülni egy újszülött kisbor- júnak, a kismalacoknak, a bojhos csibéknek, mint egy vagon káposztának __” — E zt válaszolta az én fiam, s az elnök nagyot nevetett. — Jól van na, remélem nem sértettelek meg, hogy becsméreltem a hivatásodat? Ilyen főálattenyésztő kell a gazdaságba, aki nem ingado­zik a hivatás-szeretetben ... Ezután, a legközelebbi ve­zetőségi ülésen az elnök be is terjesztette a javaslatát: nevezzék ki az állattenyész­tés élére az ifjabb Lendvai Mátyást, s az „öreget” pe­dig bízzák meg a kereske­delmi teendők (állatvásárlás- eladás) ellátásával á fia mel­lett. A javaslat határozatra emelkedett. Megtörtént az. őrségváltás: a Fiú, az Apa helyebe lépett. — Ö már csak többet tud a tanulmányai alapján, s nagyobb hasznára lesz a szövetkezetnek, mint én... — Azért mégsem minden az elmélet, sokszor fogok én Aputól gyakorlati tanácso­kat kérni — válaszol a fiatal üzemmérnök, s megtoldja még egy fiúi kérdéssel: — Ugye nem tagadja meg a segítséget? Matyi bácsi felüti a fejét, s elmosolyodik. Mit is vála- SZúiuccina erre ftgy Apa . .. ? Falud! Sándor napi 80 ezer literes szállít­mányok feldolgozása csak így történhet meg. A kollektíva vállalta: nem lesz fennakadás ... (szilvás) Zsebszámológép Balatonlelléről Nagy sikere van bel. és külföldön egyaránt a buda­pesti híradástechnikai szö­vetkezet balatonlellei üze­mében áprilistól gyártott zsebszámológépeknek. A ka­nadai licenc alapján készülő tenyérben is . elférő akku­mulátorral és hálózati áram­mal egyaránt működő szá­mológépekből eddig hatezret gyártottak. Itthon különösen az üzem- és művezetők, ter­melésirányítók, kereskedelmi dolgozók érdeklődnek a kis számológépek iránt. A szö­vetkezet vezetői fokozni kí­vánják a termelést, s az év végéig összesen 26 ezer „mi­ni” számológép gyártását tervezik. Ezeket részben kül­földön, részben itthon érté­kesítik. (MTI) mi. Julin» 2*« ke*! A tsz udvarán — ha egy kis idejük akad —, ma is szívesen simogatják meg a karám mögött pihenő szép lovakat mindketten az idősebb és az ifjabb Lendvai Mátyás . . (Foto: Puskás Anikó)

Next

/
Thumbnails
Contents