Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
................................ ■ . f >•• hogy kinek szabad és minek szabad: a szabad szombat? Amikor e sorokat írom, a hőmérséklet a meteorológiai jelentések szerint is' lényegesen meghaladta a 30 fokot és a légkör — a meteorológiai! — párában sem szűkölködik. A kérdés feltevése mégsem tudható be az időjárás hatására beálló bizonyos pszichológiai állapotnak. A kérdés ugyanis nem a nyári hőguta, hanem egy alább idézett és eredetijében köny- nyedén odavetett „beköszönés” vetette fel bennem és e sorok keretében, igaz, hogy az eredetit hallván, mi- ' nusz húsz foknál is megütheti az embert a guta. De elöljáróban, még egy Ids eouloer local: egy kis helyi atmoszféra. Szabad szombat. Nem nekem. Most másoknak. A többieknek. A jogos szabad szombat és emiatt a jogos megbolandulas a felgyarapodott munkában. De hiszen nem mondok én itt most újat, tudja jól mindenki — pardon: majdnem mindenki _, h ogy jó dolog az a szabad szombat, kell is, hogy kipihenje magát az ember a megelőző nem szabad szombat, más helyett is végzett munka — bolondériája miatt. Tehát szabad a tüombat, es nem nekem. Bal- kézzel telefon, jobb kézzel írógép, a harmadik ie_ _ velek, a negyedikkel kéziratok, az ötödikkel korogj mutogatás, a hatodik és hetedik kézzel.^, A ezázkarú Buddha kellene ilyenkort fis, amikor már-már úgy érzi az ember, hogy menthetetlenül és egyre gyorsabb tempóban elmerül egy fuldokolható bolondok-óceánjaba, kényelmesen megnyílik az ajtó: — Szevasz! Éppen erre járta», goeaioHam beagrok egy .kicsit hozzád. Ráérek, szabad szombaton vagyok — mondja és mondta es mondani fogja a ráérő, miközben és gyanakodva figyelem a fülem, hogy jól hallottam-«. s a költővel eákoltom a varázsigét: csitulj szivem, csitt! Sb majd megőrülök, Ö ráér! fin ki nem lataanm a munkából. Ő beugrik, fin itt aszalódé«* astet valami akták közé zárt mezei égést Ö beugrik . fin dcégozast r^£,í>... ! <3 szabad szombaton vess. • ? rj ,:' fiá, hány ilyen JS' van? Túl — ét messze fát —* a valóban ügyeit csak saját szabad szombatján íntéaasi tudó sok gyermekes anyán, a megerőltetó műszakban dolgozó munkáson is töl, de mennyi van, aki az egyik szombatról elfelejti a másikra: hogy ami néki szabad, az a másiknak munkanap. Sőt) gyakran többlet- munkanspu , — te sem Mtebsztf "‘1? nrtTirwy i— Ülj le.;. — suttogom megadásit ■— Mi van, olyan kedvetlen vagy? Pedig 3yen klassz az idő — folytatja rendületlenül, majd hirtelen felragyog a tekintete. Eddig csak elégedett volt, most egyenesen és hansogóan boldog. — Öregem, a hatodik érzékem vezetett ide — folytatja. — Mondom, ejnye, éppen ráérek, beugróm hozzád... Hogysrnint? És lám éppen most jut eszembe, hogy ha már itt vagyok, elmondjam egy érdekes esetemet. Segíthetnél öregem... — íeszkelódik el kényelmesen a széken. Ki dobjam, ne dobjam? Nem dobom.. Meghallgatom a terjengős történetet és a végén segítséget ígérek. Azt a segítséget amit én ebben az ügyben nyújtani tudok, azt megérdemli büntetésül is: a szabad szombatjáért! Eddig a történet. Kitalált? Persze, hogy. az. Egyetlen sző nem igaz belőle. Nem igaz az, hogy bárki is, bárhol is, bármikor is azt mondta volna — nemhogy nekem, de bárkinek is —, hogy erre jártam, ráértem, beugrottam: nem igaz, hogy a hétközben is ráérő nyugdíjasok csakis szabad szombaton jönnek és mennek ügyeiket intézni; nem igaz, hogy nem tartjuk tiszteletben a másikban azt, amit majd magunk iránt is elvárunk: a szabad szombaton a másik munkáját is végzőt. Az sem igaz, hogy meleg van. Csak egyetlen dolog igaz: éppen szabad szombatom volt, ráértem, és e sorokkal beugrottam önökhöz, kedves olvasóim. Ó, hiszen ez sem igaz. Hiszen vasárnap van. A szabad szombat utáni pihenőnap. A jövő kontinense: JTe/rvszeré ga&itasttfft előrenyomulás Kelet felé” — ez jellemezte a Szovjelmnio iparosítási politikáját az elmúlt íel évszázadban- Az Ural és Nyugat-Szibéria másfélszer, Kelet-Szibéria kétszer., a Távol-Kelet pedig háromszor olyan gyorsan fejlődött, mint az ország több; részei... S ezt a Transzsziben si Vasúti Fővonal is elősegítette. Szibériában minden eddigit fölüLmúló nagyságúi' nyersanyag- és energiák estietekre bukkanták. A Kelet szenet, ásványolajat, gyémántot, molibdént, színesfémeket előállító nagyüzemmé vált A szén több mint kétötöd részét a földgáz több mint egynegyedét, a fanyag- nák körülbelül egyharmadát a villamos energiának több mint egynegyedét, a katon- nak egytíatodát, a cementnek) egynegyedét már most az ország keleti területi adják.. A Szovjetunió ipari össztermelésének csaknem egyti- zed részé innen, kerül ki. Ukrajna után Szibéria lett az ország második éléstára; az ország évi gabonatermelésének egynegyedét itt takarítják be. Kiszámították, hogy Szibériában egy dolgozóra számítva az országos átlagot másfélszeresen meghaladó mezőgazdasagx termeket állítanak elő. Tudományos vezérkar irányít A „Szibéria meghódítása” kifejezés elavult! Ma már helyesebb „a jövő kontinensének” kialakításáról beszelni. A keleti körzetek birtokba vételét egy tudományos vezérkar — a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának termelőerőkkel foglalkozó tanácsa — irányítja. Ez a Novoszibirszk- ben létesített nagy tudományos központ 45 tudományos intézményt fog össze. Kelet- Szibériának és a Távol-Keletnek is vannak saját tudományos-kutató központjai. Szibéria a páratlan energiaipari komplexumok országává válik. Az irdatlan nagy energiaforrások bázisán az energiaigényes üzemek egész fűzére alakul kL Ezek az üzemek . könnyűfémekét, Szibéria vatöíwöaefete«, «sfcáségí acélt, szintetikus anyagokat fognak előállítani. Az egyik ilyen kampäexnm már kialakult Bratszk kerületbein, a másikat Kraszno- janszk környékén, a harmadikat pedig Szibéria déli részén létesítik, ott, ahol a 3e~ BjTSzejen épül a világ legnagyobb, Szajáno—Susenszkojei ■véri erőműve. Az energiaipari komplexumok közül valószínűleg a szajáni lesz a legjelentősebb az Uraitól keletre elterülő vidéken. Ezeket a komplexumokat a Transzsri- bériaí Vasúti Fővonal nélkül gyakorlatilag lehetetten lenne létrehozni. Szibéria városai Amikor a 20. század elejére megépült a Transzszibériai Vasúti Fővonal, a Szibériában járt néprajztudósok kénytelenek voltak a világközvélemény előtt felvetni a kérdést; „Vajon 'nem az ausztráliai, nagy az amerikai bennszülöttek sorsa vár a szibériai kis nepekre?” Hiszen e bennszülöttek számára a modem civilizációval való találkozás végzetessé vált, oda vezetett, hogy egész törzsek teljesen eltűntek a föld színéről. A szocialista forradalom lehetővé tette a szociális és nemzeti igazságtalanság megszüntetését, megnyitotta a korábban elnyomott Ms szibériai népek számára a gazdasági es kulturális újjászületés útját. A Traszszibériai Vasúti Fővonal eltetö ütőerévé vált: a szovjet köztársasagok segítsége eljutott ezekhez a kis népekhez, amelyek a történelem során csak most tettek 6zert írásbeliségre, irodalomra, művészetre, s kapcsolódtak a inai civilizációhoz. A legutóbbi fél évszázad folyamán Szibéria lakosainak száma megháromszorozódott. Jelenleg 177 város van itt, közülük 25 város lakossága meghaladja a százezret, No- voszibirszk pedig milliós város lett. Szibéria 400 felsőoktatási intézményében körülbelül 800 000 fiatal tanul. A népgazdaságban körülbelül egymillióra tehető a főiskolai és középígköEá? v€gaettséggel rendelkeaő szakemberek száma. A 20. század világjárói Azt mondják, hogy a 20. századbeli szibériai világjáróknak és a műit századok orosz, yilágjáröinak sok közös vonásuk van. Közéjük tartozik a bátorság és az akaraterő. Alekszandr Biok orosz költő egyszer art mondta, hogy „a romantika — az élet megtizszerezésére való törekvés”. Az új Szibéria és Távol-Kelet építői számáraa fő indíték az érdekes munka és a közreműködés vagya a keleti területek birtokba vételének nagy ügyében. Napijainkban a Moszkva— Vlagyivosztok fővonalon haladó Rosszi ja expressz ablakaiból az új Szibéria tárul az utasok szeme élé. Egyre újabb és újabb körzeteket vesznék birtokukba Szibéria régi lakosai, valamint az ország régi, fejlett központjaiból áttelepülő ifjak és leányok, akik a mérhetetlen szibériai természeti kincsek, értelmes és stoles körű, számításokra alapozott, bátor és természetesen körültekintő kiaknázásának útját járják. Nagy jelentőségű a Transzszibériai Vasúti Fővonal a nemzetközi munkamegosztás szempontjából. Viktor Krotov, a jeles szovjet földrajztudós, a keleti területek termelőerőinek problémáit kiválóan ismerő szakember a következőket írja: „Szibéria és a Távol-Kelet ipari fejlődése olyan óriási természeti kincseket von be a gazdasági hasznosítás szférájába, amelyek jelentős hányadát ké- pezik a világ vízenergia-, tüzelőanyag-, ásványi nyersanyag-, faanyag- es édesvíz- forrásainak, földalapjainak, növény- és állatvilágának. Ez a fejlődés az egész ázsiai szárazföld negyedrészén a termelés geográfiáját, s területi kiterjedését, . ütemét, tudományos-technikai színvonalát és gazdasági eredményeit tekintve; messze túlnő a regionális probléma keretein és nemzetközi érdeklődésre tart számot”. Vlagyimir Iljics Lenin azt írta, hogy a nagy szibériai vasútvonal feltárta Szibériát. Ez a feltárás azóta is tart, csakhogy sokkal grandiózu- sabb méretekbe»! —■**~*~*-^l***'^**'*'“V-—"nnmrtii-r 1 | i I \ > i Pablő Mertsda: Diktátorok ? i A cakarnadnstök alfáról > vér ; bőt feppgrfckéacfr «sag*. t árad; hódító | virágfcebeta. mely undort kelt. A kókoszpálmáis között | dömboraUj sarokSseas caoBtek porladnak és hörgés hal el, míg az érzelmes lelkű szatrapa kürtös kalapokkal • szórakozik meg arany ;i aanóroikkal, > Ékszerként ceölog a kis palota. Folyosóira gyöngyöző nevetés csörgedez ős végigfut a frissen elföldelt lila ajkak s elnémult hangok fölött, Rejtőzködik a jaj, akár a növény, . melynek magja földre hull > '• szüntelen és fény nélkül növeszti világtalan levelet Pikkelyre pikkely; így rakódik le a gyűlölet szakadatlan a posvány förtelmes vizében. Néma szája iszappal van tele. \ Balogh Balazs fordítása BESZE IMRE: Ne tűrd el Szavaim zsákját cipeled beleroppan derekad búvó, szelíd szemeid tompítom én, fenevad. Ne tűrd el a reggelek sóhajtásait, f s az órák zenéjét —> furcsa egyveleg; a fő és nem a vészkijáraton mehetsz a rám-nem-emlékeztetö mohón új tüdőfeszítő, friss levegőre.
