Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

................................ ■ . f >•• hogy kinek szabad és minek szabad: a sza­bad szombat? Amikor e sorokat írom, a hőmérséklet a meteorológiai jelentések szerint is' lényegesen meg­haladta a 30 fokot és a légkör — a meteorológiai! — párában sem szűkölködik. A kérdés feltevése mégsem tudható be az időjárás hatására beálló bizonyos pszi­chológiai állapotnak. A kérdés ugyanis nem a nyári hőguta, hanem egy alább idézett és eredetijében köny- nyedén odavetett „beköszönés” vetette fel bennem és e sorok keretében, igaz, hogy az eredetit hallván, mi- ' nusz húsz foknál is megütheti az embert a guta. De elöljáróban, még egy Ids eouloer local: egy kis helyi atmoszféra. Szabad szombat. Nem nekem. Most másoknak. A többieknek. A jogos szabad szom­bat és emiatt a jogos megbolandulas a felgyarapodott munkában. De hiszen nem mondok én itt most újat, tudja jól mindenki — pardon: majdnem mindenki _, h ogy jó dolog az a szabad szombat, kell is, hogy kipi­henje magát az ember a megelőző nem szabad szom­bat, más helyett is végzett munka — bolondériája mi­att. Tehát szabad a tüombat, es nem nekem. Bal- kéz­zel telefon, jobb kézzel írógép, a harmadik ie_ _ velek, a negyedikkel kéziratok, az ötödikkel korogj mu­togatás, a hatodik és hetedik kézzel.^, A ezázkarú Buddha kellene ilyenkort fis, amikor már-már úgy érzi az ember, hogy ment­hetetlenül és egyre gyorsabb tempóban elmerül egy fuldokolható bolondok-óceánjaba, kényelmesen megnyí­lik az ajtó: — Szevasz! Éppen erre járta», goeaioHam beagrok egy .kicsit hozzád. Ráérek, szabad szombaton vagyok — mondja és mondta es mondani fogja a ráérő, mi­közben és gyanakodva figyelem a fülem, hogy jól hal­lottam-«. s a költővel eákoltom a varázsigét: csitulj szivem, csitt! Sb majd megőrülök, Ö ráér! fin ki nem lataanm a munkából. Ő beugrik, fin itt aszalódé«* astet valami akták közé zárt mezei égést Ö beugrik . fin dcégozast r^£,í>... ! <3 szabad szombaton vess. • ? rj ,:' fiá, hány ilyen JS' van? Túl — ét messze fát —* a valóban ügyeit csak saját szabad szombatján íntéaasi tudó sok gyermekes anyán, a megerőltetó műszakban dolgozó munkáson is töl, de mennyi van, aki az egyik szombatról elfelejti a másikra: hogy ami néki szabad, az a másiknak munkanap. Sőt) gyakran többlet- munkanspu , — te sem Mtebsztf "‘1? nrtTirwy i— Ülj le.;. — suttogom megadásit ■— Mi van, olyan kedvetlen vagy? Pedig 3yen klassz az idő — folytatja rendületlenül, majd hirtelen felragyog a tekintete. Eddig csak elégedett volt, most egyenesen és hansogóan boldog. — Öregem, a hatodik érzékem vezetett ide — folytatja. — Mondom, ejnye, éppen ráérek, beugróm hozzád... Hogysrnint? És lám éppen most jut eszem­be, hogy ha már itt vagyok, elmondjam egy érdekes esetemet. Segíthetnél öregem... — íeszkelódik el ké­nyelmesen a széken. Ki dobjam, ne dobjam? Nem dobom.. Meghallga­tom a terjengős történetet és a végén segítséget ígé­rek. Azt a segítséget amit én ebben az ügyben nyújta­ni tudok, azt megérdemli büntetésül is: a szabad szom­batjáért! Eddig a történet. Kitalált? Persze, hogy. az. Egyetlen sző nem igaz belőle. Nem igaz az, hogy bárki is, bárhol is, bármi­kor is azt mondta volna — nemhogy nekem, de bár­kinek is —, hogy erre jártam, ráértem, beugrottam: nem igaz, hogy a hétközben is ráérő nyugdíjasok csak­is szabad szombaton jönnek és mennek ügyeiket in­tézni; nem igaz, hogy nem tartjuk tiszteletben a má­sikban azt, amit majd magunk iránt is elvárunk: a szabad szombaton a másik munkáját is végzőt. Az sem igaz, hogy meleg van. Csak egyetlen dolog igaz: éppen szabad szomba­tom volt, ráértem, és e sorokkal beugrottam önökhöz, kedves olvasóim. Ó, hiszen ez sem igaz. Hiszen va­sárnap van. A szabad szombat utáni pihenőnap. A jövő kontinense: JTe/rvszeré ga&itasttfft előre­nyomulás Kelet felé” — ez jellemezte a Szovjelmnio ipa­rosítási politikáját az elmúlt íel évszázadban- Az Ural és Nyugat-Szibéria másfélszer, Kelet-Szibéria kétszer., a Tá­vol-Kelet pedig háromszor olyan gyorsan fejlődött, mint az ország több; részei... S ezt a Transzsziben si Vasúti Fővonal is elősegítette. Szibériában minden eddi­git fölüLmúló nagyságúi' nyersanyag- és energiák est­ietekre bukkanták. A Kelet szenet, ásványolajat, gyé­mántot, molibdént, színesfé­meket előállító nagyüzemmé vált A szén több mint két­ötöd részét a földgáz több mint egynegyedét, a fanyag- nák körülbelül egyharmadát a villamos energiának több mint egynegyedét, a katon- nak egytíatodát, a cementnek) egynegyedét már most az or­szág keleti területi adják.. A Szovjetunió ipari össz­termelésének csaknem egyti- zed részé innen, kerül ki. Ukrajna után Szibéria lett az ország második éléstára; az ország évi gabonatermelésé­nek egynegyedét itt takarít­ják be. Kiszámították, hogy Szibériában egy dolgozóra számítva az országos átlagot másfélszeresen meghaladó mezőgazdasagx termeket állí­tanak elő. Tudományos vezérkar irányít A „Szibéria meghódítása” kifejezés elavult! Ma már helyesebb „a jövő kontinen­sének” kialakításáról beszel­ni. A keleti körzetek birtok­ba vételét egy tudományos vezérkar — a Szovjet Tudo­mányos Akadémia szibériai tagozatának termelőerőkkel foglalkozó tanácsa — irá­nyítja. Ez a Novoszibirszk- ben létesített nagy tudomá­nyos központ 45 tudományos intézményt fog össze. Kelet- Szibériának és a Távol-Ke­letnek is vannak saját tudo­mányos-kutató központjai. Szibéria a páratlan ener­giaipari komplexumok or­szágává válik. Az irdatlan nagy energiaforrások bázisán az energiaigényes üzemek egész fűzére alakul kL Ezek az üzemek . könnyűfémekét, Szibéria vatöíwöaefete«, «sfcáségí acélt, szintetikus anyagokat fognak előállítani. Az egyik ilyen kampäexnm már kialakult Bratszk kerü­letbein, a másikat Kraszno- janszk környékén, a harma­dikat pedig Szibéria déli ré­szén létesítik, ott, ahol a 3e~ BjTSzejen épül a világ legna­gyobb, Szajáno—Susenszkojei ■véri erőműve. Az energiaipa­ri komplexumok közül való­színűleg a szajáni lesz a leg­jelentősebb az Uraitól keletre elterülő vidéken. Ezeket a komplexumokat a Transzsri- bériaí Vasúti Fővonal nélkül gyakorlatilag lehetetten len­ne létrehozni. Szibéria városai Amikor a 20. század elejé­re megépült a Transzszibériai Vasúti Fővonal, a Szibériá­ban járt néprajztudósok kénytelenek voltak a világ­közvélemény előtt felvetni a kérdést; „Vajon 'nem az ausztráliai, nagy az amerikai bennszülöttek sorsa vár a szi­bériai kis nepekre?” Hiszen e bennszülöttek számára a mo­dem civilizációval való talál­kozás végzetessé vált, oda vezetett, hogy egész törzsek teljesen eltűntek a föld szí­néről. A szocialista forradalom lehetővé tette a szociális és nemzeti igazságtalanság megszüntetését, megnyitotta a korábban elnyomott Ms szi­bériai népek számára a gaz­dasági es kulturális újjászü­letés útját. A Traszszibériai Vasúti Fő­vonal eltetö ütőerévé vált: a szovjet köztársasagok segítsé­ge eljutott ezekhez a kis né­pekhez, amelyek a történe­lem során csak most tettek 6zert írásbeliségre, irodalom­ra, művészetre, s kapcsolód­tak a inai civilizációhoz. A legutóbbi fél évszázad folyamán Szibéria lakosainak száma megháromszorozódott. Jelenleg 177 város van itt, közülük 25 város lakossága meghaladja a százezret, No- voszibirszk pedig milliós vá­ros lett. Szibéria 400 felsőoktatási intézményében körülbelül 800 000 fiatal tanul. A nép­gazdaságban körülbelül egy­millióra tehető a főiskolai és ­középígköEá? v€gaettséggel rendelkeaő szakemberek szá­ma. A 20. század világjárói Azt mondják, hogy a 20. századbeli szibériai világjá­róknak és a műit századok orosz, yilágjáröinak sok kö­zös vonásuk van. Közéjük tartozik a bátorság és az akaraterő. Alekszandr Biok orosz költő egyszer art mondta, hogy „a romantika — az élet megtizszerezésére való tö­rekvés”. Az új Szibéria és Távol-Kelet építői számáraa fő indíték az érdekes mun­ka és a közreműködés vagya a keleti területek birtokba vételének nagy ügyében. Napijainkban a Moszkva— Vlagyivosztok fővonalon ha­ladó Rosszi ja expressz abla­kaiból az új Szibéria tárul az utasok szeme élé. Egyre újabb és újabb körzeteket vesznék birtokukba Szibéria régi la­kosai, valamint az ország ré­gi, fejlett központjaiból át­települő ifjak és leányok, akik a mérhetetlen szibériai természeti kincsek, értelmes és stoles körű, számításokra alapozott, bátor és természe­tesen körültekintő kiaknázá­sának útját járják. Nagy jelentőségű a Transz­szibériai Vasúti Fővonal a nemzetközi munkamegosztás szempontjából. Viktor Kro­tov, a jeles szovjet földrajz­tudós, a keleti területek ter­melőerőinek problémáit ki­válóan ismerő szakember a következőket írja: „Szibéria és a Távol-Kelet ipari fejlő­dése olyan óriási természeti kincseket von be a gazdasági hasznosítás szférájába, ame­lyek jelentős hányadát ké- pezik a világ vízenergia-, tü­zelőanyag-, ásványi nyers­anyag-, faanyag- es édesvíz- forrásainak, földalapjainak, növény- és állatvilágának. Ez a fejlődés az egész ázsiai szárazföld negyedrészén a termelés geográfiáját, s te­rületi kiterjedését, . ütemét, tudományos-technikai színvo­nalát és gazdasági eredmé­nyeit tekintve; messze túlnő a regionális probléma kere­tein és nemzetközi érdeklő­désre tart számot”. Vlagyimir Iljics Lenin azt írta, hogy a nagy szibériai vasútvonal feltárta Szibériát. Ez a feltárás azóta is tart, csakhogy sokkal grandiózu- sabb méretekbe»! —■**~*~*-^l***'^**'*'“V-—"nnmrtii-r 1 | i I \ > i Pablő Mertsda: Diktátorok ? i A cakarnadnstök alfáról > vér ; bőt feppgrfckéacfr «sag*. t árad; hódító | virágfcebeta. mely undort kelt. A kókoszpálmáis között | dömboraUj sarokSseas caoBtek porladnak és hörgés hal el, míg az érzelmes lelkű szatrapa kürtös kalapokkal • szórakozik meg arany ;i aanóroikkal, > Ékszerként ceölog a kis palota. Folyosóira gyöngyöző nevetés csörgedez ős végigfut a frissen elföldelt lila ajkak s elnémult hangok fölött, Rejtőzködik a jaj, akár a növény, . melynek magja földre hull > '• szüntelen és fény nélkül növeszti világtalan levelet Pikkelyre pikkely; így rakódik le a gyűlölet szakadatlan a posvány förtelmes vizében. Néma szája iszappal van tele. \ Balogh Balazs fordítása BESZE IMRE: Ne tűrd el Szavaim zsákját cipeled beleroppan derekad búvó, szelíd szemeid tompítom én, fenevad. Ne tűrd el a reggelek sóhajtásait, f s az órák zenéjét —> furcsa egyveleg; a fő és nem a vészkijáraton mehetsz a rám-nem-emlékeztetö mohón új tüdőfeszítő, friss levegőre.

Next

/
Thumbnails
Contents