Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
lassan halad a fölöslege«? vagyon értékesítése Üresen álló házak, kihasználatlan telkek Beszélgetés dr. Kovács Sándorral, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjével — Bár annakidején részletesen tájékoztattuk olvasóinkat a személyi tulajdoniján álló lakások, üdülők, és telkek mértékeit meghatározó kormány- rendeletről, emlékeztetőül mégis- foglalja össze röviden az 1971-ben hozott törvény lényegét. .— Köztudott, hogy hazánkban igen Sok olyan személy és csalód él, akinek több háza, vagy több telke van, s különösen az utóbbi időben tulajdonuk értékesítése során sokan jutottak közülük indokolatlanul nagy, úgy is mondhatjuk tisztességtelen haszonhoz. A. ren- . delet egyik célja tehát az, hogy megakadályozza a manipulációikat, a harácsolást, az említett vagyonok úgynevezett fekete piaci árusítását, értékesítését Ugyanakkor elősegíti, ösztönzi az igen tetemes értékű, de ki nem használt telkek, üresen álló lakások, üdülők törvényes úton történő hasznosítását, ; értékesítését. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte az említett kormányhatározat megyei végrehajtázát Az eredményekről, vagy a gondokról esett több szó? — A végrehajtó bizottság is hangsúlyozta, valamint a városi és a nagyközségi tanácsok szakigazgatási szerveinél a közelmúltban végzett komplett ellenőrzések során is megállapítottuk: a rendelet végrehajtása lassan halad, s ’ezért nemcsak az érintett állampolgárok, de az alsóbb tanácsi szerveink is felelősek. — A felmérések során milyen gondokkal, hiányosságokkal találkoztak? — Sajnos, községeink többségében, nem mérték fel, és nem készítették el a mai napig sem a’ többlettulajdonnal rendelkezők jegyzékét. Gyakran találkoztunk olyan megjegyzésekkel Is i— van is benne igazság —, hogy nehezen érthető a jogszabály, ráadásul sok a végrehajtással kapcsolatos állásfoglalás, kiegészítés is. Rendkívül nagy gondot jelent ennek, továbbá -— elsősorban az egri járás területén —, a hatosa-1 gilag rendezetlen telekkönyvek. Találtunk arra is példát, hogy a jegyzékek összeállítása sorén az úgynevezett elhagyott telekeket nem vették számba, másütt félreértették a rendeleteket, volt ahol túl szigorúan, volt ahol igen csak jó szívvel bírálták el a különböző kérvényeket, Igényeket. —■ A többlettulajdonna! rendelkezők tisztában vannak-e azzal, hogy mulasztásuk, vagy kérésük esetén a meghatározott mértéken felüli tulajdonaik elidegenítését, értékesítését a tanácsi szervek U elrendelhetik? — Azt hiszem igen, csak ahogyan már említettem: a rendelet törvényes végrehajtásához széles körű jogi ismeretekre van szükség, s ez bizony fékezően hat az alsóbb tanácsi szerveink munkájára. — Hol adható és hol nem adható felmenté« az elidegenítés kötelezettsége alól? — A 32/1971. (X. 5.1 Kormányrendelet 10. paragrafusa értelmében a megyei tanács végrehajtó bizottsága azon községek, és nagyközségek területére adhat felmentést a többlet-lakástulajdon elidegenítésének kötelezettsége alól, ahol a lakosság lakásigénye már kielégített. Más esetben nincs lehetőség az ilyen jellegű kérések méltánylására. — Hazánkban kiemelt politikai, gazdasági feladat a lakásépítés. Évente milliókért, milUárdokért építünk lakásokat, ugyanakkor megyénkben 1« több szász üres lakás áll kihasználatlanul. — Sajnos így igaz. Az epri járásban közel száz — például Hevesaranyoson hat, Bélapátfalván 7, Mátrade- recskén 18, Egerszóláton 9 — a füzesabonyiban 125 — Besenyőtelken 12, Mezőlár- kányban 26, Sarudon 38, — a gyöngyösiben 135 — Adácson 26. Csányban 15, Vlsz- neken 13 stb. —, és a hevesi járás területén is több mint száz lakás — Boconá- don 26, Hevesen 11, Kömlőn 13, Pélyen 18, Tarnaőrsön 33 — lakás áll üresen. — S mennyi többletlakás van a megyében? Az egri járásban 224 — Mátraderecskén 30, Recsken 18, Tarnaleleszen 38, Bükk- szenterzsébeten 30 — a füzesabonyiban 223 — Füzesabonyban 14, Mezőszemerén 45, Mezőtárkányban 70, — a gyöngyösi járás területén 135, de hasonló a helyzet a hevesi járásban is. Igen magas a kihasználatlan és a többlettelkek száma is a megyében— Hogyan lehetne meggyorsítani az üresen álló házak hasznosítását, használatba vételét? — Egyrészt szigorúbban, másrészt gyorsabban kell végrehajtani a szóban forgó kormányhatározatot. Biztos vagyok benne továbbá, hogy ha a lakásvásárlók is olyan, vagy hasonló kedvezményben részesülnének, mint a lakásépítők — elsősorban OTP-s támogatásra gondolok —, akkor igen sokan nem építenének, hanem az üresen álló házak közül vásárolnának. Persze tudjuk, hogy ez elsősorban nem a jóindulaton múlik, de talán érdemes lenne az említett megoldáson gondolkodni. Mert az mindenképpen luxus, hogy ennyi ház üresen, áll a Kegyében. — A legfontosabb tennivalókat miben határozta meg a végrehajtó bizottság? — Tovább kell erősíteni a kapcsolatot a törvény végrehajtására illetékes pénzügyi, igazságügyi és az építésügyi szervek között, az eddiginél is nagyobb és rendszeresebb segítséget kell adni az alsóbb tanácsi szervek munkájához, és gondoskodni kell a többletlakások tanácsi értékesítésének feltételeiről is. Koós József Lengyelországi útinanlé Hogyan él a lengyel paraszt? 4. A repülőgépről sokszínű parkettának tűnik a lengyel ^üld: a mezőgazdaság nyolcvan százaléka egyéni gazdaságokból áll, tíz- meg tízezer keskeny parcella ma még az ország éléstára. A későbbiekben természetesen a nadrágszíj földek gazdádnak életéről írok, hiszen ők vannak döntő többségben, a lengyel paraszt életkörülményeiről csak az 6 életük bemutatásával lehet valóságos képet kapni. Kis kitérővel — térben is — mégis először a Szczecin melletti Kolbacz faluról szolok néhány szót — a 800 esztendős községben ugyanis az állami gazdaságnak köszönhetően olyan életforma alakult ki, amely semmiben sem különbözik a Városi. élettol. ■A faluban újonnan épült négyszintes házak bármely városképbe beillenének. Iskola, egészségház, filmszínház, klub, olvasóterem, óvoda, kínálja szolgáltatásait a tizennyolcezer sertés egyidejű hizlalására alkalmas kombinát dolgozóinak. Az ilyen falu kialakítása tulajdonképpen az egyik elsődleges célja az új közigazgatási rendeletnek, amelyről elöoő írásomban szóltam. — ön szerint ki él jobbam; az egyéni gazda, vagy a szövetkezetben, állami gazdaságban dolgozó paraszt? — teszem fel a kérdést Stanislaw Cheltowskinak, a Zyáe Gospodarcze (Gazdasági Elet) című lap főszerkesztőjének. — Egyszerű a felelet. Amelyiknek nyolcórás a munkaideje. Nálunk még nagyon kevés a mezőgazdasági szövetkezet, de ez a kevés különösen Poznan, Bydgoszcz megyékben nagyon jól működik, sok jövedelmet biztosit, a községekben igyekszik a városi követelményeknek megfelelő életformát biztosítani. — A LEMP (Lengyel Egyesült Munkáspárt) a harmincéves évfordulójára kiadott téziseiben olvastam, hogy az egyéni gazdaságok kitűnően kapcsolódnak a tervgazdálkodás rendszerébe.., — Igen. Három esztendeje megszüntettük a kötelező beszolgáltatást, amely a fejlődés gátja volt. Minden gazdaságban mindennel kellett foglalkozni, hogy kötelezettségeinek a paraszt eleget tudjon tenni. Most a szerződéses felvásárlás az állam éléstárát biztosítja, a parasztoknak pedig hihetetlen mértékben megnőtt a temjeié« kedve. Erre a tervidőszakra 18—20 százalékos növekedést szabtunk meg — már most több mint harminc százalék— Vagy mást ne mondjak: 80 ezer gazda várja, hogy traktorigényeit kielégítsük. A mezőgazdasági minisztériumban Rozenski Teodor főosztályvezető és Músdaldk Stanislaw osztályvezető elmondják, hogy az árrendszerrel tökéletesen képesek szabályozni, hogy mindenki Sudár növésű, derűs természetű munkásasszony Pet- hes Sándorné. Nincs még negyven éves, de két felserdül gyermeke van. Férjével, s a családdal, tizenegy esztendeje költöztek Jászberényből Hatvanba, a Bercsényi utcai hajlékba. S ugyaneny- nyi ideje dolgoznak mindketten a cukorgyárban. Segédmunkásként kezdték, fejenként alig másfélezer forint jövedelemmel. Ma már cukorfőző szakmunkás-bizonyítvány lapul a zsebükben, közös keresetük pedig megközelíti az ötezer forintot. — Mt hozta őket a szomszéd városból Hatvanba? Hogyan lett az egykori földművelőkből megbecsült gyári munkás, akiket a vezetők példaként emlegetnek? — Amikor 1956-ban megesküdtünk. a szülők néhány holdas kis tanyáján kezdtünk birkózni a földdel — emlékezik a fiatalasszony. — De ez a küzdelem egyre kilátástalanabb volt, így aztán átnyergeltünk. Persze szorított bennünket az időközben született két gyermek. Éreztük, ha tisztességben fel akarjuk őket nevelni, pláne kevés a föld hozama ... Hatvanban, a cukorgyárban találtunk aztán munkát, s előbb átjártunk, majd a tanya bontásanyagából felhúztuk ezt a házat. Hogy megszoktunk-e itt? Tanyától a cukorgyárig Eleinte elképzelhetetlennek tartottam, annyiféle emlék kötött, Jászberényhez. De igaz a mondás: ahol kenye- nyere, otthona van az embernek, előbb-utóbb hazája is lesz! ★ Pethesék két gyermeke eredménnyel végezte az általános iskolát, s bár sohasem kell őket szutyongatni, Gyula most jól tartja magát a szakmunkásképzőben, Ilonka pedig a Bajza Gimnáziumban. Hogy mi lesz belőlük? A fiúnál már tisztázott a dolog. Gépjármű villamossági műszerész a gödöllői gépgyárban, a szakmunkásképzőt pedig Hatvanban végzi. — Egy év múlva szakma lesz a kezemben, nem szorulok szüléimre — mondja öntudattal Gyuszi. És Ilonka? — Jeles rendű vagyok. Ha sikerül iövőre az érettségi, az egri tanárképző főiskolára pályázok. Csakhát majd a keretszámok és a felvételi... ! ★ Pethes Sándorné a Nagy János vezette., ezüst koszorús szocialista brigád tagja. De egészen speciális helyzetben van. — Főszezon idején dolgozom szakmunkás-bizonyítvá? nyomnak megfelelő munkakörben, mert olyankor van mit főzni.- Utána, egészen új termésig, a csomagolóban lehet megtalálni. Mondták is az asszonyok, lépjek a brigádjukba, de nem tudok elszakadni a főzőktől. Tehát nem léptem át, s azt hiszem, mindmáig nem okoztam csalódást Jani bácsinak... Legutóbb például meglátogattam brigádtársunkat, Kula- csik Józsefnét, aki hosszabb ideig kórházban feküdt. Részt vállaltam többi brigádtársammal az új strandfürdő építésében. Aztán számtalanszor akadt rendkívüli munka a főzőüzemben, s attól sem riadok vissza. Ott voltam tavaly is a főpróbánál. ★ De vajon mi vitte a Pet- hes-házaspárt, hogy felnőtt fejjel, család, nagy porta, otthoni és munkahelyi teendők mellett két esztendős szakmai oktatásra vállalkozzon? — A szükség! Akkor még anyósom, apósom is élt, hat embert kellett ruházni, táplálni kettőnk jövedelméből. Hát így történt. Két évig minden kedden és pénteken este beültünk az oktatóterembe, s hallgattuk az előadásokat. Lassan azonban megtérül a fáradság. Vizsga óta jobb a fizetésünk. Csak egy dolgot sajnálok: nem terem még annyi répa az országban, hogy akár le sem álljunk a főzéssel... ★ Itt a kánikula, az üdülési szezon. Pethes Sándorék hol töltik szabadságukat? S mit csinálnak a gyerekek? — Ha nyaralásról beszélünk, akkor itt csak Gyu- sziék jöhetnek számításba'— jegyzi meg a halk szavú férfi. — Ök eljártak igencsak miden' évben különböző iskolatáborokba, s most szintén készülődnek. Talán a Balaton mellé. Mi azonban hűségesek maradunk Hatvanhoz. Itt van nekünk a ház, a kilencszáz négyszögöles kert, szőlőlugassal, megtaláljuk mi azon a telken a nyaralásunkat. .. Hogy maradi- ság? Nem. Inkább túlontúl belénk ivódott a húsz esztendő, ami földhözragadt kisparasztként, a Jászberényt tanya körül elhúzott felettünk. Hát talán ez! A gyermekeink, ők menjenek csak. Ebben nőttek fel... Estébe hajlik már az idő, de azért egy kérdés erejéig elkalandozunk a közügyek szférájába. Milyennek látják Pethesék a tizenegy év után a mai Hatvant? Vagy fogalmazzunk úgy: ha a családfő beülhetne néhány napra a tanácselnöki székbe, mit próbálna sürgősen kiverekedni? — Bezáratnék néhány olyan kocsmát, ahol csak zsebre utaznak, s a- legelemibb egészségügyi követelményeket sem veszik figyelembe. Szorgalmaznám a Farkas Imre utcában a tornacsarnok építését, hiszen erre állítólag a pénzt már biztosították. Érvényt szereznék annak a miniszteri leiratnak, amely országgyűlési képviselőnőnknek szólt, s a 3-as út vasúti felüljárójának szélesítését jelezte záros határidőn belül. A múzeumot pedig olyan fedélhez juttatnám, amilyen kijár egy húszezres, nagyforgalmú városnak. .. És ha csak egyet megoldanék a felsoroltak közül, boldogan hajtanám párnára a fejem: érdemes volt pár napig elnökösködnöm! Moldvay Győző azt termeljen, amire az államnak szüksége van. A lengyel paraszt igaz, hogy a saját földjét műveli, mégis ezer szállal kötődik társaihoz, az állami gazdaságokhoz, a szövetkezeteikhez. A csaknem minden faluban működő gépszövetkezetek kölcsönzik a traktorokat, kombájnokat. A műtrágyát legtöbbször a falu közösen veszi. Az állami gazdaság borjút ad, a paraszt felhizlalja és visszaadja. Ezért fizetést kap, használhatja a gazdaság kultúrházáit, éttermét, üdülőjét... — A föld a tiéd, de a társadalomé is, ez a jelszavunk — mondja Rozenski Teodor. A végső cél természetesen Lengyelországban is a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Előbbi írásomban szóltam az idős parasztoknak fizetett járadékról, amennyiben a földjét az államnak adja. Kettős haszna is van ennek: a parasztok erejük fogytán nyugodt öregkor elé nézhetnek, az állam birtokába pedig egyre több föld kerül, ahol végül Is majd kialakítja a nagyüzemeket. Hogyan él hát a lengyel paraszt? Mi a jövője? Talán legjobb szó szerint idézni a LEMP megfogalmazását. A lengyel mezőgazdaságnak 20 év alatt meg kell dupláznia a termelését, hogy a századvégi negyvenmilliós Lengyelországot el lehessen látni. Ezt várják. Közben olyan falusi társadalmat kívánnak létrehozni, amelynek tagjai a mezőgazdasági termelés magas képzettségű, művelt, jómódú, a modem Civilizáció vívmányait felhasználó emberek. Lombos! Jenő (Következik: És a munkás?) Tízmillió rubel értékű gyermekruha a Szovjetuniónak A HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat tavaszi gyermekruha bemutatóin a korszerű alapanyagokból készült, ízléses kollekció megnyerte a legnagyobb külföldi vásárló, a szovjet Raznoexport tetszését. A bemutató alapján hat ruházati szövetkezet modelljeiből rendelt a partner vállalat, amellyel most magánjogi szerződést kötött a HUN- G AROCOOP mintegy tízmillió rubel értékű pamut gyermekruházati cikk, fiú és leányka gyapjú felsőruházati termék 1975. évi szállítására. Mwm&Q 1974. július 21., vasárnap sí '■ ■»■ jmmyms wa wm* wm- -.sxaimt % -a* A Moczydlow Állami Gazdaság földjén kombájn takarítja be a burgonyát. A napi 40 tonnás teljesítményű kombájnnal a húsz hektárnyi burgonyaföldről két nap alatt gyűjtötték be a termést. A képen: munkában a burgonyaszedő kombájn. (CAF-fotók — MTI—KS)
