Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
Ke.eskedelmi úton “ a 44 óra körül ■— Hogy mik a tapasztalataink, azt kérdezik? Mit mondjak:, mindenki nevében nem is beszélhetek. Csak az enyémet tudom, a magam gondját. Más kérdés, menynyire érinti ez azokat, akik jobb helyzetben vannak, akiknek más jutott. Félre.ne értsen, nem panaszkodom, nem is akarok. Szép helyen vagyok, jó heiyen vagyok, évek óta itt, Mátrafüreden, a tejboltban. A 2202/8-ban. Itt mindig is így volt, így is marad a nyitva tartás a főszezon idején. Csak éppen annyi, hogy most vállaltam is a tíz órát. És kaptam egy kisegítőt is, megkívánja a forgalom, (Majd szeptembertől... szeptember elsejétől más lesz, akkor már csak nyolc órán át tartunk nyitva. Akkor már inkább beszélhetünk a heti. negyvennégy óráról. Lesz szabadnapunk, ha nem is éppen szombaton; de jól jön majd; biztosan. + Deli Mihályné beszélt így. a mátrafüredi kis tej boltban. Nem felkesedéssel, nem is elkeseredetten. Tudomásul veszi, hogy az ő helyzete ilyen, és ezzel együtt tud örülni annák, hogy náluk, kereskedelmi - és vendéglátóipari. dolgozóknál is bevezették a negyvennégy órás munkahetei. Mert sok dolgozónak lett így jobb a helyzete (Heves megyében mintegy 8 500 foglalkoztatottat érint a rendelkezés), nagy többségük sokkal elégedettebb ma, mint volt tegnap. Ám nem lehet, hogy oda ne figyeljünk azokra, akik a rendelet ellenére sem vehetik ki szabadnapjukat, vagy csak gondokkal, nem ritkán bonyolult szervezőmunka eredményeként. Utóbbialt tapasztalata bizonyára más, hasonló boltban dolgozók számára is tanulságos lesz. ★ Az üzletsort lényegében a „goníba” nyitja , meg Mátrafüreden. Impozáns, amolyan igazi üdülőbolt, előzékeny kiszolgálás. — Szabad szombat? — kérdez vissza Szabó György üzletvezető. — Az enyém spéciéi úgy lesz, hogy augusztusban a szabadsággal veszem ki. Azt meg, hogy a gyerekek (a bolt dolgozod) .mikor mehetnek, azt majd én osztom be. Nem könnyű, mert csak öten dolgozunk hét helyett. ★ Nekünk teljesen mindegy, hogy negyvennégy óra vagy negyvennyolc. Egész nap, egész héten dolgozunk. Már többször meghirdettük, az újságban, hogy két csapost felveszünk, de senki sem jön. Így négy helyett ketten vagyunk. Mondom, teljesen mindegy... Ezeket a nem éppen vidám szavakat Gemiczky Jó- zsefné üzletvezető mondta Mátraházán, az Utasellátó 285-ös boltjában. Velük átél len ben, a 2137/8-as élelmiszerboltban viszont elégedettek. — Nagyon örülünk a negyvennégy óranak — mondta Molnár István, a boltvezető. — Mi vasamap is nyitva vagyunk ugyan, de már a rendelet megérkezése Utáni napokban beosztottuk, ki mikor veheti ki a pihenőnapot. ★ Ttecskerv, a Kőbánya lakótelepi 1146'5-ös fűszerboltban Kiss JóZsefné a boltvezető. —i Csal? jó munkaszervezéssel, egy kis túlórával.. . Szabad szombat nem lehet nálunk, de úgy szervezzük a munkánkat, hogy a hét valamelyik napján kivehetjük. Tudja, csak hármam vagyunk. .. — Ki lesz először szabadnapos? — Én,' kedden — mondja Kovács Istvánná a pult mögül. — Mi lesz a program ? — Nem is tudom.,. Sem mi. .. Csak egy kicsit kikapLift kényszerpihenőben... Annak idejön jóval a határidő után sikerült beköltözniük a lakóknak Gyöngyösön, a Mérges út 6. szám alatti tízemeletes lakóház épületébe. Amikor végre mindenki elfoglalta a két '•zoba összkomfortos lakáját. még nem gondolta, ■ hogy újabb bosszúságok Jött áll. Nem kifogástalan ugyan több lakás parkettá- z sa, tapetazasa, az erké- ' c/c állapota, de a legna- iótíb gondot nem ezek .kozzák, hanem a Hajtőin ii és Felvonógyár rossz iiu . iségű liftje. A költözik: léskor nem használhattuk a lakók, védve az esetleges túlterheléstől. Az emberek belenyugodtak, sót egy kicsit örültek is, hiszen tovább tart, gondolták. Az első hónapban szinte naponta javították a kisebb- nugyobb hibákat. Ekkor meg az is szobp, került, hogy „csak a lakok a hifi zsák, hiszen. ők rontottak el szakszerűtlen . kezelés következtében.” Elhisszük, hogy ha senki nem használná, talán tovább tartana, ■ de azt már nem. hogy egy felvonónak az első hat hónapból hárman pihennie kell. Jelenleg sem használható, a szerelők közel három hete nem érnek ra megjavítani. A vállalat központja Budapesten van. Miért is lenne legalább egy általuk megbízott szerelő mondjuk Heves megyében, vagy Gyöngyösön? A lakásban 65 többgyer mekes család él. Nem kell bizonygatni, hogy mit jelent egy anyának hét. vouv nyolc emelet meg járása h karonülő gyermekkel. A felvonó egy évig < ranciális, tehát javítása gyenes. ezután minden javítás a lakók zsebére történik majd. Szeretnénk, ha a lift valóban használható lenne és esetleges gyártási hibáját addig megjavítanák, a rossz allcatrészt kicserélnék. Gondolom, ez nem túlzottan nagy kérés. Annál • is inkább, mert a lift nem akkor felvonó, ha pihen. Baranyi Imre csolódni, azt szeretnék. Ez már egészen jó helyzet — gondolhatnánk, de azért mégsem olyan nagyon. A recski férjek ugyanis valóban szombaton szabadnaposak, így közös programot nem tervezhetnek hét végére a házastársak a negyvennégy órás munkahét tényle- ges megléte ellenére sem. ★ Varga L ászióné egyszál- egyedül dolgozik a paracli FMtíZ 11-es számú vegyesboltjában, Sírokon. — Szabadsággal egybekötve, azt írták a központból... De itt a szabadsagot sem tudja kivenni az ember. Nincs helyettes, akit ideal - lithatnánk. Így aztan ez az egész negyvennégy óra — az égvilágon semmit sem jelent nekem. Pedig nincs ez így jól, ránk is rámkféme már egy kis pihenés, akik egyedül vagyunk. ★ És mi újság a negyven - négy óra körül az egerbaktai 21-es számú vegyesboltba^? — Ketten dolgozunk itt, a férjem, meg én — mondta Lisztóczki Ferencné. — Egyik szombaton ő van bent, a másikon én. így nagyon jó, mindketten örülünk a rövúdebb hétnek. ★ Aldebrőm, a 9-es vegyesboltban Hugli Imre a vezető. — Ketten vagyunk, a szabadnapokat és a szabadságot együtt vesszük majd ki. Erre az időre a központ gondoskodik majd helyettesről. Csak ez az egy lehetőségünk van, különben vagy hétfőn délelőtt, vagy szombat délután zárni kellene Lényegében elégedettek vagyunk, annál is inkább, mert minket a forgalom után fizetnek, és . hogy a keresetünk ne csökkenjen, egytized százalékkal. felemelték a jutalékkulcsunkat, ★ Ábasáron, az ÁFÉSZ 11-es áruházában hárman, dolgoznak, es mint Szekeres Hajnalka eladó arról beszámolt, hétfői napokon, délelőtt zárva tartanak majd.., ★ És sorolhatnánk a példákat, de ezekből, is látszik, hogy a negyvennégy órás munkahét gyakorlatilag sok helyen, különösen az egyszemélyes és a kis boltokban szárítós nehézségbe ütközik. Jó lenne elfogadható megoldást találni, hogy kevesebb legyen a gond, hogy váljék teljesebbé a rövidebb munkahét öröme a kereskedelmi dolgozok körében is. Becky Tibor Premier Szegeden Jelenet a Czülei és a Hunyadiakból. Jóllehet, másfél hónapot töltenek ki nyaranta Szegeden az ünnepi hetek eseményei. a kulturális, ipari, tudományos és sportrendezvények java azokra a napokra sűrűsödik, amikor fölharsan- nak a Dóm tér fanfárjai, megkezdődnek a szabadtéri játékok. A 16. szegedi fesztiválon egymást érik a képzőművészeti kiállítások, a Móra parkban Mészáros Dezső szobrait, a Közművelődési Palotában Melocco Miklós gipszplasztikáit, a képcsarnokban Kátai Mihály tűzzománcait, a Bartók Művelődési Központban Bódy Irén textiljeit láthatják az érdeklődők, nyílik a nyári tárlat, kitárta kapuit a 28. Szegedi Ipari Vásár, Új-Szegeden, az akadémia biológiai központjában javában tartanak a pedagógiai nyári egyetem előadásai. A szabadtéri játékokon pedig Vörösmarty klasz- szikus drámájának, a Czillei és a Hunyadiaknak premierjére, a Budapesti Nemzeti Színház társulatának előadására foglalt helyet hatezer ember a hatalmas lelátón. Harmadszor rendez a szegedi dómszínpadon Marton Endre. Még a felújítás évében dirigálta Kós Károly történelmi drámájának, a Budai Nagy Antalnak előkészületeit, a tavalyi Mózes és az idei Vörösmarty-mű társulatának budapesti kőszínházi előadásaiból lépett ki (Varga Mátyás grandiózus díszletépítményeiben) a hatalmas szabadtéri színpadra. 14.35: Többet ésszel, mint erével! ■Riportfüm az úttörő mezőgazdászok országos vetélkedőjéről. Július 2—6-a között rendezték meg az országos versenysorozat döntőjét. Hajdúszoboszlón. A • járási és megyei versenyeken legjobb eredményt elért tizenhat csapat versenyzett az országos elsőségért, amelyet végül is a hajdúhadháziak nyertek el. A hetedik és nyolcadik osztályos tanulókból álló négy tagú csapatok gyakorlati, valamint elméleti kérdéscsoportokból vizsgáztak. Az ifjú „mezőgazdászok” bemutatták. hogyon. kell palántázni, répát- egyelni, vetni, vetést előkészíteni. Végeztek zöld oltást, készítettek szaporítóiádat, a lányok még hímzésűén. is összemérték- tudásukat. A televízió a döntő négy napjának eseményeiről tudósít. (Kép; Engedi Zoltán) — Már a Mózessel jeleztük, miként képzeljük el a kőszínházi előadás átültetését — nyilatkozott a rendező. —- A szellemi mondandón es a színészi játék koncepcióján természetesen nem változtatunk, minden más azonban pj megfogalmazást kap. A Ózdiéi és a Hunyadiakat Szegeden kétszázadszor játsszuk, mégis debütálunk, hiszen a tér sajátosságaihoz igazodva új játékteret építettünk, ahol az egymásba futó színpadok szimultán játéklehetőséget kínálnak, így szeretnénk érvényesíteni a darab belső lüktetését, dinamizmusát. A megjelenítés módja eredményezi tehát a Nemzetiétől eltérő, új előadást. Sinkovits Imréét a hét végi bemutatók után még július 27-én viszik színre Szegeden Vörösmarty drámáját, előtte azonban, július 26-án, már fölcsendülnek a. dómszínpadon a János vitéz’népszerű dallamai is. N. I. 1974. július 21., vasárnap X. Az évszázados török uralom leverése után 1687-ben megkezdődött a megye újjár szervezése, a régi lakott helyeket azonban nehezen tudtak benépesíteni. 1690-ben, amikor az egész lakosság ösz- szeirását elrendelik, még mindig a néptelenség miatt panaszkodnak. A nép ide-oda vándorol, most már a labancoktól zaklatottan, így leggyakrabban maga is kuniénak csap fel. A nagy mozgás, vándorlás megszüntetésere hatósági intézkedéseket hoznak. Nem egy helyen éjjelnappal őrök vigyáznak a városkapura, hogy a lakosság • meg ne szökjék. Heves újonnan betelepült lakossága 1697 táján főkent Borsodsze- mere, Ónod, Mezőkövesd községekből, valamint a szomszédos falvakból (Átány, Ti- szanána, Pély stb.) gyűlt ösz- sze. r • .. . A nemzetiségiek közül el- ( s-őnek idetelepült rácoknak 1 Cllöekelsberg három évi adó- 1 mentességet kért. Így már >z 1699. évi adókivetés sóin 800 forintot vetnek ki a ’.evesen lakó magyar adóikra és 418-at a rácokra. A visszatelepedés. a bené- sítés szépen indult fölváltét 1703-tól a II. Rákóczi renc szabadságharc során rác-labanc pusztítások akasztottak meg. A délvidéki ! rácok támadásainak legjobGruz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Az egész megye szemefénye... valamikor ban kitett tiszai részeken Rákóczi sűrűn alkalmazta a falvak kiürítését, áttelepítését. Ennek megtorlása céljából Rabutin labanc generális 1705-ben több Tisza környéki falut perzselt fel, Ez lett a sorsa Tiszafürednek, Tiszaszőllősnek és környékének is. 1706-ban a labancok zsoldjaban álló rácok a dél felől felránduló rabló és harácsoló bandáikkal végigpusztították a Tisza mellékét, Heves és környékét. A pusztítás miatt részben, vagy teljesen lakatlanná váltak Boconád, Nagyfüged, Tárnáméra, Kisköre, Tiszanáha, Sarud és Poroszló községek. A pélyieket az mentette meg a rácok pusztításától, hogy községüket teljesen víz vette körül. A rácok fegyverétől Hevesen 14 családfő halt meg. A menekülés, a bujkálás ismét úrrá lett a hevesi parasztságon. Fokozta még ezt 1710-ben a pestis járvány elől való menekülés, amely nagyon felkavarta az amúgy is zaklatott nép életét. Nem volt alaptalan a rettegés, hiszen csak Hevesen 38 jobbágyot vitt a halálba, de a környező községekből is egyre-masra szedte az áldozatait. Amikor végre 1711-ben a szatmári békekötés lezárta a közel két évszázadra terjedő ■ háborús korszakot, Heves megyének a népessége alig 15 ezerre apadt. A pusztító török—lábanc korszakot követően majdnem teljesen neptelenné vált a hevesi és egri járás, mintegy- ötven százalékos pusztítás mutatkozott a tiszafüredi és a gyöngyösi járásban, a falvak egyötöde vált pusztává a pé- tervásári járásban, míg a hatvani járás aránylag a legkevesebb vérveszteséget szenvedte. A megye középkori települései' közül egyes városok és községek végleg megsemmisültek. Ilyenek voltak többek között Markaháza, Szentpatak, Pók, Kiskedv, Csal, Rácfalu stb. A háborús pusztítás számlájára írható annak a 40 falunak a megsemmisítése is, melyek a törökök előtt népes falvak voltak, viszont 1711. után csak mint puszták, majorok őriztek Király Róbert kiállítása Boldogon Ma délután négy. órakor nyílik Boldogon, a községi művelődési házban Király Róbert egri szobrászművész kiállítása. A tárlatot, amely július 31-ig lesz nyitva — dr. Végvári Lajos művészét történész nyitja meg. meg nevüket a mai időkig, mint például. Szikszó, Hanyi, Nagyút stb. A török korszak Heves megye falvainak egy- harmadát törölte el a föld színéről. A Mátra alján az őserdő és a bozót, a síkságon a gyep, a gaz olyan arányban hatalmasodott el, amilyen mértékben a paraszti népesség megritkult, vagy egészen kipusztult a táj településeiből. Például Heves természeti és gazdasági helyzetét 1730—35-ből Bél Mátyás így örökítette meg. „Heves valamikor virágzó város, az egész megye szemefénye. Ma viszont elhanyagolt, szegényes falu. Sík határát erdők övezik, legalábbis délről és nyugatról bokros helyek. Itt- ott magas tölgyek láthatók, Madarak, nyulak tömege él itt. A határ többi része mezőség, hatalmas síkság. A lakott belterületen az egykor jeles épületek közül ma már csak a Szent János templomnak szilárd anyagból szépen megépített falai állnak. Ezek a templomfalak nemcsak azért figyelemre méltóak, mert a város régi tényét mentették át az utókorra, hanem azért is, mert helyreállíthatok, nem is nagy költséggel. A házak szárba különben édeskevés, ezeket is szétszórtan, rendszertelenül építették oda. ahová' lakójának éppen tetszett. ' A Popovics földesűrnak a templommal szemben kel;et fele épített háza, nagyszerű kertje dísze lehetne ennek1 a falunak, de az épület romosodig a kertet nem gondozzák, pedig annak idején bécsi módra szépen, elégge látványosan, szakszerűen rendezték be konyhakert céljaira. Kívánatos volna, hogy amit a szerencsés elődök megteremtettek, azt az utódok' is folytathassák. Ez abban az esetben volna megvalósítba- . tó, ha Popovics, vagy leszármazottai gyakrabban látogatnák ezt a helyet, melynek nagyobb részét ők bírják. Kisebbik része pedig Csurgó nevű nemeseké. Csász majdnem akkora település. mint Heves — írja Bél Máíyás. Az erdő másik oldalán fekszik dél felé. Széles síkhatára gazdagon termi a gabonát és a bort. Szőlőföldjeik éppúgy nyugatra néznek, mint a hevesieké. Ä falut magyarok lakják. Csa- la -nevű földesúrnak lakóháza és majorépülete van a faluban.” (Folytatjuk)
