Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-20 / 168. szám
VDK Románia Lengye'ország Az élet artériái... Az amerikai agresszió éveiben a VDK útjait és hídjait önkéntes ifjúsági brigádok védelmezték és javították. Fiúk és lányok álltak a légvédelmi ágyúk és géppuskák mellett, irányították a forgalmat a főútvonalakon és a kompátkelőhelyeknél, ártalmatlanná tették az aknákat. A bombatámadások ellenére kis időre sem szünetelt a fronttal való kapcsolat. „A szállítások frontján elért győzelem — mondotta Phan Trong Tue, a VDK közlekedés- és postaügyi minisztere — az egész vietnami nép győzelme, a haladó tudományos-műszaki módszerek és a nemzeti módszerek és hagyományok alkotó összekapcsolása.” Elcsendesedtek a harcok, az ország a háborúban elszenvedett sebeit gyógyítja. A párizsi békemegállapodás aláírása után azonnal megkezdődtek a közlekedés helyreállításának munkálatai. Mindössze egy hétre volt szükség ahhoz, hogy a VDK minden vasútvonalán meginduljanak a vonatok. A legrövidebb időn belül helyreállítottak 40 hidat. Több száz kilométernyi au- tóutat állítottak helyre, a vízi utakat megtisztították az aknáktól, felélénkült az ország öt legnagyobb kikötőjének élete. Az újjáépítésben is segítséget nyújtott a szovjet technika. A háború idején a vietnami sofőrök a „ZIL 167"-et tartották .a front és a hátország legjobb gépkocsijának. Később a VDK útjain megjelentek a „ZIL—130”-asok, amelyek nagyobb terhet képesek szállítani, s önsúlyuk lényegesen kisebb. A Szovjetunió mozdonyokat és yas- úti kocsikat, hídalkatrésze- ket, aszfaltozógépeket is szállít az országnak. Fokozódik a vasúthálózat átbocsátó képessége és a vonatok sebessége is. Az idei terv a teherforgalom 32 százalékos növelését irányozza elő. ezért a helyreállítási munkák mellett új vasútvonalakat is építenek. Gyors ütemben folyik a tengeri kikötők felújítása és bővítése is. Fények a/ Ollón Az Olt az egyetlen Románia nagyobb folyói között, amely csaknem 700 kilométer hosszan, amíg csak a Dunába nem torkollik, nem hagyja el az ország területét. A legutóbbi években új, az eddigieknél nagyobb jelentőséget kapott: partjain vízierőmű-rendszert éoítenek, amelynek a' teljesítménye eléri majd az ezer megawattot. . Rimnicu Vilcea egészen az ötvenes évekig kicsiny, mintegy 15 000 lakosú városka volt. A vegyipar rohamos fejlesztése változtatta iparvárossá. Az új iparág letelepítése tette szükségessé, hogy az Olt első vízierőművét itt építsék fel. A városban ma már hatalmas vegyészeti kombinát működik, amelyben sok, a Szovjetunióban felkészített szakember .dolgozik. A kombinátban jelenleg több, mint hatezren dolgoznak, s a most épülő új üzemek megnyitásával a munkások száma tízezerre növekszik. Ä l«ár@BW-i€püisiié Háztűznézőben Kuba: A tanul óévek re emlékezve Egy áprilisi estén a havannai Paseo utca egyik házából szovjet dalok, vidám, fiatal hangok szűrődtek ki. Itt, a Kubai—Szovjet Barátság Házában rendezték meg a szovjet felsőoktatási intézményekben végzett kubai fiatalok első találkozóját. Az APN hírügynökség tudósítója megkérte az est néhány résztvevőjét, számoljanak be a tanulóéveik során a szovjet városokban szerzett benyomásaikról. Emiliő Casanueva, a „V. I. Lenin” Belorusz Állami Egyetem - volt hallgatója, mérnök és rádiófizikus: A kubai Postaügyi Minisztériumban dolgozom. Szívesen emlékszem vissza a Szovjetunióban töltött évekre és arra, hogy ott szereztem magas képesítésemet. Nemrégiben szovjet szakemberekkel együtt vettem fészt a „Mars” kozmikus távközlési mozgóállomás felépítésében. Az állomás segítségével a Szovjetunió és az európai szocialista országok tévénézőinek milliói láthatták a forradalmunk 15. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségeket, „elkísérhették” Leo- nvjd Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát országunkban tett látogatásán. Mi, akik a Szovjetunióban végeztünk mindannyian háivNDiv* RizSfeKord Az orjuji termelőszövetkezet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egyik legjobb mezőgazdasági szövetkezete. Tavaly rekordtermést ért el: hektáronként csaknem 7 tonna rizs termett. Egy-egy család átlagosan 4.5 tonna gabonát és 3000 vont keresett. A legfontosabb problémát már megoldották: sem az aszályos. vagy túlságosan esős nyár, sem a hóban szegény tél nem okoz komoly gondot — csatornarendszert és szivattyúállomásokat építettek, mesterséges tavakat alakítottak ki. Másik problémájuk megoldására most készülnek. Az elaprózott, kis parcellákon nehéz és munkaigényes volt a rizs termelése, gépesíteni nem lehetett, ezért át kell szervezni a földeket. A parcelláidat 1— 1.5 hektárosra tervezik., s így lehetővé válik a csaknem teljes gépesítés. A Népi Koreában évről évre növekszik a traktorok, tehergépkocsik és más mezőgazdasági gépek termelése s ez lehetővé teszi a mező- gazdaság fokozott gépesítését — ami a még magasabb termes elérésének záloga. lásak és boldogok vagyunk, hogy Lenin országában tanulhattunk. Hálásak vagyunk a szovjet oktatóknak, hogy átadták nekünk tudásukat. Oscar Carreras, a moszkvai „P. I. Csajkovszkij” Állami Konzervatóriumban végzett, az Országos Művészeti Iskola oktatója: Legerősebben a szovjet emberekkel való találkozások emlékei maradtak meg bennem. Szünidőben a kubai diákok agitációs brigádja Ukrajnába és Szibériába utazott. Kolhozokat és vállalatokat látogattunk meg, országunkról és kultúránkról meséltünk a hallgatóságnak. Soha nem felejtem el azt a szívélyes melegséget, azt a barátságot, amelyet a szovjet emberek Kuba iránt tanúsítanak. Teresita Teleira, a moszkvai „K. A. Tyimirjazev” Mezőgazdasági Akadémia volt növendéke: Különösen büszkén emlékszem vissza arra, hogy 1965- ben szovjet és kubai egyetemisták csoportjával dolgozhattam a szűzföldeken. Amikor a Szovjetunióban megünnepelték a szűzföldek feltörése kezdetének 20. évfordulóját, az a mi ünnepünk is volt. A Krakkóba érkezők, a város történelmével megismerkedve, könnyen felfedezik, hogy három különböző arculata alakult ki a századok folyamán. Az „első” Krakkó — Kopernikusz városa, az utánozhatatlan építészeti, tudományos, irodalmi és művészeti alkotások őrzője. Ez a világ egyik legrégibb védett építészeti területe, melynek 711 műemléke közül 11 világhírű.' A legértékesebb műerpiékek csaknem mind az óváros központjában, a régi várban helyezkednek el., A „második” Krakkóban kevés olyan épület van, amelyet tehetséges építészek terveztek, de annál több épült a megrendelők hóbortos ízlése szerint, így a házak többsége nem építészeti érték. A tervezés alapelveit az ősi Krakkó diktálta: a városnegyedeket fokozatosan körülvette a körutak második ■ gyűrűje. A külvárosi kertek parkokká és terekké változtak. A „harmadik” Krakkó megteremtését teljes joggal nevezhetjük a felszabadult lengyel nép egyik legnagyobb eredményének. A központból néhány széles, modern út vezet Nowa Hutába, a Lenin Kohászati Kombinát városába. Nincs messze az az idő, mikor Nowa Huta lakótelepei találkoznak a régi Krakkó keleti részeivel. A krakkói építészek kidolgozták a város 15 évre szóló fejlesztési tervét, amely kimondja a történelmi városmag sérthetetlenségét, s ugyanakkor előirányozza az úgynevezett „második” Krakkó rekonstrukcióját. Krakkó lakossága 1990-re Csehszlovákia: A város hires éke, a Wawel a jelenlegi 680 ezerről 960 ezerre növekszik. Krakkó 12 felsőoktatási intézményében 55 000 diák- tanul. A fejlesztési tervek minden kényelemmel ellátott komplexumok építését irányozzák elő a képzőművészeti, a testnevelési és más főiskolák mellett. A Várostervezők a lakosNDK: ság minden csoportjára gondolnak: a munkásokra, alkalmazottakra, diákokra, gyerekekre, sőt, a' turistákra is. Krakkó évente mintegy 15 millió vendéget fogad. Mindent megtesznek azért, hogy az ősi és fiatal Krakkó mindhárom részében kellemes legyen a munka, az élet és a tanulás. Toplamld: A visszanyert nyersanyag Bizonyos nyersanyagkészletek csökkenése miatt —, hogy a növekvő ipari szükségletet kielégítsék — a NéLovat vegyenek! Nyolcszáz dollár először, nyolcszáz dollár másodszor, kilencszáz, ezer, ezer először, másodszor és harmadszor ... A benesovi állami gazdaság nemzetközi lóárverésén hangzanak el ezek Szovjetunió: Történelem e'őtti le’et Az Ukrán Tudományos Akadémia Zoológiái Intézetének paleontológiái múzeumában a tudósok a dinoszaurusz- csontváz összeállításán munkálkodnak. Az Ukrán Tudományos Akadémia Zoológiái Intézetének paleontológiái múzeuma új kiállítási „tárgy- gyal”, egy dinoszaurusz csontvázzal gazdagodott. Az értékes lelet helyreállításával és a csontváz ósz- szeillesztésével kapcsolatos munkálatokat Vlagyimir Szvisztun, a biológiai tudományok kandidátusa irányításával végzik. Ö találta meg e történelmi idők előtti állat maradványait, az ukrajnai Guszjatyin falu mellett folytatott e*yik ásatásnál. Száz évvel ezelőtt Bajorországban találtak hasonló leletet, amely most a British Múzeumban látható. Az Ukrajnában talált dinoszaurusz, különösen a koponya sértetlenebb volt, mint a bajorországi példányé. A több millió évvel ezelőtt kihalt óriás állat csontváza a mammutéra és az elefántéra hasonlít, de sokkal nagyobb azoknál. Hossza körülbelül 5 méter, magassága 3,75 méter. Agyarai — az elefántétól elteroen —, nem a felső, hanem az alsó állkapcsán helyezkednek el. Lefelé görbült agyara a talajból történő táplálékszerzésben segítette az állatot. A dinoszauruszokkal kapcsolatos kérdésekre a tudomány még nem tudott határozott választ adni. Egyes tudósok feltételezik, hogy ezek az őslények a folyóparti területeken éltek, más tudósok szerint viszont a dinoszauruszok az erdőket népesítették be, levelekkel és gallyakkal táplálkoztak. a szavak, ahol a csehszlovák lótenyésztők, a tsz-ek, állami gazdaságok, lovasklubok és az állami tenyésztelepek árusítják lovaikat — külföldi vevőknek. A megvett lovat el-, egy másikat bevezetnek és az „idegharc” újból megkezdődik ... Zsokéruhás ember vezeti ki a lovat a lovaglóiskolán át, a kikáltó az előírásos keménykalapban, fehérkesztyűsen kezébe veszi a faragott fakalapácsot. A kikiáltási ár 1200 dollár, ezerkétszáz először. Az első érdeklődő egy kis fehér tárcsát mutat és példáját rögtön sokan követik. A köbsögkala- pos úr bámulatra méltó gyorsasággal számolja a tárcsákat, hatvan, nyolcvan, háromszáz, ötszáz és már kiáltja az árat, ezerötszáz először, ezerhatszáz.., Háromszor egy évben jönnek a vevők Ausztriából, az NSZK-bél, Olaszországból, Hollandiából, Svájcból és Franciaországból Csehszlovákiába: tavasszal ide, Be- nesovba, aztán a szlovákiai Tapolciankyba, ősszel pedig a dél-csehországi Pisekbe. örömmel vesznek részt a ló- árVerésen és betartják az íratlan és írott szabályokat. Mert egy ilyen árverés, ahol percek alatt kell határozni és megmásítani a hosszú stratégiával jó előre elkészített terveket, a feszültség és az igazi öröm — ha a vétel sikerül —, egyúttal jó szórakozás is. Az árverés több órán át tart, legtöbbször körülbelül 120 lovat állítanak ki. Az árveréseken a legtöbb sikert áltálában az állami tenyésztelepek lovai aratják. Csehszlovákiában 13 ilyen telep működik. A telepek lovait több emberhez szoktatják, nem félnek az idegenektől, nyugodtak, ezért nők és gyermekek is bátran lovagolhatnak rajtuk. Az első nemzetközi lóárverésen — 1965-ben Prerocban (Morvarország) —, 67 ló közül 30-at adtak el, átlagosan 613 dollárért. Ma már 'a 120 lóból száz ló talál gazdára az említett benesovi árverésen — összesen 1298 dollárért. met Demokratikus Köztársaságban növekvő szerepet kapnak az ismételten fölhasznált nyersanyagok: az ócskavas és a mindenféle fémforgács, a textil- és papírhulladék. Az acélipar vas-, a textilipar rost- és a papíripar cellulózszükségletének nagy részét (hetven, hatvan, illetve negyven százalékot) a hulladékkereskedelem fedezi. Mivel az NDK üzemei együttvéve, egyetlen munkanapon, nem kevesebb, mint 500 millió márka értékű nyersanyagot dolgoznak fel, a hulladék újbóli fölhasználása érthető jelentőséget kap. A hulladékból visszanyert nyersanyag szerencsés példájaként emlegetik azt a nemrég óta forgalmazott po- liamid morzsalékot, amely a kereskedelemben a Toplamid nevet kapta. A ruhaipar hulladékából állítják elő, műanyag textilhulladékból, amely a konfekciókban szabás közben keletkezik. Az inggombtól a gépkocsialkatrészig, sok minden készülhet belőle. Az így „visszanyert” nyersanyag . gazdaságosságból kitűnően vizsgázott a gyakorlatban. fu os.Jáv a: Ka 6 < esT cse.ilss JJben... A Száva és a Duna találkozásától két kilométernyire, csendes öböl partján állnak a belgárdi ..Joszip Broz Tito” Hajógyár műhelyei, ahol halászhajókat, folyami- és tengeri vontatókat, önvonta- tású uszályokat, kotróhajókat építenek. A hajógyár •egyike azoknak a jugoszláv vállalatoknak, amelyek hatalmas szovjet megrendeléseket teljesítenek. A hajógyárban nemrégiben látogatást tett az SZKP küldöttsége, amely A. P. Ki- rilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a JKSZ X. kongresszusán vett részt. A delegációt forró, szívélyes fogadtatásban részesítették; a gyár vezérigazgatója beszámolt a vendégeknek termelési eredményeikről és legközelebbi terveikről. A küldöttség tagjai több műhelyt megtekintettek és elbeszélgettek a hajóépítő munkásokkal, akik közül néhá- nvan már többször is voltak a Szovjetunióban: a szovjet tengerészekkel közösen vettek részt az elkészített hajúk kiprobaiásatiwk
