Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-19 / 167. szám
Közművelődési és a politikai kultúra Zöldborsó-bet skantás kanadai kombájnokkal A kiskunfélegyházi „Egyesült Lenin” Termelőszövetkezet Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb zöldborsó-termesztő gazdasága. A 700 hektár borsó betakarításának megkönnyítésére az idén két kanadai gyártmányú speciális borsóvágó kombájnt vásároltak. A két gép naponta 20—25 hektár borsót gyűjt be. A cséplőüzemben 10 géppel éjjel-nappal váitott műszakban csépelik a borsót és naponta 12—15 vagonnyit szállítanak a Kecskeméti Konzervgyárba. (MTI-íoto — Karáth Imre) Atkár—Nagyréde Itt is, ott is negyvenmázsás átlag A SZOCIALIZMUSBAN politikai kérdés a közművelődés. Szerves része a kulturális forradalomnak, a társadalom átformálásának, fejlesztésének. Mi több: még akkor is megmarad politikái kérdésnek, amikor maga a gazdaság, a technikai fejlődés belső követelményeként válik szükségessé a képzettség, a szakmai tudás tömegméretű fejlesztése, s így az iskola és a munkatevékenység minden eddiginél szorosabb kapcsolatba kerül egymással. A szocializmus eszméjének egyik alkotó eleme a tömegek öntevékenységének, közreműködésének a követelménye. A szocialista társadalmi gyakorlat mindig kettős mozgást feltételez: az állam szervező-irányító tevékenységét és a tömegek kezdeményező-ellenőrző szerepét. A két szint közötti áramlás, mobilitás pedig a szocialista demokrácia fontos mércéjének számít. Kétségtelen, hogy ennek az összefüggésnek a továbbfejlesztése a társadalmi kapcsolatok, szervezetek és intézmények szintjén társadalmunk aktuális feladatai közé tartozik. Minél magasabb szintre jut azonban termelőerőink fejlődése és minél bonyolultabbá válik társadalmunk egész szerkezete, annál természetesebben lép fel a hozzáértés, a szólni és kérdezni tudás követelménye is. Persze, ez a hozzáértés, szólni és kérdezni tudás több szempontból is különbözik a szakmai-technikai ismeretektől. A jogok és kötelességek ismeretét még csak értelmezhetjük egyfajta „szakismeretként”, a közéleti eljárások, ügyintézési módok „technikájával” egyetemben. Azonban már ebben az esetben is különbségként mutatkozik, hogy itt — a szakmai ismeret egyénhez kötöttségével szemben — elégséges, ha egy szűkebb közösség hordozza ezt az ismeretet. Másrészt, a közösségi ügyek intézése ugyan megköveteli a maga szakembereit, a vezetők szak- képzettségét, de magának a tevékenységnek a közösség általi megítélése sohasem egyszerűen szakmai szempontból, hanem az emberi viszonyokra és kapcsolatokra tett hatása alapján történik. Éppen ez a hatás adja meg az érdekkielégítés vagy ki nem elégítés révén a társadalmi-közéleti tevékenység politikai tartalmát. Az állampolgárok politikai ismereteinek, (más kifejezéssel : politikai kultúrájának) szükségessége ehhez az utóbbi problémához kapcsolódik elsősorban. Napjainkban, amikor a társadalmi tevékenység módjaiban, az életmódban és a magatartásban nagy változások idejét éljük, az érdekösszefüggések mélyebb — társadalmibb és politikusabb — értése sok ellentmondástól kímélheti meg a társadalmat és az egyéneket. Az utóbbiak például jobban és gyorsabban felismerhetik helyüket és érdekeltségüket az adott változásokban. Ennél is fontosabb azonban, hogy a politika értésével és képviseletével az egyén aktív szerepet tölthet be a szocialista célkitűzések, a szocialista demokrácia fejlesztésének munkájában is. FENTEBB EMLÍTETTÜK a „politikai kultúra” fogalmát. Mit értünk ezen? Az említett társadalmi feladatokhoz és problémákhoz kapcsolódva a politikai kultúra mindenek előtt a politikaiközéleti tájékozottságot, társadalmi gyakorlatunk lényegi tartalmának, céljainak az ismeretét jelenti. Vagyis a szocialista fejlődés érték- rendszerének az elsajátítását, amelynek hiáhyában lehetetlen a társadalmi egyének — vezetők és vezetettek — tetteinek céljainkhoz mért megítélése. Ezeknek az ismereteknek a birtokában viszont könnyebb átlátni a nem egyszer bürokratikus körmönfontsággal vagy demagógiával leplezett önző és törtető magatartást. S végül: a közösség érdekének ismeretéből eredő meggyőződés ösztönző erőt gyakorolhat a nem szocialista magatartás elleni fellépésre. Ám tudjuk, hogy az ismeret és a tudás nem jelent közvetlenül gyakorlati cselekvést is. Ahogy az erkölcs világában az erkölcsi jó tudása még nem jelenti a „jótett” feltétlen bekövetkezését, úgy a közéleti-politikai szféra átlátásához szükséges ismeret sem jelenti közvetlenül a politikailag-közéletüeg aktív társadalmi egyén jelenlétét. Pedig szocialista értelemben aligha beszélhetünk igazi politikai kultúráról, ( politikus, gygkorlatüag is aktív társadalmi egyének hiányában. Éppen ezért a politikai kultúra a mi számunkra nem egyszerűen ismeretanyag „felhalmozását” jelenti, hanem sokkal inkább olyan politizáló közösségek kiformálódását, amelyekben az ismeret tényleges és tartós aktivitással párosul, ahol a régi, — s időnként ma is hivatkozott — „ne szólj szám, nem fáj fejem” szóláshoz hasonló álbölcsességeket szókimondó népi bölcsesség és tömegnyomás váltja fel. SOK MÉG A TENNIVALÓ ezen a téren is. Hiszen hányszor előfordul még, hogy különböző helyeken csak hosszas huzavona vagy éppen meghurcolás után juthatnak el emberek igazukig. Emögött nemcsak hivatali visszaélés rejlik, hanem a politikus, a tagjaiért is kiálló közvélemény hiánya is, amely utóbbi pedig eleve minimumra korlátozhatná a pozícióból elkövetett visszaéléseket. Ez a hozzájárulás kritikaiellenőrző tevékenységet jelenthet minden olyan törekvéssel szemben, amely a társadalmi irányítás különböző területein és szintjein, vagy magán a közösségen belül a tényleges közösségi érdeket háttérbe szorító magánérdeket kívánja előtérbe tolni. Ugyanakkor a közművelődésnek e tartalmi feladataival párhuzamosan vetődik fel egy közvetlenül nem művelődési kérdés. Országos feladat ma, hogy a társadalmi alapegységekig intézményesítsük és hatékonyabbakká tegyük azokat a törvényesen megszabott és védett kereteket, amelyekben az állampolgári beleszólás hatékony formát ölthet, s egy-egy területi vagy termelői közösség tudatosan vállalt közéleti-politikai aktivitásává fejlődhet. A beleszólás és részvétel erejét ugyanis ez a közösségivé válás adhatja meg igazán. A KÖZMŰVELŐDÉS fontos és lényeges alkotó elemei az állampolgári magatartással, politikai kultúrával kapcsolatos kérdések. Tartalmukat nézve, olyan ösztönzésekről van itt szó, amely nem áll meg a dolgok egyszerű értelmezésénél, hanem megvilágítja a közösségi és egyéni részvétel szükségességét is a szocializmus építése során felmerülő ellentmondások leküzdésében. S mivel ma már a szocializmus nem egyszerűen „kenyérkérdés”, hanem az elért társadalmi gazdagság alapján az emberi gazdagság, a szocialista egyéniség kialakításának társadalmi kérdése is, az elmondottakhoz még valamit hozzá kell fűznünk: politikai kultúránk nem formálható ki a szocialista kultúra filozófiai, erkölcsi és művészeti eszményeinek megismerése és elsajátítása nélkül. Korszakos munkáról van hát szó. Fontos, hogy ezt így is értsük. Olyan összefüggéseket érint, amelyeknek marxista értelmezése elengedhetetlen mind a szocialista jelleg kibontakoztatása, mind pedig a kapitalizmussal folytatott békés versengés korszakában. Hülvely István Már a hónap elején megkezdték az aratást Atkáron, az Üj Élet Tsz ősid árpájában. A 141 hektáros területről négy nap alatt vágta le a négy kombájn a termést, amely 42 mázsás átlaggal fizetett Azóta már a tavaszi árpa és a búza aratása is megkezdődött. Az árpa 340 hektáron díszük, ebből július 15-ig levágtak másfél száz ha-t, és itt is negyven mázsa körüli átlaggal számolhatnak el. Ezzel a munkával a hét végén el is készülnek. A búzájuk 660 hektáron várta a gépeket. Jól haladnak ezzel is, hiszen a hónap közepére a terület egy negyedén végeztek az aratással. Most a kombájnokhoz még két SZK—4-es gépet is kaptak. Nem csoda, ha egyetlen napon, 39 vagon termést tudtak beszállítani a határból. Ez rekordnak számít Atkáron. Annyit már mondhatnak az eddigiek szerint is, hogy a tervezett mennyiséget túlteljesítik a kalászosokból. Mintegy másfél millió forint összértékre számítanak ezekből. Megkezdték a paradicsom szedését is. Júüus 15-én adták át a SZÖVTERMÉK- nek az első nagyobb tételt, 30 mázsát. Ezentúl hetente 80 mázsa paradicsomot akarnak így értékesítenL ★ Mindenki szőlőjéről, gyümölcséről ismeri Nagyré- dét. Pedig ez a szövetkezet is méltán emlegetheti az idén a kalászosait. Az első 18 hektárról július 10-én vágták le a termést, a hat kombájn egyetlen délután végzett ezzel a munkával. Az eredmény: 880 mázsa. A legnagyobb teljesítményt július 14-én érték el. Délelőtt 10-től este fél 11-ig összesen 29 vagon búzát arattak. Eddig a szárító teljesítménye szabta meg a gépek munkáját a földeken. De most már csökkent a szemek nedvességtartalma. Összesen 210 vagon búzát terveztek, de a tényleges mennyiség a jelenlegi eredmények szerint ettől több lesz. A tavaszi árpájuk 94 ha-on érett, vörösherével felülvetve. Ennek átlagát 35—36 mázsára becsülik. Az idei termés rekordnak számít Nagyrédén, hiszen a termelőszövetkezetben a legmagasabb átlag csak 34,5 mázsa volt. A mostani 40 mázsa körüli átlaggal mindenki elégedett. Ügy tervezik, hogy az összes kalászos aratásával végeznek a hónap végéig, ha valami rendkívüli esemény közbe nem jön. tAt Mind a két községben fennakadás nélkül folyik az aratás. Hiány alkatrészből, üzemanyagból nincs, a gépek rendben vannak, az emberek lelkiismeretesen dolgoznak. Ez is figyelemre méltó körülmény, hiszen az utóbbi években akadt gond az aratáskor éppen elég. Most csak a munkára kell összpontosítani a figyelmüket a két tsz dolgozóinak. Ez a jó. (—ár) r Az „Érdemes vasutas” Négy iporszerű társulást látnak el az országban Drazsírozott eukorrépamagvak Selypről Sokan nem is gondolják, hogy milyen nehéz és fáradságos munka a cukorrépa egyelése. Pedig évszázadok óta kialakult gyakorlat volt, hogy a kiskertekben, , sőt éveken át a közös gazdaságokban is a hagyományos módon termelték a répát. Ennek oka a konzervált, alacsony színvonalú technika, melyet nem követett az új! Emiatt csökkent a terület és nem volt elég munkaerő sem. Az üzemek egy része pedig egyszerűen abbahagyta e fontos ipari növény termelését, mert nem volt gazdaságos. így fontos nép- gazdasági érdekké vált, hogy mielőbb korszerűsítsük a cukorrépa-termelést és új alapokra helyezzük a feldolgozást is. A gépek Dán iából érkeztek Ebből jelentős feladató vállaltak a Matravidéki Cu korgyárak is. melyek irányításával öt megyében — Heves, Borsod-A baúj-Zemplén Hajdú-Bihar, Pest és Szolnok megyében — a gazdaságok csatlakoztak a nádudvari cu- ktrrcpa-tcrmclési rendszerhez. Emellett a Selyp! Cukorgyár területén nemrég felépítették az első hazai nagy teljesítményű cukorrépamag drazsírozó üzemet. A hatvan milliós költséggel készülő új beruházás gépeit Dániából, a DDS Cukoripari Részvénytársaságtól vásárolták. Az üzem korszerűségében és munkáj íban jelenleg egyedülálló az országban. Itt automata gépek segítségével előkészítik a répamagvakat a vetéshez azzal, hogy minőségileg fokozzák a csírázóképességüket, s egyben drazsírozzák is. A Selypre érkező sok csírájú vetőmagvakat előbb polírozzák, és egycsírájúsitják. A genetikailag egycsírájú cukorrépamagvakat pedig koptatják. Ezután következik a tulajdonképpeni drazsírozás, amikor a csávázassal fertőtlenített magvakat egy vékony drazséréteggel vonják be. A drazsé anyagába gomba- és rovarölő szert is kevernek. Ezzel a vetés után a talajba került magvak ellenállnak a különböző kóros hatásoknak. Az egycsírájúakat piros, a többcsírájú magvakat pedig sárga színű drazséval vonjak be. Ezzel a «takemberek a talajban is ellenőrizhetik a vetés minőségét, azt, hogy egyforma távolságra kerültek-e a magvak. A drazsírozással a vetőmagvak egyforma, szabályos gömbalakot nyernek, melynek előnye, hogy a vetőgép tárcsájában a cellákat egyforma nagyságúra lehet állítani. El mű rád az egye lés A drazsírozott magvak vetésével a cukorrépa-termelés legnehezebb folyamata, az egyelés elmarad. így lényegesen csökken az üzemi költség, és nincs szükség munkaerő-átcsoportosításra sem. Emellett a vetés után közel egyformán fejlődnek a növények. A tapasztalatok szerint a drazsírozott mag vak jobban és gyorsabban kelnek a szabad földön, mint a hagyományosan vetettek. Ennek az a magyarázata, hogy a drazséréteg felszívja a talaj nedvességét és a mag ezzel egy vizes buroKba kerül, amely gyorsítja a csírázást. A setypi üzemben naponta 14—15 mázsa vetőmagot dra- zsíromak. A tízkilós polietilén zsákokba és kartoaakba csomagolt magvakat az Országos Vetőmag Felügyelőség szakemberei ellenőrzik, minősítik és fémzárral látják el a helyszínen. Évente 15 vagon vetőmag Selypről jelenleg négy iparszerű cukorrépa termelési rendszert látnak el vetőmagvakkal. A bábolnai CPS-t, a mezőhegyesit, a hékit és a nádudvarit iparszerű terme- | lési rendszereket az ország- \ ban. Ezenkívül egyéb kisebb társulásoknak is juttatnak drazsírozott vetőmagvakat. Tavaly tizenöt vagonnal szállítottak a Cukoripari Tröszt megrendelésere a hazai üzemeknek. Az idén is várható ez a mennyiség. A drazsírozott magvak iránt országszerte nagy az érdeklődés és ezé a jövő. Évente Magyarországon a cukorrépa vetésterület mintegy hatvan százalékát látják el Selypről magvakkal. Ez a következő években 1980-ig, a kormányprogram teljes megvalósulásáig nyilvánvalóan tovább növekszik majd. Meatus/ Karol)' I (Tudósítónktól): A 24. vasutasnap alkalmából a közlekedés és postaügyi miniszter kitüntette a MÁV legjobb dolgozóit. A Miskolcon megrendezett központi ünnepségen, a miniszter megbízásából dr. Pásztor Pál, vasútigazgató az „Érdemes vasutas” kitüntetést adta át, többek között Nagy Imre föintézőnek, a füzesabonyi állomás rendelkező szolgálattevőjének — közismertebb beosztási címen: forgalmistának. Az 1938-as születésű Nagy Imre vasutascsaládból származik. Édesapja 30 évet utazott a Füzesabony—Eger— Putnok vasútvonalon, végül vonat vezetőként ment nyugállományba. A vasút iránti szeretetét „beoltotta” fiába is, aki a Dobó Gimnázium elvégzése után került az egri állomásfőnökséghez. Vonatkísérőként (fékes) kezdte, majd mint kocsifelíró folytatta. Húszéves korában sikeresen letette az önállósító torgalmista vizsgát, majd kétéves katonai szolgálat következett. Leszerelése után szolgálati érdekből került Füzesabonyba. 1963-ban sikeres vizsgát tett a MÁV Tisztképző Intézet forgalmi szakán. Jelenleg — mint bevezetőben említettük —, főin.tézöi rangban teljesít forduló szolgálatot a füzesabonyi állomásfőnökség forgalmi irodájában, ahol 12 órai szolgálatot 24 órás pihenő kovufc Budapest, Miskolc, Eger és Debrecen gócponti állomása Füzesabony. Egy-egy szolgálati turban átlagosan száz vonat is megfordul az állomáson, ünnepi csúcsforgalomban pedig 110—120-ra tehető a Füzesabonyban megálló, vagy áthaladó szerelvények száma. Ilyen nagy forgalom mellett a szolgálattevő-forgalmistára — legyen az belső rendelkező integrádominó asztalnál, vagy vonatinditó a vágányok között —, nagy és felelősségteljes munka hárul. Itt egy súlyosabb tévedés végzetes lehet... Ezt a nagyon szép és felelősségteljes munkát évek óta jól látja el Nagy Imre, aminek bizonyítéka az is, hogy 1968-ba'n kiváló dolgozó lett, és több esetben részesült már jutalomban. A mozgalmi és társadalmi munkákból is derekasan kiveszi a részét: pártbizalmi, szakszervezeti - vezetőségi tag és a Kandó Kálmánról elnevezett szocialista brigád vezetője. Szolgálati felettesei és beosztottjai egyaránt nagyra értékelik munkáját. . Ezért fogadták kollégái is örömmel kitüntetését. Szigeiváry József LHL július 19.,
