Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
_ W Évtizedek, a turizmusért Sportnapközisek - a hevesi könyvtárban Az efsp élmény 1925-höz kötődik. Csépány Ferenc, az Egri Állami Fereéliskpls második osztály^ tanulója ekkor került a 4r. Patuky Vidor alul vezetett várfel tárési munkákhoz- igen keveset fi- /•-'ttek, a felfedezés romantikája azonban mindenért kárpótolta az érdeklődő diákat. =■ Erlnetö. hiszen akkor bontakoztak ki a székesegyház romjai A.z egyik oldal- hajójában ieiáitwk meg as läsg-ben elesett hősök csontjait. a milyen meglepetést jelentett számunkra a kazamaták labirintusnak tűnő rendszere! Azéte ötvenegy év telt el, ám ma iß frissen emlékszem a feltárás minden mozzanatára — idézi az egykori impressziókat a hatvanegy éves idegenforgalmi szakember, az Eser- tonrísf helyettes vezetője, aki a Mátra, iger, Nyygat- linkki intéző Bizottság titkáraként végzett eredményes munkásságának elismeréseként megkapta — immár másodszorra — a Belkereskedelem Kivélő Dolgosa ja kitüntetést. fisépány ferene egyúttal búcsúzott is a társadalmi megbízatástól, átadta helyét és örökségét a fiatalabb korosztálynak. .. Veit adÓti6ztvís«lő, könyvelő, a városi katonai Ügyosztály, majd 9 levéltár vezetője. Am a kényszerű kitérő ellenére is, valódi Ww tétére készült1949-ben már joggal érzi, hogy beérkezett, hagy kezében a lehetőség. Ekkor karült ugyanis a városi idegen- forgalmi Hivatal élére. — Hősi korszak veit ez a javából, hiszen úgyszólván mindent elölről kellett kezdeni. 1951-ben végre felavathattuk a Lenin úton az első öt ven személyes turistaszállót. Megindultak a hétvégi „filléres” vonatok Budapestre, a Balaton mellé. Érdeklődésben nem volt hiány, előfordult, hegy hetenként kettőt-hármat indítottunk, s—4 ezer emberrel, olyanokkal, akik még sosem jártak az Operában, a? gr- kel Színházban, s nem ismerték a főváré* és a Dunántúl megannyi nevezetességét, A szervezésben na18.15; Francesco Petrarca Daíoskönyve Kereken 6oo esztendő telt el a reneszánsz előhírnökének ij? újkori líra efsö nagy képviselőiének hgléla óta. Petrarca, igen nagy hatost gyakorolt a ftöpet- itc?ó évszázadok költészetére. A magyar irodalomban ezt leginkább dáfáísi Bálint és Kis- ftfiudy Károly költészetében figyelhetjük meg. Petrarcát latin nyelvű munkaiért ünnepelték: európai hírnévre azonban olasz nyelven irutt Oalaskönyve emelte, amelyben 3i7 szonett, «7 p«n- zona. 9 sestine, 7 hallata és 4 madrigál található. Ezekben a versekben Laura iránt érzett reménytelen szerelmét és haza* ja szabadságéit énekese meg. Petrarca a? olasz humanista kliltéspétnék Dante mellett !ó0- nagyn hh egyénisége volt- A műsor, amelyben a laurá- hoz imtt versek közűi bánhatnak néhányat a nézők — tisí- télgés emléké előtt■ Az e'.hanmó szonetteket Básti lain*. Gáti József, Kalocsák Miklós, Kállai Ferenc, Kertész Pété-, Kaltav Róbert, Kovács István, Hagy Gábor, Némethit Ferenc, Pirnth Gyula, Szabó Gvula. Ss-itfhrtWi József, Tímár nhá is VcVyi páter tolmácsolásában hniibatják, (KSJ UFit. juUua lik, csütörtök evpn sokat segítettek a vállalati kyltúrfelelpsök. Ma bizony — s miért ne valljuk meg' — hiányzik ez a tiaz- tmteletremeito aktivitás. Űjabb fepdulét jelentett az 1954-es év: a városi idegenforgalmi hivatal ekkor vette át a megyei feladatokat. Vendégváróvá kellett formálni a természeti szépségekben bővelkedő, értékes műemlékekben gazdag megyét. — Kevés volt a szálláshely mind Egerben, mind Gyöngyösön, mind a Mátrában. Szerencsére kaptunk húszmillió forint vissza nem térítendő hitelt, s ebből próbáltunk minél eredményesebben gazdálkodni. Elkészült a sástói, az egri kemping, a tardosi szálló, amát- rgfüredi turistaház, a parédi üdülő, s vendégeket fogadott 9Z egri Bottler ház is. Külön szerencse, hogy egyúttal az intéző bizottság titkára is voltam, s elősegíthettem, hagy az innen kapott — évről évre jelentősebb — anyagi támogatást minél célszerűbben használjuk fel. A sikerlista terjedelmes, ám Csépány Ferenc mégsem akarja részletezni, holott az évtizedek során igen sokat VII. A kiváltságos vásártartási joggal rendelkező megye, Székhely, Heves város a XIV —XV. században virágzott, élénk gazdasági, politikai, társadalmi életének fénykorát élte. A hevesi és- környékbeli lakosak biztonság- érzetét pedig a földvár, mint erődítmény nyújtotta. Az itt folyó élénk, pezsgő életet bénította m«g, tette tönkre a török hódítás, a török uralom, amely több mint egy évszázados zsarnoki, pusztító hatalmával több évszázadra vetette vissza Heves fejlődését. Ugyanakkor sok ősi települést örökre rombadön- tött összes kereteivel együtt. Hazánk sorsát ,1528., a mohácsi vész után az 1541. évi Buda elfoglalása pecsételte meg. Három év után, 1544- ben kezdik magukat befészkelni a törökök Heves megye területére, amikor elfoglalták Hatvan várát. A Hatvanban berendezkedő Mohamed pasa azután minden irányban erőszakos, kegyetlen foglalásokat tett, falupusztító portyázó vállalkozásai nyomán 1544-—49 között Heves megye egész területe — Eger és Szarvaskő várát kivéve —- török hódoltság lett. A lakosság egy részét rabszíjra fűzték és Törökországba hurcolták, javaikat elrabolták, házukat felgyújtották. A több mint ötéves szívós harcok, • ellenállások során egyre-másra hamvadtak és nóptelepedtek el Heves megyének korábban sűrűn lakott települései. Komoly veszély fenyegette Hevest és környékét, mivel a Jászság felől Egerbe vezető útvonalon a megye éléstárát képező gazdag népes síkság középpontjában feküdt. Gazdag gabonaéléstárára, kövér gulyáira a török szemet, vetett és haragra gerjesztette a tett megyénk Idegenforgalmának fejlesztéséért, s nyug- hatalan nyugalmának nem kis része van abban, hogy a hevesi táj vendégvárpbb, mint valaha í* volt, inkább a stafétaválték neveléséről beszél, arról, hogy immár tizenöt éve foglalkozik az idegenvezetői gárda nevelésével: —- Érdeklődőek, műveltek, sokoldalúak- Ilyen társaságban öröm előadásokat tartani, s magyarázni ennek a szép hivatásnak megannyi titkát, hiszen az ember tud- ja, hogy az elvetett mag termékeny talajba kerül, A tanfolyamot záré szakdolgozatok egyre gondosabbak, színvonalasabbak, s egyikmásik akár publikálandó tanulmánynak is beülik. — Nyugdíj? Csépány Ferene őszinte meglepetéssel néz rám: — Igaz, hegy a korhatárt már egy évvel túlléptem, de komolyan sosem gondoltam erre, hiszen munka közben sosem érzek fáradtságot, megfeledkezem ez elmúlt évtizedekről, s csak a tennivalót, a feladatokat látom, Ezekben bizony ma sincs hiány. Nem minden a pénzen múlik, bár ez is sokat jelent, s 'jóval több kellene belőle, mint amennyi van. Az is igaz, hogy a meglévő* vei is lehet célszerűbben gazdálkodni, itt nem azokra a forintokra gondolok, amelyekkel a hivatal rendelkezik, hanem az idegenforgalmi igazgatásból származó összegekre, amelyekkel a, helyi tanácsok gazdálkodnak. Jól tervezni, okosan költeni, szerintem ez a legfontosabb. Ott és olyan szállókat építeni, ahol a legkedvezőbb a környezet, ahol a legszívesebben megpihen a turista. Érvel, magyaráz, tényekkel bizonyít, megfontoltan, higgadtan, s közben tekintetéhen mégis ott rejlik a? ifjúságra valló tettvágy. A nyughatatlan nyugalom... Pécsi István Tapsvihar, ujjangás, buzdítás, fe)csattanó nevetés, pisszegés hallatszik a teremből. Negy\'en összeverődő gyermektenyér bíztat egy pöttöm emberkét, hogy szavalja el Petőfi valamelyik versét. A csillogó szemek csak egy pillanatra fordulnak a nyíló ajtó felé, aztán ismét teljes figyelemmel a rögtönzött vetélkedő harmadik szereplőiét nézikA sportnapközisek délelőtti foglalkozására csöppentem, a hevesi művelődési házira, ahol Gyarmati Lász- lóné és Demeter Magdolna vezetésével heti két alkalommal vetítéseken, rajzversenyeken, vetélkedőkön vesznek részt a gyerekek. Azt hinné az ember, hogy a sportnapköziseket nyáron csakis valahol a szabadban, sportpályán lehet látni. Hogyan kerültek mégis a művelődési házba — kérdezem vezetőjüket, Mátyás Ferencet. — Három évvel ezelőtt szerveztük a sportnapközit, hogy segítsünk azokon a szülőkön, akik nem tudják kire hízni gyermekeiket a nyári szünetben. A felhívásra olyan sokan jelentkeztek, hogy bajba jutottunk, hogyan vigyünk egyszerre majd száz gyereket a tornaterembe, vagy a strandra. Ekkor jött a segítség; a járási könyvtár és a művelő* dési ház vezetői felajánlották, hogy ék is foglalkoznak a napközisekkel. Megoldódott a probléma, öt csoportra osztottuk őket és így felváltva jártak a könyvtárba, a művelődési házba, a tornaterembe és a strandra is. A kényszerből azóta szeretett és igényelt program vált. Ma már eggk egy telefon a nyár elején, és vihetjük is a napköziseket. ★ A járás! könyvtárban kellemes hűvös fogad a kánikula ellenére is. Lővei Gyula, a könyvtár igazgatója kalauzol a kicsik birodalmában, Elmondja, hogy az időjárástól függően hetente egyszer, vagy kétszer látogatnak1 klubjukba a napközisek. Az ifjúsági regényeken, folyóiratokon kívül diavetítést is kínál a? „olvasó”, vagy lemezről és magnóról mesét hallgathatnak az egyik sasokban. De kint, az árnyékos teraszon kényelmes fotelekben is lapozgathatnak, akiknek nincs kedvük beülni a terembe. Az Ifjúsági pinceklub, ha Itt vannak a gyerekek1 „játékbarlanggá" alakul, ahol csupa olyan érdekes, de drága játék várja őket, amelyet a szülő, vagy az iskola pem tudnak megvenni. Kint az udvaron betonra festett sakktábla. Nagyon élvezik a játékot a majd félméteres bábukkal. Hátrább még egy kis futbalipályát is építettek számukra. A falon kívénságláda. Belekukkantok. Az ákombá- komokkal irt levelekben sok ügyes ötlettel találkozom. Rendezzünk író-olvasó találkozót! Játsszunk olyat, hogy ki ismeri föl a vers íróját! Legyen szavalóverseny! Vetítsük le mégegy- sze a Toldit! Minden jel arra mutat, jól érzik itt magukat a gyerekek, hetente háronjszor is jönnének — búcsúzik a könyvtár vezetője. * . Fehér köpenyes jegyszedő, olvadó fagylalt, néhány árnyékot adó fa, félig leeresztett medence, izzadó férfihomlokok, piruló női hátak, és visítózó, labdázó, förcskö- lő, rohanó, bukfencező, pancsoló, purdészínű gyerekek, — a sportnapközisek ebéd után már a strandon vannak. — Nem fárasztja a srácokat ez a zsúfolt program? — kérdezem az egyik pada* napozó felügyelő- tanárt. — Eleinte mi is féltünk attól, hogy nehéz lesz, hiszen egy nap járnak a szellemi és a sportfogiaikozások- ra is. De a délelőtti vetélkedőkön szórakoztató formában eddigi tudásukat elevenítik föl, a könyvtárban új ismereteket szerezhetnek, míg délutánonként a? úszás, az atlétika, a torna, kerülnek sorra- Szerencsére a gyerekek egyaránt élvezik a kinti és a benti játékokat A beszélgetést négy kis csöpögő, feketére égett, mosolygós fiú szakítja meg. szarítkozni, pihenni jöttek * partra. — Mennyit izmosodtál « nyáron? —' fordulok László Pistihez. — Hát sokat — bólogat határozottan. — Miből látod? — Szoktam segíteni anyuka máknak vizet hordani, már egész könnyen megy, meg a gyűrűre is felhúzom magam, — hangzik « gyors válasz. Fodor Bandi tornászni szeret legjobban, meg diát nésoi. — Mit láttatok legutóbb? — A Kineses szigetet » derítik fel közösen. — Nagyon jó volt Még megtudakolná* 8 nyolcéves Király Józsitól, hogy a nyár végére megtanul-e úszni, de addigra már meggondolják magukat Irány ismét a víz. Utóvégre mégis csak sportnapközisek! Kémeti Zsuzsa Kiállítás Moszkvában A moszkvai szokodnyiká parkban hétfőn megnyüt a Technoimpex szerszámgépipari kiállítás. A kiállítás megismerteti' a szovjet szakértőket a szerszámgép! pari művek, a csepeli szerszám- gépgyár, a diósgyőri gépgyár, a híradástechnikai gépgyár, a gépipari technológiai intézet, a Győir—Sopron megyéi finommechanikai vállalat és a Danúvia legújabb termékeivel- A kiállításon bemutatásra került többek között a szovjet partnerekkel együttműködva kifejlesztet* számjegy-vezérlésű tárcsa* eszterga. Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Szomorú idők következnek..« földvár, amely jelentős védelmet nyújtott a hevesieknek a portyázó ellenséggel szemben. Ezért kellett Hevesnek annyiszor a török fegyverek áldozatául esni. Hányszor elpusztult, szinte lakatlanná lett, de mégis mindannyiszor újra letelepedtek hős elődeink: építettek, javítottak, termeltek, még'ha sokat kellett is menekülni, bújdosni a török elől. Szederkényi Nándor szerint 1549-ben már lakatlan, elhagyott faluk egész sorait találjuk, főként a mai gyöngyösi és hevesi járás terüle- letén. Lakatlan falvak voltak: Vécs, Márkáz, Kisnána, Nagyfüged, Visznek, Halmaj, Ludas, Encs, illetve Erdőtelek, Átány, Tarnaszentmik- lós. Alatka, Csász, Kél, Kompolt, Nagyút, Hanyi, Besenyőtelek stb., összegen negyven település. A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírága megyénkben is felsorol minden lakott települést. A török által megszállt területen minden városnak (Hatvan, Gyöngyös, Heves) falunak, a férfi lakosságát, a kapukat és az adó alapjául szolgáló malmokat, esetleg juhokat s/.ám- bavették- Az összeírásból jelentős dolgokat tudhatunk meg. A mai hevesi járásból tizenkét község szerepel, amelyek — a kapuk számá- yai megjelölve — a következők voltak: Átány 9, Bot 11 (Tárnábőd), Erk 9, Heves 52, Magyar Pél 9 (Péiy), Mire 13 (Tárnáméra). Örs 2 (Tamaőrs), Szentmik'lós 6 laka tlan (Támaszén tmiklós), Szaránk 8 (Zaránk), Tisza Náma 10, Veaekén 0 (Heves- vezekény), Zsadán 17 (Tar- aazsadány), Heves városon belül két utcát jelöl meg az összeírás: az Iváni és a Piac utcát, Hevesnek együttesein Pápuádéként 2600 pénzegységet, 360 kg búzát, 112 kg kétszerest, méhkastizedet, 50 pénzegységet, 100 db bárányt, széna tizedet 300, sertéstizedet 30, erdőadót 300, a heti és országos vásár vámja fejében az év folyamán 100 pénzegy- gégnyit kellett fizetni. Tíz pénzegység fizetésére volt köteles Heves „nijábet”, aza^ büntetéspénzként. Ezeket a helyi szervek részegség, verekedés, tilosban legeltetés miatt hajtották be. Ezekbő! a tételekből csak annyit tudnak megállapítani, hogy egy bizonyos helységben az ottani házak átlagban mennyi búza, mennyi must stb. után voltak kötelesek tizedet adni, hogy a méhkasok, sertések után mennyi adót fizettek. Ebből lehet arra következtetni, hogy Hevesen 36 mázsa búza, 11 mázsa kétszeres termett, 1000 darab bárányt és. 250 méhkast tartottak. Érdekes jelenség, hogy ló és szarvasmarha után semmit sem kellett fizetni. Ebből tévedés volna arra következtetni, hogy nem voltak lovak és szarvasmarhák. Az összeírás csak a férfi lakosságot veszi jegyzékbe, elsősorban a családfőket, a családfő fiait, testvéreit, igen kevés esetben vejét, apját, minden megnevezett személy mellett megemlítve, hogy az illető házas-e, vagy nőtlen. Hevesen 187 férfit vesznek számba. Ebből 2 pap, 131 házas, 54 nőtlen. Feltételezve, :•*'.?**>*» *'• ■ Tf'frf A. 1.1 . ;. láty-r™ ^ ... í'a-jt >:wi át! U Ma • 1 iHMre t Kv": <» Heves és környékén rökkori térképe. hogy a nők és a gyermekek 3^-4-szerese a férfiaknak, akkor az összlakosság mintegy 740 lehetett. A falu első embere a török közigazgatás idején is a bíró volt. de a kezdeti időszakban, 1550-ben a közössé; gí élet vezető embere még nem a bíró, hanem a pap és a diák volt. Ahol ilyeneket talált az összeíró, ezeket írta be elsőnek. Hevesien 2 pap került összeírásra: „Mátyás és Márton pap”. Községi vezető ember veit akkoriban a diák is, talán .mint a község jegyzője. De csak akkor tekinthető ilyennek, ha a neve a veszető emberek között, a pap és a bíró társaságában szereped. Hevesen 4 diák nevét jegyezte fel az összeíró, „Ilijás diák” neve valóban az elsők között szerepel, összeírásra került még: „Gergel, Petre és János dijak”, de ők vagy csak írástudók, vagy kalmárok lehettek. Mindenesetre a négy diák összeírása igen jelentős a város szempontjából, tudniillik nagyságára és jelentőségére utal — mivel, ennyi diákot csak Gyöngyös sön, Jászberényben jegye®; nek föl. A megyében Pásaí tón szerepel a legtöbb, ahol hét diákot írnak össze. Az összeírattak között tSbS olyan nevet találunk, amelyek ma is gyakran használt családnevek Hevesen. Hye* nek: Borbél (Borbély),' Fazekas, Míszáros, (Marosi, Orbán, Bocs (Pqcs), Szűcs, Sós, Bodó, Veres, Víg, Görso (Qöcző), sági stb. Egyes családnevek az illető származási helyét megmutatják, mint pl. Bácsmegyei, Átányi, Nagyuti stb. A nevek között szerepel (Ispán Filip) név is, amely az ispán tisztségviselésből állandósult és alakult át családnévvé. Alig kezdődtek meg az újjáépítés első kísérletei, máris újabb pusztítás szántott végig 1552-ben az égé« varmegyén, ______ .1 (FclylatJtOä
