Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

KOSSUTH

8,20 Örökzöld dallamok.

9.06 Géiijeiak veszélyben.

9.3l Operettdalok.

10.05 A Senki szigeti nagy kaland. 111. rész.

10.29 Elgar: Enigma váltogatok.

11.00 mindenki könyvtára.

11.30 Veftti-ArilU.

Ki nyer waf

13.35 MeimliakoktéL 13.40 Fogadóórán.

11.00 Kamarazene.

11.22 Szovjet dalok

fesztiválja.

14.48 lskolar*djó.

15.10 Kórusrofl.

15.33 Paganini: E-dúr hegedű- verseny.

16.05 Helyszíni szemle.

16.43 Füvószene.

17.05 Külföldről érkezett.

17.25 Hét bagoly.

IV. rés*.

17,50 Operettdalok.

18.00 Szemünk fénye.

18.25 A. Grumiaux hegedűi.

18.25 Kritikusok fóruma.

13.35 Zenekari művek.

30.13 Népdalok.

20.45 Leoncavallo: Bajazzók. Opera.

23.15 Sport, táncdal, könnyűzene. 33.53 Arcképvázlat Petrarcáról. J3.30 Zenésjálék-részletek.

0.10 Könnyűzene,

PETŐFI

diene

8.OS Barokk muzsika.

1.30 Jegyzet.

3.03 Népdalcsokor.

3.29 A szén reneszánsza.

12.03 Zenekari muzsika.

12.43 Győri stúdió.

14.00—18.00 Rádiónapló.

18,10 Cszóbajnokságról.

18.20 Csak fiataloknak.

J2.23 Operettdalok.

19.44 Könyvismertetés, go. 14 Északnyugati átjáró.

IV. rész.

WtlS Sport, tánedal, könnyűi

32.15 Rúdtóhangversenyékről.

«7,45 Brahms: Tragikus nyitány

23.15 Rét vonósnégyes.

SZOLNOKI RADIO

18.80—18.08 Alföldi krónika.

Virágénekek.

Jagászszemmel.

Dr. Fülöp Ferenc műsora. Dzsessz.

Sport.

Tinrzcne a szerzők ülódüasaban.

MAGYAR

17.28 Hírek.

17.35 Jó, vagy rossz?

18.15 Petrarca daloskónyve.

18.35 ivíjifil arany t

18.15 Esti mese.

19.30 Tvrhlraűógo.00 Parasztok. IX. Húsvét. go.50 Kék fény.

gl.50 Vívó VB. Férfitőr egyéni

döntő.

g2.40 Tv-hiradó.

2. műsor

go.00 Vita lakótelepeinkről.

go.50 Lengyel rajzfilm.

21.00 Tv-híradó.

21.30 A kalandra hívó tenger.

21.45 Úrhatnám szolgáló.

Vígopera.

POZSONYI

9.3Q Miroknyt csalán.

18.00 Kalózok. Tv,sorozat.

}9.oo és gi.oo Híradó.

go.10 Maroknyi csalán.

22.20 Oleszja. Szovjet film.

lÜdJMimk jéWile

Lengyelországi útinapló

EGRI VÖRÖS CSILLAG

(Telefon: 22-33.)

Fél 4. fél 6 és 8 órakor Sötét Torlnó Színes olasz—francia bűnügyi film.

EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07)

Fél 4. fél 8 és fél 8 érakor

O, maga rettenetes Színes angol bűnügyi film vígjáték.

EGRI KERT

Este 8 órakor Francig kapcsolat Színes amerikai bűnügyi film.

GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. íél 4 órakor:

A bosszúállók újabb kalandjai

Pu. háromnegyed « és este 8 órakor

A vi?«9ólat lezárult, felejtse el

GYÖNGYÖSI KERT:

Az inkák kincse HATVANI VÖRÖS' CSILLAG; Kamamkorom legszebb nyara

Füzesabony:

Ki van a tojásbanr LŐRINCI í

Farkashorda

GYÖNGYÖSRŐL

A Mátra központjában Ilyen, kor, nyáron ugrásszerűen megnövekedik az idegenforgalom. A* ide utazok fő programja a pj, henés, szórakozás mellett a várossal, illetve a környékével való megismerkedés. A kirándulók rendszerint nem hordanak magukkaj vaskos^ útiköny, veket. így a helyi propaganda alapján Höntik el: mihez is kezdjenek a ráérő idejükkel. Sajnos Gyöngyösön hiába keresnek olyan tájékoztatót, amely 8 műemlékekről, a lát, nivalokrói képes, vagy térképes űtbslgázításá adta. A jg. rásl-varosi művelődési központ az egyedüli intézmény, amelyük megpróbál segíteni a gondon, s rendszeresen megjelenteti a gyöngyösi műsorfüzetet 3000 Példányban. Hogy mennyire ks. resik a vendégek ezt a kiadványt, arra jellemző, hogy a benne megjelenő rejtvények 8Q— 90 százai éltét a városban, vagy a Mátrában üdülő turisták küldik be . . . A tájékoztatás hiányé azzal is bizonyítható, hogy a város térképe csupán a vasútállomás előtt látható — nyole éve a változtatások feltüntetése nélkül.

A város és a Mátra bemutatására, a programok propagáló, Sára csupán a Hotel Mátra vezetősége vállalkozik: fényképes tájékoztatón tudatja vendégeivel, hogy a különböző helyekről miként juthatnak vissza a legrövidebb úton a szállóba. Emellett Ismertetik a vendégekkel a szabadidejük hasznos eltöltésének lehetőségeit. Mivel a Mátra és a most 640 éves Gyöngyös évről évre fiatalodik, megújul, szépül, változik, érdemes lenne több gondot fordítani a vendégek kalauzolására, a helyi programok, szórakozási és kulturális lehetőségek ismertetésére.

Csatén József

V1SONTAROL

Az elmúlt évben kötött szocialista szerződést a vi- sontai általános iskola vezetősége. valamint a Thorez Külfejtéses Bányaüzem kollektívája. Az iskola tanárai vállalták, hogy patronáljak az üzemi dolgozók iskoláját, oktatnak a 7, és a 8. osztályban. Ennek eredményeként már le is vizsgáztak az első hallgatók: 1974- januárjában 27, júniusában 17 dolgozó fejezte be tanulmányait. A bányászok is komoly feladatra vállalkoztak: társadalmi

munkában építették meg azt a zsibongót, amelyet télen a testnevelési órák megtartására is felhasználhatnak majd. Az üzemi dolgozók segítségével készült el egy tornaszertartó állvány,

amelynek csupán a festése van még hátra. Patronálja az üzem az iskolai tanulók kirándulásait is, így jutnak el az idén a visontai kisdiákok a Dunántúlra, s a Balatonhoz is.

Baranyi Imre RECSKRÖL

Intézkedési tervet készített a recski községi tanács az Ifjúsági törvényből adódó helyi feladatok végrehajtására. A község vezetői tárgyaltak a négy KISZ- alapszervezet irányítóival, s megállapodtak abban, hogy újra megnyitják a fiatalok klubját Reasken. Mintegy ötven fiatal Jelezte, hogy a leendő klub tagja szeratne lenni, ezért

+ ORVOSI

i UG111ET I

Egerben; 19 órától péntek resge! 7 óráig, a Bal Jsv-Zsi- li’nszky utcai rendel iben. (Telefon: 11-10! Rendelés gyermekek részére :s

tíyöhgyoaön: 18 érátél péntek Mgsel 1 óráié a Jókai utca 41 ÉRám a latú rendelőben. (Telelő,í:

u-m»

a napokban meghívót keptafc a

Bányász Művelődési Hatna. A klub szervezői ismertették a

tervezett, klub működéül 8ZS balyait. ■, siskát az elképzajé- sáket, amelyeknek a megvaló- sUaspvai tó közösségi ilutet, kellemes ifjúsági otthont lehetne kialakítani a községben, a fiatalok — miután elfogadták az előterjesztett munkatervet. « a házirendet. — ságvári Endre Ifjúsági Klub néven megalnki- totiák a klubjukat. Megáliapad tak a tagsági díj fizetésében, s Pbb3n, hogy hetente kétszer,

■í * találtass ági

hogy

szerdán és szombatén,

koznak majd.

Marass János

YOROHMAJORPOL

Ünnepélyag keretek között búcsúztatták a napokban a Vöroumajorban működő 314. számú Iparitanuló intézet végzős hallgatóit. Az eseményen több mint kétszáz fiatal kapta meg a szakmuR- kás-blzonyftvényt. Közülük többen a Mátraaljt Szénbányák Vállalat üzemeiben helyezkednek el, éppen ezért veltsk ott a köszöntők és a gratulálók között a vállalat gazdasági és Ifjúsági vezetői. Ai ünnepség után a vállalathoz kerülő fiatalakkal külön elbeszélgettek, s megígérték nekik, hogy mindenben támogatni fogják őket. a kezdés időszakában pedig külön figyelemmel kísérik az új dolgozók beilleszkedését.

Tóth Lajos

tiszanAnaról

a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetői laboratóriumod t*WenS-vizsgálatot

kértek, hogy « kapott szaktanácsok »lapjáé végezhessék el a szerves- és a műtrágyázást. A kíséri« lényege, hogy nemcsak a betervezett termés el- éréséhez szükséges tananyag- mennyibéget adjék meg, hanem a gyengébb táblák tápanyag- vtsszapotlasst is úgy, hogy azok egy pár év műlva a megfelelő talajerrtszintet érjenek al. A ti- ezunánai szövetkezat vezetői 1970. óta igénylik a reraJeeenes talajerő-vizsgálatot a aajészent- péteri Talaj iá víté Vállalat szakembereitől. A munkaközösség álLal kidolgozol* szakjavaslatok

egyébként csak a jól szervezeti

gazdaságban valósíthatók meg: a szakirányítok ugyanis « különböző területeken dolgozó termelőszövetkezeti szakembereket látják al tudományág Információkkal. A rendszeres vizsgálat és a módszeres talajerő- utánpótlás meghajts az eredményét : a szakjavaslat megkérése előtti három év termésátlaga lényegesen alatt« marad az utóbbi három év átlagának. Táblánként 500 forinttal, gazdasági szinten pedig 4,8 mlllíé ferinttaj növelte az eredményeiket.

Marsaiké Jénes

EC8ÉBRÖL

A községben működő ÁFÉSZ KISZ-szervezete ki» rándulást szervezett ez elmúlt vasárnapra a szövetkezet dolgozóinak. A Jászárok» szállásra utazók között ott vpltak a családtagok is, akik örömmel utaztak el a környék híres strandjára. A v(z kellemes veit, a hangulat kitűnő, nem véletlen, hegy valamennyien már egy újabb kirándulás tervét latolgatták.

Nagy Piroska

1.

Varsóban

Az „Óvárosi Piactér'1 Varsó- ban

Varsó utcáin Járva hihetetlennek tűnik, hogy három évtizede romváros volt, hogy a háború alatt itt fél millió lengyel vesztette életét Az örökmécsesek _ azonban lép- ten-nyomon figyelmeztetnek — a szorgalmas lengyel nép hiába tüntette el az üszkös romokat, hiába épített sugárutakat, csupaüveg toronyházakat, áruházakat, millióizám úi lakásokat. A Marsalkowskán, az égbenyúló Fórum szálló mellett, s talán minden utcában: márványtáblák, emlékművek, koszorúk, virágok- 1944 februárjában meghalt 106 palská, 1944 januárjában meghalt 44 polská, meghalt S3 palská, meghalt, meghalt. ..

Csorba Tibor, a 38 esztendeje Lengyelországban élő magyar származású festőművész, író és nyelvész eddig elsősorban a lengyel és a magyar tájakat megörökítő akvarelljeiről volt ismert. Legújabb festménysorozata témájául a lengyel nép háborús szenvedéseit, a megszállók ellent harcát választatta. Újfajta technikával (aszfalttal) készült 25 képén életre kelnek a lengyel nép vórtanúságának színhelyei: Oswieelm (Auschwitz), Brze- zinka (Birkenau), Treblinka, Majdanek, Varsó...

— A lengyelek mártt- romsága életem legnagyobb és legfájdalmasabb élményei közé tartozik, megrendültén szemléltem azokat a táborokat, ahol a németek kínozták és halálba küldték a lengyeleket, minden hely arra késztetett, hogy érzéseimet plasztikus formába öntsem, örök mementóként az eljövendő nemzedékek számára

— mondta egy beszélgetés alkalmával a festő,

Nem véletlen, hogy a magyar művész lengyel szívvel érzékelte a baráti nép fájdalmát: a lengyelek és magyarok barátsága évezredes. A Népek Tavaszán Bem tábornok vezetésével harcolt a magyar szabadságért egyik legderekabb seregünk. Amikor a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot a belső intervenció fenyegette, a Magyarországon tartózkodó lengyel munkások csatlakoztak a harcokhoz. A hitleri Németország támadása után a lengyel hadsereg maradványa természetszerűleg hazánkat választotta a menekülés útjául, s csatlakozott a szövetségesek csapataihoz.

A két állam közötti igazi testvéri kapcsolat mérföldkövének azonban mégis az 1948. június I8»án megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést kell tekintenünk. A* 1988. május 18-án aláírt, s további két évtizedre szóló újabb szerződés pedig még jobban megerősítette azokat a kötelékeket, amelyek a Varsói Szerződés, s a KGST tagjaiként a két népet összekötik. Ezek a megbonthatatlan kapcsolatok a biztosítékai, hogy többé nem történhet meg az 1939. szeptember 1-i tragédia.

A hitleri Németország megtámadta a gazdaságilag és katonailag sokkal gyengébb Lengyelországot — megkezdődött a második világháború. A náci járom alá vetett Európában lengyeltől- dön alakult ki az egyik legerősebb < ellenállási mozgalom. A lengyelek bekapceoWWWAWUAMMI

Dja}far kertész egy napon kifulladva rohant haza,

nyomban fiát, Juszufot hívta magához. Nagy újság

van — mondta —, a király lánya, a hercegnő beteg lett, az orvosok nem tudják, mi a baja. Se a feje nem fáj, se a torka, láza sincs, de mindig fáradt és nem akar enni. A király nagy vagyont ígér annak, aki visszaadja kedvét és étvágyát. Mindjárt is küldök neki kertem legszebb gyümölcseiből, azokat biztosan pompásnak találja. Tc'tsd csak meg kosaradat a legszebb körtével, szilvával, sárga- és görögdinnyével, aztán fuss vele a palotába.

A kis Jvszuf ámuldozva vette kosarát, teleszedte azt finom gyümölcsökkel és elindult. Amint megy. az Út szélén egy sovány kiéhezett szamarat lát. Megsajnálta a szamarat és odanyújtott neki egy körtét, Am, a szamár megszólalt: Dobd el « körtédet, de az összes gyümölcsöt is. Menjünk együtt a palotába. Én is segítek meggyógyítani a király lányát, a hercegnőt.

És el is indultak. A palota

száz és száz termén át egy szobába vezették őket. ahol a hercegnő tanácstalan orva- sokkal körülvéve egy pam- lagon feküdt, előtte mindenfajta finomság feltálalva: torták, lepények, krémek. De a hercegiül mindre húzta

f

A csodálatos gyümölcs

az orrát: — Ezt nem szeretem, az ízetlen, amaz keserű, amaz túl édes, — A király meg rémüldözve tördelte a kezét, az orvosok homlokukat ráncolták. Ekkor megszólalt a szamár:

— Felség, én tudom, hol van az az egyetlen, csodálatos gyümölcs, amiből a hercegnő enni fog, és máris meggyógyul. Csak oda velünk együtt el kell jönnie,

A királyi udvar nyugtalan lett, A hercegnő a lábára ugrott;

— Menjünk! De gyorsan! Hátha igazat beszél ez a szamár. — § pár perc elteltével a szamár, a hercegnő, Ju- szuf, a király és udvari szer- tartásmesterei boldogan lépdeltek a poros dülőúton.

— Oh, de szép a természet! — kiáltott fel a király lánya, amint meghallotta a madarak esivitálását és a friss szél belemarkolt széke hajába. Azzal mentek tovább, Az első kilométert könnyen megtették, de g második után már megkérdezte a hercegnő a szamarat, mész- sze van-e még az a gyümölcs.

— Most vagyunk a fele útján! — válaszolt a szamár, miközben belül nevetett, de

nem mutatta a világért sem. Hogyne nevetett volna, mikor a hercegnő már kezdett elfáradni. A harmadik kilométer után a hercegnő leroskadt egy fa árnyékába a pázsitra. Fáradt volt, mégis úgy 'Játszott, hogy öröm su- rzrk az arcáról. Alig pigarz hent tOt t.

valame ilyest, felkiál— Adjátok ide gyorsan azt

a görögdinnyét, amit annak a fiúnak a kosarában látok, Rettentően éhes vagyok.

Apja, a király nagyot ugrott örömében. Hát mép mennyire boldog volt, amikor látta, hogy lánya, a hercegnő mohón falatozza a dinnyét. Mikor meg elfogyott az egész, ugrálni és tapsolni kezdett, szer tartás- mesterei vele éljeneztek.

— Csodálatos gyümölcs es ■ —• mondta a hercegnő —»,; ilyen finomat talán soha, mi-' óta élek nem ettem. És ez a csodálatos gyümölcs teljesen \ meggyógyított, úgy érzem.

A király Sírni kezdett örömében, majd megparancsolta: Juszufnak azonnal adjanak egy zacskó aranyat. Ékkor ám megszólalt a szamár:

— Királyi felségem, ne menjünk tovább, megtaláltuk! azt a bizonyos csodálatos gyümölcsöt. Lányodnak nem volt egyéb betegsége, mint a! lustaság. Hogy jó étvágya legyen mindig, kocogva több! kilométert, sokat legyen a levegőn és hacsak teheti,' dolgozzon, kint a szabadban, j Munka nélkül nincs egész- ség.

A király átölelte a szamár; nyakát:

— Jöjj én édes szamaram ] az udvaromba, megteszlek;

tanácsadónak. Ezentúl nem > kell semmit csinálnod.

— Dehogy megyek — húz-: ta ki nyakát a szamár a király ölelő karjairól —, nem; vagyok szamár, hogy idő; előtt elpusztuljak a restségben. Inkább megyek ezzel a Jvszuf fiúval és dolgozom vele együtt az apja kertészetében.

Irta: Loreu Dux

Fordította: Dénes Géza

lódtak a szovjet, csehszlovák, jugoszláv, franci* és görög partizánmozgglmak- ba is — s mint említettem, a nyugati fronton mintegy 150 ezres reguláris sereg harcolt. A világháború utolsó stádiumában már a keleti fronton harcolt * Tedeuez Koscluszkóról elnevezett Első Gyalogos Hadosztály, —• ezen a frontszakaszon mintegy 400 ezer lengyel hazafi tartózkodott — Berlin bevételében pedig 185 ezer lengyel katona vett részt. t

1944. július 81-én Lengyelország felszabadított területén megalakult a Lengyel Felszabadítási Bizottság, amely másnap, július 22-én manifesztumot tett közzé: bejelentette a politikai és társadalom átalakítást programját, a földreformot, az ipar államosítását, a nyugati és északi ősi lengyel földek visszatérését az anyaországhoz. Ezzal az ország történelmében először stabil határok között megindult a népi Lengyelország építése.

Sikerült megszüntetni a társadalmat megosztó fő osztályellentmondásokat, csökkentek a társadalmi aránytalanságok. Lengyelországban ma nincs otthontalan és éhes ember, nincsenek munkanélküliek, nincs olyan ember, akinek ne lennének tervei, vágyai, ne bízna A jövőben — mondja a Lengyel Egyesült Munkáspárt JCB-a a Lengyel Népköztársaság 30 éves évfordulójára kiadott tézisében.

Riportsorozatunkban az elmúlt harminc esztendőben épült Lengyelországot kíséreljük meg vázlatosan bemutatni — s felvillantunk néhány képet a majdani, a XX század végi 40 milliós lengyel nép életéből,.,

Lombos» Jenő

(Következük:

A fekete Szilézia)

A Jelenkor július —

augusztusi száma

Gezdag és változatos tartalommal, dupla terjedelemben jelent meg a Pécsett

szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat nyári száma.

A szám élén Berthe Bulcsú új regényének részlete kapott helyet, A szépprózai írások sorában Czele György, Hernádi Gyula, Kampis Péter és Mészöly Miklós elbeszélését olvashatjuk. Figyelmet érdemel Tüskés Tibor: Nagyváros születik Című munkájának a pécsi üzemekről és munkásokról szóló fejezete, valamint Thiery Árpád: Emberek, sorsok... című riportja.

MtiHsiaQ

1974, júlliifl IJg, csütörtök