Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

s Szerda esti külpolitikai kommentárunk: j Szikrázó kedélyek Máskor igy július derekán lassan kihalt a Palazzo Montecitorio, az olasz parlament palotája. Most an­nál szikrázóbbak a kedélyek: szerdán a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának összevont ülé­sét! megkezdték az adóemelésekre vonatkozó rendel­kezések vitáját Nem kevesebbről, mint háromezer milliárd Ura »dótöbbletről van szó. Ennyit kíván a kormányzat egy év alatt behajtani az adóalanyoktól, vagyis a lakos­ságtól. Ez azonban — minden eddiginél drasztikusabb intézkedések közül csak az egyik. A másik nem kevés­bé súlyosan érinti Itália több mini 50 millió lakosát. Nevezetesen: a kormányzat csökkenteni kívánja a for­galomban levő pénzmennyiséget, valamint az im­portot. Carli, az olasz Állami Bank kormányzója tett elő­ször javaslatot a rohamos méretekben növekvő ár­emelkedések megfékezésére és az ország külkereske­delmi egyensúlyának némi javítására. Mariano Rumor kormányfő, valamint a kabinet kereszténydemokrata tagjai készséggel helyeseltek. Nem úgy a koalícióban részt vevő Olasz Szocialista Párt, valamint az ellenzé­ki Olasz Kommunista Párt. A baloldal abban egyetért a kereszténydemokra­tákkal, hogy a fizetési mérleghiány és az infláció csök­kentésére csakugyan szükség van hathatós intézkedé­sekre. De nem ilyenekre. A Carli által javasolt és a kereszténydemokraták által támogatott megoldás ugyanis nincs tekintettel a kereseti viszonyokra. A terheket igazságtalanul, egyenlőtlenül osztaná el és ez rendkívül hátrányosan érinti a bérből és fizetésből élő milliókat. Ugyanakkor a, tőkések vállán arányta­lanul kevesebb nyugszik a terhekből. Az olasz szakszervezetek már a múlt héten sokfe­lé tiltakozó sztrájkokat kezdeményeztek. így adtak kifejezést véleményüknek, amely alaposan eltér a többségi kereszténydemokratákétól. Ennek egyébként a szerdán kezdődött parlamenti vitában hangot adnak majd az OKP képviselői is, akik a hírek szerint rész­letes és alapvető módosító indítványokat terjeszte­nek elő. Tito beszéde »»AAAWwWVW'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAMAAWW Nyári szünet a haderőcsökkentési tanácskozáson BELGRAD: Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: ■Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke Zág­rábban egy aktivaértekezle- ten beszédet mondott. Ennek bevezető részében méltatta Jugoszlávia új alkotmányát és a párt másfél hónappal ezelőtt megtartott X. kong­resszusát. Sürgette az alkot­mány előírásainak és a kong­resszus határozatainak mi­előbbi megvalósítását. Tito elnök beszédében rész- letesön foglalkozott külpoli­tikai kérdésekkel. A portugál fejleményekről szólva Tito méltatta a por­tugál hadsereg „pozitív fel­lépését”, a fasiszta rendszer megdöntését. „Portugáliá­ban kedvezően alakul a hely­zet” — hangoztatta a jugo­szláv elnök, hozzáfűzve, hogy még sok kérdés, igy a gyar­matok problémája megoldás­ra vár." A Közel-Keletről szólva az elnök bírálta Izrael maga­tartását. Élesen elítélte a li­banoni területek és a me­nekülttáborok sorozatos bom­batámadását Chiléről szólva Tito hangoztatta, hogy az or­szágban „továbbra is ártat­lan embereket mészárolnak le, sokakat letartóztatnak és halálra ítélnek. Ez késztetett bennünket arra, hogy meg­szakítsuk a diplomáciai kap­csolatokat. Chilével, jóllehet ott sok jugoszláv kivándorolt él.” I szovjet főváros terve Hajdók Lajos, az MTI tu­dósítója jelenti: Sikeresen folyik Moszkva 25—30 évre szóló általános fejlesztési tervének megvaló­sítása. Moszkva általános fejlesz­tési tervét az SZKP Közpon­ti Bizottsága és a szovjet kormány 1971-ben hagyta jóvá. A szovjet főváros a terv megvalósításával kommu­nista mintaváros lesz tökéle­tes szerkezeti felépítéssel, kifejező építészeti külsővel, magas szintű kommunális lé­tesítményekkel, a tudomány és a technika legújabb vív­mányainak alkalmazásával működő városgazdálkodás­sal. Az általános fejlesztési terv célkitűzése alapján Moszkva egyközpontú város­ból policentrikus metropolis lesz. A város területén 8 központot alakítanak ki 1— 1 millió lakossal. A mostani városközpont megmarad, mint Moszkva alapvető történelmi, kulturá­lis és adminisztratív centru­ma. A városnak ebben a ré­szében csupán a környezetbe beillő, egyedi tervezésű új épületeket emelnek majd. Kiemelt helyet foglal el Moszkva fejlesztésében az egészségügy. Három év alatt 20 ezer kórházi ággyal gya­rapodtak a szovjet főváros kórházai. Épül a rákkutató és szívgyógyászati központ. Ezek a létesítmények nem­zetközi jelentőségűek lesz­nek. Moszkvában egyre több kul­turális létesítmény épül. A legújabbak közül kiemelke­dik a Művész Színház új épülete, a Rosszija Szálló koncertterme és a Szovre- mennyik Színház. Hamaro­san kész lesz a Tretyakov képtár új épülete is. A szovjet főváros új sport­létesítményei közül a legje­lentősebb a Szokolnyiki park, ban épült sportpalota, az evezőspálya, a Znamenszkij sportcsarnok. Jól érzik magukat az űrhajósok Oltványi Ötté, az MTI tu­dósítója jelenti: A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló de­legációk szerdán tartották a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésüket. A Hof­burg konferenciatermében ezúttal is zárt tanácskozásra került sor és az ülés után a felszólalásokról érdemben nem adtak tájékoztatást. Annyit közöltek, hogy Ta- deusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője elnökölt és három felszólalás hangzott el. Elsőnek Oleg Hlesztov nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője mon­dott beszédet, ezt követően Stanley R. Resor nagykövet szólalt fel, aki az Egyesült Államok delegációjának élén áll, majd a tárgyalásokon ta­nácskozási joggal részt vevő magyar küldöttség vezetője, dr. Petrán János fejtette ki kormányunk álláspontját. A plenáris ülés után kö­zölték, hogy a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon résztvevő 19 állam küldött;- sége július 22-től szeptember TQ-ifi nyári szünetet tart. Lengyel tiltakozás A PAP Lengyel Távirati Irodát illetékes helyen fel­hatalmazták az alábbi nyi­latkozat közlésére: „A lengyel társadalmat nyugtalanítják azok a Cip­rusról érkező hírek, amelyek szerint államcsínyt hajtottak végre a Ciprusi Köztársaság törvényes kormánya ellen, amellyel a Lengyel Népköz- társaság 1961 óta diplomáciai kapcsolatot tart fenn. A lengyel közvélemény határozottan elítéli a Ciprusi Köztársaság törvényes kor­mányának megdöntésére tett kísérletet, amely vérontás­hoz vezetett. Az államcsíny mögött olyan külföldi erők állnak, amelyek nem szá­molnak a ciprusi nép érde­keivel. SIpnüLrnn 191*. július 18., csütörtök Abból az alkalomból, hogy a haderőcsökkentési tárgya­lások harmadik szakasza be­fejeződött a szóvivők sajtótá­jékoztatót tartottak. A szo­cialista országok nevében Tadeusz Struíak nagykövet, a lengyel delegáció vezetője kifejtette: a szocialista or­szágok álláspontja Változat­lan, továbbra Is a múlt év novemberében a Szovjetunió által, négy szocialista ál­lam — a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Cseh­szlovákia — nevében előter­jesztett tízpontos egyezmény- tervezet az alapja a magol­dáshoz vezető útkeresésnek. Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1936. július 18-án, szomba­ton, pontosan déli 1 órakor rádión felhangzott a jelszó': „Spanyolország felett felhőt­len az ég". Ez nem a me­teorológiai szolgálat időjárás­jelentése volt, hanem a Spa­nyol Köztársaság elleni fegy­veres katonai puccs jelszava. Franco tábornok, , Spanyol- Marokkó katonai kormányzó­ja, csapatai élén ezen a na­pon fellázadt a törvényes hatalom ellen. Ez a megmoz­dulás azonban nem járt a felkelők számára megfelelő sikerrel, A köztársaság ura lett a helyzetnek. Am ekkor vált világossá, hogy nem csu­pán Franco személyes hata­lomvágyának kielégítésiről, hanem az imperialista álla­mok által támogatott ellen- forradalmi megmozdulásról van szó. Franco mögött a fő támo­gatók is uszitók a német re- vansisták és fasiszták, vala­mint az olasz is a portugál fasiszták voltak. A hitleri Németország haladéktalanul tankokat és tapasztalt repü­lőket, Mussolini pedig az olasz tengerészeti flotta egy­ségeit, továbbá sorkatonasá­got és tüzérséget küldői 1 Francának. Ily módon vé­res polgárháborúvá változott az imperialista államok ál­tal előkészített és felszítótt MOSZKVA: A Szaljut—3. szovjet tudo­mányos űrállomás tovább folytatja repülését. A sze­mélyzet két tagja, Pavel Po- pjvics és Jurij Artyuhin vál­tozatlanul jól érzi magát. Az űrhajósok a szerdai na­pon tudományos és népgaz­dasági vonatkozású kísérle­teket végeztek a földfelület és az atmoszféra kutatásával kapcsolatban: az elektromág­puccs — a Spanyol Köztár­saság törvényes kormánya ellen — polgárháború és nl/ílt katonai intervenció szín­tere lett Spanyolország. A zendülők elleni harchoz a spanyol kormánynak nagy nehezen sikerült más európai országokban, elsősorban Fran­ciaországban, Belgiumban, Angliában fegyvert rendelnie, azonban a megrendeléseket az illető országok a spanyol ügyekbe való „be nem avat­kozást" politika miatt nem realizálták. 1936. szeptember —októberben a Spanyol Köztársaság tragikus meg­próbáltatásokat élt át. Diadalmasan, vérszomjasán előretörő franeóista zendülők, német, olasz, portugál inter­venciósokkal karöltve pusz­tulással fenyegették a Spa­nyol Köztársaságot és annak fővárosát, Madridat. A fővá­ros fölött a német Junkersek zavartalanul szórták gyilkos bombáikat. A kezdett sike­reken felbuzdulva mondotta Franco, hogy „November 7- én, a bolsevik forradalom napján. Madrid utcáin foga­dom hős csapataim tisztelgé­sét!" A világ haladó közvé­leménye azonban nem ma­radt érzéketlen a spanyol tragédia iránt. Bár a nyuga­ti hatalmak mint már addig is. szemet hunytak Hitler és Mussolini agresszív lépései neses térség különböző szín­képzónáiban felvételeket ké­szítettek a földfelület térsé­geiről. A műszaki kísérletek prog­ramja alapján a két űrha­jós folytatta a létfunkciókat biztosító rendszerek egyes elemeinek kipróbálását. A szerdai napon légköri pára­lecsapódásokból regenerált hideg és forró víz felhaszná­lásával ebédet készítettek szublimált élelmiszerekből. felett, így most 1* megma­radtak a megfigyelők oly ol­csó és szánalmas pózában. Európában a Szovjetunió volt az egyetlen ország, amely nyíltan a Spanyol Köztársaság, a spanyol nép, a munkásosztály hatalmának védelmére sietett és lehetősé­geihez mérten politikailag, gazdaságilag és katonailag • támogatta a köztársaságiak igazságos harcát. „A Spanyol Köztársaság ügye az egész haladó emberi­ség ügye" — hangzott a szov­jet kormány nyilatkozata. A Szovjetunió támogatása mel­lett a világ haladó erői — köztük németek, franciák, lengyelek, románok, ameri­kaiak, magyarok és még sok nemzet hű fiai, — akiknek drága volt a más népek sza­badsága, a spanyol hazafiak segítségére mentek. Harcuk azonban nem járt sikerrel, a Spanyol Köztársaságot a kül­ső, imperialista túlerő 1939- ben elbuktatta. A Spanyol Köztársaság em­lékét, hitét és megvalósulásá­nak reményét nem tudták mind a mai napig — a közel 40 éves fasiszta rémuralom után sem — kitörölni a dol­gos. munkáját szerető és sza- t.-dzájAt váró spanyol nép szívéből. Vasas Joachim, „Spanyolország felett felhőtlen az ég" PJotr Jaroszewlcz lengyel kormányfő Alrkszej Roszlgfln miniszterelnök társaságában megtekintette Moszkvában a Lengyel Népköztársaság 30. évfordulójára rendezett kiál­lítást. (Népújság-telefoto — Pl—MTI—KS) Vita az olasz liépviselőházban Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Az olasz képviselőház pén7.ügyi és költségvetési bizottságának összevont ülé­sén megkezdődött az adó­emelésekre vonatkozó kor­mányrendeletek parlamenti vitája, amelynek végén a törvényhozás szavazni fog a rendel'etek jóváhagyásáról. A vita, az olasz belpolitika je­lenlegi központi eseménye megkezdése előtt Giolítti költségvetési és tervezés­ügyi, Colombo ktnestárügyi és Tanassi pénzügyminiszter Ismertette a rendeleteket és a kormány célkitűzéseit. A miniszterek rámutattak, hogy a jelenlegi súlyos gaz­dasági helyzet két szorosan összetartozó feladatot ró a kormányzatra: az infláció megfékezését és a fizetési mérleghiánynak csökkenté­sét. A kormány a drasztikus adóemelésekkel (3000 milli­árd líra egy év alatt), csök­kenteni kívánja a forga­lomban levő pénzmennyisé­get és ezzel a fogyasztást. Ez fékezően hat majd az ár­emelkedésekre és csökkenti a behozatalt, ezáltal megja­vítja Olaszország fizetési mérlegét, külgazdasági egyen­súlyát. Az adóemelésekkel párhuzamosan a kormány telje« hitelbefagyasztást is elrendelt; hiteleket a bankok ezentúl csak termelő beru­házásokra és nagyon korlá­tozott mértékben folyósíta­nak. Az Olasz Kommunista Párt parlamenti képviselői rámu­tattak, hogy az adórendele­tek társadalmilag egyenlőt­lenül ' osztják el a terheket, ezért alapvető módosító in­dítványokat terjesztettek elő. is agjLsas&S. jgBáshaaiitBMi Olr Kadhafi interjúja Kadhafi ezredes, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnöke az Iz­vesztyija című moszkvai lapnak adott interjújában hangsúlyozottan kedvező ér­tékelést adott Líbia és a Szovjetunió kapcsolatainak helyzetéről. Kijelentette, hogy véleménye szerint a két ország között igen jó viszony alakult ki, s a kap­csolatok a hagyományos ba­rátság szellemében fejlőd­nek. „Nagyrabecsüljük a Szovjetunió elvi állásfoglalá­sát az arab népek Igazságos küzdelmének támogatásában. Álláspontunk az, hogy mé­lyíteni és gazdagítani kell barátságunkat, mely fontos szerep betöltésére hivatott a közel-keleti probléma ren­dezésében” — mondotta. Líbia belpolitikai helyzeté­ről és terveiről szólva Kad­hafi elmondta, hogy kormá­nya haladó katonatisztek fellépése eredményeként ke­rült hatalömra, figyelmét és erőfeszítéseit a legégetőbb gazdasági problémák megol­dására fordítja'. Következete­sen végrehajtják a külföldi társaságok vagyonának tel­jes, Illetve részleges államo­sításáról hozott törvényeket. Ebben a tekintetben Líbia nyíltan vallja,, hogy végcél­ja az olajiparra gyakorolt külföldi befolyás teljes fel­számolása. Kadhafi hangsúlyozta, hogy kormánya komoly erőfeszíté­seket tesz a mezőgazdaság fellendítése érdekében is. A mezőgazdasági reform részleges földosztást is elő­irányoz. Az Izvesztyija az interjú­hoz fűzött megjegyzéseiben egyebek között megállapítja: a líbiai forradalmi parancs­nokság tanácsának antiim- perialista tartalmú intézke­dései a világ forradalmi erői­nek őszinte támogatását él­vezik és megértésre találnak a , Szovjetunió népeinek kö­rében is. Bomba robbant a Towerban Két bombamerényletet kö­vettek el szerdán Londonban a város közigazgatásilag és idegenforgalmilag jelentős pontján. Az első bomba egy dél­londoni kormányépület mel­lett robbant, súlyos anyagi károkat okozva. Személyi sé­rülés itt nem történt. A másik, jóval súlyosabb merényletet a történelmi ne­vezetességeiről híres Tower- ben követték el. Közép-euró­pai Idő szerint 14 óra 15 perckor igen nagy erejű bomba robbant az erődít­mény legrégibb részében, a Hódító Vilmos által épített fehér toronyban. A robbanás következtében az eieö jelen­tések szerint 33 szémély sé­rült meg, közülük tíznek az állapota válságos. A sebe­sültek mintegy fele gyermek, s nagy részük külföldi, főleg nyugatnémet és dán turista. A Scotland Várd közlése sze­rint az eddigi vizsgálat ered­ményei arra engednek kö­vetkeztetni, hogy mindkét merényletet a törvényen kí­vül helyezett ír köztársasági hadsereg (1UA) terroristái követték el. Az IRA ezúttal egyik merényletről sem ér­tesítette előzetesen a rendőr­séget. Eddig hivatalosan meg. nem erősített hírek szerint az ál­dozatok közül többen bele­haltak ^üléseikbe. v

Next

/
Thumbnails
Contents