Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
Adatok és tények I munMsmíívelődés lefistesépi az apc! Quaiitálban A több mint ezerötszáz — köztük 1200 fizikai munkát végző — dolgozót foglalkoztató vállalatnál nem volt nehéz rábukkan! a munkásművelődés eredményére. Adatok és tények bizonyították, hogy itt már az elmúlt években is sokat tettek az általános, és a szakműveltség szintjének emeléséért. Nem egy idős munkás szerezte meg az ösz- szevont osztályokban az általános iskolai végzettséget (az idén harminchatan), mások a tanulmányaik befejező-. Se után szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben álltak munkába a következő napon. Ezreket költöttek az üzemi könyvtár fejlesztésére, klubházat kezdtek építeni a fiataloknak... Lehet-e még szélesebb _o skála? Mecénásuk az üzem..« — Rajtunk múlik csak, hogy szélesebb lesz-e az a bizonyos skála — mondták többen is a beszélgetések során. A vállalat, ez a dolgozók között ismert tény, minden segítséget megad az önképzéshez, a tudás elmélyítéséhez. Igaz, nem gazdag — de: állandó mecénásuk az' üzem... Néhány vélemény erről: — Idős fejjel nehezebben megy a tanulás. Egyetlen óra kiesés is gondot okoz a felkészülésben. Három hetenként vagyok délutános, a műszakom az iskolával egy- idoben kezdődött. Hogy egyetlen egyszer sem hiányoztam, az annak köszönhető, hogy ilyenkor, munkaidőkedvezményt kaptam, havonta körülbelül hét órát... —- Amikor beültünk hu- szonöten-harmincan a szűk helyiségbe, moccani is alig tudtunk. Mondtuk is, hogy jó lenne egy tágasabb tantermet kialakítani. Most úgy hallottuk, hogy az új tanévben jobb körülmények között tanulhatunk... — Nehezen értettük meg az anyagot szemléltetés nélkül. A tanárok nem Hozhat- ták be magukkal minden alkalommal Apóról a sok-sok 21.20: Jogi esetek A két hónappal ezelőtti adást riportfilm zárta: egy bányász saját munkájával felépített egy családi házat, ám amikor elkészült — önkényesére beköltözött- oda egy fiatal házaspár csecsemővel. Mi a teendő ilyenkor7 A bányász joggal kén az igazságszolgáltatás segtíségól, de mi legyen a gyerekes családdal9 Kerüljenek az utcára? A nézők leveleiből, a Pécsi Ércbányászati Vállalat dolgozói hozzászólásaiból szinte teljesen egyöntetű vélemény alakul ki: a bányásznak igaza van, a házaspárt ki kell költöztetni. A szakértők ■— tír. Bacsó Jenő kandidátus, dr. Balogh Imre, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese és dr. Csiky Otto., a Pécsi Megyei Bíróság elnöke —, ugyancsak elmondják véleményüket. Az ugyanis kétségtelen, hogy a házaspár rosszhiszemű. jogcímnélküli bentlakónak minősül, iganám de mi legyen a csecsemővel, hiszen nincs, aki befogadja a családot. Erre a kérdésre a műsorban kapunk választ. A legközelebbi adás témája a gépkocsliavttás- sal függ össze. Egy vidéki orvosnak két hónapja van szervizben a kocsija; mit fehet, milyen joga van9 Hiszen neki a kocsi -munkaeszköz. naponta 5—6 falut kell végigjárnia. OÜS £§74. július U., szerda kísérleti tárgyat. A vállalat úgy segített a gondon, hogy tízezer forintért vásárolt fizikai és kémiai segédeszközöket. .. A modern mecénás. „Már el tudom olvasni a piakát szövegét...” Ezek után érthető, hogy miért mondták mindenütt: rajtunk múlik csak... És a Skala valóban szélesedett, mert a szocialista brigádok egyre-másra új ötletekkel álltak elő. A személyzeti és a szociális-egészségügyi osztály brigádjai például vállalták, hogy megtanítanak három analfabétát írni-ol- vasni. — Már el tudom olvasni a plakát szövegét... — mondta egy alkalommal oktatóinak az egyik tanítvány, Berki Sándor. Hárman már túljutottak az első akadályokon, tizenhatan még , patro- nálóra várnak... A brigádokban eközben megkezdődött az előkészítő munka, s határozat született: a közeljövőben nem lesz írástudatlan ember a vállalatnál! Akik már előbbre lépnek Nemrég készült el az üzemi szakszervezeti bizottság felmérése arról, hogy hányán nem fejezték be az itt dolgozók közül az általános iskolát. Kiderült, hogy van mit tenni: 208 munkást kell majd bevonniuk a kihelyezett osztályok munkájába. Elkészítették már a beiskolázási terveket, egyeztették az időpontokat a tanárokkal, ismertették a lehetőségeket a leendő „diákokkal” ... Az üzemek dolgozói közül a legtöbben az idén már előbbre lépnek: politikai és szakmai továbbképzésben vesznek részt. Ez a réteg a dolgozók csaknem 50 százalékát teszi ki. Csak a szakr szervezet három politikai vitakört szervez, a KISZ- és a pártszervezet is bevonja a tagjait a különféle oktatási körökbe. Külön kezelik a vállalatnál a szakmai tanfolyamokat, a magasabb iskolát végzők csoportját. Az érdeklődőknek — 500 segéd- és betanított munkás van, közülük kerülnek ezek ki — fémkohász szakmában indítanak tanfolyamot, egyelőre egy osztály kezdi meg a tanulmányait. Átképző tanfolyamokat is szerveznek, ezekre főként a már szakmával rendelkezőket várják. A lakatosokat például préslakatosokká, hegesztőkké képzik át, a céltanfolyamokon pedig darukezel őket, — kötözőket, targoncásokat képeznek. Támogatással, bátorítással lehet célt érni Voltak, akik nem sok reményt fűztek a kihelyezett kohóipari szakközépiskola sikeréhez, ám tévedtek: az első évfolyam hallgatói közül * 19-en végeztek. Ezen felbuzdulva, többen kérték már a felvételüket az idei első- ! be, így ősszel két osztályban j folyik majd az oktatás. .. 'Többen főiskolára és mér- j nök-közgazdászi kiegészítőre j jelentkeztek és járnak, kö- : zöttük egy esztergályos, ak a műszaki tanulmányait a j vállalati oktatásokon kezdte ; el. Segítséget nyújt a tanú- | láshoz a műszaki könyvtár 2400 kötetes állománya, ame- | lyet évente 35 ezer forint értékű, új kiadvánnyal gyarapítónak. Szűk kör keresi tél a könyvtárat, mindössze százötvenen használják rendszeresen, ezért írták ki az üzemi pályázatot Olvasó munkás címmel. A szocialista brigádok vállalásaira számítanak elsősorban az akció' sikeres" megvalósításában: 1122 brigádtag lehetne olvasója a szépirodalmi és a szakkönyveknek... Nagyszerű munkát végeitek eddig Apcon, ám a feladataik sem elenyészőek az eddigiekhez képest. Mi a siker titka, a jövő eredményeinek záloga? — Csak a dolgozók állandó támogatásával, bátorításával lehet célt érni, erőszakkal, noszogatással sohasem — mondta Csaba József, a személyzeti és oktatási osztály vezetője. S ez több, mint módszer... Szilvás István Iqv láttok ők w É Ezt a filrqet csak azért lehet amerikainak nevezni, mert a gyártó cég nyolc filmrendező-kiválóságnak adott megbízást forgatásra: nyolc rendező a saját szemszögéből vette lencsevégre azokat, akik ebben a nagy vetélkedésben, a müncheni olimpián részt vettek. A forgatókönyvet Haliara Ozerov, David Hughes és Shuntaro , Tanikawa írták. Nem az eredmények illusztrálására törtek; a csúcsokat, a bajnoki címeket messze elkerülték ezek a kamerák. A napi szenzációkon túl a forgatókönyvben megírtak valamit és ezek a nagy filmesek, Jurij Ozerov, Mai ZetsA meri kai film terling, Arthur Penn, Michael Pfleghar, Kon Ichikawa, Milos Forman, Claude Lelouch és John Schlesinger fel is vették különleges állású és mindenütt ott-termő felvevőgépjeikkel. Az olimpiai játékok küzdelmét, ezt a rettenetesen bonyolult harcot az izomzatban, az idegekben, az agyban, az akarat világában, ahol semmi kedélvesség. a játéknak semmiféle szivár- ványszín őségé és könnyedsége nem tapasztalható. Nem sportról szól ez a film, hanem a sportolók hallatlan szívósságáról, magányáról, céltudatosságáról, a győzelemnek szánt óriási egyéni áldozatok sikeréről, Mnulhprtsch ps horn hűtiUn* A Szépművészeti Múzeum Maulbertsch Születésének 250. évfordulója alkalmából kiállítást rendez szeptember végéig. Képünkön: Franz Xaver Wagenschön: „Párizs ítélete” című festménye. i (MTI-foto: Peirovits László felvétele — KS) vagy katasztrófájáról. Ezek ft kamerák felvonultatták az igazán nagy bukásokat, amikor a tízpróbában, a rúdugrásban, a súlyemelésben, az erős emberek idegtépő világában, a százméteres síkfutásban minden idegi összpontosítás, sok éves gyakor - lat ellenére beáll a csőd, az önfegyelem felmondja a szolgálatot: a dühroham az öklözőt nem engedi lelépni, a rúdugró tiszteletlenné válik a 80 éves Avery Brun- dage-zsal./ A pillanatok tört része alatt foszlik semmivé az a reménység, amelyet csupa jókedvvel, lelkesedéssel és szívós akarattal vitték a játékba a nemzetek legügyesebb és legrátermettebb fiai. Jurij Ozerov a készülődő sportolók izgalmát, belső feszültségét, a várakozást nagyszerű mozzanatokkal örökíti meg, hogy aztán a mozgás kavalkádjával billentse ki az elindulás holtpontját, térben és időben is. A svéd filmes asszony, Mai Zetterling, ha szabad ezt a hasonlatot használnunk, mint egy érzékeny nő, szinte szépegősen kíséri végig a súlyemelő izomkolosszusokat, nagy bukásaik után. Ezek a mázsán túli óriások mit érezhetnek, amikor rettenetes erejük szétfoiyik a pillanat és a nagy súly alatt? És mennyire másképp koncentrálnak a nők, mennyire másképp bosszankodnak és másképp lesznek úrrá önmaguk felett! Amit Kon Ichikawa a száz- méteres síkfutás döntőjéről 34 kamerával felvett, azt tanítani kellene az iskolákban. És csak egy ilyen nagy francia rendező, mint. Claude Lelouch, tud ilyen együttérzően és líraian beszélni a vesztesekről, akik egy élet sebét -kapták sorsukra, de talán nem jellemükre ezen az olimpián. John Schlesinggr a maratoni futókat vette kameráival tűz alá; azokat, akik otthon naponta húsz-huszonöt kilométert futnak és hisznek a győzelemben — évekig. Pedig győztes 'csak egy van — a sok között! A film' nemzetközi összefogás szülötte, mint az olimpia és talán ezért is sikerülhetett ilyen színesre, ilyen gazdagra és ilyen egyedül állóan mély sport-alkotássá! Mert az emberről szól, arról az emberről, aki küzdeni tud. Farkas András Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Törvénykezés a szabad ég alatt VI. IV. Béla király és fia István között állandó háború volt. A két király, apa és fia egymással versenyeztek földbirtoktestek adományozásában, s ezt elsősorban a királyi birtokok rovására tették. Ez nagymértékben csökkentette a király erejét, s hövelte, a földesurak hatalmát. Egyes földesurak olyannyira megerősödtek, hogy a kisebb birtokosok földjét is eltulajdonították, és nem riadtak vissza a királlyal történt szembeszállástól sem. Így a király, hogy hatalmát megtartsa, a kisbirtokosokkal, a királyi szolgákkal szövetkezett, szavatolta birtokuk megvédését és nemesi rangjuknak megfelelő vármegyei törvénykezést. A királyi várispánságok és a nemesség közös védelmi érdeke és az országos jogszolgáltatás vármegyék szerinti fejlődése teljesen átalakította a régi királyi központosított vármegyéket a XIII. század végén és a XIV. szazad elején. A megyék hadi- és gazdasági jelentősége háttérbe szorult. A tatárjárás után nagy számmal emelkedtek- az országban a várak, királyaink a várak építésére engedélyt adtak és a várak tartották sereget a veszélyeztetett vidék védelmére. Hogy a főurakat a királyok hűségükben megtarthassák, érdemeiket újabb birtokadományozással hor norálták és elosztogatták nekik várispánságaik tartozékait. A XIII. században történik a hevesi várbirtok el- adományozása Is. Már II. András 1234-ben Pélyt, Patának egy negyedrészét és Szurdokbányát adományozta el. Domoszlót, Tarnaőrsöt, Vámosgyörköt, 1264-ben V. István, 1267-ben Gyöngyöshalászt, mint várbirtokot adományozta el a földbirtokosoknak. így a megcsonkított ispánság a királynak már nem tudott jövedelmet, a vidéknek pedig védelmet "nyújtani. A régi ispánságnak csak egy jelentősége maradt meg: a politikai kormányzat és a törvénykezés. Ezt a jogot pedig erős küzdelmek árán a nemesség iparkodik megszerezni a haldokló várispánságoktól, s küzdelmeik eredménye a szolgabírói intézmény. Az 1298. XXXII. te. kimondja, hogy ha a nádor nem tart gyűlést, akkor a nemesi nemzetségek választott bírái, a szolgabírák ítélkezzenek a nemesség poros ügyeiben a vármegyei ispán elnöklete alatt. . A XIII. század végén és a XIV. század elején a régi királyi vármegyétől elütő vármegye keletkezett. Ennek az új vármegyei szervezetnek, a nemesi vármegyének legnevezetesebb intézménye a szolgabíróság lett. A szolgabírák a királyi bilochusok helyébe léptek, őket a nemesség választotta, a királyi ispánnal szemben a megye közönségét képviselték. A szolgabírói Intézménnyel egyidejűleg a várispánsá- goknak régi század- és tized- kerületekre való beosztása is megszűnt, azután az 1290. V. te. szerint a négy szolgabírói intézménynek megfelelően négy járásra oszlott. A régi várispánsági szervezetből csak a törvénykezéssel összefüggő elsőbbrendű tisztségek, mint például a poroszlók és bakók maradtak meg. Kezdetben a fő cél a saját bíráskodás kivívása volt. A feudális urakkal szemben a vármegye védelmet nyújtott a. lesüllyedés, a függő viszonyba kényszerítés ellen; lehetőséget adott a köznemesség kialakulásához. Élén továbbra is a király által kinevezett ispán állt. a vármegye nemességének választott tisztviselői a szolgabírók voltak. Országgyűlési követkül- aesi jogukat IV. Béla 1257- ben ismerte el. A vármegye közönségét a vármegyei gyűlés jelenti. amelyet eleinte csak királyi engedéllyel lehetett tartani. E vármegyei gyűléseken a XIII. század vége felé már a nemesek tömörülnek. Az ispán fő teendője a politikai kormányzat és törvénykezés, a vármegyei gyűléseken, a vármegyei törvénykezéseken ő elnököl. Ö nevezi ki helyettesét a régi „comes curialist”, akit ebben a korban „vicecomes”-nek, viceispánnak kezdenek nevezni, aki a vármegyei törvényszéken ítélkezik az ispán megbízásából? Heves vármegye mai területén 1271-ben V. István király még személyesen jelenik meg a törvénykezésen. Ősi szokás szerint a Heves melletti Hajóhalmán összegyűjti a ti- szavidéki nemességet, s panaszaikat meghallgatja. Okleveleink szerint akkor adta elő Lampert, egri püspök, élőszóval az egri püspökség jogait és kiváltságait, melyeket 25 éltes nemes esküjével megerősített. A király élőszóval döntött és a királyi döntést azután nagy pecsétes királyi levélbe foglalták. Később a királyt itt is rendesen a nádor helyettesítette. A nádor is szabad ég alatt, valamely árnyas helyen, egyik vagy másik község közelében tartotta gyűléseit. Ilyenkor a nádor maga mellé veszi a vármegye ispánját, a négy szolgabírót, és a vármegye közönségéből választott hitelt érdinelő embereket, rendszerint nemeseket, az esküdteket és ezekkel Ítélkezik a szabad ég alatt. Heves városban, amely, városban, amely vásártartási joggal is rendelkezett — Országh Mihály nádor elnöklete alatt — vármegyei közgyűlést tartanak. A XIV. században Hevesen, Verpeléten, Szihalmon, az Eger patak mellett, Kom- polton tartanak vármegyegyűlést. így lassanként a nemesség a régi hevesi „comes curialis” alattvalóival egybeolvadt. s az újonnan alakult vármegyét a régi heves-újvári várispánság és tartozékai után Heves-Űjvár megyének nevezték el ..co- mitatus de Heves”. Okleveleink szerint 1333-ban volt az első kétségtelenül nemesi Heves vármegyei alispán „vicecomes Fogach” Barczal- nak a fia, aki 4 szolgabíró kíséretében vett részt Székesfehérvárott az országgyűlésen. Heves tehát elvesztette királyi várispánsági, , illetve vármegyei székhelyi jellegét. 1324-ben Róbert Károly király az Aba nemzetségben Kompolti Imrének birtokába adja Hevest azokért a szolgáltatásokért, amelyeket Csák Máté elleni hadjárat alatt teljesített. Ezután a vármegye székhelyét Eger tölti be, mivel az ispánt tisztséget az egri püspök szerzi meg, s szinte hosszú évszázadokon keresztül gyakorolja. Heves fénye, gazdagsága ezután még tovább csökkent. A XVI. században Heves hanyatlása miatt szomorú idők következtek, mivel a török fosztogatást, rombolást, pusztítást Heves különösen megszenvedte. (Folytatjuk)
