Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-14 / 137. szám

\ I \ fEMAli: hAZANK A SZOCIALISTA ATALAKULAS LTJÁN. A SZOCIALIZMUS TEL« JKS FELÉPÍTÉSÉÉRT, AZ IFJÚSÁG, AZ IFJÚSÁGI MOZGALOM SZEREPE A SZO­CIALIZMUS ÉPÍTÉSE SORA N KISZ-oktatás —75-ös tanévben Világjáró hatvani filmek az 1974 A KISZ-kb intéző bizott­ságának határozata alapjan az ’.9?4—7ü-06 tanévben a KKSZ-otr.r-Uif mindén tor­májában, három tón'át kell kötelezően feldolgozni. Az első téma átfogó címe. Ha­zánk a szocialista átalaku­lás útján. Az új nemzedék megismerkedik az átalakulás nemzetközi hátterének, fel­tételeinek. a felszabadulás történelmi eseményeinek mé­lyebb összefüggéseivel, a né­pi demokratikus forradalom időszakával, a fordulat évei­nek eseményeivel, a szocia­lizmus alapjainak lerakásá­val, a Szovjetunió történel­mi szerepével, politikai és gazdasági támogatásának fé­nyeivel. A második témakörben — „A szocializmus teljes felépí­téséért” — szocialista építő- munkánk jelenlegi szakaszá­nak és nemzetközi feltételei­nek jellemzése, a munkásosz­tály és az MSZMP vezető «serepének érvényesülésé és erösí'ésé, a gazdasági építő- mán ka eredményei és fel­adási s szocialista kulturá- Ü6 forradalom, a társadalmi tudat fejlődésének folyamata, helyzete és távlatai kaptak helyet. Végül a harmadik téma­kör „Az ifjúság, az Ifjúsági mozgalom szerepe a szocia­lizmus építése sorén” össze­foglalást ad a magyar ifjú­sági mozgalom fejlődéséről, a párt ifjúságpolitikájáról, azokról a tettekről, amelyek­kel a fiatalok hozzájárultak társadalmi fejlődésünkhöz, és azokról a feladatokról, amelyek ma állnak a magyar fiatalok előtt. A KISZ-oktatás jövő évi rendje továbbra Is lehetősé­get ad a központilag megha­tározott, kötött tematikájú körök mellett részben kötet­len, a helyi igények alapján kialakított rendű oktatás megszervezésére is. A fel- szabadulás 30. évfordulója je­gyében szervezik meg a „Sza­bad hazaban” oktatási kört. A legnagyobb ifjúsági töme­geket tryozgósiló KlSZ-okla- tást (orma lesz ez. amelynek foglalkozásain nemcsak a KI$2-tagok, hanem a szövet­ségen kívüli fiatalok ismer­kednek majd társadalmunk jelenlegi helyzetével, megol­dásra váró feladatainkkal, a három évtizedes fejlődés leglényegesebb társadalmi, politikai összefüggéseivel. A kör munkájának segíté­sére szöveggyűjtemény Jele­nik meg, amely dokumentu­mokat, szemelvényeket, fo­tókat, plakátokat tartalmaz. Ez a gyűjtemény nem idő­rendi sorban, hanem egy-egy fontosabb téma köré csopor­tosítva taglalja az eseménye­ket. A KlSE-tagok és a politi­kai kérdések iránt érdeklődő fiatalok, egységesített tema­tikájú vitafóruma, a „Poli­tikai vitakör”, amely minde­nekelőtt a szocializmus épí­tésének időszerű kérdéseivel, népgazdasági feladatainkkal foglalkozik. Anyaga az alap­fokú politikai ismeretekkel mór rendelkező dolgozó fia­taloknak ad segítséget a megszerzett tudás elmélyíté­séhez. A politikai, világnézeti kér­dések iránt melyebb érdeklő­dést tanúsító KIS2-aktlvi«- ták oktatási formája a „Marxista vitakör”, amely társadalmi, gazdasági fej­lődésünk és a nemzetközi élet legfontosabb időszerű kérdéseinek elemzése útján juttatja el a részvevőket a társadalmi élet törvénysze­rűségeinek felismeréséhez. Sajátos jellegű és felada: lú oktatási forma a KISZ politikai képzési rendszeré­ben az „Ifjúsági aktivisták fóruma”. Célja elsősorban a KtSZ-alapszervezeti vezetők és aktivisták színvonalas, rendszeres elméleti képzése, i (MTI) I * Boston, Bukarest, Los An­geles, San Francisco. Odén- sé, Barcelona, ThessaWÜki, Budapest. Felsorolni is »ok! Márpedig ennyi helyen for­dultak meg pár év alatt azok a tudományos kisfil- mek, amelyek a hatvani kór­házban folyó kutatómunka eredményeit tükrözik, s ame­lyeket maguk az orvosok ké­szítettek, némi külső segéd­lettel. — Az indulás? — Húsz esztendeje történt, családi filmekkel — mondja dr. Szabó Elemér főorvos. — A szórakozásból azonban fontos szolgálat, a gyógyítás segédeszköze lett. Különösen áll ez anglographiai mun­kánkra. amely Abonyi Iván kollégám bevált kísérletét rögzíti, s a félen nagy szak­mai sikert aratott egy gö­rögországi röntgenes kong­resszuson. Ez a film jövőre szerepel a Német Szövetsé­gi Köztársaságban is, ahol hasonló nemzetközi szimpó­ziumot rendeznek. © o © o A kísérletező adjunktus, dr. Abonyi Iván, szívósén áll rendelkezésünkre. hogy munkájának lényegét meg­értsük. —- A korábbi évtizedek­ben röntgen útján nem tud­tuk követni az emberi test érrendszerének állapotéi, mivel az ér nem adott árnyképet az előhívott fil­men. Azóta megoldódott a probléma. Olyan kontraszt- anyagot fecskendezünk az aortába, amely nem mérge­ző, de a vérben, az erek­ben áramolva már pontosan elénk rajzolja, hol rműat- kozilk kóros elváltozás. Ma­radt a gépi regisztrálás: te­hát hogy a röntgen kép, a teljes testre kiterjedően, ér­zékeny filmre rögzítődjék! Hatvanban, roppant. drága szerkezetek nélkül, ezen az akadályon is túljutottunk. Sikerült olyan gépet szer­kesztenünk. amely szűkíthe­tő nyíláson at bocsát ki röntgensugarat, s egy-egy testrészre annyit juttat, szív­től a lábfejig vándorolva, amennyi az egyenletes, érté­kelhető felvételekhez elég. Gö rögora/á gban. Th ess a 1 on I - kitten, igén erő« volt a me­zőny. a hatvani angloara- phiai eljárást bemutató film azonban élénk érdeklődést váltott ki szakmai körökben, ezért vihetjük jövőre Nyu- gat-Németországba ... Kisgyermekeknél gyakran jelentkezik vezetése« jellegű, különböző mértékű hallás- csökkenés, amely a rioöüfeg szellőztetésével megszüntet - hefő. Ez régi. klasszikus gyakorlat a gyógyászatban A!ka;nta zéno azonban nehé­zen oldható meg, mivel igen kellemetlen maga az eljárás, s a kicsinyek ide­genkednek tőle. Egy másik Hatvanban készült tudomá­nyos film e tárgyban rögzít eredményes helyi kísérletét-, amelynek kimunkálója dr. Szabó Elemér — Evek óta alkalmazóin ambuláns betegeimnél az ónátfúvásos módszer játékos forrná lát. Orrlyukukkal vá­sári trombitákat, léggömbö­ket, gumilabdákat, sípokat fújnak meg a gyerekek. Ez a nyomás általában tökéle­tesen elegendő a tuba meg­nyitásához, és a középfül szellőzéséhez. Előnye még a gyógymódnak, hogy egysze­rű feladatot jelent, otthon Is könnyen elvégezhető. Az Idevágó kísérletet, a lefoly­tatott játékos kezelést két­féle változatban dolgoztuk fel. s a tökéletesebb, színes angol magyarázó szöveggel ellátott kópia először Buka- restben, majd az Egyesült Államokban. Dániában, vé­gül tdehaza, tudományos egyesületünk több ülésén ke­rült vetítésre. Természete­sen voltak, akik vitáztak el­járásommal. De a nagy többség, különösen a film szemléletessége folytán, mel­lém állt — mondja a hat­vani kórház fül-orr-gége osztályának vezető főorvosa. ©00© Persze rengeteg munkát igényel egy-egy tudományos film elkészítése, noha bár­melyik „műsorideje” alig több 10—13 percnél. Azon­kívül nem is olcsó mulat­ság! — Mikor filmeznek, mi­kor laborálnak? — Amikor jut rá szabad Időnk..... Sokszor , ..hajnalba nyúlik, amire néhány pere*, nyí anyag hívásával, vagy hangosításával, vágásával végzünk. Mindebben első­sorban dr. HargUay Rezső barátom, a kórház gazdasá­gi igazgatója segitkezik, a Vörösmarty Művelődési Köz­'pont fltmiUuhjftnak tagjai közül pedig Dóra Győzőnek, Bárányt Károlymk, Tar Ká­rotynak köszönhetek nagyon sokat. Ok voltak mellettem, amikor hallásgondozást in­tézetünk munkájáról készí­tettünk filmet, amellyel két esztendeje a barcelonai rí- nológiai kongresszuson sze­repeltem. Ennek az intézet­nek a tevékenysége külön­ben egyedülálló az ország­ban. A kicsinyeket például már óvoda előtt szűrővizs­gálatnak vetjük alá, a fel­nőttéknél pedig a munkahe­lyi zajártalmakat kutatjuk. — S honnan a filmek, anyagi fedezete? — Leginkább saját zseb­re megy a gyártás. De nem sajnáljuk a pénzt. Amikor a magyar gyógyászatnak szerzünk külföldön jó hírt, egyben elért eredményeink terjedésével. népszerű* éde­sével beteg emberek ezrei is visszanyerik egészségükét. o o o © A kórház különböző orvosi szobáiban, laboratóriumai­ban folytatott beszélgetést természetesen nem fejezhet­tük be a megszokott, szte­reotip kérdés nélküli van-e még alkotókedv, lesz-e foly­tatásuk a világjáró hatvani filmeknek? — Aki húsz éve rabja egy szenvedélynek, nehezen mond le róla. Mi sem ál­lunk meg. Gyakorlatilag már elkészült a forga'ó- könyve két új filmünknek. Az első oktató jellegű lesz. Témája a munkahelyi zaj­ártalom, s főként a védőesz­közök népszerűsítését kíván­ja szolgálni, Ezt a filmet üzemekben készítjük, üze­mekben szeretnénk, vetíttet- ni, s kivitelezéséhez remél­hetően a gyárak anyagi se­gítséget nyújtanak —mond­ja dr. Szabó Elemér. — Má­sik munkánk tudományos igényű. s beiskolázandó gyermekek szűrővizsgálatá­val foglalkozik, s jövőre, á budapesti nemzetközi orvog- koncreaszuson, a Duna szim­póziumon kerül szakmai kö­zönség elé... íme, p«v vidéki tudAmé. nvos műhely! Amely nem rendelkezik talán a szüksé­ges tárgvl, anyatri feltételek­kel, a benne dolgozók ögv- buzealma. hivató ssz"s»-«te meets é«-ró1 évre l4rv*«»kVel viszi előre e evósvíM.« ilryét. Hát így is lehet alkotni! Moldvay Győző Gyerekszáj — Csak kettős VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV'VVVV vevőVVS/VV^dVO^/VV\dvzV^/V^AdV^/VV^^»A^AvO✓v^«»^✓SdV^^d^>o✓VVVVVVVVS/SdVVV^zN/^^s^vOvVNx^/^ v. vVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVlVVVVV\/VV\AA/VAzöVV/VVVVVV\/\A/VVVNá' ikreink lettek? (A Stem-ből) 20.00: Foma Gorgyejev A világhírű szovjet ren­dező, Mark Doiupiko.i 1959- ben készítette ért a film­jét. amelynek története két nemzedék közötti konfliktus­ró! szól; a harácsoló apák és gyermekeik sitiit már nem bírják elviselni az átezen- teskedést A főszereplő, Fo­nta Goravejev — a második kér nak ed Őnemzedék tagja, apin halála után szembe ke­rül saját társadalmi rétegé­vei Szabadó« nézeteivel ma­gányosan marad, s amikor megpróbálja a gyakorlat­ban is iili-'üinaani azokat —- őrültnek nézik es a bolon­dokházába zárják A fősze­rep alakítója JepifanCav, magyar hangja Konrád An­tal. (KS) tiJémsU inti, lusiut U„ péűsc* ? (Befejező rész) 5 Erzsiék vigyáznának rá s a temetés idejére, megmond- s tik, nem való még ilyen 5 gyereknek, és erre apja sza­> vai is tisztán fölzendültek > az elmerült múltból, legyen > Csak ott a gyerek Nagyi > mellett, aki veled együtt ne­> velte, sokszor megetette, el­> ringatta, ismerje csak meg. > hogy ez is hozzátartozik az > élethez, a halál, és neki va­> lóban kitörölhetetlen élmé- ? nye maradt az a halállal va­< ló első találkozás, mert te­< metésre addig valóban nem < vitték magukkal a szülei, < noha látott temetéseket a z szomszédságban, de az még­I is más volt. kívülről bá­mészkodni. kíváncsi néző­ként, de amikor oda kell állni a fekete láda mellé, melyben különös módon | mozdulatlanná dermedve < fekszik, aki addig hozzánk s tartozott, akit szerettünk és s szeretett minket, és ahogyan | Édesanya elsiratta-Jajongta s Nagyit, mintha zsoltárt éne- s kelne, az Édesapa csak állt s kőméreven, meg sem rebbe- s nő szemmel nézett a fekete $ Iádéra, mintha ő, fák és er- > dő mestere, átláthatna a fán | is. és mindvégig Nagyit, > édesanyját nézte, ahogy ott > feküdt szépen felöltöztetve, > gyönyört fekete brokétken- > dőjével külön is végig be- > takarva, amit még Nagy- I Nagyitól örökölt, ? és aztán az is eszébe ju- ? tott most. hogyan kísérte el ? őt Édesapa a laktanyába. ? amikor bevonult, aztán el- > kísérte, amikor megházaso- | dott. Édessel megesküdött, és í elkísérte őket Édesanya. f Édesapa, amikor a várva i várt fiuk megszületett, s < keresztelni vitték. <; és azután ahogyan ő ki < sértő ki Édesapát utolsó út­jára, milyen díszes, nagy te­metést rendeztek neki negy­venhétben, hiszen érdemei voltak Édesapának, megér­demelte a párttemetést, be­vonták fekete meg bordóipi- ros drapériákkal az egész udvart, a kaput, olyan rava­talra fektették, hogy olyan a vidéken még nem volt, azért aztán odasereglett a falu másik fele is, akik egyenes jelleme miatt nem szívelték Édesapát, és milyen tisztán pergett le most előt­te, ahogyan akkor ő állt ott az aranyozott, fekete láda mellett pontosan olyan szo­bor-arccal. mint egykor Édesapa Nagyi mellett, és milyen furcsa, de ő is átlá­tott a vastag tőlgydeszkón, világosan látta Édesapa ar­cát, olyan volt, mint ami­kor utoljára nézhette, búcsú­zóul, amikor kínzóan hoez- szúra nyúló gondossággal el­rendezte eltehetetlenedétt. testét a szűk ládában, és ak­kor mellette állt ott a fia, aki nem sokkal volt idő­sebb, mint hajdanában 6 Nagyi temetésekor, és nem találta különösnek, hogy a felesége is azokkal a sza­vakkal próbálta a fiukat tá­vol tartani a megrázó ese­ménytől, mint egykor őt Édesanya, és hogy ő ponto­san megismételte Édesapa szavait, és ebben a pillanat­ban is helyesnek találta fe­leletét, legyen csak ott Nagyapa utolsó útjára bo­csátásán a fiú, hiszen hogy imádta őt a Nagyapa, és közben az ünnepség véget is ért, a szülők sétál­tak kifelé az udvarból, a gyerekek meg indultak be az iskolába tanítóikkal, meg­ismerkedni a tantermekkel, igen, felfogta Kisunoka in­tegetését, és karlengetéséből megértette, menjen csak nyugodtan, majd hazatatái ő egyedül is, nincs azért olyan messzi ez az iskola, s az öregember el is indult, lassan ballagott, szokatlanul elgyöngült testtel és lélek­kel, mert az ő nagy életmo­zija közben egy pillanatra sem pihent meg. és most, hogy kiért az utcára egy­szerre csak ott állt a hosz- szú, gyötrelméé agóniája vé­gére ért felesége mellett, nem tudta meddig időzhe­tett ott, aztán a fia ültette le, ha már élcsalni onnan nem tudta, mert nem btrt elszakadni attól az asszony- tói, akivel harmincöt évig élt, de mintha már eggyé 1* váltak volna, » mintha ö is ott feküdne mellette, azaz őbenne a halálverejtéktől nyirkos ágyban, várva a hul­laszállítókra. akik meg is erjesztek aztán. és begya­korolt, könnyed mozdulattal beletették a fia és menye által sebtében felöltöztetett Édest a szögletes, fekete lá­dába, melyet a fia rendelt meg telefonon, és aztán na­pokig várta, hogy mikor In­dulnak már a temetésre, a fia csak magyarázott! hogy így megy ez manapság, hite­gette. de aztán meg kellett mondania, ne haragudjon, apám. de a feleségem se­hogyan sem akart temetést, hogy Ő nem bírna végig­szenvedni egy olyan cere­móniát, és a két gyéreket se engedné oda, nem gye­rekeknek való az, és ebben igaza is van, és akkor fel- jajdult és kis szobájába visszavonulva sokáig sírdo- gált, de már nem volt ereje tiltakozni, mert jó fél év­vel előbb elerőtlenedett, olyan váratlanul rontott rá az öregség, addig milyen jól tartotta magért, -de mintha Édes betegeskedésével együtt az ő maradék ereje is el­szállt volna, így hát beletö­rődött, hogy Édesnek nem rendeztek temetést, hogy a hullaszállító elvitte a kre­matóriumba és teste porát elkeverik a többiévet. akiket éppen úgy nem kísért senki el az utolsó útra, és most meghallotta me­nye szavait is. hiszen csak a napokban zajlott le a má­sik szobában a beszélgetés fia és menye közt, róla volt szó, hogy mennyire megrok­kant, hogy nem lehet már sok ideje, és hógy neki sem hajlandó temetést rendezni a menye, és> a Éa ebbé js beleegyezeti, és már ő sem háborgott ellene, igaza van, fontosabb a békesség okoz­tuk. fontosabb a család bé­kessége. mint egy szép te­metés, csakugyan mindegy az már a halottnak, hazaért, bement kis szobá­jába, odaült az ablakhoz, ahonnan leláthatott az ala­csonyabb házak koromlepte tetőire, de képüket most nem fogta fel, mert az em­lékek filmje még egyre per­gett, és most magát látta ott feküdni az ágyban, ahol Édest utoljára elnézhette olyan sokáig. az ágyban, melyben azóta ő egyedül fekszik, és egyre fájóbban fázva-vacögva, mert azt is tudta rég, milyen komisz,ra­vasz kerítő az öregség, a magány, hogy mindenre rá­szedi az embert, végül min­denre megtöri akaratunkat, egyedül csak az fájt neki, hogy Kisunoka sem kísér­heti el utolsó útjára, mert talán neki meg sem mond­ják. hogy örökre lelépett Apóka, ha éppen nem lesz itthon, amikor elviszik a fe­kete ládában, talán azt ha­zudjék majd neki egy ideig, hogy vidékre utazott, a ro­konokhoz, akiknél ugyan tíz éve nem volt már. és csak később fogja megtudni az igazságot, hogy elment Apó­ka és ő nem kísérhette el, pedig ó biztosan nem félne attól az úttól, nem is jó az, ha ennyire óvjuk a gyere­ket minden tehertől, fájda­lomtól, hiszen így hamis el­képzelései alakulnak ki az életről, pedig az élet olyan, amilyen, és az örömök mel­lett van szomorúság meg fájdalom és aztán utoljára a halál, bármennyire vágy­nak te az emberek ősidők­től az örökifjúságra és aa orokéletre,

Next

/
Thumbnails
Contents