Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-14 / 137. szám

fiíDlG KOSSUTH 5.23 Zenekari muzsika 10.05 Elles anyanyelvűnk 10.10 ílyermekrádió 1 .30 rtpethuvcn-müvck 11.00 az HHolíérettiégről 11.10 Opera«-é»zletek 11.49 Kritikusok fóruma 12.20 KI nyer ma? 11.35 Tünczene 13.30 Népi muzsika 1 '..53 Pro és kontra 14.10 A Cívermekrádló köszönti » « éveseket 14.35 Esy pálya vonzásában 13. Hí Mse varár. szólva .., 15.25 Operanégyesek 15.47 Kóruspódium 16.05 A máltai sólyom. Rádióváltozat 17.20 ITokofjev: lt. heuedűverseny 17.14 ODereltrészletek 19.00 Határidőnapló. Rádiójáték 19.30 ETC—U. Dózsa vizilabda- mérkózés 19.40 Magnósok, figyelem! 20.25 Magyar flcmekírók 20.59 Népi zene 21.11 Láttuk, hallottuk 21.40 Rraiims: változatok egy Haydn-témára *110 Met'ltáeló 22.30 Schubert-dalok 23.10 Dzsessz 0.10 Kantárok PETŐFI 9.05 i tert-kórusmüvek 9.30 Népi zene 9.03 Ez'erogy délelőtt 10.00 Zenés műsor üdülőknek 12.03 A Kaláka együttes felvételeiből 12.15 Hallgassuk együtt! 13.03 Áriák 14.00 Keltőtől — hatig..» Zenés délután 19.20 Népi zene 19.41 lllport 19.15 Mozart-hangverseny 21.05 Nelson admirális Magyarországon 21.20 rali: Az elvált assaony. Operett 22.40 Népdalok 23.15 kehumann: Az éden és a préri — részletek Szolnoki Rádió Alföldi krónika Operettkettősök szocialista brigádtalálkozók a stúdióban A New Seekers együttes felvételeiből MAGYAR 17.33 Hírek 17.40 Tizen Túliak Társasága 19.10 Ot perc meteorológia 19.40 Rólad van szól Fiatalok önismereti műsora 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Poraa Gorgyejev. Magyarul beszélő szovjet film 21.40 Kutatóórák. Beszélgetés a régészetről 22.40 Tv-hiradó Kísérleti (2.) műsor 20.00 Kezdőkör 20.50 Egy falu Qtieckben. Kanadai rövidülni 81.10 Tv-híradó 21.40 A balek. Magyarul beszélő amerikai tv-fllm POZSONYI 9.35 Haldak. 4. rész 17.15 A báró végrendelete. Lengyel tv-sorozat 19.00 és 21.40 Híradó 19.30 Kléfllmek 20.15 Fekete-tengeri dalok 20.30 Prencsatov mérnök. Szovjet film 22.15 A doktor. Mlkrokomédia [ mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du 3. fél 6 és este 8 órakor A vizsgalat lezárult^ felejtse el Színes, szinkronizált olasz film. Főszereplő: Franco Nero. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du» fél 4 órakor A vizsgálat lezárult» felejtse el Színes, szinkronizált olasz film. Főszereplő: Franco Nero. Du. fél 6 és este fél a órakor Menyegző Színes, szinkronizált lengyel film. EGRJ KERT Este 8 órakor Válás amerikai módra GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Ordasok között GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Botrány az operában GYÖNGYÖSI KERT Chato földje HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kettős bűntény Hamburgban HATVANT KOSSUTH Chrrluy HEVES ó, maga rettenetes Füzesabony Locsolók ocal PÉTERVASARA A diktátor lőrinci Hetedik töltény Mi újság a moszkvai metrón? Gúzsai fut a huss Ma már csaknem 150 kilo­méter a moszkvai metró vo­nalainak hossza 1973-ban az előző évhez képest 200 ezer­rel több utast szállítottak naponta. E vonalakon csúcs- forgalmi időben sem kelj a szerelvényekre egy percnél többet várni. A tervezők ea a konstruktőrök olyan tech­nikai eszközöket dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik a metróvonalak áteresztő ké­pességének növelését. A Kalugai. a Kraszno- presznyenszki vonalon és a Körvonalon elektronikus szerkezetek és rendszerek komplexumát szerelték fel a szerelvények automatikus irányítására. A Körvonalon már két éve elektronikus biztonsági berendezésekkel ellátott szerelvények üzemel­nek. Segítségükkel egy em­ber 1« elegendő a vonat vezetéséhez. A Kalugai és a K rasznopresznyenszki vona­lakon még ebben aiz évben automata irányítású szerel­vény eket is beállítanak a forgalomba. Elindult föld alatti próba- útjása az „1” — jelzésű, a mostaniaknál jóval korsze­rűbb szerelvény Tetvezik, hogy a metróvonalakat mág­nespárnákon futó kocsikkal kellene ellátni. Az Irányított mágneses térben haladó ko­csikat a mágneses mező fel­függesztve tartja, tehát nem sínen futnak Az elképzelés ma már nem újdonság. A szovjet konstruktőrök a meg­valósítás gyakorlati problé­máival foglalkoznak. A Turgenyev állomáson az utasok áramlását szabályozó rendszert próbálnak ki. Űj pénzváltó automatákat konst­ruáltak, amelyek arra is ké­pesek, hogy összegezik az aprópénzt é6 papírpénzt is váltanak. Nemzetközi lovasnapok a Hortobágyon Tizedik alkalommal ren­dezik meg ebben az eszten­dőben a hortobágyi nemzet­közi lovasnapokat. A pusztai parádét, amely egyre több hazai és külföldi turistát vonz, a mátai lovaspályán bonyolítják le június 28—30- ig. A háromnapos versenyek­re, bemutatókra 50 000 em­bert vár a Hortobágyi Inté­ző Bizottság. Több mint 200 lovas és paripa vonul majd fel a nézők előtt. Első alkalommal szerepel a hortobágyi lovasnapok prog­ramjában a fogatkarusszel, ami fogatok és lovasok együttes gyakorlatából, fo­lyamatos alakváltoztatásából áll. rfAjZiUl ot* Árpád, Bükkazékl öazönjük 9 felvUágó«tá.t, nban ilyen formában nem unit foglalkozni az uggyeL rkesztöségünk valamelyik rdeatársa alkalomadtán _lelke a szakkört, hogy megismer­jék munkájával. rst-tag" Jeligére: mennyiben a «zővetkeíet;, itdblzottságba elutasítja a pa-; rt, csak a bíróság jogosult, munkaügyi vita eldöntésére. * n megoldást, sajnos, nem tű­ik ajánlani. T. Istvánné, Eger: Panaszát továbbítjuk a kts* ; vezetőségéhez. intézkedésükről, , vttsz. vezetői közvetlenül érte- ‘ sitik. Kérjük szíves türelmét. „Szóméra édesanya” Jeligére: Valóban készülőben van tőr-; ,'ényrendelet a kötelező alko- tolelvonö-kúráról. s tudomásunk; szerint az országgyűlés legkö-, seiebbl ülésszakán ez 1* napi-\ rendre kerül. Addig azért azt, avasolnánk olvasónknak, próbálja ; meg férje munkahelyének segít­ségét kérni. Nekik sem mindegy. , logy müven problémák merül-, nek fel mtmkásukknl kancsolat- ; »an. az érvénybe íénő törvény- ■ ről levélben értesítjük. K. Félémé, Hatvant Hallottunk a dologról, de ihogv ml tudjuk, még csak ké- izdlö javaslat. Egyelőre semrm- 'éle jogszabály nem foglalkozik izzal, hányszor hosszabbítható nee egv munkaszerződés. Java- inljuk. kérje a hélvt szakszer­iéi*« bizottság segítségét, hi- izen sajnos eléggé nyilvánvaló íz ok. amiért ez esetben nem «■irtják meghosszabbítani a izerződést. Szabó Péter. Eger: Értesülése kissé téves. A mun- :avis2ony idejének kiszámításá- lál csak az 1950. élőt« szakmun- :nstanulói időt lehet figyelöm- ,e venni. Az ezt követő évek­en szakmunkásképzésben töltött dő a munkaviszony idejének ki- .zámftásánál nem vehető figye- embe. A nyugdíjazás időpontja nem leli hogy feltétlen egybeessen az ,5., Illetve férfiaknál a 60. élet- ív betöltésével. Közős megegye- :és alapján a korhatáron tül is óglalkoztatható a dolgozó. Ko- eleznl azonban nem Whet a •áUalatot arra. hogy a nyugdl- as korhatár után is megtartsa nunkaviszonyát. A levélből tu- ajdonképnon nem tűnik ki, >ogy Önről, vagy esetleg házae- ,áráéról lenne sző. Harmadik (érdesére válaszolva közöljük, tőgy csak a 700 Ft összeg alat. 1 nyugdijak esetében lehetsé ;es korlátlan — tehát az évi 640 mmkeórát meghaladó időre — illást vállalni. Meeraro« Sándor, Ostoros i A kért elmet, sajnos, mi sem' tudjuk. Azt javasoljuk, keresse fel. levélben a szombathelyi ta­nács élelmezési és mezőgazda- sági osztályát. Miután valóban nem mindennapi kezdeménye­zésről van szó, nyilván ismerik a közelebbi elmet 1«. A Steyer—Daimler—Puch cég június 11-én mutatta be Budapesten a sajtó, va­lamint szakmai közönségnek propán-bután gázzal működő városnéző sétabuszát, A kis sétabusz egy palack gázzal 250 kilométert tud megtenni húsz utassal, A bemutatót a Közlekedési Múzeum előtt tartották és az érdeklődők kis sétabuszozáson győződhettek meg a konstrukció előnyeiről. (MTl-foto: Balassa Ferenc felvételeJ Száz éve nyugszik az utolsó egri türmender Ki volt, mi volt a fürrnen- der? Az a német szótár is ritka, amely emlékezik reá. Kétfé­le jelentése volt. Az egyik: felügyelő, .gondnok, gyám. A másik: valamely közösség képviselője. Melyiket válasz- szűk ? j A válaszhoz egy kicsit is­merni kell Eger tizennyolca­dik századbeli városi szerke­zetét, városvezetését, mai nyelven közigazgatását. A város 1687 decemberéiben szabadult fel a török ura­lom alól. s 1702-ben találko­zunk az első fürmenderek nevével a jegyzőkönyvek szövegében. Vezetőséget vá­lasztott az egri polgárság és ekkor „communi omnium Ci- vium Suffcagio”, vagyis az egész város polgárságának akaratából Mlinkó Mátyást választották bíróvá. Válasz­tottak tovább 12 tagú nagv és 24 tagú kis tanácsot. A számokat tekintve furcsának tűnik, hogy a kisebbik létszá­mú tanács a nagy tanács, de a valóság szerint ez volt a belső tanács, a tulajdonkép­peni magisztrátus. A külső, vagy kis tanácsban első he­lyet foglalt el a két türmen­der. Eger városa abban az idő­ben nemzetiségi város volt, nem is két, hanem legalább négy, nyelvű: más var,,német, szlovák, ,a kor nyefTe’szeíirtt' tót és görög, vagy szerb in­kább macedón, amfnt azt a görögkeleti temető cirillbe- tűs feliratai mutatják. (Ilyen ^AM^AMM(V^élMAMAVtA^A^^^^AMAA/V^AAé/lA^^^^'^A^^^^^AAAM^AAA^^^öA^^AA^WWVVWVWVV AAMAAA. Anatolij Patyemkovszkij: ÜNNEPSÉG Először azt hittük. hogy lakodalmat ülnek, de azon- nal kétségeink is támadtak. A társaság túlságosan is vi­dám volt. Végül azt a be­nyomás l keltették, hogy ál­lamköltségen dorbézolnak. — Kik azok ott, és mit ünnepelnek —* kérdeztük Zoszjdcskától, amint kihozta az előételt, meg a fél liter vodkát. — Nem tudom — felelte —, valamiféle kompánia az Ipari áruk termelési szférá­jából. Dél óta ülnek itt. A társaság tagjai erre az alkalomra valamennyien sö­tét ruhát öltöttek. Az ablak­nál összetolt asztalok mel­lett foglaltak helyet. A han­gulat emelkedett és jócskán szabados volt. ' Jó hosszú ideje lármázták már egyfolytában, amikor végül valaki kopogott az asz­talon, meg késsel egy po­hár szélén. ­— Csend legyen — kiál­tották többen is a társaság tagjai közül. — Csend. Az Igazgató úré a szó. — Hallgassatok már el ti Is — kiabálták rá azokra, akik elsőnek intették csend­re a társaságot — Hagyjá­tok már szóhoz jutni! Be­gyen csend! Az asztalnál felállt egy nyílt tekintető férfi. A ke­zében egy deci vodkát tar­tott. — Barátaim! — kezdte. — Azért jöttünk össze, hogy megüljük mai ünnepélyün­ket. — Éljen! — kiáltották va­lamennyien — Az igazgató, Ambróznyak egészségére! — Köszönöm — mondta az igázgató köszönöm. Ma a mi cégünknek van a napja, mivel meg vagyunk róla győződve, hogy az út. amelyiken haladunk, helyes. — Egészségére! — kiáltot­ta valaki. — Köszönöm — mondta a főnők szokásból. — Evek hosszú sora óta a jogos kri­tika, pergőtüzében álltunk. Belénk kötöttek minden ap­ró-cseprő dolog miatt. Am rosszakaróinknak befelleg­zett. — Igazságtalanság történt! — bizonygatták többen az asztaloknál. — Mf félredobtuk a meg­alapozatlan, kellően át nem gondolt koncepciót, a kivi­telezhetetlen újításokat, a fantazmagóriákat — folytat­ta az igazgató. — Mi a saját utunkat jártuk, és most, ba­rátaim, öröm van a mi ut­cánkban. Eveken keresztül bíráltak bennünket, és most mégis ki futott be a nem­zetközi piacra? Kérdem én önöket, ki? — Mi! — rikácsolták egy­szerre. — Mi jutottunk be a nemzetközi piacra. — Igen. Pontosan így van. Ml. és nem más — egyezett bele az igazgató. — A gá­láns ruhákat gyártó részleg „kitűnő üzem” címet kapott. A munkában kitűnt dolgozó­kat pénzjutalomban része­sítjük, meg dicsérő okleve­let osztogatunk a számukra. A jutalmazandók között el­sőnek említeném a raktár- vezető Lobljanor kolléga ne­vét, azután Paszazsikovét, meg Rokosanszkijét. — Hurrá! — kiáltották az egybesereglett könnyűipari dolgozók, — Igazuk van. Megérdem­lik a hurrát — mondta a; direktor. — Ha ők nincse­nek, akkor néni érhetjük el\ ezt a kimagasló sikert. Mun­kájuk révén van okunk az; ünneplésre, az örömre. Kö­zös erőfeszítéssel üzemünk­nek új távlatokat nyitót-', tunk!... Az igazat megvallva a lá­tottak meg a hallottak ben­nünket egy kissé izgattak,] annak ellenére, hogy ponto-' san nem is értettük meg, < hogy tulajdonképpen miről; is volt szó. A dolog nyitjára < csak másnap jöttünk rá, amikor Bezpalcsik arról ol­vasott az újságban, hogy; külföldi cégek egyik üze-; műnkben nagy mennyiségű; olyan ruhát rendeltek, ami< most éppen nagy kelendő-; ségnek örvend a nyugati if­júság körében; olyat, ame­lyik rosszul van összevarrva,; maszatos, már rég divatját; múlta, és inkább rongy,; mint ruha. Lehetséges, hogy ez az új­ságcikk erős összefüggésben < ran azzal az ünnepr'gg •’ • amelyiknek tegnap mi is szemtanúi voltunk. < Fordította; Sigér Imre \ helynevek találhatók a régi köveken: Szipiszcha vidéki... Moszchopolisz városából származott...) És mert a magyarokon kívül a németek voltak a legtöbben, a néme­tek ragaszkodtak ahhoz, hogy nekik külön fürmenderük le­gyen. Ez az 1702. évi választás adja meg. a választ arra & kérdésre, 'hogy mi volt a türmender. Valamely közös­ség képviselője a tanácsban. A város népéhek alig is vol­tak alkotmányos jogai s ha •valakinek. vatmMhántódása, ,ninÉHf'|pfni a für- ' 'iöehder|i^^^QÖpkérte, le­gyen a tanács színe előtt Itt természetesen a belső tanácsot kellett érte­ni. Ügyvéd néni volt akkori­ban s így a formender védte a nép fiait, ha arra érdemes­nek tartotta őket, ezenkívül megtudakolta az egyes taná­csi rendelkezések hatását a nép körében, s így a közvéle­mény-kutató intézet szerepét töltötte be egy személyben. Kik voltak az első fürmen­derek? Az 1702. évi válasz­tás szerint a magyar, nemzet­ből Dominus Stephanus Koczka, a német nemzetből pedig Joannes Tímár Mind­két név ma is ismeretes Egerben, A „nemzetek" idők fel vá­rnán összemosódtak, a külön­állás vonalait eltüntette a mindennapi élet s ha a ne­vek megmaradtak is. egyre kevesebb lett a német, a szlovák szó, a görög pedig lassan visszavonult a város végi rác temető márvány köveire. A múlt szá2ad első negyedének végén még vá­lasztottak fürmendert, de 1848-ban hivatalosan polgár- mester lett a város feje. s a nép megkapta képviseletét a közgyűlés szervezetében, Az utolsó fürmendert 1874 indusában búcsúztatta el a korabeli egri sajtó: Ringelhann Antal, az egri kereskedők testületének egyik veterán bajnoka folyó hó 9-én 70 éves korában jobb létre szenderült. A boldogult egyike volt Eger ama lelkes és buzgó polgárainak, kik a város java érdekében a leg­többet fáradoztak. Már a 48- as év^k előtt élénk részt vön Eger közügyeinek vezetésé­ben s éppen ez októl érte azon, az akkor idők szelle­me szerint nagy megtisztel­tetés, hogy a város szószóló­ja lön. Az egri katolikus plébánia anyakönyvében a következő bejegyzés olvasható: temetés helye a Szt. Rókus temető. Dr. Kapor Eiemér NmiisiwCp 1974. június 14., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents