Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

Nagy részvéttel búcsúztatták el Komócsin Zoltánt Heti belpolitika! összefoglaló AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA UZTFOi Giscard. d’ Estatng kijelölte mtnisrterclnöhéf Jacques Chirac, személyében — A Beke-vlUytandcs elnökségi ölé- se Párizsban > KÜLDŐ! Gromilto tárgyalásai a szír fővárosban — Ptija Frigyes megkezdte hivatalos látogatását Damuszkuszban SZERDAi Kreisky osztrák kancellár Moszkvában — Lemondott az északír tartományi elnök — Általános sztrájk Olaszor­szágban egy fasiszta bomba merényiét elleni tiltakozásul CSÜTÖRTÖK: Befejezte munkáját a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének X. kongresszusa — Váratlan ellentét robbant ki Görögország és Törökország között a Földközi-tengeri olajlelőhelyek miatt t P&NT&K: Aláírták Genf ben a stíriai—izraeli csapatszétválasztáti megállapodást — Megalakult az új portugál államtanács SZOMBAT: Schmidt bonni kancellár tárgyalása Párizsban az uj francia elnökkel — A palesztinéi nemzeti tanács ülése (folytatás tus l. oldalról) mindig bízvást számíthatott rá mindenütt, ahol dinamiz­musra, lelkesedésre, tenni- akaráara vo*t szükség. Erőt, lelkesedést öntött a csügge- dőkbe, a jövö iránt kételke­dőkbe. Őrködött a népi ha­talom vívmányai felett, éber­ségre, a nép tiszteletére, a munka megbecsülésére, hasa- fiaságra és internacionaliz­musra tanított, buzdított, kommunistaként, politikus­ként, minden beosztásban. Ezt tette, amikor a hata­lomért vívott harc éveiben a fiatalokat, a kommunistá­kat szervezte Szegeden: ami­kor az ország más vidékein kapott megbízatást a párttól, amikor országgyűlési képvi­selőként járta az országot, s amikor a párt a KISZ meg­szervezését bízta rá. Ezt tet­te a Politikai Bizottság tag­jaként, a Központi Bizottság titkáraként, a Népszabadság szerkesztőségének vezetője­ként, itthon és külföldön egyaránt. Az emberi élet értékét a tettek, az alkotások, a meg­vívott harcok mérik, öt év­tizednyi életútja mögött egy rendkívül tehetséges és szor­galmas kommunista ember küzdelmes és példamutató életútja rajzolódik ki. Marxista—leninista politi­kus volt, aki úgy ismerte és szerette az életet, mint a hétköznapok emberei. Nép- tribun agitátor, szervező, publicista, aki eszmei szol­gálatában magával tudta ra­gadni a tömegeket. Pártjá­val együtt hirdette a legfőbb politikai tanulságot, hogy a munkásosztály történelmi céljait eíak a dolgozó töme­gek bizalmát élvezve valósít­hatja meg. Egyénisége újra és újra ki tárulkodott beszé­deiben, írásaiban. Hallgató­sága — bárhol is járt — érezte, hogy mint szónok azért beszél, hogy segítsen eligazodni az ország és a •világ dolgaiban. Az utóbbi évtizedben fá­radhatatlanul munkálkodott a Magyar Szocialista Mun­káspárt nemzetközi kapcsola­tainak, a nemzetközi mun­kásmozgalom egységének é'ő'sítésén, a Szovjetunióhoz, 1974. JÜNIUS X-ÉN lesz két esztendeje annak, hogy az iraki kormány törvény- erejű rendeletet adott ki az olaj államosításáról. (A ren­delet csak az északi olaj- m>zót államosította mara­déktalanul, a déli, az úgy­nevezett basrai olajmaző an­gol és francia részvényeit egyelőre meghagyta tulaj­donosainak.) Azóta is siker­rel működik az iraki nem­zeti olajtársaság, amely fő­ként az északi olajmezóre, a Kirkuk és környékén terme­lő olaikutakra. illetve fino­mítókra támaszkodik. A termelés — az első he­tek visszaesése után — a terveknek megfelelően fejlő­dött. Jó’ példázzák ezt az azóta eltelt évek termelési mutatói. Az államosítás évé­ben az északi olaj mező 38 millió, 1973 ban pedig már több mint 50 millió tonna •olaiat adott az országnak. A déli olajmezők kútjai évi több mini 40 millió tonna olajat hoznak a felszínre. Az össztermelés tehát már 1973- ban Is meghaladta a 90 mil­lió tonnát (a fejlesztési ter­veket készítő szakemberek 1980-ig évi 200 millió tonná­nál is több olajra számíta­nak), s a bevételek — ha az árak nem változnak jelentő­sen — már ez év vésére el­érik a 9 milliárd dollárt. A fejlődés természetesen kihat a mezőgazdaságra is. OMSÜ 1OT4L Június 3* vasárnap a szocialista országokhoz fű­ződő szövetségünk további szilárdításán. Mély meggyő­ződése volt, hogy a magyar munkásosztály, a magyar nép érdekeit a legjobban ez­zel a hazafias és egyben in­ternacionalista politikával lehet szölgálni. Komócsin Zoltán elvtárs­nak jelentékeny része van abban, hogy a Magyar Nép- köztársaság a szocialista or­szágok közösségének tagja­ként, a nemzetközi osztály­harcban a példa erejével ta­núsíthatja a legembersége­sebb társadalom, a szocialis­ta rendszer fölényét, igazát. Súlyosan beteg volt már, ami­kor március 23-án a Népsza­badságban megjelent „Vál­tozatlan politikával” című cikke, amelyben világító ér­telemmel, alkotó szenvecfély- lyel tett hitet pártunk politi­kájának következetes végre­hajtása mellett. Ma már tud­juk, hogy ez utolsó politikai hitvallása volt. „A legfonto­sabb — írta —, hogy erős, és állandóan erősödik a mun­kás-paraszt szövetség, e két alapvető osztály és az értel­miség összeforrottsága, ezzel együtt a magyar dolgozók népi állama. Pártunk politi­kája és tevékenysége nyomár» megbonthatatlan, hatalmas erővé vált valamennyi társa­dalmi réteg, minden munká­ra és a béke védelmére kész erő nemzeti egysége. Mindez összességében hazánk továb­bi, gyors fejlődésének bizto­sítéka, a jövő záloga, i Fiatal fővel kezdett politi­kai életművét nem fejezhette be, de embersége, kommu­nista munkássága, páratlan szervezői és felvilágosító ké­pessége, szenvedélyes hangú cikkei, feledhetetlen találko­zásai a dolgozó tömegekkel, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kifej­tett, állhatatos tevékenysége- maradandó része a szocialis­ta Magyarország megterem­tésének. Végső búcsút veszünk Tő­led, drága barátunk, harcos­társunk, Komócsin elvtárs. Családoddal, elvtársaiddal, barátaiddal, munkástársaid­dal együtt, az egész ország gvészol Téged, az igazi szo­Az 1970-ben kormányrende­lettel elindított és folyama­tosan megvalósuló agrárre­form maximálta a földtulaj­don felső határát Négymillió hektár földterületet osztot­tak fel, vagy adtak bérbe 375 ezer parasztcsaládnak. A kormány támogatja a Pa rasztok szövetkezeti társu lását, s állami hitelekkel is segíti a mintegy 300 000 hek táron gazdálkodó 1250 sző vetkezetet, amelyek munka ját 28 gépállomás is segíti A kormány nem feledke zett meg a néptömegek hely zetének javításáról sem. Rendkívül sokat tettek az oktatás és az egészségügyi ellátás fejlesztéséért. A leg­utóbbi években épített új kórházak, járási és községi beteggondozók segítségével jórészt megoldottnak tekint­hető a lakosság többségének rendszeres és ingyenes orvo­si ellátása Nemrég még a londoni Times riportere is kénytelen volt elismerni, hogy az iraki egészségügyi ellátás — 1240 orvossal és 10 600 kórházi ággyal — az egyik legjobb a Közel-Kelet térségében. AZ OKTATÁS fejlesztésé­re tett erőfeszítések nyomán több mint ötezer alsó- és középfokú Iskolában csak­nem egymillió tanuló képezi magát, 50 ezer pedagógus segítségével. Az ország hat egyetemén és főiskoláján ta­nulók száma pedig megha­ladja a 35 ezret, ami a füg­getlenséget megelőző évek­rialista embert, a párt és a magyar forradalmi munkás- mozgalom kiemelkedő harco­sát, a kommunista világmoz­galom nagyrabecsült szemé­lyiségét, emlékedet kegyelet­tel megőrizzük. harcodat folytatjuk. A Népszabadság nevében Rényi Péter főszerkesztő­helyettes búcsúzott Komó­csin Zoltántól, a szerkesztő- bizottság elhunyt vezetőjétől. Sokféle tehetsége, képessége volt, — mondotta — de számunkra mind közül talán a legemlékezetesebb az ma­radt, ahogy árasztotta magá­ból az energiát, meggyőző­désének hevét, ahogy a ma­ga harci és munkakedvét át tudta adni elvlársainak, példás szerkesztő volt: op­timizmusa 3 marxista-leni­nista forradalmár, a realista politikus optimizmusa volt, a valóság ezernyi biztató fé­nyéből szívta magába az erőt, a hitet, és mindezt visszasugározta környezeté, re, — Hited, odaadásod pél­dánk lesz és emlélied élni fog mint része a nagy mű­nek, a szocialista hazának, a jövőnek, amelyért oly sokat tettél — mondotta befejezé­sül. ­Barátai, egykori szegedi munkatársai, harcostársai, a Csongrád megyei és a sze­gedi kommunisták gyászát dr. Perjést László, a Csong- rád megyei Tanács elnöke tolmácsolta, — felelősségtel­jes és magas pártmegbízatá­sod már régebben elszólitott tőlünk — mondotta — mégis ezer és ezer erős baráti, elv­társi szál kötött hozzánk. Töretlen kedvvel, meggyő­ződéssel és meggyőzően hir­detted eszméinket az egye­temeken, tanyai iskolákban, nagy. és kis üzemekben épp úgy, mint o sok tízezres nagygyűléseken. Mély gyászunkban különö­sen sokat gondolunk tiszta emberségedre, amelyben ki­válóan ötvöződött a határo­zottság és a megértéi, a ta­pintat és az elvi szilárdság, az igényesség, az emberi me­legség. Emlékedet kegyelet­tel megőrizzük. Komócsin Zoltánt a pan­teon sírkertjében az Inter- naeionalé hangjai mellett helyezték végső nyugovóra hez viszonyítva ötszörös nö­vekedést jelent. S néhány héttel ezelőtt a hírügynök­ségi jelentések újabb fontos döntésekről számoltak be. A kormány ingyenessé nyilvá­nította az oktatást minden szinten. Társadalomformáló tervei megvalósításában az iraki kormány a jövőben is szá­mít a Szovjetunió, a szoci­alista országok támogatásá­ra. A gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok a szoci­alista országokkal eddig is kedvezően fejlődtek, s az importjának mintegy 30 szá­zaléka jelenleg is a szocialis­ta országokból származik. Az együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségei koránt sin­csenek kihasználva. Az iraki gazdasági és tervezési szak­emberek úgy ítélik meg, hogy például Irak és Magyaror­szág problémamentes politi­kai és gazdasági kapcsolatai jó alapot szolgáltatnak az együttműködés sokoldalú fej­lesztésére. Ezekről is szó esett a má­jus derekán Irakban járt magyar gazdasági delegáció megbeszélésein. Mindkét részről megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy a for­galom az utóbbi három esz­tendő alatt csaknem a hét­szeresére nőtt, és hogy ez még mindig nem a felső ha­tár. Megállapították, hogy további fejlesztésre van le­hetőség az olajipari együtt­működésben és jelentősen növekedhet a közűt! jármű­Így látta a hetet hírmagyarázónk Pálfy József: A HÉT KÉT legfontosabb eseményét időben csak né­hány óra választotta el: mi­után Genfben aláírták a Szí­riái—-izraeli csap a (szétválasz­tási megállapodást, Moszkvá­ban és Washingtonban egy­szerre jelentették be Nixon amerikai elnök szovjetunió­beli látogatásának időpontját. Június 27-én érkezik Moszk­vába és megkezdi egyhetes, hivatalos látogatását. Közben még megrendezik a NATO szokásos „tavaszi” miniszteri tanácsülését, ame­lyet »máskor korábban hív­nak össze, most azonban egy­részt a nyugat-európai ese­mények (bonni őrségváltás a kancellári hivatalban, fran­cia elnökválasztás), másrészt a közel-keleti alkudozás el­húzódása miatt, a NATO-mak várnia kellett. A „tavaszi” ülésre szinte már a nyár kez­detén kerül csak sor, igaz, az északi Kanada fővárosában, Ottawában. A NATO állásfoglalásának ismeretében megy el Nixon Moszkvába, de mert a tizen­öt atlanti külügyminiszter az amerikai elnök szovjetunió­beli útja előtt ülésezik, a Fe­hér Ház urának módjában van tulajdonképpen függetle­níteni is magát szövetségesei­nek akaratától. Nixoné az utolsó szó és nem a NATO-é. Az amerikai diplomácia si­kerének fogják feltüntetni — megjósolhatjuk — az Egye­sült Államok közvéleménye előtt csakúgy, mint az atlanti partnerek meggyőzésére azt a tényt, hogy a Közel-Kelet második frontján is megtör­ténik a szembenálló csapa­tok szétválasztása, s hogy el­hallgattak a fegyverek a Go- lan-fennsíkon. Természetesen a valóság az, hogy a Szovjet­unió aktív közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre a megállapodás. Az arab világ számára újabb bi­zonyítékul szolgáltak az er­re vonatkozó tárgyalások: a Szovjetunió segítsége nélkül nem lehet érvényesíteni az arab népek érdekeit. Nyilvánvaló, hogy a csa­patszétválasztás még nem je­lent» a békét. Ez valóban csak katonai intézkedés: az izraeli csapatok visszavonul­nak a Golan-fennsíknak 1973. őszén elfoglalt részéről, egy keveset kiürítenek az 1967- ben megszállt területből, így például Kuneitra városát, helyükre ENSZ „fegyveres ■megfigyelők” vonulnak be, szám szerint, vagy 1250-en. vek, híradástechnikai és vegyipari berendezések szál­lítása. A magyar vállaltok képviselői a helyszínen ma­gánjogi szerződést írtak alá, a többi között telefonállo­más és cukorüzem szállításá­ra. A kötés értéke meghalad­ja a 12 millió dollárt Mindez az országaink és népeink közötti kapcsolatok örvendetes fejlődéséről tanús­kodik. A magyar nép rokon- szenvvel figyeli és támogat­ja az Iraki Baath Párt és az Iraki Kommunista Párt ál­tal létrehozott Nemzeti Ha­ladó Frontnak a társadalom demokratizálására, a haladó iraki rendszer erősítésére tett erőfeszítéseit. Az eddig elért nagyszerű eredményekre' semmit sem von le. hogy a kurd nemzeti kisebbség na­cionalista szakadár vezető' mind a mai napig megaka­dályozták, hogy a Kurd De mokrata Párt is csatlakoz­zon a haladó fronthoz, sőt az év elején kivonták erőiket az országépítés munkájából Is, és testvérharccal gyengí­tik az iraki nép egységét. AZ IRAKI KORMÁNYNAK és a haladó frontnak a prob­léma megoldására tett meg­fontolt lépései és javaslatai remélhetőleg lehetővé teszik j e fájó probléma rendezését I is. A nemzetközi megbékélés ugyanis megfelelne nemcsak az iraki nép. azon belül a kurdok érdekeinek, de erő­sítené a közel-keleti imperi­alista behatolás ellen küzdő arab népek összefogását is. K—ó. ­Közel-keleti diplomáciai körökben arra számítanak, hogy egy hónapig is eltart­hat, míg a mostani megál­lapodás minden előírását megvalósítják. Júliusban— augusztusban diplomáciai csönd áll be, már csak a va­káció miatt is. De alkalmat ■akarnak adni „idő tábornok­nak” is a szenvedélyek le­csillapításához. Izraelben is idő kell ahhoz, hogy Rabin új kormánya megszilárdítsa helyzetét — egvesek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy rövidesen új választást írnának ki ilyen célból. Szeptemberre jósolják az igazi diplomáciai küzdelem kezdetét a közel-keleti szak­értők. A cél a genfi békekon­ferencia felújítása. Emléke­zetes, hogy 1973 karácsonyán csak rövid ideig ülésezett ott öt állam külügyminisztere (köztük Gromiko és Kissin­ger). Az értekezlet munkája éppen a szíriai—izraeli csa­patszétválasztás elmaradása miatt szakadt félbe. Szíria nem is vett részt a palesz­tin konferencia kezdetén. Ugyanúgy nem volt Genf­ben a palesztin nép képvise­lete. A Palesztina» nemzeti tanács kairói ülése most ta­lán határozni tud a rész­vételről. A HÉT BŐVELKEDETT eseményekben az európai földrészen Is. Mozgásba len­dült a közös piaci diplomá­cia; megkezdődött „a mentő­akció”, hogy kivezessék a nyugat-európai gazdasági in­tegrációt abból a zűrzavar­ból, amelybe egyes tagor­szágok gazdasági nehézségei és önkényes, korlátozó in­tézkedései sodorták. Schmidt, az új bonni kancellár soronkívül meg­látogatta Párizsban Giscard d’ E.ítaing-t, az új elnököt. (S kettejük közötti jó vi­szony jele, hogy Schmidt kancellár dolgozószobájában ott áll Giscard dedikált fényképe...) A két állam­férfi közötti személyes kap­csolat azonban egycsapásra aligha oldhatja meg az olyan súlyos problémákat, mint Fi'anciaország sok milliárd dolláros fizetési mérleg­hiánya, 15 százalékosnál na­A LABDARUGÓ NB I. UTOLSÓ FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI: Újpesti Dózsa—Honvéd ] :3, FTC—MTK 2:1, Rába ETO gyobb inflációja. Az egyet­len megoldás az lenne, ha az NSZK „vért adna”, azaz né­hány milliárdos gyorssegély­ben részesítené Franciaor­szágot. De Schmidt kormány­programjában éppen a taka­rékosságot hirdette meg és azt juttatta kifejezésre, hogy az NSZK nem fog ezután mindenkin segíteni ... Giscard, az új elnök lát­hatóan a Rajnán túli szom­szédba veti minden bizo­dalmát, ezért állította kü­lügyminiszterként a francia diplomácia élére Jean Sau- vagnargues-ot (talán nem fölösleges leírni itt fonetiku­san: Szxsvanyarg-uak ejtendő nevét!), aki eddig Bonnban volt nagykövet. VÁLTOZATLANUL a köz­figyelem középpontjában áll Portugália. A hét végére megalakult az államtanács, amely aféle „kollektív állam­fő” és a junta helyét veszi át. Természetesen ebben a szervben is ott vannak a katonatisztek — a polgári politikusokkal együtt. Hétköz­ben sztrájk bénította meg egyes portugál nagyvárosok életét, mert szélsőjobboldali elemek titokban, a balos „maoista” csoportok pedig nyíltan uszítják a munkáso­kat a mai portugál vezetés ellen. Arra tüzelik az egy­szerű embereket, már most verekedjék ki a minél na­gyobb béremelést. Mindez igen-igen hasonlít a chilei bányászsztrájkokra, amelyek annak idején éppen a népi kormányt gyöngítették . . . AZ ÉSZAK-ÍR PROBLÉ­MÁRA az utóbbi hetekben alig ért rá odafigyelni a vi­lág. Pedig ott több hetes „ál-sztrájk” után — ezt a pro­testáns szélsőségesek terror­ral kényszerítették ki — tel­jesen esődött mondott a tar­tományi önkormányzat. A londoni kormány, Wilson munkáspárti kabinetje volt kénytelen újra vállalni a fe­lelősséget Észak-írorszáa rendjének fenntartásáért és az angol miniszterek kísér­leteznek újra egy politikai megoldás összeeszkábálásá- yal, Közben a terror már ezernél is több áldozatot sze­dett. —Csepel 1:1, Salgótarján— Dorog 1:0, Tatabánya—Hala­dás 4:1, ZTE—Videoton 1:2, Pécs—Szeged 1:0, Vasas— Egyetértés 1:1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A boidogi „Béke” Mg. Termelőszövetkezet pályázatot hirdet tej- és töltelékáru boltvezetői állás betelésére 1971. július 1-re. Pályázhatnak boltvezetői képesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés a termelőszövetkezet elnökénél írásban, vagy személyesen, 1974. június 15-ig. Cím: „Béke” Mg. Tsz. Boldog, Kossuth £>. u. io.----------------------------------------------------------------------------------------------------■■■ --------------1 A z iraki fejődés út fa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents