Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

A Minisztertanács tárgyalta: Csökkentett munkaidő a kereskedelemben Összkép ' A KORMÁNYZATI MUK­KÁ kialakult gyakorlata _ze- rint, a Minisztertanács átte­kintette az elmúlt időszak, pontosabban az első negyed­év gazdaság! eredményeit, tapasztalatait és határozot­tan kedvező következtetések­re jutott. A legfontosabb ezek közül, hogy a terme­lés és a fogyasztás dinami­kus fejlődése úgyszólván minden területen elérte vagy meghaladta a tervezett mér­téket, csupán a kiemelt be­ruházások haladtak vonta­tottan az év kezdetén, de ma már a helyzet e téren is biztató. A termelés erőteljes nö­vekedését a belföldi keres­let, az export és újabban a beruházások élénkülése egy­aránt ösztönözte, s mindezt szerencsésen támasztotta alá pártunk XI. kongresszusára kibontakozó munkaverseny sok-sok jó kezdeményezése. A mezőgazdaságban is jól haladnak a munkák és a ki­látásunkat javítja, hogy má­jus óta szárazságra sem pa­naszkodhatunk Am az általános jó irány­zatok tudomásul vételén túl, érdemes figyelmet szentelni a részleteknek is, amelyek túlnyomórészt ugyancsak po­zitívak, fölvázolásuk mégis árnyaltabbá és így tanulsá­gosabbá teszi az összképet. Ami az ipari termelés nö­vekedését illeti, elgondol­koztató a vegyiparnak az át­lagosnál kisebb mértékű fej­lődése, amely bizonyos nyers­anyagok beszerzésének ne­hézségeivel is összefügg és arra figyelmeztet, hogy to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni a hazai termelőbázi­sok kifejlesztésére, valamint a nemzetközi elsősorban a szocialista kooperáció kiszé­lesítésére. A külkereskedelmi forga­lom egyébként kiemelkedő mértékben nőtt, és 3 beho­zatal növekedése, a lépgaz- dasági tervnek megfelelően felülmúlta a kivitelét. Tekintélyes mértékben, csaknem tíz százalékkal nö­vekedett a lakosság közpon­ti alapokból származó pénz­bevétele, és ebben a legje­lentékenyebb tényező, hogy a múlt év hasonló idősza­kához képest. mintegy nyolc­ki lene százalékkal maga­Amikor Szajlán jártam, az elnök, Vancsó Jenő, éppen egy előadást tartott a szom­szédos Bükkszéken, a bá­nyászüdülő egyik különter­mében az ország minden ré­széről összesereglett erdé­szeti szakemberek számára. Húszát Sándor elnökhelyet­tessel és Koska Ottó párt­titkárral kezdtünk beszélge­tésbe a szajlai tez-irodán, amelyről —• pontosabban an­nak környezetéről — meg kell jegyeznem: az ember le sem mer lépni a járdáról, olyan gondozott, szépen ápolt pázsit övezi Nagy % határ­— Ilyen egy mintagazda* tág? — kérdezem tréfának szánva. — Valóban, ilyen — mond­ják mindketten, s invitálnak az iroda közvetlen szom­szédságában levő, ugyan­csak pedáns rendben sora- kózó szarvasmarha-istállók felé. — Ez itt a tehenészeti te­lepünk — mondja a párttit­kár — emellett korszerűsítés alatt áll egy hízómarha-, s épülőben egy növendékmar- ha-telep. A négy község — Terpes, Szajla, Recsk és Bükkszék — termelőszövetkezeti gaz­dáit tömörítő közös gazda­ság ,— az első, valóban nagy területen gazdálkodó hegyi szövetkezet a megyében. Ugyanis még 1969-ben egyesült az egykori négy kis szövetkezet, e lé­pett arra az útra, amelyet egészen napjainkig csak a pétervásári — ugyancsak négy község határát magá­ba foglaló — termelőszövet­kezet követett a hegyvidéki közös gazdaságok közül. — Nagy a határunk — Mondja Huszár Sándor —, a népgazdaságról sabb a munkások átlagbére. Az első negyedévben kifize­tett nyereségrészesedés pe­dig 16 százalékkal múlta fö­lül a tavalyi szintet. Egyéb­ként a mezőgazdaságból származó jövedelmek is te­kintélyes mértékben nőttek. Ennek megfelelően, folyó áron számolva, mintegy tíz százalékkal bővült a kiske­reskedelmi forgalom, nőttek a takarékbetétek, miközben a fogyasztói árak színvo­nala a megengedett felső határt, a két százalékot meg sem közelítve, mindössze 1,4 százalékkal emelkedett. Érdemes ennél a pont­nál valamelyest időzni. Nem csupán azért, mert köztu­dott, hogy a tőkés országok­ban milyen rendkivüli mé­reteket öltött a drágulás, az infláció, hanem saját fo­gyasztási viszonyaink tár­gyilagos vizsgálata érdeké­ben is. A hazai árszínvonal­nak ez a viszonylagosan nagy stabilitása számos in­tézkedés és más tényezők együttes következménye. Sze­repet játszik itt egyes tej­termékek átmeneti árcsök­kentése, az alacsonyabb sza­badpiaci sertésárak, az ol­csóbb alma, bizonyos divat­cikkek árának mérséklése mellett, a tisztességtelen ha­szon pontosabb meghatáro­zása, a kalkulációs előírások megszigorítása, az áremelés előzetes bejelentési kötele­zettsége és általában az ár- ellenőrzés tapasztalható na­gyobb szigora. Foglalkozott a Miniszter- tanács a foglalkoztatottság alakulásával is és megálla­píthatta, hogy a növekedés tervszerűen mérsékelt üte­mű, következésképpen a ter­vezettnél nagyobb termelés- növekedés, túlnyomórészt a termelékenység javulásának eredménye. MINDEZ EGYÜTTVÉVE a számítottnál nagyobb nye­reséget hoz létre a vállala­toknál, bár a mérleg kedvez a növekvő világpiaci árak­ból származó bevételeknek is, a népgazdaság eddigi eredményei mindenképpen biztatóak. Balog János Építőipar számítóközpontja Az Építőipari Számítástechnikai és Ugyvitelgépesitési Vállalatnál üzembe helyezték az építőipar központi szá­mítógép-központját. A berendezést különféle tervezési és fejlesztési feladatok megoldására, az építőipari vállalatok termelésének irányítására, költségvetések készítésére Hasz­nálják. (MTI-foto — Csikós Gábor felv. — KS) Jól járjon a vásárló is... Július 1-től a főváros után vidékért is bevezetik a 44 órás munkahetet a kereske­delemben. Fontos lépés az itt dolgozók életkörülmé­nyeinek javításában, hiszen nap mint nap tanúi va­gyunk: sok és legtöbbször nehéz munkát végeznek a kiszolgálók, a bolti alkalma­zottak. Életszínvonalemelő intézkedés, ám magában rejt egy ellentmondást, hiszen ha a vásárlók rovására javítják az eladók munkakörülmé­nyeit, ez tulajdonképpen életszínvonalunk csökkené­sét jelenti. Ezt az ellentmon­dást tehát —, ha valóban hasznos intézkedést akarunk —; fel kell oldani. Hogyan készültek fel erre vállala­taink? Erre a kérdésre kér­tünk választ megyénk keres­kedelmének irányítóitól. EGYÜTT A PIHENŐNAPPAL A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától, Báry Józseftől megtudták, hogy az előkészí­tést tavaly októberben el­kezdték; a szakszervezet és a pártszervezet tanácskozásai után termelési értekezleten, a dolgozókkal együtt vitat­ták meg a lehetőségeket, Februárban, márciusban és áprilisban egy-egy hétig negyven üzletben mérték a forgalomáramlást és ezzel együtt a dolgozók leterhelt­ségét — Hétszáz dolgozót érint nálunk ez az intézkedés — mondta az igazgató — és csaknem száz üzletet. Alap­vető törekvésünk, hogy a heti pihenőnappal együtt ad­juk ki a szabadnapokat, ám ettől az árusítás zavartalan­sága miatt több esetben el kell térnünk. A többgyerme­kes és a gyermeküket egye­dül nevelő anyákat előnyben részesítjük, persze, ha figye­lembe vesszük, hogy az al­kalmazottak hetven százalé­ka nő, láthatjuk, ez sem old­ható meg könnyen. A nyitva­tartási időt nem csökkent­jük, tehát részben létszám­növeléssel, az üzletek kor­szerűsítésével, jobb teheni- kai felszereltséggel igyek­szünk a csökkentett munka­idő feltételeit, biztosítani, ön- kiszolgáló rendszert alakí­tunk tó az egri gyermek­cipő boltunkban, és az egri Sándor Imre utcai férficipő- bolthan, ugyancsak a me­gyeszékhelyen teljesen fel­újítják az egyik papírboltun­kat. Gyöngyösön az áruház cipőosztálya lesz önkiszolgá­ló. Emellett az árumozgatás­hoz új eszközöket vásáro­lunk, könnyíteni igyekszünk a fizikai munkát. Mert a legjobb forgalomelemzések mellett is biztos, hogy a sza­badnapon levő munkatárs helyett a többieknek kell dolgozniuk. — A végzős tanulóinkon kívül főleg nyugdíjasainkra akarunk támaszkodni a na­gyobb létszámszükséglet biz­tosításakor. Az új rendszer­re való áttéréshez egyébként két budapesti vállalatnál is szereztünk tapasztalatokat, hol, milyen nehézségekkel kell számolni. A bérek nem csökkenhetnek amellett, hogy a .forgalomban való érdekelt­ség is fennmarad. Azt hi­szem, erre kell a leggondo­sabb körül tekintéssel fel­készülni. MÁSFÉL MILLIÓ KORSZERŰ SlTESRE A Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnál több mint 800-an ér­dekeltek a munkaidő-csök­kentésben. Tőzsér Pál igaz­gatóhelyettes arról tájékoz­tatott, hogy az elmúlt év őszén felméréseket készítet­tek reprezentatív kiválasztás alapján 41 üzletben, hogyan alakul naponként, s a nyit- vatartás különböző szaka­szaiban a forgalom. A fel­méréseket januárban a na­gyobb üzletekben megismé­telték. A 744 hálózati dolgozó munkaidőcsökkenitése csak­nem 152 ezer óra kiesést je­lent. Munkaszervezéssé en­nek felét, túlóráz lássál nyolc százalékát, s a nyitva/- tartási idő szűkítésével mint­egy öt százalékát pótolják a tervek szerint. 143 boltjukban dolgozik három, vagy ennél kevesebb eladó. Ezek közül 31 üzlet­ben szűkítik a nyitvatartás idejét, a többieknél a sza­badsághoz kapcsolják a sza­badnapokat, ahol pedig 9 forgalom úgy kívánja, túl­órát rendelnek eL relnek fel ezeken a helye­ken, könnyítve, gyorsítva a kiszolgálást. LÉPCSŐZETES MUNKAKEZDÉS Legnehezebb dolguk az egri Centrum Aruház veze­tőinek van. Minden előké­szítést a megnyitás egyéb tennivalói mellett kellett el­végezniük, s a kezdet gond­jai mellett kevés, idő jutott arra ügyelni, hogy minél ki­sebb zökkenővel álljanak át júliusban. — Száznegyvenen vagyunk, osztályonként tíz-tizenöt el­adó dolgozik az áruházban — kezdte a tájékoztatást Ko­rács Lászlóné igazgató. — Mindegyik osztályon napon­ta legalább egy ember hiány­zik majd. Úgy végeztük az elosztást, hogv a havonként jutó két szabadnap közül az egyik a hét végi pihenőnap­hoz kapcsolódjék. Egyelőre mi nem mérhettük a forga­lom. alakulását, hogy eszerint adnánk ki a szabadnapokat, hiszen a nyitás csaknem egy­beesett a munkaidő-csökken­tés bevezetésével. Egészen mostanáig túlóráztattuk a dolgozóinkat s a végleges rendszer is csak ezekben a napokban alakult ki. Koráb­ban mi már próbálkoztunk a rádolgozásos szabadnappal, de a forgalom úgy .megnőtt, hogy túlságosan nagy meg­terhelés lenne napi 10—11 órát dolgozni. így aztán most a lépcsőzetes munka­kezdést vezettük be, hogy a 12 órás nyitvatartási bi sítsuk. — A dolgozók 80 száza e ? nő. Hatvan új, jórészt s képzetlen alkalmazottat vet tünk fel, s számítanunk ke a kereskedelemben már ha­gyományos fluktuációra is. Nagyon bízunk most alakuló brigádjainkban, akik fel­ajánlásaikban többek között vállalták, hogy a szomszédos osztályoknak besegítenek, ha azt a forgalom úgy kívánja. Azt akarjuk, hogy jól jár­jon a vásárló is,.. Pillanat­nyilag nincs lehetőségünk a nyitvatartás szűkítésére, leg­feljebb, ha számokkal bizo­nyíthatjuk. hogy melyik idő­szakban gyérül a forgalom; akkor változtathatunk a nyitvatartás rendjén. Végle­ges megoldást ez jelentene... Szajla, a hegyvidéki mia tógazdaság... megközelíti az ötezer hek­tárt. Ebből, az öt éve tartó folyamatos meliorációs, ta­lajvédelmi munkák követ­keztében, 2200 hektár a 17 fokos lejtő alatti szántóte­rület, 1100 hektár az erdő. 600 hektár a legelő, 300 hektár a rét, s van még gyümölcsösünk és közel 350 hektárnyi telepített legelőnk is. Művelési ágváltozás Valamikor jóval több volt e négy kis község hatá­rában az úgynevezett szántó. Azért „úgynevezett”, mert azok egy részén (a 17 fok­nál mered ekebb lejtőkön) bizony még kisüzemi mód­szerekkel is nehezen lehetett a talajmunkákat és a beta­karítást elvégezni. A nagy esőzések után a szó szoros értelmében „lefolyt” a ter­mőtalaj egy része is a víz­zel, s így állandóan pusztult, romlott az amúgy is gyen­ge hozamokat produkáló ha­tár. Gabonából legfeljebb, 7 —14 mázsát tudtak hektá­ronként betakarítani. — Az egyesülés után, fel­sőbb szerveink tanácsára és támogatásával, azonnal hoz­záláttunk a művelési ágak arányainak, s ennek megfe­lelően, a vetésszerkezet át­alakításához. Az előbbi azt jelenti, hogy a lepusztult, 17 foknál mered ekebb lejtős te­rületeinket részint gyepesít­ve, részint erdősítve, kivon­tuk a szántó-művelés alól. így a szántóterületünk egy­re csökkent, viszont nőtt és nő a legelő- és erdőterület. A laposabb, jobb talajaiéit­Ságokkal rendelkező szántó­földek — a kedvezőbb dom­borzati viszonyok következ­tében — már gépesíthetővé váltak, s egyidejűleg lehető­ség nyílt a szakosodásra is. Nem másról van szó: le­egyszerűsítettük a vetésszer­kezetünket; csak néhány szántóföldi növény termesz­tésével kezdtünk foglalkozni, olyanokkal, amelyek a mi köriilményednk között is vi­szonylag optimális hozamo­kat biztosítanak, valamint olyanokkal, amelyek sze­mes és szálas takar­mányként szükségesek állat- tenyésztési fő ágazatunk szá­mára. — Milyenek a tcrmésátla- gok jelenleg? — Gabonafélékből tavaly 25—27, kukoricából pedig 30 —35 mázsa körül alakult a hektáronkénti átlag, de ahogy jövünk lefelé a hegy­ről, úgy növekszik... — Ez azt jelenti, hogy még további lejtős területe­ket is kivonnak a szántó- művelés alól? — Igen. Ugyanis számítá­saink szerint 35 mázsás hek­táronkénti átlagot kell ga­bonafélékből elérnünk ah­hoz, hogy szántóföldi terme­lésünk hosszú távon is gaz­daságos legyen. Melioráció — többféle haszonnal... A szajlai közös gazdaság­ról — immár országos vi­szonylatban is —- elsőként a melioráció fogalma jut a szakemberek eszébe. Ez, mint már erről szó volt, lé­nyegében talajvédelmet je­lent. De több is annál. A 350 hektár telepített le­gelő — amelyet az elmúlt öt év alatt alakítottak ki — még tovább növekszik. Ezer hektárra bővül az 1930-ig elkészített középtávú tervek szerint, s épipen a duplájá­ra nő, ezer darabra a jelen­legi szarvasmarha-állomány. — Állományunkat, amely magyar tarka fajtából áll, húsirányba kívánjuk fejlesz­teni, s főként legeltetéssel, 6zálas takarmányokkal táp­lálni. — A melioráció, a gyepe­sítés-erdősítés harmadik haszna szövetkezetünk szá­mára az, hogy munkalehető­séget is jelent gépeink, saz azokon dolgozó tagjaink, dolgozóink számára. E mun­kálatokat ugyanis — bár a saját területünkön — mi vé­gezzük állami megrendelés­re és állami pénzből... A szajlai tsz-irodáról ez­után átruccantunk Huszár Sándor elnökhelyettessel Bükkszékre. — Az Erdészeti Tudomá­nyos Kutatóintézettel ' közö­sen, kísérletként alakítottuk ki itt az üdülőfalu, a strand körül 50 hektáron ezt a parkerdőt — mondja Vancso Jenő. — Reméljük, hogy amikor rövidesen birtokba vehetik a kirándulók, az itt pihenő üdülők is, szintén meg lesznek elégedve a — meliorációval ..? Ehhez semmi kétség nem fér. * Falud! Sándor A vállalat 600 ezer forint állami támogatást kapott .korszerűsítésre, s ehhez hoz­zátettek még a saját alap­ból is körülbelül egymilliót. Nyolc nagyobb üzletben vé­geznek korszerűsítést, ebből / négy egri, kettő-kettő pedig gyöngyösi és hatvani. Elekt­romos mérlegeket, önkiszol­gáló mélyhűtőket, árumoz­gató eszközöket, kis konténe­reket, szeletelőgépeket sze­Egymás mellett ültünk az értekezleten. Így láthattam, ahogy gondosan kinyitotta sötétzöld noteszét, egy kis cetlin kipróbálta, hogy jól fog-e a golyóstoll és cizellált betűkkel írta fel a dátu­mot, az első napirendi pont témáját, az előadó nevét és beosztását. S bár az első óra után már tömény füst­felhő gomolygott a terem­ben, az utcáról egyre erő­sebben hatolt be a zaj, szor­galmasan jegyzetelt, szinte szóról-szóra írta az előadó szavait. A második napirendi pont­nál majdnem úgy viselke­dett, mint az elsőnél. Ismét felírta a napirend témáját, az előadó nevét és beosztá­sát és továbbra is jegyze­telt. Az erősödő hőségben néhányon levették a zakóju­kat, kigombolták az ing nyakát s lazítottak a nyak­kendő szorításán, ö egyet- kettőt kortyintott a. szóda­vízből és rendületlenül je- gyezgetett. Igaz, a noteszlap szélére került néhány mű­vészi motívum és tulipán, szív és egyebek, de azért jegyzetelt. A harmadik napirendi pontnál már nem irta fel a * Eddig a vélemények. A felügyeletet képviselő me­gyei tanács kereskedelmi osztályán Bánáti Endre cso­portvezető összességében el­fogadhatónak minősítette a felkészülést. Reméljük, a gyakorlat is ezt bizonyít­ja.. Hekeü Sándor témát, csak annyit jegyzett fel, hogy Szabó et. Igaz, hogy ezt kétszer aláhúzta. Aztán egy-két fő szempont s a motívumok kusza hal­maza. Ezután szünet jött, majd a negyedik napirendi pont. A noteszlapra egy római né­gyes került, más semmi. Ké­sőbb a négyest bekeretezte, talán ezzel akarta kifejezni a napirend hangsúlyosságát. Levette zakóját, kortyolt szódából, zsebéből ki. egy marék aprópénzt és g n- dosan megszámolta. Aztán egy kis piramist rakott lólük. Az ötödik napirendi jpc t- nál feljegyezte a római ötöst, majd némi töpren után kétszer is aláhúzta. Megpróbált még egy stilizált szívet rajzolni, de a felénél abbahagyta. tm így lett öt napirenddel több, s egy szívvel kevesebb a világon. (kaposi) féénüimM 1Í74. lupins 9., vasárnap Eqv notesz tanulságai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents