Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
Tékozlás es takarékosság Mindenkire érvényes szabály Soroljunk gyors egymásutánban kommentárt nem Igénylő tényeket. Tavaly 3 millió tonna szenet, brikettet és kokszot importáltunk. Hétszázezer tonna olajat tőkés piacról, s 200 millió devizaíorintért kőolajtermékeket. PVC-porból a hazai termelés 36,5 ezer tonna, a behozatal 20.4 ezer tonna volt. Cementből 3,4 illetve 1,3 millió tonna. Júniusban még csak húsz éve lesz, hogy a világ első atomerőművét a szovjetunióbeli Obnyinszkban üzembe helyezték, de számítások szerint az ezredfordulóra a világ villamosenergia-termelé- sének felét már nukleáris erőművek szolgáltatják. Hazánkban épül a paksi atomerőmű ... Indokolt költekezés Az erőmű beruházási költségei nagyobbak, mint a hagyományosé. Energiahordozó-ellátásuk ugyanakkor jó^ val olcsóbb, s ami szintén nem mellékes, nincs környezetszennyezés, holott ez a hagyományos erőműnél elkerülhetetlen. Mi tehát a takarékosabb megoldás? Egészen más területre átlépve. 1972-ben hozott határozatot a Minisztertanács a tehergépkocsik selejtezésére. 1973-ban tízezer rozzant jármű került a bontótelepre. Az üzemeltetési költség ennek eredményeként 300 millió forinttal csökkent —< kevesebb üzemanyag, alkatrész stb. —, s 250 millió forint értékű személygépkocsi- javítást végezhettek el fii* lérnyi beruházás nélkül, a fölszabadult szervizkapacitások segítségével. Érdemes lett volna tovább bütykölni az öreg autókat? Nem a megoldás költsége, hanem a megoldás eredménye az, ami takarékosság vagy pazarlás mellett voksol. Az értelmezés dilemmái A hagyományos téglagyárakban 6—8 ember állított elő egymillió téglát. A korszerűben kettő. Persze, a berendezések drágábbak. Ám ha nincs ember? A tégla kell. Olcsóbb megvenni a modern berendezést külföldről, mint a téglát! Ámde semmi értelme úgy megvásárolni a gépeket, az eljárásokat, hogy azokat összekeverik az elavulttal, mert „csak ennyire volt pénz”. Ez a drága! Megbízhatatlanul működő szervezet, egyenetlen minőségű termék, növekvő önköltség a következménye. Kevés példa akad rá? Holott az érintettek úgy vélték: takarékoskodnak. Rugalmas, a változó körülményekhez folytonosan igazodó értelmezésre van szükség. A villamosenergia- ipar tavaly 1,4 százalékkal mérsékelte az egy' kWó energia fejlesztéséhez szükséges hőmennyiséget, s ez 50 ezer tonna fűtőolaj megtakarításával egyenlő. Idén a cél a 2,2 százalékos megtakarítás. A szénhidrogénnel fűtött erőműben a tüzelőanyag-költség egy kWó villamos energiára számítva alig több, mint fele a szenet tüzelő erőművekének. Ugyanakkor, mint idén is, a népgazdasági érdekek azt diktálhatják, hogy inkább a széntüzelésű erőművek kerüljenek a bekapcsolási sorrend élére; ez veszteség a vállalatnak, de megtakarítás a népgazdaságnak. Kívánatos korlátok Vannak utasításokkal, rendelkezésekkel megoldható Olcsóbb-e az idei piac...? Olcsóbb-e, vágy drágább? Választékos, vagy szegényes az áruellátás? Mi kerül a kosarakba, a szatyrokba? Gyakorta foglalkoztatják a háziasszonyokat, a piacon vásárlókat ezek a kérdések. Ha valaki most, június elején végigjárja a Heves megyei piacokat és végigpillant az elárusltóstandokon, megelégedéssel veszi észre, hogy bőségesen van újdonság és akad elég az „óárukból” is. Sláger például az újburgonya, a zöldborsó, a cseresznye és az egres. Tavaly ezek néhány héttel később kerültek a piaci polcokra. Az idén rövid egy hét alatt 30 mázsa újburgonyát és zöldborsót adtak el a SZÖVTERMÉK elárusítóhelyein. De nemcsak az újdonságok. hanem a hagyományos zöldség-gyümölcsfélék is nagyon kelendőek. A február régi minisztertanácsi határozat kedvező lehetőségét teremtett mind a felvásárlóknak, mind a fogyasztóknak. A lakossági ellátás javításara hozott határozat elsősorban a termelői árakat növeli, s ezzel együtt segíti a termelői kedvet is. Viszont a fogyasztói árakat stabilizálja. A kormányhatározat mintegy 150 millió forint állami támogatást nyújt a költségvetésből a felvásárló vállalatok" k, különösen a zöldbab, zöldborsó, saláta, vborka. paradicsom és paprika zavartalan b~ szerzéséhez. A minisztertanácsi döntés máris jelentősen érezteti hatását. Ez elsősorban — s ami leginkább a fogyasztókat érdekli — a piaci árakban jelentkezik, amelyek csökkentek az utóbbi hetekben. A tavalyi nagy szárazság ellenére is megyeszerte biztosították a téli ellátást. Az elmúlt öt hónapban 80 vagonnal több almát, burgonyái és zöldséget értékesítettek, mint tavaly ilyenkor. s amelyre még nem volt lélda, a SZÖVTERMÉK raktáraiból n -t, június elején is csaknem másfél vagon alma jut a niacokra. \ primőrök is lénvegesen ifcurábban megjelentek. Már karácsony előtt volt zöldpaprika. paradicsom, saláta, Bulgáriából és Jugoszláviából importált uborka és szőlő. Hogy mennyire nagy volt az érdeklődés a primőrök iránt, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy 100 ezerrel több salátát, 70 ezerrel több karalábét, hétezer csomóval több retket, 100 ezerrel több zöldpaprikát és 2,5 vagonnal több fejes káposztát adtak el megyénkben mint korábban. A zöldség-gyümölcs boltok forgalma ennek nyomán minin'»” 35 százalékkal növekedett az elmúlt hónapokban. A fogyasztói árak a tapasztalatok szerint megyénk piacain átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek a tervezett két százalék helyett. Különösen kedvező a burgonya ára, amely három százalék- ke.! olcsóbb, mint tavaly. Az előirányzottnál néhány forinttal kisebb a paradicsom, a fejes káposzta, a zöldpaprika és az uborka ára is. A legjelentősebb azonban a gyümölcsfélék hatszázalékos árcsökkenése. Három forinttal olcsóbb például a cseresznye. négy forinttal az eper és egy forinttal az egres kilója. Ezekkel szemben csaknem 10 százalékkal drágább a petrezselyem és a sárgarépa. Ennek oka a nagv szárazság volt. Kevés volt a termés és i mDort behozatalra , szorultunk. .. Az idei piaci árak általában kiegyensúlyozottabbak es lén. egesen kedvezőbbek a tavalyinál. Ennek örül minden háziasszony és minden vásárló egyaránt. A kiadós májusi eső után gazdaságaink megyeszerte nagyobb árukészlettel rendelkeznek mint tavaly; és több zöldséget. gyümölcsöt értékesítenek. így nagyobb választék kerül a piacokra. Az esőzés kedvezett a dél-hevesi körzetben a sárga- és görögdinnye fejlődésének is. Vár- t ható. hogy a következő időszakban e közkedvelt gyümölcsök is kedvezőbb áron juthatnak majd a fogyasztókhoz. (nientusz) feladatok. Miféle utasítás érhetné viszont el, hogy a lakosság közműves vízellátásban részesülő csoportja — minden százból hatvan ember — a napi több mint kétmillió köbméter ivóvíznek a 15—17 százalékát ne engedje elfolyni haszontalanul ? Valamennyi csaphoz álljon egy ellenőr? Vagy inkább jobbik énünknek kell belátnia, hogy az olcsó víz nagyon is drága. Csak a mezőgazdaságban évente 800 millió forint kárt okoz ij korrózió. Az országban tízmilliárdra rúg ez a summa! S ez csak a közvetlen kár, nincs benne a közvetett — pl. a korrodált cső törése miatti termelési hiány — veszteség. Vannak korszerű védőanyagok, készülnek korrózióálló acélötvözetek, hódít az alumínium, a műanyag. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felmérése szerint rövid idő alatt egyharmadá- val mérsékelni lehetne a tíz- milliárdos veszteséget. Ehhez kellenek központi ösztönzők, kell pénz is, de legalább annyira az, hogy a gyári művezető, a szövetkezeti brigádvezető ne nézze, ne tűrje el, hogy hetekig, hónapokig az udvaron, a földek szélén áll a vaslemez, a félkészáru, a géip ... Még e terjedelmes cikksorozat sem vállalkozhatott többre, mint esetek fölmutatására, jelzések fölvillan- tására, összefüggések megjelölésére. Annak hangsúlyozására. hogy nem tőlünk független folyamat részesei vagyunk, hanem e folyamat alakítói, meghatározói. S ezért tékozlás vagy takarékosság sem megoldhatatlan dilemma, olyasmi, ami ellen, amiért nem áll módunkban cselekedni. Az első hely mindenben az emberé. Ahogy századunk nagy tudósa, Einstein fogalmazta; „Az emberrel és az ember sorsával való törődés legyen minden technikai fáradozás fő célja, a törődés a munka megszervezésének és a javak elosztásának nagy, megold- datlan problémáival — hogy elménk alkotásai áldást hozzanak, s ne átkot zúdítsanak az emberiségre.” Mészáros Ottó i. • (Vége) Kevés az orvos, sőt: egyes területeken igen nagy az orvoshiány! — ezt állapította meg a vidék orvosel'látottsá- gának helyzetéről készített felmérésében a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Ez a megállapítás nem újság mindazok számára, akik — rendszeresen vagy esetenként — az egészség- ügyi intézményekben megfordulnak. Hiányoznak az orvosok a körzeti, a szak- és gyermekorvosi rendelőkből, a kórházakból. Az elmúlt évben például 58 üres orvosi i állás maradt betöltetlen. 1 A megyei tapasztalatok szerint — mint azt a NEo- vizsgálat Is kimutatta • elsősorban a vidék orvosellátottsága kedvezőtlen, arm miatt a korszerű alapellátás nem mindenütt biztosított. Hiányzanak az orvosok a falusi rendelőkből, s ezt több ezer beteg ellátása sínyli meg. A falusi lakosság nem kaphatja meg a legszükségesebb egészségügyi gondozást, amely sorozatos elégedetlenséghez vezet és a rendelő- intézetek, gyógyintézetek zsúfoltságát eredményezi. A meglévő falusi körzeti orvosokra kényszerű helyettesítések, az állandó készenléti állapot miatt nehéz, felelősség- teljes feladatok hárulnak. Ilyen feltételek, ilyen túlterheltség mellett az orvosok — érthetően — nem képesek tudásuk legjavát nyújtani. Tegvük hozzá, hogy a végzett megfeszített munkával nem mindig áll arányban a társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülése sem. Heves megye leiek* zama Légkondicionált üssem A Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának nagy pontosságú üzemében gyártott menet- és fogköszörülő gépek egyes alkatrészeinek megmunkálása és szerelése olyan pontos munkát igényel, amit csak állandó hőmérsékleten lehet elvégezni és így lehet biztosítani, hogy a kész gépekkel mikronértékű p'öntossággal tudjanak dől. gozni. (MTI-folo — Feliér József felvétele — KS) 6500 új munkahely vidéken — 6500 munkahelyet hoznak létre vidéken a negyedik ötéves tervben a kohó- és gépipari vállalatok és ugyanennyit szüntetnek meg Budapesten — mondták el az MTI munkatársának a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. A kohó- és gépiparban foglalkoztatottak 58,6 százaléka dolgozott 1965-ben Budapesten, 1971-ben már 50—50 százalék volt az arány, a jövő év végére pedig már több mint : tíz százalékkal leáz több a vidéki munkahely az iparágban. Elsősorban a női munkaerőt foglalkoztató híradás- és vákuumtechnika/., műszeripari és szerszámgép- ipari, 100—300 fős középüzemeket telepítették ki a fővárosi nagyvállalatok, az Izzó nagykanizsai fényi csőgyára 4000 főt foglalkoztat majd, az Elzett berettyóújfalui gyára is több mint ezer dolgozónak ad munkát. A vidéki ipartelepítési programban kijelölt központok közül Győr környékén. a Magyar Vagon- és Gépgyár nagyarányú fejlődése, Miskolcon a Lenin Kohászati Művek és n Diósgyőri Gépgyár növekedése, Szegeden az olajbányászat térhódítása miatt már nincs szabad munkaerő. Debrecenbe még telepítenek egy főként nőket foglalkoztató ketezer fős üzemet. Igen gyorsan fejlődik a kohó- és gépipar Székesfehérvárott, Kaposvárott és Kecskeméten, tovább nő Dunaújváros kohászati súlya, Egerben a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára fejlődik tovább, de Baja, Sopron és Zalaegerszeg gépipara is bővül. az orvos több mint 340 ezer — ennyi ember egészségének őrzése, gondozása hárul az orvosokra. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 17,5, míg az országos atlag 28,3. Ugyancsak kedvezőtlen az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma: az országos átlag 2821, a megyei 2936. A körzeti gvermekorvosok száma 13. a IC 000 lakosra jutó ellátás 3,8, áz országos 6,6 százalékkal szemben. A szakrendelési ellátottság is rosszabb Heves megyében, mint az országos i átlag. A rendelőintézetekben az évi gv-ógykezelési vizsgálati esetek szarnia — egv lakosra vonatkozóan — Egerben 11.8, Gvöngyósön 12.8. Mai van.an 14,6; míg az országos átlag 10.2. Az egy kezelésre jutó átlagos időtartam is alacsonyabb mindhárom városban az országosnál. A 10 ezer lakosra számított kórházi ágyak száma országos állagban 57.5, megyénkoen 51.6. míg az ágykihasználás 92.6 százalékos. Egyetlen dologban kedvezőbb csak a Heves megyei statisztika: az országos átlaghoz mérve nálunk kevesebb a halálozás. Amim azt a népi ellenőri vizsgálat rögzíti: a rendelőintézeti szakorvosi terület, az anya- es gyermekvédelem, a közegészségügy és a Jár- ’ -ínviiqy, valamint egyes kórházi hiányszakmák területének ellátása nincs biztosítva. Az egészségügyi igazgatás helyettesítések megszervezésével igyekszik a helyzetet könnyíteni, ez azonban, cseppet sem kielégítő megoldás. A betöltetlen orvosi körzetek ellátása 'ugyanis sokban megnehezíti a helyettesítő orvos munkáját, ugyanakkora lakosságnak az egészségű pví ellátással szem'ben támasztott, s egyre növekvő igényeit sem képes kielégíteni. Az ellátatlan betegek az alapvető vizsgálatok elvégzése nélkül kénytelenek igénybe venni a rendelőintézeti ellátást. Sajnos a rendelőintézetekből sem mindig távozhat elégedetten a beteg.’Mégpedig azért nem, mert — idézzük itt a vizsgálat megállapítását — ,.a rendelkezésre álló óraszámok egy részét nem főfoglalkozású és nem mindig kellő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező orvosok látják el”. A népi ellenőri helyzetfelmérés szerint a betöltetlen orvosi állások külön!éle ellátási formája csak szükségmegoldás és nem biztosítja a megfelelő szintű egészségügyi ellátást. A rendelések idején a megnövekedett betegforgalmat rövid idő alatt kell Lebonyolítani, ezért gyakori, hogy az alapos orvosi vizsgálat helyett a betegeket szakrendelésre és gyógyintézetbe küldik. A helyettesítő orvosok váltogatják egymást, s emiatt a beteg és az orvos között nem alakulhat ki az a bizalmi légkör, amely a gyógyulást elősegítené. Ez a jelenség a körzeti orvosok működési területein tapasztalható. A gyöngyösi és a hevesi járás területén több olyan körzeti orvos van, aki már háromnégy éve, tartósan ellát más orvosi körzetet. Ez a módszer azonban nem alkalmazható minden helyen és minden esetben. Egyedül a tartalékolvos biztosítása nyújtana kielégítő megoldást, ámde — tartalékorvosok nincsenek. A múlt évben például hat tartalékorvosi állás betöltését tervezték, de ezek az állások is üresen maradtak. Mi az oka annak, hooy ennyi orvos hiányzik az egészségügyi hálózatból? Az orvoshiány nem Heves megyei jelenség, más medvékben is hasonló helyzet tapasztalható. Az orvoshiány legfőbb oka az, hogy az országos munkaerő-mérleg egyensúlya nem biztosítja a megyék orvosszükségleteit, mert országosan és megyén,k- ben is több állást fejlesztettek, mint amennyi orvost képeztek. Az egészségügyi miniszter 1973. évi tájékoztatója szerint a dolgozó orvosok száma évenként 500-^600 fővel emelkedik, ezzel szemben az orvosi állások növekedése 800—900 között van. Két megoldás ígérkezik. Az egyik: a jelenlegi orvosképzést a társadalom megváltozott igényeihez kell igazítani. a képzés színvonalának romlása nélkül. A másik: nagyobb számban kell felvenni az orvostudományi egyetemekre vidéki hallgatókat, akik nem idegenkednek a vidéki letelepedéstől. Kevés az orvos — ez országos probléma. Olyan országos probléma, amely országos elemzést és intézkedést kíván. Pataky Dezső rMwmm© 1971. június (>„ csütörtií» Kevés
