Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

SZERELEM Barta Lajos színműve az egri színházban Jó cserét csinál! a Gárdo- nvi Géaa 'Színház, stríiikor a lervezeti ,Móricz-öemufaié, a- soka? játszót* Űri muri he­lyett az évad utolsó bertru- S*£j»i.t«ken't1 ,elővette a méí- ta'ítenül -elfelejteti Sort a Let- iőst és színpadra állította legjobb színmüvét. A S3ereivm írójáról saj­nos. kelesét 'too a közönség, ■deciig Bárig iLtttos a század eéö -évtizedeinek kiemelke- <8® .fetenttösétsű elbeszélője és -őréma író ja volt., akit báf- ira-m t-ektm ti étünk a szocia- üBt* .iwsflaitorK egyik úrtörő- jfeii»ek is. í’fl'P ben oem ..ita­tott első «.arabiat mindtóssaff tóéi. hónapig játszotta a Ma- «r«r Színház. aztán gyorsa* ieparaTíCsoJ'ták a műsorról. .4 tiítoiitosás érthető. hiszen az jirő Parasztok című- színmű- •••ében etgyeaeseti a földosz- Wwt követelte. Bár Barta Lajos. későbbi ■rásaiban is megtartotta vál- lúakst sürgető kritikai hang- jet. mégis saelrőebbek Jet­tet «bniMvei, vígjátékai. * fellelhető bennük -az együtt- vésés határozott vonásai is. Ez vonatkozik legszebb és egyben legtöbbet játszóit színmüvére, a Szerelemre Is, amelyet 1914-ben írt. s két évvel később mulatóit be a Vígszínház. Mégpedig pará­dés szereposztásban és nagv »ikerrel. A premiert Koszto­lányi Dezső méltatta lelke­se- n. A kritikus ma is lelkese­dik. noha közel hat évtized késéssel látja a színpadon Barta hőseit, azt a kispol­gári világot, amely fogva tartja az embereket, s nem engedi kívirulni a íegszebb érzést, a szerelmet sem. Igaz, ma már másképp néz­zük ezt az előadást, nem érezzük olyan nyomasztónak ;rz első világháború előtti évek megcsontosodott mo­ralitását, inkább megbocsá­tó rokonszenvvel figyeljük a Szalav lányok férjszerzési manővereit, a boldogságke­resés hol könnyeztető, hol nevettető epizódjait. Mint az ősöket megörökítő megsár- guit' fényképre szokás, úgy tekintünk a most bemuta­tott színmüve. tisztelettel, mert tudjuk, hogy a jelen megértéséhez ismerni kell a múltat is.-Mindez nem jelent! azt, hogy a Szerelem csupán egy múltat idéző írói vallomás, igaz. a kispolgári keretek mögül lehullott a társadalmi háttér, de a szemlélet itt- ott még fellelhető az embe­rek gondolkodásában. Nem beszélve arról, hogy a sze­relem. a boldogság utáni vágy ábrázolása átíveli az évtizedek múlását. Krúdyval. sőt Csehovval is szokás rokonítani Barta hangvételét. Való igaz, cse- hóvi finomság lengi át a színpadot, itt is egy letűnő­ben levő osztály és életfor­ma reményeinek szertefosz- lását kísérhetjük figyelem­mel. csakhogy míg Csehov­ná! mindig akadnak olyan hősök akik képesek arra. hogy jövőt muráévá kitörje­nek a társadalom szárításá­ból;- Barta. a!a>kla-nak láza­dása nem megy. tál a csalá­di kereteken. Jutka László rendezése és a majdnem parades szerep­oszt ás JK5 évad egyik leg­jobb beimifa-fójává »vattásé elöad'-á-s-t. A nézőtéren igazi színházi hangulati cwalteodwtf. olyan légkör, amelyben- a kimondott szó és az őszinte játék- megragadja az embe­rek érzőimen. A htaiigaUb megteremtését!!«« nagy része vati Werfenast. Róbert kitű­nő díszletének, amely zaú- Mt nwturalizm>.wéval szinte Iteefesíóette a városszélre szőrű© SZala-y család kis­szerű világát. A rendező Szerencsére nem liétcálst» túl az írói mondanivalói;, nem aggatott rá modem .legyeket, elfo­gad ('« és hűséggel közvetí­tette Barta Lajos színmüvét, amely bőt egy értei műén kl- éseMúüiI a következtetés; rossz és szegény ez a világ, kispolgári keretei között nem maradandó a szerelem. -Jutka lelkiismeretes mun­káját és egyben stílus érzé­két dicséri az előadás össz­hangja.. valamint azok a fi­nom* váltások, amelyek át­kötik a drámai pillanato­kat és a vígjátéki helyzete­ket. Mindössze néhány tab­lószerű nagyjelenetben ka­pott’ a kelleténél nagyobb hangsúlyt az érzelgősség. Greguss Ildikó korhű, ma­gatartást is kifejező jelme­zei tetszettek, bár felmerül a kérdés: az anyagi gondok­kal küszködő családnak mi­ből telt ilyen elegáns ru­hákra? Vitatható Nelli túl­ságosan elhanyagolt öltözé­ke is, hiszen egy férj vadá­szó vénlány nem rejti, in­kább mutatja magát. Nelli- hez kapcsolódik egy poén­törés is. A vénlány indoko­latlanul elegáns és jólfésült a harmadik felvonásban. így az ödótiszf természetes, hogy szépnek találja. Holott az < lenne az igazi szituáció, ha ugyanazt az elhanyagolt ' vénlányi találná szernek, j akitől az első két jelvonás­ban menekült. A színmű nagyszerű sze­repeket kínál, a színészek; többsége él is a lehetőség- ; gél és tehetséggel formálja; meg Barka hőseit. Elsősör- ; ban. Gyöngyössy Katalint; említem, ő kapta a leghálá-! sabb feladatot, a vénlány megformálását. A szerep ki­alakult sablonokra csábít, a ! színésznő mégis egyéni jel­lemvonásokat vitt a játékba.! Mint valami álarcot, úgy ; tartotta maga elé erősza- ! kosságát, gorombaságát, de; mindezeken átsütött az őszin-1 te érzés, a magánytól való ] félelem és rettegés, amely 1 megszabja tetteit, indulatait.; Szép, tiszta alakítás. Könyvek az NOX-kól Szerdán az NDK budapesti '! tu ralis és tájékoztató központjában ..Könyvek az NDK-ból” címmel kiállítás nyílt, az Edition Leipzig, az Uránia Kiadó és 18 más ki­adóvállalat művelődéstörté­neti. és tudományos ismeret­terjesztő könyveiből. Helmut Báhrins. az Edition Leipzig igaz"ltója elmondta, mint­egy 500 kiadvánnyal képvi- 1 seiteti magát az NDK nyom­daipara. A könyvek között számos különlegesség, ritka­ság ks szerepel. Könyvkiadók vm terjesztők kitüntetése Az ünnepi kr-"''’hét ha­gyományos eseménye a könyvkiadás és könyvterjesz- tás legjobb dolgozóinak ki­tüntetése. Szerdán a Fészek Klubban dr. Jenő mű­Oüül Mi június 4» csütörtök Nagy lehetőséget kínál Komoróczy adótiszt szerepé is. amelyet Marküly Gábor vitt színpadra nágv sikerrel. Ügyetlen sz.éptévése, nősülni akarása, jól eltalált mozdu­latai, téblábolásai bár gyak­ran váltottak ki harsány ne­vetést. mégis szánalmasan emberi magatartást tükröz­tek. A költő múzsáját Balogh Zsuzsa alakította. Nehéz és összetett szerep, hiszen nem­csak a kiviruló boldogságot, hanem a gyászruhás áldozat keserű csalódásait, az elha­gyott és a megsértett tiő magatartását is hitelesítenie kellett játékában. A színész­nő tehetsége áthidalta a sze­rep nehézségeit, s a második felvonásban élményszerű volt alakitása. A legkisebb Szalay lányt Páva Ibolya játszotta, jól érzékeltetve Böske szelebur- diságát, s vágyainak őszin­teségét is. Dicsérendő alakí­tás. amely felülmúlja eddigi kislányszerepeit. A költőt, aki feláldozza szerelmét az irodalmi karrier oltárán, Ab­raham István alakította ro­konszenves eszközökkel, de bizonyos hiányérzetet hagy­va a nézőben. Az ő költő­je ugyanis nem olyan egyé­niség. akiért gyászruhát ölt a csinos Lujza. A család biztonságán és becsületén őrködő Szalaynét Kovács Mária formálta meg. A pasz* szív szerep nem illett a ki­tűnő művésznő egyéniségé­hez, ez volt érezhető játé­kán. amely bizony nem em­lékeztetett kiemelkedő alakí­tásaira. Varga Gyula bizo­nyára a szereposztás téve­déséből játssza a nyugalma­zott mérnök szerepét. Varga Tibor katonatisztje ötletes epizódalakítás, ugyanez mondható Somló Ferenc fű­szeresére és Csiszár Nándor remek temetkezési vállalko­zójára is. Márkusz László PETER ANDREAS: 175 éve született Pi*sL!n Évente SZÁZEZREK za­rándokolnak el azokra a helyekre, ahol élt, Jönnek a mihajlovszkojei Puskin Múzeumba, hogy fel­keressék a költő sírját, virá­got helyezzenek el ott, s be­járják a néma tisztásokat, li­geteket, ahol a halhatatlan versek születtek. Mi vonzza a különböző korosztályok, népek, nemzetiségek képvise­lőit? A Puskin irnáti szere­tet. Háiás. emelkedett es végtelenül egyszerű érzés ez, amely Puskint élőnek tekin­ti. a legnagyobbak közül va­ló költőnek, aki ma is ezer­nyi szellemi kérdésünkre ad választ. Puskin költészete a jövő­be tekint, egyetlen szava sem kopott még. nem halványult el. nyelvezete modern. A régi életforma a múltba tűnt, de amit a poéta leírt, az ma is ejű. Nem vált avulttá, sem­miféle korrekciót sem igé­nyel, szinte alig kíván ma­gyarázatot. Nem váltak ódon­ná érzései és nézetei sem. Gogol azt mondta, Puskin nem más. mint a fejlődő orosz ember, amilyen talán majd 200 év múlva lesz. Az orosz természet, az orosz szellem, az orosz nyelv. az orosz karakter fejeződik ki «benne olyan tisztán. olyan megtisztult szépségben, amint a táj tükröződik a domború optikai üvegén. Az orosz irodalom azóta sok költő és író géniuszt is­mert meg, de nincs még egv író. áléi az egesz népből Pus­kinhoz hasonlatosan erős és mély érzelmeket váltott vol­na id. Ez a tisztelet nemcsak alkotó géniuszát, hanem Pus­kint. az embert is övezi. Elragadtatással tölt el élet­műve. megalkuvást nem is­merő útja. bátor küzdelme a szabadságért, az erkölcsileg tökéletes elérésére Puskin­ban nincs „olimposzi fen­ség". sem a zseni zabolátlan- sága, sem szenvelgés. Puskin a megtestesült harmonikus embei’, a tiszta jellem, a de­rűs karakter, az életszeretek a világos gondolat, a szenve­délyek és a mélyre ható. nyu­godt gondolatok összefonódá­sa. közvetlenség és saját he­lyének. történelmi szerepé­nek nyilvánvaló tudata. A jóság a rossz iránti kérlel he­tet fenséggel párosul benne, csakúgy, mint az alkotói ih­let és a titánokhoz méltó munka, nemesség, nyíltság, baráti érzelmek.. . Puskin — az ember épp­út"’ jelenség, mint Puskin a költő, de a lényeg az. how vonásai egymástól elvaiaszt- hatalanok, egyformán gyö­nyörűek. E harmonikus tökéletesség­ből táplálkozik Puskinnak, a költőnek vonzereje, amelyen nem fog az idő. s amely nemcsak az orosz, hanem más népekre is'hat. puskin Értette az ak­kori Oroszország népeit, min­den elnyomott, jogtalanul tengődő népet. Méltán látta előre, hogy az ő nevét nem­csak a szlávok, hanem más ..nemzetségek" is -uva em­lítik majd. A költői jóslat napjainkban teljesedett be. Minden nép hitet tesz Puskin szeretet« és a hozzá fűződő sajátos kapcsolatok mellett. Kazahot. kalmüköt, beloruszt, vaf” ukránt, grúzt, vagy moldavaiti kérdezzünk is. ki- vérel nélkül arról tesz tanú­ságot, hogy Puskin a legin­kább méltó erre a szeretői­re. Már a múlt században tiszteletiéi tekintett az akkor rabságban sínylődő népekre. M eg b ecsü léssel, egy ü ttérzés - sei írt róluk, meglátta ben­nük a szépséget. • költőivé tette őket. leendő olvasóit látta bennük, a jövendő sok­nemzetiségű társadalom égve’- mgú tag'ait. Puskin költészete átfogja az egész világot, az emberi­séget Örömteli várakozással nevelte a népek felszabadító harcát és haraggal szólt az elnyomásról. A nagy huma­nista arról az időről álmo­dott, amikor a népek a vi­szályt feledve eay nagy csa­ládban egyesülnek. Azores- irodalom Puskintól örökölte humanizmusát. ö az orosz Irodalom érői­nek gyújtópontja, $z utána következő minden nemzedék költőinek, nagy íróinak ihle­tő je. A SZOVJET emberek szamára Puskin neve egybe­fonódik a haza. az anyanyelv és az élet legnemesebb ado­mányainak sxeretetével. Iraklij Andronyikov (APN) 13.25: .. nemcsak diplomával! Sokféle vetélkedőt láthat­tunk már, ez azonban egy er dülálló volt. Négy iparág -— a kohó- és gépipar, a közle­kedési. az építőipar és az élelmiszeripar —területéhez tartózó 20 gyár 5—5 tagú Szentben cß\f velődésügyi miniszterhelyet­tes méltatta a kulturális élet jelentős területén tevékeny­kedő kiadói, terjesztői dolgo­zók munkáját, majd 98 ki­emelkedő dolgozónak át­nyújtotta a ..Szocialista kul­túráért'’ kitüntetést. 32-én vehették át a ..Kiváló dolgo­zó” jelvényt, és 45-én része­tek miniszteri bea, __________ dicsé ret­Bernd Asmussen bank­igazgató sietős léptekkel ha­ladt a zeneiskola folyosóján. Ajtók, ajtók ... végelátha- tatlan sorban. Végre! Az egyiken ott a tábla: IV. osztály. Az igazgató beko­pogtatott. — Bocsánat, a nevem As­mussen — mutatkozott be a zenetanárnak. — Sürgősen beszélni szeretnék önnel, A fiam, Stephan... — Még tart a tanítás — mondta habozva a tanár, aztán meggondolta magát.— Jól van, beszélhetünk. — Ki­nyitotta az ajtót, és Stephan édesapjával együtt kilépett a folyosóra. Mielőtt Asmus­sen egy szót 1« szólhatott volna, magyarázni kezdett: — Igen. Stephan néha ad egy kis gondot nekem. Van tehetsége a zenéhez, de nem eléggé fegyelmezett, képze­lete gyakran elragadja. — Tanár úr, Stephan itt van az órán? — Nincs. Ma nem jött el. De ezt önnek jobban kell tudnia. Arra gondoltam, biz­tosan betpg. és otthon ma­radt. Hát nincs otthon? — Nincs, ebédre sem jött meg. Eltűnt. Méghozzá ilyen szörnyű időben! — Hát igen, a fiatal srá­cok néha elcsavarognak —- bólintott a tanító. — Ezzel bizony számolni kell. — Még hogy ez természe­tes dolog, hogy eszel szá­molnom kell — háborgott otthon az igazgató. 'Mellette ott állt a félesége. Eve Ma­ria. Néhány óra alatt éveket öregedett. — És most mit tegyünk? — kérdezte. Szemében ré­mület tükröződött. Asmussen az órájára né­zett. Este hét óra volt. Kinn ismét esni kezdett a hó. Rá sem mert gondolni, mi lehet a gyerekkel kinn a hideg­ben, meleg kabát, cipő rtél- ’ kiu. — Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha telefonálok a rendőrségre — szögezte le végül, és a telefon után nyúlt. OQOO A Stephan eltűnéséről szó­ló hírt valamennyi rádió- és tv-állomás sugározta: „Ma kora reggél eltűnt egy 11 eves kisfiú. Stephan Asmus­sen. Piros kabátka és bar­na nadrág volt rajta." — Na. végre felébredtek az urak — mondta elége­detten egy kövér férfi a Max-Bredow utca 24. szám álatti házában. A hordoz­ható tv-készüléket nézte vi­gyorogva. Háta mögött a szék támláján ott piroslott Stephan kabátkája. A kisfiú a férfival szem­ben ült, egy felfújható mat­racon. Világos viharkabátba burkolózva kuporgott. Az asszony, aki reggel útban az Iskola felé megfogta, és egy kék Opelbe tuszkolta, azon­nal ezt adta rá a piros ka­bátka helyet. Stephan út­közben meglazította a sze­mén a kötést is kilesett, így csináljak a bűnügyi filmek­ben Is. Sikerült megfigyel­nie. hogy hová vitték. Új, még lakatlan ház volt, és Stephan nagy megkönnyeb­büléssel állapította meg, hogy szemben az a hang­szerbolt áll, ahol az édes­apja a gitárt vásárolta ne­ki. Erre az adatra még szüksége lehet. © © © © Másnap réggel a bank­igazgató házában felcsengett a telefon. Bernd Asmussen remegő kézzel emelte fel a kagylót. —- Asmussen úr — szólalt meg egy mély férfihang —. a fia a kezünkben van. Ha élve szeretné viszontlátni, szóról szóra követnie kell utasításaimat.., Asmussén ceruzát vett elő. és jegyezni kezdte az utasítást. Homlokán verej- tékcseppek gyöngyöztek. Amikor az ismeretlen el­hallgatott, megkérdezte: — És honnan tudom, hogy a fiam még életben van? Legyen türelemmel. Egy óra múlva ismét felhí­vom. és akkor átadom a fia üzenetét. Olyasvalamit, amit csak ő tudhat. Ez lesz a bi­zonyíték. csapata nevezett be a vetél­kedőbe, amelyet a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a vasasszakszervezet és a rá­dió rendezett, s amelynek té­mája a korszerű gondolkodás és szemléletmód erősítése, fejlesztése — volt. Csak olyan gyár csapata vehetett, reszt a versengésben, amely­nél már bevezették a Dol­gozz hi hátlapul [-mozgalmát. Az első helyezett a Villamos Szigetelő es Műanyaggyár csapata lett, s épp ebben a gyárban indították meg l989* ben a Dolgozz hibátlanul !- mozgalmat. Az első helyezet fc Csapat NDK tanulmányutat nyert. A verseny sikere árra indította a szervezőket. ho<»v nemzetközi színtérre is ki­terjesszék a vetélkedőt, amelynek tervezett folytatá­sában a szocialista országok csapatai mérkőznék egymás­sal. (KS) nincs is Max nevű nagybá­csija ! — Egy pillanat — szólt közbe a nyomozó, és zsebé­ből elővette a város térké­pét. — Hol van az a hang­szerbolt? — A Max-Bredow utcá­ban. — És mikor van a fiú szü- letesnpja? — Április 24-én. — Ezek szerint a Max nagybácsi az utcanevet je­lenti. a születésnapi datum a 24-e pedig a házszámot. Átfésüljük a környéket, él Egy órával később való­ban csengett a telefon. Heinz bűnügyi nyomozó be­kapcsolta a magnetofont, Bernd Asmussen pedig fel­vette a kagylót. — Szóval, ötszázezer már­kát kérek, százmárkás bank­jegyekben, de nehogy meg­jelöljék őket! És még egy figyelmeztetés: ha értesíti a rendőrséget, örökre elbú­csúzhat a fiától: — És honnan tudom, hogy még él? — tme az üzenete: Ste­phan kén, hogy javíttassa meg a gitárt, amellyel nagy­bátyja, Max, születésnapjá-' ra megajándékozta. — A gitár — elmélkedett Asmussen, miután letette a kagylót. De hiszen én aján­dékoztam neki, és nem szü­letésnapjára. Egyébként egy órán belül tudatjuk ön­nel a legújabb fejleménye­ket. De fél óra sem telt bele, és Asmussen magához ölel­hette fiát. A rendőrök egy­kettőre megtalálták a fiú el­rablóit a Max-Bredow utcai lakatlan épületben. — Köszönd meg a rendőr bácsinak, hogy megmentet­te az életedet — figyelmez­tette Asmussen a fiát. — Inkább mi tartozunk Stephannak köszönettel — mondta Heinz nyomozó. — Ha továbbra is ilyen ókos. leleményes leszel, híres em­ber lesz belőled, fiam. — Mondja ezt a te "ta­nárjának — mosolygott az apa. v

Next

/
Thumbnails
Contents