Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: %ol(4 |)lia*z eg*ti Luxem I» ti r«ba ki MINDEN JEL ARRA MUTAT, hogy Nyugat- Európában nem marad komoly következmények nél­kül az a példátlan, színié általános átrendeződés, amely­nek a legutóbbi hetekben tanúja volt a világ. Egyértel­műen ez bizonyosodott be a Közös Piac külügyminisz­tereinek kedden kezdődött luxemburgi konferenciá­ján iá. Ez a tanácskozás éppen azért folyik a szokásosnál jóval nagyobb érdeklődés közepette, mert nem volt nehéz megjósolni, hogy azok az előzmények, amelyek után a találkozó létrejött, rányomják bélyegüket az ülésszak hangulatára — és talán egy kicsit Nyugat- Európa gazdasági és politikai közeljövőjére is. Az egyik leglényegesebb körülmény, amely az előzetes figyelmet kiváltotta, a ködös Albionnal függ össze. A külpolitikai prognózisok szakemberei jóelőre megmondták, hogy ezen a mostani luxemburgi tanács­kozásod érkezik el az ideje annak, hogy Anglia új munkáspárti kormánya immár teljes mellbedobással, látványosan megpróbálja megvalósítani egyik alap­vető választási jelszavát: a közös piaci tagság feltéte­leinek szinte teljes felülvizsgálását. BÁR WILSONÉK egy percig nem hagytak kétsé­get afelől, hogy ezt az ígéretüket komolyan veszik, ezzel kapcsolatos frontális támadásukat nyomós bél­és külpolitikai tényezők késleltették. Belpolitikailag először is meg kellett szilárdítani a parlamentben meg­lehetősen sebezhető kabinetet, ami pedig a külpoliti­kát illeti: meg kellett várni két közös piaci kulcsor­szág, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársa­ság fontos személyi változásait. Ilyen körülmények között, új nyugatnémet és francia külügyminiszter jelenlétében hangzottak el a brit javaslatok — találtak, éppen nyugatnémet és francia vezetések, teljes és egyértelmű visszautasítás­ra. Callaghan angol külügyminiszter hiába lépett fel — amerikai viszontszolgálatok reményében — az Egyesült Államokkal való jóviszony apostolaként. Giscard d’ Estaing Párizsa és Helmut Schmidt Bonn- ja sokkal kevésbé tarthat esetleges amerikai ellen­lépésektől — mondjuk Anglia érdekében — mint ahogy nem is olyan régen Pompidou Párizsa vagy Brandt Bormja tarthatott volna ... TÖBBEK KÖZÖTT EZÉRT nehéz ezt a konferen­ciát a kilencek tanácskozásának nevezni. A „nyolc olusz egy” kifejezés sokkal találóbb. , ' Nixon közel-keleti WASHINGTON: A részletes program sze­Nixon. amerikai elnök jú- rint az elnök 10-én indul az n-ius 12. és 18. között öt kö- j ausztriai Salzburgba, ahol zel-keleti országba tesz látó- két napos pihenőt tart, majd gatást —. jelentette be ked- 12-én utazik tovább Egyip- den. hivatalosan a washing- tómba. 14-én és 15-én Szaűd- toni Fehér Ház. Arábiában tartózkodik, majd Asszad távirata ilrezsnyevliez MOSZKVA: Haféz Asszad, a Szíriái Arab Szocialista Újjászüle­tés Pártjának (JPK) titkára táviratban mondott köszöne­tét Leonyid Brezsnyevnek és más szovjet vezetőknek a szíriai—izraeli csapatszétvá- lasztásd megállapodás alkal­mából küldött üdvözletükért. Asszad az SZKP KB főtit­kárához intézett táviratában megállapította, hogy Szíriá­ban nagyra értékelik az iz­raeli agresszió ellen küzdő szíriai népet segítő és a Biz­tonsági Tanács határozatá­nak végrehajtásáért síkra- szálió Szovjetunió , és vala­mennyi baráti ország tevé­kenységét. Átszervezések az olasz belügyminisztériumban ROMA: Nagy átszervezések történ­ték az olasz belügyminiszté­rium és a rendőrség kebe­lében a bresciai merénylet után. A kormány rendeleté­re létrehoztak egy terroriz­mus elleni főfelügyelőséget, amely az országos rendőr­főnök közvetlen felügyelete alatt összehangolja és irá­nyítja majd a terrorcselek­mények elleni fellépést, a rendőrség, a csendőrség és a pénzügyőrség ilyen irányú tevékenységét. Egyidejűleg elmozdították az ún. „különleges ügyosz­tály" (az állambiztonsági részleg vezetőjét, Federico d’Amatót, 'aki más beosz­tást kapott. Az egész állam­biztonsági részleget átszer­vezték és beolvasztották a terrorizmus elleni főfelügye­lőségbe. Az átszervezett rész­leget (és személy szerint d’Amatót) sok bírálat érte már, egyebek között Mario Sossi genovai ügyész elrab­lásával kapcsolatban is. Leváltották a bresciai rendőrség két vezetőjét és személycserére került sor a rendőrség .élén más megye- székhelyeken iá. Cunhal-nyilatkozat Hogyan alakult Portugália helyzete a fordulat óta? LISSZABON: Alvaro Cunhal, a Portu- ; il Kommunista Párt főtit- ; ír a, az ideiglenes kormány rcanélküli minisztere a '•mzetgyűlés épületében1 le- ■ ) miniszteri irodájában fo­ri ‘a Éaracs Dénesi, az '.’TI Lisszabonban kiküldött lósítóját és válaszolt kér­éseire. KÉRDÉS: Mi volt az ápri­lis 25-i fordulat jellege és hogyan alakult az ország po­litikai helyzete a fordulat óta? VÁLASZ: Az április 25-i fordulat nem katonai állam­csíny volt, hanem a fegyve­res erőkön belül kibontako­zott igen széles demokrati­kus jellegű mozgalom ered­ménye, amelyet viszont úgy tekinthetünk, mint amely a portugál népnek, a fasiszta diktatúra és a gyarmati há­ború ellen kibontakozott, igen kiterjedt és hatalmas mozgalmának kifejeződése. Igaz, hogy az április 25-i for­dulat létrejöttében fontos té­nyezőt jelentettek a rend­szer belső nehézségei és el­lentmondásai és azok tükrö­ződése a főtisztek szintjén. Az április 25-i mozgalom legfontosabb jellemvonása azonban demokratikus jelle­ge és kapcsolata a portugál nép legmélyebb törekvései­vel. Április 26-án a népi tö­megek kimentek az utcára és új lendületet adtak a harcnak, amely a fasizmus felszámolásáért és a portu­gál politikai élet demokrati­zálásáért folvt. A május el­sejei grandiózus tüntetések megmutatták a néni mozga­lom hatalmas erejét. Ez a népi mozgalom és a fegyve­res erők mozgalma közötti szövetség kinyilvánítása volt. és ennek a szövetségnek a megszilárdítása alapvető az április 25 óta elért demok­ratikus vívmányok megerő­sítése és kiszélesítése szem­pontjából. 1974.. június szerda ) KÉRDÉS: Milyen meggon­dolások alapján lépett be a portugál kommunista párt a kormányba? VÁLASZ: A Portugál Kommunista Párt belépése a kormányba nem. csupán annak a szerepnek <«; elis­merése. amelyet népünknek a fasizmus ellen vívott csaknem félévszázados har­cában betöltött. Ez alapve­tően a Portugál Kommunis­ta Párt jelenlegi erejének és befolyásának következ­ménye, annak a fontos sze­repnek elismerése, amelyet a nemzet életének demokra­tizálásában betölt. Minden­ki megérti és hangoztatja, hogy a Portugál Kommunis­ta Párt aktív részvétele nél­kül nem lehetséges az ápri­lis 25-i győzelem megszilár­dítása, a harc a fasiszta re­akció és az ellenforradalmi kísérletek ellen. Ez egy olyan demokrati­kus politika követését je­lenti, amely, az alkotmányo- zó gyűlés szabad megválasz­tására vezet majd. Ha a Por­tugál Kommunista Párt ki­lépne a kormányból, a de­mokratikus erők egységé­nek és szövetségének egész rendszere összeomlana és megnyílna az út az ellen- forradalom előtt. KÉRDÉS: Melyek a párt legfontosabb feladatai? VÁLASZ: A jelenlegi hely­zetben pártunk fő feladata: megszilárdítani és kiszélesí­teni a demokratikus szabad­ságjogokat, elzárni az utat a fasiszta törekvések előtt és elérni egy olyan demok­ratikus rendszer létrehozását Portugáliában, amely meg­felel népünk akaratának. Kétségkívül vannak más fel­adatok gazdasági, szociális, politikai téren is. de a fent említettek a legfontosabbak. Országunk es. aí®mik jö­vője hosszú évekre szólóan attól függ, hogy milyen mértékben leszünk képesek megvalósítani e célkitűzése­ket. Mi, kommunisták, ugyanazt a politikát folytat­juk, akár a néptömegek kö­zött végzett munkáról, akár a kormányban kifejtett te­vékenységről van szó. Fel­használjuk az összes harci és akciólehetőségeket, hogy ki­vívjuk a demokratikus, bé­keszerető és független Por­tugáliát. KÉRDÉS: Milyen a Por­tugál Kommunista Párt vi­szonya az ország többi po­litikai erőihez? VÁLASZ: A demokrácia végső győzelméhez Portugá­liában két dologra van el­engedhetetlenül szükség: egyfelől a munkásosztály, a a népi tömegek és a de­mokratikus erők egységére; másfelől a demokratikus mozgalom egészének egysé­gére a fegyveres erők moz­galmával. Mi nem kíméljük az erőfeszítéseket, hogy meg­erősítsük ezt az egységet és ezt a szövetséget. A Portugál Kommunista Pártnak igen szoros együtt­működési kapcsolatai van­nak a többi politikai for­mációval és a fegyveres erők mozgalmával. KÉRDÉS: Milyen veszé­lyek jellemzik a jelenlegi helyzetet? VÁLASZ: Vannak gazda­sági és politikai jellegű ve­szélyek, de a gazdasági ve­szélyek maguk is igen nagy politikai jelentőséggel bír­nak. Portugáliában sajátos helyzet áll fenn. Egyfelől létezik azoknak a társadal­mi és politikai erőknek igen nagy koalíciója, amelyek de­mokratikus rendszert akar­nak létrehozni portugál tá­monopolista csoportok hatal­ma. Ezek a csoportok a külföl­di imperializmussal szövet­ségben, továbbra is kezük­ben tartják az egész gazda­sági életét. A fegyveres erők mozgalmának és a széles po­litikai koalíciót képviselő kormánynak a programja nem ír elő mély gazdasági | és szociális reformokat. A ! monopóliumok pillanatnyilag érinthetetlenek maradnak, noha a kommunisták részt - vettek a kormányban. Az erőviszonyok pillanatnyilag nem tesznek lehetővé más politikát. Ez azt jelenti, hogy­folytatni kell a politikai élet demokratizálását miközben minden pillanatban számol­ni kell a pénz hatalmasai­nak ellenakciójával, passzív ellenállásával, gazdasági sza­botázsával. Ez a helyzet nagy nehézségeket jelez az elkövetkező hónapokra, a szabad választások megvaló­sításáig. KÉRDÉS: Hogyan ítélik meg tehát a jövőt a portu­gál kommunisták? VÁLASZ: Nagyon opti­mista vagyok. A népi moz­galom igen erős tömegmoz­galom, a fegyveres erők mozgalma, amely az anyagi, fegyveres erővel rendelkezik, demokratikus és haladó jel­legű mozgalom. A kommu­nista párt mélyen a mun­kásosztályban, a népi töme­gekben gyökeredzik, s ezt inapról napra megerősítik a tények. Végül pedig az egész világ népeinek támogatása és szolidaritása is erősít ben­nünket. Jó okunk van rá te­hát, hogy optimisták le­gyünk és bizakodva, ki­egyensúlyozottan tekintsünk a jövőbe — fejezte be az MTI taúösttAj&nak adott in­terjúját a Portugál Kommu­nista Fárt főtuMrs„ útja ezt követően Szíriába, Izrael­be és Jordániába látogat. Az amerikai elnököt útjá­ra elkíséri felesége. A kül­döttséggel utazik Henry Kis­singer külügyminiszter is. BECS: Nixon elnök hivatalosan közölte Bruno Kreisky kan­cellárral, hogy a Közel-Ke­letre utazóban Salzburgban tervezett rövid tartózkodása idején szeretne találkozni ve­le. Kreisky kedden a sajtó képviselői előtt kijelentette: Nixont a jövő hétfőn az esti órákban várják Salzburgba. Megbeszélésekre kedden ke­rül sor és Nixon szerda reg­gel utazik tovább. Szadat Szuezben Anvar Szadat egyiptomi el­nök — a Szuez:-csatorna mentén tervezett háromna­pos körútját megkezdve — kedden Szuezbe látogatott ei. Mint a kairói rádió'jelentet­te az elnöki látogatás célja az, hogy megszemlélje a har­madik hadseregnek e térség­ben állomásozó egységeit, és egyidejűleg az 1967-es júniu­si háború 7. évfordulója al­kalmából tisztelettel adózzon a fegyveres erőknek. Az el­nök a látogatás során el­hangzott beszédében hangsú­lyozta, hogy az egyiptomi fegyveres erők missziója csak akkor ér majd véget, ha már az utolsó külföldi katona is elhagyta az arab területeket, és újból visszaállítják a pa- lesztinaiak törvényes jogait. Az elnök látogatása alkalmá­ból nagyszabású katonai pa­rádé zajlott le. képtövirönkon érkezeti Az Izraeli parlament, á Knesszct bizalmat szavazott a Gr ki a Meir kormányát követő Rubin-kormánynak, A ’ képen: Golda Meir gratulál utódának, Jichak Kabin mi- niszte elnöknek, a szavazás u(án. Üjabb börtönlázadás Olaszországban: ezúttal a genovai fegyház rabjai lázadtak fel. Az olasz kormány egy szó­vivője ezzel kapcsolatban bejelentette: kiderült, hogy a sorozatos börtönlázadásokat összehangolva robbantják ki (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Mezőgép Vállalat Eger, Gyöngyösi Gyáregysége FELVESZ gyakorlattal rendelkező karosszéria lakatos szak­munkásokat. Jelentkezés: Gyöngyös, Szurdokpart XI,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents